Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-02-11 / 6. szám
Mert hogy szorít, mondiuk gyakran, és ezt tudfák a komáromi (Komárno) cipőgyár vezetői is. Pontosabban: ha nem is mindig szoritanak, azért nagyon sok esetben kényelmetlenek, és nem éppen divatosak a gyártmányaik. Tudják ezt. ők is. és a tőlük telhetőt meg is teszik a minőség javítása végett, csak hát hibátlan, szép, kényelmes, divatos cipőt gyártani legalább olyan nehéz, mint ehhez Komáromban megteremteni a feltételeket, megszervezni a munkát. A partlzánskéi Augusztus 29. Cipőgyár fiőküzeme tizenegy éyyel ezelőtt startolt a Duna-partl városban. Ott, ahnl a cipőgyártásnak semmilyen hagyományai nem voltak, ahol csupán számottevő női munkaerö- íelesleg mutatkozott. A gyár ma naponta 12—13 ezer pár cipőt gyárt. Női éá férfi- cipőket, ritkábban gyermeklábbellt.' Tavaszi, nyári, téli használatra. — Tehát nem papucsokat varrogatunk itt — mondja a termelésvezetö, Anton Kraus mérnök —, mint ahogy az rólunk messzi környéken elterjedt, s ahogy minket titulálnak; „papucsgyár“. Ha a Komárom környékén terjengő híresztelés nem fedi is a valóságot, a többi hírfoszlány annál Inkább; nagy a munkaerő-vándorlás az üzemben, rengeteg a túlórázás, gyakoriak a vezetőváltozások ... — Igen — mondja erre Kraus mérnök —, ezeknek a híreknek már van alapjuk. Egészen pontosan: az elmúlt év végén valóban nagy személyi változásokra került sor. Több vezető is elment, s helyükbe újak, többnyire fiatalok jöttek. Jómagam Is most kerültem csak Ide Partlzánskéból. Rengeteg a gond, de az új vezetés bízik a munkásokban, és abban, hogy a gondok leküzdhetők, megoldhatók. Az első számú gond a sok hibás, nem megfelelő minőségű, selejtes áru. Például tavaly novemberben termékeink 0,93 százaléka reklamáció miatt visszakerült a gyárba. Ez 1868 pár cipőt Jelent, amelyeket újra kézbe kellett venni, meg kellett Javítani, ami természetesen rengeteg többletmunkával Járt, és az sem mellékes, hogy még ezután is csak az eredeti árnál harminc százalékkal olcsóbban tudták értékesíteni. — Mi az oka a nagy mennyiségű selejt- nek? — Sajnos, már a hozzánk érkező alapanyag sem mindig megfelelő minőségű, és ez sok gondot okoz, de varrást, ragasztási hibák Is gyakran előfordulnak. Nem közvetlen ok, de a minőséget befolyásolja a tizenkét százalékos fluktuáció Is. Állandóan ‘ hiányoznak a munkaszalagok mellől az ein- berek, a munkaerő gyakran cserélődik, nem szakképzett, sok esetben csak betanított munkaerővel tudunk dolgozni. Ügy látjuk, előbb az embereket kell stabilizálnunk, el kell érnünk, hogy a minimálisra csökkenjen az Igazolatlan hiányzások száma, s elsősorban a fiatal dolgozók munkához való hozzáállása megváltozzék Nagy munka vár ránk, de ha ezt nem oldjuk meg, érezhető eredmény nem várható. Ezzel egyet Is értek, azt viszont nem tudom megérteni, hogyan jut el a fogyasztóhoz. a vásárlóhoz ennyi seleites áru, amikor minden egyes cipő Itt, a gvárban több minőségi ellenőr kezén Is átmegy. — így Igaz. A szalagok végén van egy- egv minőségi ellenőr, aki minden cipőt a kezébe vesz, ha hibát talál, visszaadja a munkadarabot. Annak a neve, aki többször is hibát követ el, bekerül a nyllvántar— Igen, furcsán hangzik a kérdés, hiszen a dolgozó azért kapja rendes havi bérét, hogy jó munkát végezzen. Ám tekintettel az áldatlan helyzetre, a minőségi munkát végzőket havonta 300—500 koronás jutalomban részesítjük. Anna Habanová az egyik varróműhely vezetője. Azé a műhelyé, ahol az év elején megkezdték a luxus minőségű női cipők gyártását. — Képesek ilyen minőség előállítására? — Nagyon nagy odafigyelés és szervezés árán az egész gyár Is képes lenne hasonló minőségű munka elvégzésére, és ha jobb lenne a fiatalok hozzáállása, a munkához. Ugyanis gyakran megtörténik, hogy a fiatal lányok különösebb ok nélkül nem jönnek munkába, vagy munka közben mindenen jár az eszük, csak éppen nem a minőségen, igen, képesek lennénk, ha mondjuk nem hiányoznának tízen-tlzenöten, mint ma Is, miközben hatvan emberre van szükség a szalag mellett. Minőségi munkát csak szakképzett emberekkel lehet végezni. Ez igaz, ára a dolgozók azt mondják — és olyanok, akik már több éve a gyárban dolgoznak —, hogy a kifogásolható minőségű alapanyagból- képtelenség kiváló terméket gyártani. Ezenkívül a dolgozóknak gyakran kell szombaton Is túlórázniuk, a szalagmunka nyolc óra alatt (kifárasztja, el- nyűví az embert, hát még ha túlórázni is kell! Valahogy így teljes a kép, amelyet ugyan nagyon jól Ismer a gyár vezetősége, csak épp egyik napról a másikra lehetetlen a megoldás. S addig, aki marad a cipőgyárban, viseli a munka terhét, „húzza az Igát“ a helyett a 60—150 ember helyett Is, aki naponta hiányzik a szalagok mellől. Az egyik gyártási szalag végén fiatal ellenőr, Renáta Stredová. Az anyaflzemben tanulta a mesterséget. Tudja jól, hogy itt ellenőrnek lenni, nem tartozik a népszerű foglalkozások közé. — On szerint mi az oka a sok selejtnek? Mit mondanak, mivel védekeznek a lányok, asszonyok, ha visszaad nekik egy-egy cipőt? — Legtöbben a rossz alapanyagra és a fáradtságra panaszkodnak. — ön igényes ellenőr? — Igen, nagyon igényes vagyok. Naponta 50—60 pár cipőt visszaadok. Amit lehet, helyben kijavítok, mert nem szívesen ingerlem az embereket, amit azonban nem tudok kijavítani, az visszamegy a hiba elkövetőjéhez. — Neheztelnek ezért a varrúnők? — Néhányan Igen, de a többség megérti, hogy selejtes áru nem kerülhet ki az üzemünkből. Különbség van a nqtorlkusan hibás munkát végzők és az időnként vétők között. Ha valaki túl gyakran ad ki hibás munkát a kezéből, akkor azt bejegyzem a már említett könyvbe. Pardon nincs, legyen az barátnő vagy „Ismeretlen“. — Ont is ellenőrzik? — Természetesen. Ellenőriz a közvetlen felettesem, azután a mester és végül az üzem gyártásvezetője. Sajnos, be kell vallanom, hogy még utánam is találnak hibát. Mindezek ellenére úgy vélem, ha ralndany- nyian jobban odafigyelünk, ha valóban ü- gyelünk a munkánkra, akkor ezeknek a hibás lábbeliknek a száma a minimálisra csökkenthető, S én hiszek abban, hogy már a közeljövőben így lesz. Zoiczer János Szűcs Jenő felvételei Renáta Stredová minőségi ellenőr Anton Kraus mérnök tó könyvbe. Több beírás esetén egy hónapban a hibák nagyságától függően 50—100 korona bírságot fizet, vagy megrovást kap az Ilyen dolgozó, esetleg megvonjuk a havi prémiumát. A termelésvezetö, a műszaki ellenőr és a technológusok naponta végeznek közös szúrópróbákat. Hetente egyszer pedig „üzemi ellenőrzési nap“ van, amikor az üzem egész vezetősége ellenőrzést végez, és azonnal a helyszínen Intézkedik: megrovás, bírság, utasítás a hibák elhárítására. Az exportra küldendő termékeknél mindez még nagyobb szigorral történik. Gyárunk termelésének 65 százaléka megy exportra, a Szovjetunióba, S hadd jegyezzem meg, hogy a szovjet partner nagyon igényes, csak hibátlan árut vesz át. — Lehet, furcsán hangzik, a kérdés, de kapnak-e jutalmat a rendszeresen igényes, jó minőségű munkát végzők? 1 SZISZ-program a gyakorlatban A SZISZ KB negyedik ülésén a robot- technika és a mikroelektronika alapos megismerését és gyakorlati alkalmazását tűzte ki célul. Az ifjúsági szövetség a maga lehetőségei és képességei szerint vesz részt ebben a hosszú távú programban. Kelemen Bélával, a SZISZ Losonci (LuCenec) Járási Bizottsága titkárával, aki egyben az ifjú szakemberek tanácsának elnöke is, a járás fiataljainak kezdeményezéséről beszélgettünk. ^ Mi is volt ez a kezdeményezés? — A tizenöt tagú tanács felmérve a Járás üzemelnek lehetőségeit és ismerve a fiatalok képességeit, két szekciót alapított. Az egyik a Nagy Tibor mérnök vezette robotikai, a másik a Ján Mackó mérnök vezette mikroelektronikai szekció, amely főleg számítástechnikai Ismeretekre és programozásra összpontosítja a figyelmét. A robottechnikával hamarabb kezdtünk foglalkozni, mivel annak mind az anyagi, mind pedig a műszaki bázis szempontjából Jobb előfeltételei voltak Járásunkban. A mikroelektronikai és számítástechnikai szekció csupán tavaly alakult, de a- zonnal szorgos munkába kezdett. — Megtudhatnánk valamit a székelők eddigi tevékenységéről? — A robotok alkalmazásának lehetőségeit Is kutatják, aktívan segítenek azok beszerelésében, és védnökséget vállaltak a robotok üzemeltetése, karbantartása felett. Számtalan említésre- méltó példa született. Elsősorban a Ko- vosmalt füleki (Fllakovo) vállalatát kell említenem, de dicséretet érdemelnek a Közép-szlovákiai Üveggyár Katarinská Huta-1 fiataljai, valamint a losonci csempegyár ifjú szakemberei is. A mikroelektronikával és programozással foglalkozó klub vezetését Ján Mackó mérnök vállalta. Állandó helyiséget kaptak a losonci számítóközpontban. Az elméleti Ismereteket egyelőre az ott található SM 4-20-as mlnlszámí- tógépen kamatoztathatják, mivel ezlde- Ig öt darab PMD-85-ös mikroszámítógép, amelyet ígért nekik a SZISZ SZKB, még nem érkezett meg. — És milyen terveket sző az ifjú I szakemberek tanácsa? — A robottechnika további népszerű- ! sitését és alkalmazását tűztük ki célul. Már folynak az előkészületek további ipari robotok és manipulátorok bevezetésére a poltárl üveggyárban, a losonci és cinobaftai gépgyárban, valamint a lovlnobaöai magnezitüzemben. A számítástechnikai klubnak jól átgondolt, pontos munkaterve van erre az évre is. A klub tagjai közül kerülnek ki azok, akik az alap- és középiskolákban különböző szakköröket vezetnek majd. Főleg a BASIC programnyelv oktatására, e témába vágó kiállítások' megrendezésére és tanulmányi kirándulások megszervezésére helyezik majd a hangsúlyt az alapiskolákban. A középiskolákban ezen kívül már az idén megszervezzük az ifjú programozók ZE- NTT-versenyét. Ha anyagi felszereltségünk javul, megkapjuk a már említett mikroszámítógépeket, természetesen a klub taglétszámát is növelni fogjuk. Az eddigi érdeklődés szerint kb. hat csoportban dolgoznak majd a fiatalok. Idén ^ indítjuk BIT címen a klub életéről és tevékenységéről beszámoló havilapunkat. A klub munkájának megszervezéséhez és irányításához mindenekelőtt jó szakemberekre van szükség. Ezt vallom én is, és hogy helytálljak, távútori számítástechnikát és programozást tanulok. Polgári László (A szerző felv.J, >fci \ ” ^ i ü ■ ^ m tiorit a cip© r
