Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-04 / 5. szám

j A jóakarat versenyei A nyáron a Szovjetunióban megrendezen­dő „Jóakarat-versenyekkel“ kapcsolatban sajtótájékoztatót tartottak San Franciscó­ban. Ezen a szervezők mellett neves ame­rikai és szovjet sportolók Is megjelentek. Az eseményről részletesen beszámoltak a hírügynökségek, köztük a TASZSZ szovjet és az L'Pl amerikai hírszolgálati iroda is. A tudósítók elöljáróban felelevenítették a legfontosabb tudnivalókat a nagyszabású sporttalálkozóról, amelyet a Turner Broad­casting System (IBS) amerikai tévétársaság kezdeményezésére közösen rendeznek a Szovjetunió Testnevelési és Sportbizottságá­val, valamint a szovjet televízióval. A 18 sportág versenyeit július 5—20 a között három szovjet városban, Moszkvá­ban, Tallinnban és Jurmalában rendezik. Az eseménysorozaton a Szovjetunió és az Egye­sült Államok csapatai mellett mintegy 50 ország legkiválóbb sportolói küzdenek a helyezésekért. A versenyekről elmondták elképzelései­ket a TBS képviselői is. Ken Bastian, a tár­saság szóvivője arról beszélt, hogy a talál­kozó nagyon fontos állomásnak tekinthető az országok sportszervezetei közötti együtt­működés fejlesztésében. Mintegy ötezer résztvevőre számítanak: sok olimpiai baj­nok, világsúcstartó és nemzeti bajnok is rajthoz áll. Carol Lewis, a világ élvonalához tartozó amerikai távolugrónő; — Természetes, hogy találkoznunk kell a versenypályákon. Meggyőződésem, a sport segít abban, hogy még Jobban megismerjük egymást, és jó kapcsolatokat építsünk ki. Ljudmila Bragina, az 1972-es olimpia női 1500 méteres szovjet slkfutó bajnoka: — A sport nemzetközi, mindenütt embe­rek ezrei kötődnek a sporthoz. Ez a nagy­fokú érdeklődés is azt bizonyítja, hogy a sportnak a béke ős barátság ügyét kell szolgálnia. Willie Banks, a hármasugrás amerikai vl- lágrekordere: — Nagyon helyesnek tartom, hogy az olimpiák közötti páros években ilyen nagy­szabású sporteseményre sor kerül. Ezekre a viadalokra feltétlenül szükségünk van. Alekszandr Gyityatyin olimpiai bajnok szovjet tornász: — Ha az olimpiák között rendszeressé válna egy nagyszabású sporttalálkozó, az feltétlenül a kapcsolatok Javulásához és megerősödéséhez vezetne. A sajtótájékoz'atón már szó volt arról Is, hogy Moszkva után 1990 ben az Egye­sült Államokban rendezik A Jóakarat ver­senyeit. Mozgásban a „lusta labda” Az utóbbi években egyre ^mm» ^ nagyobb teret hódit Szlo­n vákla déli részén is az Igen * " közkedvelt teremlabdarü­gás legújabb fajtája, az úgynevezett „lusta labda“. Tömegek ezrei kergetik ta­vasztól ószlg a börlabdát, a téli hónapokban pedig a meleg tornatermek­ben felcserélik a „lustábbik“ változatával. A SZISZ Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Bi­zottsága Jóvoltából sikerült a Járásban meg­honosítani ezt az újszerű Játékot. Az eredmé­nyekről és gondokról beszélgettem B o p k ö Lászlóval, a SZISZ ]B Ideológiai titkárá­val. — Ma már másodszor rendeztünk bajnoksá­got ebben az érdekes sportágban. Az Igazat megvallva, kezdetben voltak nehézségek, de meggyőződésem, hogy Járási bajnokságunk el­éri a megkövetelt szintet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elégedettek vagyunk. I- gyekszünk emelni a Játék színvonalát és az Igazolt Játékosok számát. Jelenleg közel 350 játékost tartunk nyilván, s a Járási bajnokság­ban 20 csapatunk Játszik. — Milyen eredményekkel dicsekedhetnek ai érsekújvári fiatalok? — Ha figyelembe vesszük, hogy csupán a második évfolyamnál tartunk, bizony nem kis eredmény, hogy már a kerületi bajnokságban is van képviselőnk. Nagyon erős mezőnyből si­került magát felküzdenle a Slávla csapatának, melyet az Elektrosvlt üzemi SZlSZ-blzottsága nevezett be. 1986-ban az élért eredményeik alapján járásunkat a SZISZ Suianyl Várost Bi­zottságának csapata képviseli. — Ha a gondjainkról kell beszélnem, ném hagyhatom sző nélkül, hogy Járási székhelyünk nem bővelkedik sportcsarnokokban, az pedig köztudott, hogy a ,,lusta labdát’' kizárólag erre alkalmas tornatermekben lehet Játszani. Kez­detben az Iskolákhoz fordultunk segítségért, így Igyekeztünk enyhíteni ezen a gondunkon. Az első évfolyamban tehát a legfontosabb fel­tétel, a terem megvolt. Nem így a második­ban, amikor nem tudni, miért, a Prlemstav szaktanlntézetének Igazgatósága már nem bo­csátotta rendelkezésünkre a tornatermét. Így kénytelenek voltunk átköltözni a START SE sportcsarnokába. Közben emelkedett a bajnok­ságban részt vevő csapatok száma. Fáradozá­sunk azonban nem maradt eredménytelen. Segítségünkre sietett az Agrnstav sportegyesü­let vezetősége, és fölajánlották a fedett te­niszpályájukat. Derfliátőak vagyunk, ugyanis ebben az évben adják át rendeltetésének azt az ű) sportlétesítményt, mely teljes mérték­ben kielégíti szükségleteinket. Csepregl Zoltán Tavaly — szokásunktól eltéróen —■ adó­sok maradtunk a Forma 1 gyorsasági autós világbajnokság értékelésével. A verseny- Istállókbao tolylk már az előkészület az új Idényre, amely március 23-án kezdődik szokás szerint Rio de janierúban. Ebből az alkalomból rövid visszapillantást vetUnk az elmúlt idényre, bemutatjuk a világbajnokot, és foglalkozunk az új idény néhány vár­ható mozzanatával. Lélekharang nélkül A múlt év abban tért el minden előzőtől, hogy egyszer sem húzták meg a lélekha­rangot; a Forma 1-nek nem volt halottja. Papírbúvárok lapozgathatnak, hogy mikor fordult Ilyesmi elő. Ez nemcsak annak tu­lajdonítható, hogy tavaly nemcsak a tlzen- hármas, hanem a tizennégyes rajtszámot sem osztották ki — a Forma 1 pilótái ba­bonásak, és azt tartják, hogy a ki nem osztott tlzenhármas helyett a tizennégyes a tlzenhármas —, hanem annek is. hogy a Nemzetközi Autósport Szövetség (FISA) és a konstruktőrök szövetsége (FOGA) több biztonsági intézkedést vezetett be, többek között növelték a versenyautók minimális súlyét. A pályák biztonságára Is Jobban ü- gyeltek, mint eddig. Az év legnagyobb eseménye a háromszo­ros világbajnok osztrák Niki Lauda vissza­vonulása. Igaz, visszavonult ö már 1979-ben Is, de három év múlva visszatért, és tavaly­előtt megnyerte harmadik világbajnoki cí­mét. Tavaly azonban már nem úgy ment a McLaren TAG Porsche versonylstállőban raj­toló pilótának, mint ahogy szerette volna. Mindössze egy futamgyőzelmet aratott, és 14 ponttal csak a 10. helyen végzett a me­zőnyben. Nyilván ez Is hozzájárult elhatá­rozásához, amelyet még az olasz nagydíj után bejelentett: ■ — Akkor, 1979-ben, az érzelmeim paran­csát követtem, most viszont alaposan meg­gondoltam a dolgot. Az idei futamokon még rajthoz állok, de l'dvöre (ezt tavaly mondta) abbahagyom a versenyzést. Tizen­egy éve utazom a Forma 1-ben, s legfőbb ideje, hogy valami mást Is csináljak, jö­vőre már csak repülőgépet vezetek...“ Némi bonyodalom támadt — ml is írtunk róla — a dél-afrikai futam körül. Számos versenyistálló és kormány a Kyalamlban tervezett futam bojkottálására szólított fel, tiltakozásul a Dél-afrlkai Köztársaság kor­mányának fajüldöző politikája ellen. A versenyzők Is csatlakoztak a bojkottfelhí- váshoz. A pénz azonban most Is erősebbnek bizonyult, a FISA nem törölte a dél-afrikai nagydíjat, de mindössze húsz kocsi állt rajt­hoz. S a józan ész győzött, mert a FIS.A — végre — törölte ezt a futamot az Idei versenynaptárából. A 36. Forma 1-es világbajnoki Idény tehát csendesen zajlott. A francia Alaln Prost végső győzelme már jó néhány futammal a verseny vége előtt biztos volt. Az utolsó Adelaídeban (Ausztrália) rendezett futam érdekessége mindössze az volt. hofey elő­ször rajtolt a Forma 1 az ötödik földré­szen. A futam olyan nagyszerűen sikerült, hogy a FISA Idén is felvette a verseny- naptárba. Külön érdekességének számított, hogy a szervezők kívánságára rajthoz állt az 1976- os világbajnok Alan Jones Is, aki négy éve a sokkal Jobban fizetett amerikai 500 mér- földes versenyekre nyergeit át. Az ausztrál állampolgárságú Jones pályafutásának meg­koronázása volt ez a rajt. A verseny nap­ján ünnepelte 39. születésnapját, és az ausztrál futam volt életének századik For­ma 1-es versenye. Jones (korábbi) világ­bajnoki címe mellett 12 nagydíjat Is össze­furikázott. Hasonlóképpen emlékezetes ma­rad ez a futam a Renault-csapat számára, amely búcsúzott. Bejelentette, hogy anyagi nehézségek miatt idén nem lesz Jelen a kergetőzésben, hacsak közben nem akad egy ]ö mecénás. / A vllágbajtiolc Alaln Prost, az újdonsült világbajnok di­csőséges szereplése ellenére pechesnek mondhatja magát. Akár már tavaly Is vi­lágbajnok lehetett volna, amikor mindössze fél ponttal maradt el csapattársa, Niki Lau­da mögött. Idén vlszdnt még nagyobb e- lőnnyel nyerhetett volna, és öt futamgyő­zelméhez egyet nyugodtan hozzáírhatnánk, rhert Imolában Is elsőként futott be, de ki­derült, hogy kocsija nem érte el a mini­mális 54U kilós súlyt, ezért diszkvallflkál- ták. így sem veszélyeztette senki sem az elsó helyét, és győzelemre vitte a McLaren TAG Porsche istálló kocsiját. Niki Lauda ntán egymás után másodszor került ez a márka az élre. Az apró termetű Alaln Prost a francia­országi Salnt-Chamond-ban született 1955. február 24-én. Mint minden francia fiú­gyermek, eredetileg 6 Is arról ábrándozott, hogy híres labdarúgó lesz. De már Iskolás­korában eljegyezte magát az autóssporttal. Édesapja bútorkereskedésében dolgozott, és keresetéből vett egy gokartot. Tizenhét éves korában már Ifjúsági Eurőpa-bajnok ebben a sportágban. Húszéves -korában végezte el a híres Le Castellett-i pályán a gyorsasági autóver­senyzők kötelező tanfolyamát a legjobb mi­nősítéssel. A Renault cég azonnal szerződ­tette az ügyes fiút, és ő nem okozott csa­lódást. A következő idényben megnyerte e Forma Renault-verseny összes futamát, egy évvel később tizenhárom futambői ti­zenkettőt. 1978-ban a Forma 3-as verseny mezőnyében nyolcadik, egy évvel később a Martini—Renault-csapattal már a Forma 3-as Európa bajnoka, s ez megnyitotta e- lötte a Forma 1 kapuját. Alaln Prost először 1980. Január 13-án állt rajthoz a Forma 1-ben az argentin nagydljon. A szerencsétlennek tartott dá­tum ellenére hatodiknak futott be McLa- renjével, s egyszeriben felhívta magára a figyelmet, mert a 6. helyért Járó egy pont Is Igen szép volt egy újonctól. Első id/j- nyét végül Is öt ponttal fejezte be. A kö­vetkező évben már sokkal Jobban ment a hajtás. Atszerzödött a Renault — Elf-csapat- hoz, ahol az idő tájt még csodaszámba me­nő szuperturbó kocsit kapott. Negyven- három pontot gyűjtött, és igen közel ke­rült a világbajnoki Piquet-hez, aki 50 pont­tal lett világbajnok. 1982-ben már a bajnokság egyik legna­gyobb esélyeseként vágott neki az idény­nek, de a még teljesen új turbómotor rend­szerint akkor mondta be a csendest, amikor a bajnoki címre törő 159 centiméter ma^ gas és 62 kilós versenyző a hajrában túl- eróltette. Több módosítást Javasolt a mo­toron, ebből aztán olyan viták kerekedtek, hogy.-'nagyon elmérgesedett a helyzet a pi­lóta és a csapat vezetői között. Ennek el­lenére 34 pontot gyűjtött, tízzel heveseb­bet, mint a világbajnok Rosberg. A következő évben már úgy látszott, hogy senki sem veszi el tőle a világbajnoki cí­mét, habár nem kapott olyan motort a jár­gányba, amilyent szeretett volna. Az utolsó futam előtt Piquet két ponttal vezette a mezőnyt, és Prostnak egy harmadik hely is elegendő lett volna az elsőséghez. A sorsdöntő futamon, a dél-afrlkal Kyalarai- ban elég rendesen dolgozta le a köröket, maga mögött hagyva brazil ellenfelét Is, amikor a 36. körben a sokat vitatott turbó­feltöltő ismét cserben hagyta. Ezek után 59:57 pontaránnyal Piquet lett a világbaj­nok. Ebből dztán olyan nagy „ügyet“ csinált a Renault-csapat vezetősége, hogy Prost kénytelen volt távozni tőlük. A közvéle­ményt is ellene hangolták, mire a kis fran- ‘cla szedte a sátorfáját, és családjával a svájci Salnte-Crolx-ba költözött. Ekkor már a zsebében volt a McLaren szerződése. Vlsz- szatért tehát kezdő csapatához, ahol a Porsche gyár mérnökei szaudl olajpénzzel olyan motort varázsoltak a Járgányba, a- mellyel nem lehetett nem megnyerni a vU lágbajnokságot. Igen ám, de ott volt egy másik dudás Is, akit történetesen Laudának hívtak, és ő is kapott egy ugyanolyan szerkentyűt.' Tavaly ml Is beszámoltunk róla, hogy valóságos háziverseny alakult ki közöttük. A futamgyőzelmeket egymás között osz­totta el a két McLaren-pllóta. Lauda mind­össze fél pont előnnyel nyerte meg harma­dik világbajnokságát a nagy vesztesként elkönyvelt Prost előtt. Az Idei kezdéskor aztán Prost azzal bíz­tatta az újságírókat, hogy kolostorba vo­nul, ha 1985-hen nem sikerül megszereznie az első helyet. A címvédő Lauda sem tudott beleszólni az ambiciózus csapattárs tervei­be, aki egymás után gyűjtötte a nagydlja- kat. Egyesek azt rebesgetik, hogy a McLa­ren szerelői Is Inkább vele rokonszenvez­tek. Prost tehát simán nyerte élete első, de valőszínőleg nem utolsó világbajnoki címét. Jövőre az ő kocsiján lesz az 1-es rajtszám, mellette pedig a visszavonulö Lauda he­lyén, a korábban ugyancsak világbajnok Keke Rosberg rója majd a köröket. Prost győzelme nagy örömet keltett fran­cia honban is, mivel a Forma 1 harminchtft éves fennállása óta ő az első francia vW lágbajnok. A köztársasági elnök azon nyom­ban a Becsületrend Lovagjává ütötte. Az egykori haragosok (volt főnökei) mindössze azt nehezményezik, hogy nem francia ko­csival kergette ki a világbajnoki címet. Lauda, aki most már véglegesen lekö. szönt a Forma 1-ből, tőle kissé szokatlan nagylelkűséggel így Jellemezte rivális csa* pattársát: — Igaz, ami igaz, nem kedveltük túlsá­gosan egymást, különösen amikor egymás ellen küzdöttünk a pontokért. Ennek elle­nére Alaln a legjobb pilóta, akit hosszú autóversenyzői pályafutásom alatt valaha is láttam. Prost győzelme természetesen nagy örö­met Jelentett a McLaren-csapatnak. A McLaren 4. győzelmét szerezte meg tíz év alatt. 1974-ben a brazil Emerson Fittipaldi, 1976-ban az angol James Hunt, 1984-ben az osztrák Niki Lauda, tavaly pedig a francia Alaln Prost lett világbajnok a piros-fehér rakétákon. A márkák versenyét is a McLa­ren nyerte. Forma 1 Budapesten Az új Idény legnagyobb meglepetése, hogy Forma 1-es futamot rendeznek Budapesten, először szocialista országban. Két évvel ez. előtt még csak találgatások folytak, tavaly bizonyossá vált, és már az Időpont is Is­mert: 1986. augusztus 10. A Magyar Autó­klub és a FISA egyelőre öt évre szőlő szer­ződést Irt alá. A magyarországi Forma 1-es versenypá­lya építése tavaly októberben, Budapest ha­tárában, Kerepestarcsán meg is kezdődött. Hossza 3895 méter, átlagos szélessége 13 méter, az 554 méter hosszú célegyenesben 11 méter lesz. Nyolc bal és hét Jobb kanyar lesz rajta. A kerepestarcsal versenypálya kissé lassúbb, de egyben nehezebb lesz a legtöbb európai Forma 1-es pályánál. Hu­szonötezer ülőhelyes lelátójáről a pálya 70 százaléká látható lesz, de majdnem ennyit láthat belőle további 100—125 ezer néző Is, amekkora a környező domboldalak befoga­dóképessége. A nagy beruházásra gazdasági társaság alakult Magyarországon. A Forma 1 Gaz­dasági Társaság elnöke, Balogh Tibor a kö. vetkezőket mondta a nagy esemény előké­születeiről: — Májusban Béke és Barátság Kupa­futamokat tartunk kiUönbözű autó- és mo- torkategöriákban. Ekkor próbáljuk ki a technikai berendezéseinket és saját stábun­kat. Később 8—10 rendezvényt tartunk, a- mire bérbe adjuk a pályát, de az ebből be­folyó pénz elenyésző a Forma 1 bevételei­hez képest. A Forma 1 futamára számítá­saink szerint legalább 100—120 ezer láto­gatóra számítunk. Az egynapos belépők óra 300—600 forint között változik, de lesz­nek olyanok is, amelyek mind a három napra, vagyis augusztus 8-ra, 9-re és 10-re érvényesek. De a főiribűnön lesznek — va- lószinfileg — ennél drágább jegyek is. A budapesti Forma 1 futam iránt a hí­rek szerint máris óriási az érdeklődés. AZ 1985-ŰS FORMA 1-ES AÜTOS VILÄG- BAJNOKSAG hivatalos VÉGEREDMÉNYE: Világbajnok: Alaln Prost (francia, McLa­ren — TAG Posche) 73 pont; 2. Michele Alboreto (olasz, Ferrari) 53; 3. Keke Ros­berg (finn, Williams — Honda) 40; 4. Ayor- ton Senna (brazil, Lotus — Renault) 38; 5. Ellő de Angelis (olasz, Lotus — Renault) 33; 6. Nigel Mansell (angol, Williams — Honda) 31. (mész]

Next

/
Thumbnails
Contents