Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-02-04 / 5. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Fejlődésünk a statisztika tükrében A Szövetségi Statisztikai Hivatal e napok­ban tette közzé az 1985-ös év tervének tel­jesítéséről szóló jelentést. Az eredmények népgazdaságunkban az elmúlt esztendőben a várakozásoknak megfelelően kedvezőek, az ország gazdasági helyzete Jól alakult. 1985-ben a népgazdaság döntő ágazataiban a mennyiségi és minőségi mutatók többsé­génél túlteljesítették a tervezett -feladato­kat, ami egészében véve a nemzeti jövede­lem 3,3 százalékos növekedésében nyilvá­nult meg. Az ipari termelés 3,4 százalék­kal, az építőipari munkák terjedelme 1,1 zázalékkal nőtt. A mezőgazdaság dolgo­zói tervüket 6 tized százalékkal túlteljesí­tették. Csökkent a viszonylagos energia-, nyersanyag, és alapanyag-felhasználás. A társadalmi munkatermelékenység 2,& száza­lékkal nőtt. Növekedtek a lakosság pénzbevételei is, ami az életszínvonal emelkedésének fontos része. Az egész esztendőben — állapítja meg a statisztikai hivatal Jelentése — lé­nyegében folyamatos volt az ellátás élel­miszerből. Biaonyos választékbell fogyaté­kosságok voltak tej- és a hústermékekből, "valamint betakarítási nehézségek következ­tében egyes gyümölcs- és zöldségfajtákból. Az iparcikkek kínálata nem tudta teljes mértékben kielégíteni egyes árufajtákból a fogyasztói keresletet, noha általában eleget tettek a szállítások és.az árubehozatal ter­vének. jóllehet a termelés többet szállított, mint 1984-ben, a kereslet így is meghalad­ta a kínálatot, pl. a hűtőszekrények, mély­hűtők, kombinált tűzhelyek, hazai sport­kerékpárok stb. egyes típusainál. Az életszínvonal emelkedéséről tanúsko­dik az a tény, hogy 1985-ben 117 ezer sze­mélygépkocsit vásároltak nálunk, 6,8 szá­zalékkal többet, mint 1984-ben. Tavaly 102,5 ezer lakás épült, 1,07 ezerrel több, mint 1984-ben. A kedvezően fejlődő szociális körülmé­nyek között növekedett az ország népessé­ge is, az év végén elérte a 15 millió 523 ezer főt. Ez azt Jelenti, hogy országunk­ban 43 ezerrel többen élnek, mint 1984 vé­gén. Az élveszületett gyermekek száma 225 ezer volt. Az elmúlt esztendőben 121 ezer házasságot kötöttek, de sajnos ugyanabban az Időszakban 38 ezret tel is bontottak. Országunk kiegyensúlyozott belső fejlő­dése annak is köszönhető, hogy fokozódott az együttműködése a KGST-országokkal. Nagy jelentőségű Csehszlovákia és a Szov­jetunió között a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés, a 2000-ig előirány­zott hosszú távú program. Mint a statisztikai jelentésből kitűnik, a kedvező fejlődés dacára problémák , is elő­fordultak népgazdaságunkban. Elsősorban a tudományos-műszaki haladás és a műszaki vívmányok bevezetése a gazdaságban a le­hetségesnél és a kívánatosnál lassúbb, pe­dig továbbra is számolni kell azzal, hogy csak az igényes, valóban kiváló termékek számíthatnak biztos piacra. . A tavalyi eredmények Ismeretében azzal a meggyőződéssel dolgozhatunk tovább, hogy gazdaságpolitikánk jó, további célja­ink elérhetők. Strasser György Szakmunkástanulók a kongresszusnak A CSKP XVII. kong­resszusa tiszteletére ki­bontakozott szocialista versenybe a Verebélyl (Vráble) Tesla konszern, vállalathoz tartozó Elek. trotechnikai Középfokú Szaktanlntézet is bekap­csolódott. Kongresszusi aktivitásuk egyszerre több síkon is folyik. Az eszmei nevelésben elhatározták, hogy az öt ateista körben elő­adásokat tartanak pártunk történetéről. Az előadássorozatot a CSKP megalapításának 65. évfordulója alkalmából műsoros ünnepély- lyel zárják. Az egész eszmei és politikai nevelés arra irányul, hogy minél több szak­munkástanulót készítsenek fel párttagje­löltnek. Nem feledkeztek meg a közérdekű mun­káról sem. Iskolájuk környékét szépítve 115 órát dolgoznak le, és összegyűjtenek 1600 kiló papírt. Az anyagtakarékosság érdeké­ben a szakmai gyakorlaton csakis hulla­dékanyagot használnak majd. Vállalták továbbá, hogy februárban meg­rendezik a tröszt műszaki alkotóversenyét a mérő- és laboratóriumi műszerek szak­májában. Ez lesz a főpróba az elektrome­chanikus szakmában áprilisban sorra kerü­lő ügyességi reszortversenynek. (zl) ACSKP xvn. KONCRESSZliSA A közrend ifjú őrei Ä közbiztonsági testület és a pionírszervezet együttműködése A XVI. pártkongresszus, majd a SZISZ III. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy na­gyobb figyelmet kell szentelni a fiatalok honvédelmi nevelésére, szocialista hazánk védelmére való felkészítésüknek, valamint azoknak a feladatoknak, amelyeket a la­kosság honvédelmi nevelésének egységes rendszere tartalmaz. A pionír- és ifjúsági házak égisze alatt 1980 óta sorra alakulnak a közrend ifjú őreinek rajai, amelyeknek az a küldetésük, hogy a tanulók korukhoz mérten elsajá­títsák a közlekedési szabályokat, védjék a szocialista vagyont és környezetünket. Tevékenységük elválaszthatatlan részét képezi a SZISZ PSZ-ének nagyarányú moz­galma, a Lángok és utak feladatainak tel­jesítése, Emellett eleget tettek mindazok­nak a kötelességeiknek, amelyeket a SZISZ PSZ Szlovákiai Központi Tanácsa az SZSZK Belügyminisztériumával közösen a pionírok számára megszabott. Az 1984—85-ös tanévben Szlovákiában a közrend ifjú őreinek rajaiban 5625 pionír dolgozott. Vezetőik a közbiztonsági szervek dolgozói, kivételes esetben a segédrend- örök. Jóllehet e rajok száma kerületenként más és más, mégis elmondhatjuk, nincs Szlovákiának egyetlen olyan járása sem, ahol ne dolgoznának a. közrend ifjú őreinek ra­jai. Az SZSZK Belügyminisztériumának és a SZISZ PSZ Szlovákiai Központi Tanácsának honvédelmi nevelési bizottsága nagy figyel­met fordít a közrend ifjú őreinek munkájá­ra és e rajok vezetőinek képzésére. E szem­pontból idén a közbiztonsági szervek járá­si paranssnokságai felmérést végeztek Stará Lubovftában, Nitrán, Topolöanyban, Galántán (Galanta) és Liptovsk^ Mikulás­ban. Hogy ezek a rajok mennyire teljesítik küldetésüket, nagyban függ a pedagógu­soktól, s e vonatkozásban elismeréssel kell szólnunk az iskolák hozzáállásáról, Szlová­Unnepélyes jelentéstétel a Barátság honvé­delmi táborban, a CSKP KB titkárának, Jo­sef Haviinnak a jelenlétében. kiának szinte valamennyi járásában segí­tik, a pionírok ilyen irányú munkáját. Sőt, akkora az érdeklődés, hogy túlszárnyalja a közbiztonsági szervek lehetőségeit ezt ki. elégíteni. A Liptovsk^ MikuláS-i járásban például a közrend ifjú őreinek kilenc raja 140 pionírt foglalkoztat. Munkájukhoz pedig minden feltétel adva van, hogy az az elő­irányzott terv szerint follyék. E rajok tag­jai többek között megismerkednek a köz- biztonsági szervek megalakulásának törté­netével, a 100/75-ös törvényrendelet egyes fejezeteivel, s a megszabott feltételeket tel­jesítve tudásuk elismeréseként szakmai jel­vényt szerezhetnek. A munkaterv az egysze. rűbb feladatokból fokozatosan Jut el az igényesebbekig. A közrend ifjú őreinek rajaiban a pio­nírok megismerkednek a szocialista és a magántulajdon védelmét szolgáló legfonto­sabb előírásokkal, valamint a biztonságos közúti forgalom szabályaival. Egy-egy ilyen előadás után a rajok tagjai teszt vagy be­szélgetés formájában adnak számot tudá­sukról. A legjobb pionírok a közbiztonsági dolgozók oldalán a gyakorlatban is felmér­hetik ismereteik alaposságát. A 100/75-ös törvényrendeletben foglalta­kat gyakorolhatják a közlekedési gyermek­játszótereken vagy az iskolájukhoz közel eső útkereszteződéseken tanítás előtt vagy után. A Közép-szlovákiai kerületben Lip- tovsk^ Jánban a közbiztonsági dolgozók se­gítségével a hnb gyermekjátszóteret épí­tett, amelynek értéke 480 ezer korona. A közrend ifjú őreinek rajai bekapcso­lódnak a pionírok „Mindig kész“ országos honvédelmi játékéba, különösen a „Parti­zán gépfegyveréért“, valamint a lövészeti versenybe és a pionírok honvédelmi három­tusájába. Az 1985—86-os tanévben indult „Az SZSZK Belügyminisztere kupájáért“ meghirdetett honvédelmi-közbiztonsági ver­seny, amelynek feltételeit a közrend ifjú őreinek valamennyi raja megkapta. Ez lép­csőzetes verseny, és a pionírok szlovákiai honvédelmi játékában csúcsosodik ki. Ab­ban az évben, araikűr nem rendezik meg a szlovákiai honvédelmi játékokat, a verseny kerületi fordulóval zárul. A pionírok honvédelmi tevékenységének és a „Mindig kész“ országos honvédelmi játéknak kicsúcsosodása volt az 1985. július 1—10-lg tartó Barátság honvédelmi tábor Sp. Nová Vesben, amelyen 250 tanuló vett részt, a haza, a közrend, az országhatárok ifjú őrei. A tábor megnyitóján Josef Hav- línnak, a CSKP KB Titkársága tagjának, a CSKP KB titkárának a vezetésével pártkül­döttség is jelen volt. Dr. Ladislav Kováő, az SZSZK Belügyminisztériumának dolgozója Szoros együttműködés minden szítén Ez idő tájt, amikor a nyolcadik ötéves tervidőszak feladatainak végső kimunkálá­sán dolgozunk, senki sem vitathatja unnak fontosságát, hogy az ifjúsági szervezetek tagjai — főleg a termelésben — pontosan tájékoztatva legyenek arról, ami majd a vállalatukra, üzemükre vár. Enélkül nehe­zen tudnának segíteni a termelési felada­tok teljesítésében, márpedig ez egyik leg­fontosabb küldetésük. A gyakorlat azt mu­tatja, hogy ez a tájékoztatás nem marad el ott, ahol jó az együttműködés az ifjú­sági szervezet és a vállalat politikai, gaz­dasági, vezetése között. A közelmúltban egy rövid beszélgetés során a komáromi (Ko- márno) hajógyárban nyílt alkalmam bepil­lantani az együttműködés kulisszái mögé. Mindenekelőtt erről a vállalatról tudni kell, hogy fiataljai tizenkilenc alapszerve­zetben végzik a szervezeti munkát, S mi­vel ezek a SZISZ-alapszervezetek főleg az egyes termelési részlegeken dolgoznak, munkájuk színvonala közvetlenül lemérhető részlegük termelési eredményein is. Kiss Zoltán mérnök, a tizennégyes alap­szervezet elnöke például a következőket mondta: — A teljesség kedvéért el kell monda­nom, hogy ml a villanyszerelő részlegen dolgozunk, mi szereljük a hajók vezérlő­pultjait és az elosztószekrényeit. Ebből is látható, hogy fontos és alapos szaktudást igénylő munka van ránk bízva. Ügy érzem, ezt a tagjaink is tudatosítják, hiszen nem­egyszer vállalniuk kell a túlórázást is, hogy az úszóművek elkészülhessenek határidőre. Ehhez persze az kell, hogy a fiatalok is­merjék a fő feladatokat, tudják, mit miért vállalnak. E tekintetben úgy érzem, ná­lunk nincs különösebb baj, jó ^z alapszer­vezet és a vezetőség között az együttműkö­dés. Nagyobb gondot okoz viszont a mun­kaidő utáni tevékenység, de ennek okait már a saját sorainkban kell keresnünk. Vendég László, az asztalosműhely alap­szervezetének elnöke az együttműködésről szólva főleg a szervezés .fontosságát emel­te ki. Mint mondta, jó eredményt lehet el­érni a munkában, ha van, aki azt hozzá­értéssel irányítja, s ugyanez vonatkozik a szervezeti életre is. Harmincegy tagú a- lapszervezetük eddig még mindig jó ered­ményeket ért el, mert gonddal szervezik a társadalmi munkát és a szórakoztató ren­dezvényeket. Véleménye szerint — főleg az olyan nagyobb vállalatokban, mint az övék is — az alapszervezetek vezetőinek első­sorban annak a részlegnek a vezetőivel kell kialakítaniuk a jó kapcsolatokat, az együttműködés feltételeit, ahol dolgoznak. Ez a legfontosabb, mert a gondok többsége üzemi szinten vagy akár a műhelyben is orvosolható. Persze ez nem jelenti azt, hogy ha kell, ne vigyék egészen a vállalat veze­tőségéig a megoldásra, orvoslásra szoruló problémákat. Ebben közvetítő szerep hárul az Ifjúsági szervezet vállalati bizottságára, amellyel az alapszervezeteknek szintén jó együttműködésre kell törekedniük. Kiss Zoltán azt Is hangsúlyozta, hogy a. Jobb eredmények elérése végett az alap­szervezetnek nemcsak a részlegek, az üzem vagy a vállalat vezetőihez vezető utat kell keresniük, hanem szorosan együtt működ­niük a többi tömegszervezettel, de minde­nekelőtt a párt. és a szakszervezettel. Az ő részlegükön a gyakorlatban ez úgy fest, hogy minden hétfőn közös értekezletet tart a gazdasági vezetés a részleg valamennyi tömegszervezetének vezetőivel, s megvitat­ják a termelési és a szervezeti kérdéseket. Jónak tartják ezt a formát, mert így szinte mindig találnak operatív megoldást. Ezen a beszélgetésen részt vett Gál.Gyön­gyi és Kántor Ferenc is. Mindketten az if­júsági szervezet vállalati bizottságának a tagjai. Természetesen érdekelt az ő véle­ményük is. Ferenc elsősorban arra mutatott rá, hogy van még néhány olyan területe a tömeg­szervezetekkel való együttműködésnek, a- melyek nincsenek kellőképpen kihasználva. A kulturális munkában jobb eredményeket várhatnának, ha szorosabbra fűznék kap­csolatukat a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség alapszervezeteivel, a fiatalok szakmai továbbképzésében pedig az jelen­tene lényeges előrehaladást, ha az ifjúsági szervezet és a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság „közelebb kerülne“ egy­máshoz. Ezeket a törekvéseiket messzeme­nően támogatja a vállalat politikai és gaz­dasági vezetése is. Kamoc^i Imre Ifjúsági mozgalmunk és pártunk hagyományaiból A szervezeti egység felé í. Hatvanöt évvel ezelőtt a csehszlovák munkás- mozgalomban a szociál­demokrata párt XIII. kongresszusán végleg be­következett a szakadás az opportunista vezetés és a forradalmi erők kö­zött. Erre először az if­júsági mozgalomban ke­rült sor, és tavaly mi is megemlékeztünk róla, hogy 1920. október 5-én megalakult a Szlo­vákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetsé­ge, amely elfogadta a Kommunista Interna- cionáléhoz való csatlakozás 21 feltételét. Az Ifjúsági mozgalom a későbbiek során is a marxista baloldal Jelentős támasza lett. A kommunista eszmék nagyon gyor­san terjedtek az Ifjúság körében. Az 1920. évi osztályharcokban, a decemberi nagy sztrájkban a fiatalok is tevékenyen részt vettek. A szociáldemokrata ifjúság központi lapja, a Mlad'^ proletáf volt az első újság, amelyet a burzsoá Csehszlovák Köztársaság hatóságai, merész hangneméért 1920. októ­berében elkoboztak. A köztársaság jellegéért vívott harcban a munkásosztály vereséget szenvedett. A decemberi vereség tanulságai azonban csak siettették a munkásosztály és az Ifjúság forradalmi mozgalmának kibontakozását és egységtörekvését. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1921. február 6-án Prágában összegyűlt a szociáldemokrata párt Ifjúsági szekciójának III., rendkívüli kongresszusa, amelyen a küldöttek 90 szá­zaléka a Kommunista Ifjúsági Internacioná- léhoz való csatlakozás mellett szavazott. A fejleményekre nagy hatással volt a Kom­munista Internacionálé II. kongresszusa, a- melyen 1920 nyarán részt vettek a cseh szociáldemokrata baloldal képviselői, köz­tük fiatal mozgalmi emberek is. A kong­resszusról visszatérő küldöttek magukkal hozták a szovjet Komszomol működéséről és alapszabályzatáról szóló első részlete­sebb híreket la. Közvetlenül a prágai kongresszus előtt a Komszomol levéllel fordult a csehszlovák ifjúsághoz. Ebben azt a reményét fejezte ki, hogy proletár Ifjúságunk a nemzetköziség elve alapján egyesül és így példát mutat az idősebb elvtársaknak. „Mély meggyőződésünk — állt többek kö­zött a levélben —, hogy véget vettek a csehszlovák kommunista mozgalom nacio­nalista megosztottságának, és egyöntetűen csatlakoztok a Kommunista Ifjúsági Inter- nacionálé harcos soraihoz. A gyávákat és határozatlanokat az egész világ forradalmi ifjúsága elítéli. Nincs is helyűk közöttünk. A ti kötelességtek: forradalmi példát mu­tatni idősebb elvtársaitoknak.“ A rendkívüli kongresszus napirendjén a csehszlovák proletár ifjúság valamennyi nemzeti tagozatának egyesítése szerepelt. Az egyesítő kongresszus előkészületi mun-i káival a csehszlovák Ifjúsági akcióbizottsá­gát bízták meg, amelyben helyet foglaltak az összes forradalmi Ifjúsági szövetség kép­viselői. Az akcióblzottság azon nyomban megkezdte munkáját. B. M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents