Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-01-28 / 4. szám
AZ ORVOS tanácsol Az utóbbi időben minden kiilöntisebb ok nélkül nagyon gyakran megdagad a lábam. Közben fájdalmat nem érzek, de édesanyám, akinek már évek óta hasonló gondjai vannak, figyelmeztetett, feltétlenül menjek orvoshoz. Lehet, hogy komoly okai vannak lábam megdagadásának? H. Irén, Galanta Ä láfi 'dagadása — ha csak nem külső sérülésről van szó —, soha sem önálló betegség, hanem csupán tünet, a- melynek különböző okai lehetnek. E- gyes esetekben helyi jellegű rendellenességről van szó, máskor azonban valóban a szervezet egészét érintő, enyhébb vagy súlyosabb megbetegedésről. ÄZ érfalakon keresztül a szövetek’ közé normálisan Is szűrődik át folyadék a sejtek táplálására. Ez a folyadék azonban részben visszaáramlik az apró gyűjtőerekbe, részben a nyirokutak közvetítésével kerül vissza a vérkeringésbe. A folyadék kilépését segíti az erekre belülről nehezedő nyomás, határt szab neki az érfal áteresztőképessége, míg vízvissza tartó hatása. van a vér fehérjetartalmának. Az említett erők — a hajszálerekben uralkodó nyomás, a fal áteresztőképessége, a fehérjék szívó hatása és a nyirokkeringés — e- gészséges körülmények között tökéletes egyensúlyban vannak egymással, nem dagad a láb, orvosi nevén nem képződik ödéma. A láb dagadásának, boka táji vlzenyő keletkezésének egyik leggyakoribb oka a visszértágulat. Vajon miért duzzad meg olyan könnyen a vlsszeres láb? A magyarázat egyszerű: a beteg falú tágult vénákban a keringés lelassult, ezért lassúbb a vér áramlása a hajszálerek-i ben is, bizonyos mértékben akadályozva van. A torlódás miatt megnő az érfalra belülről nehezedő nyomás, és a már említett egyensúly így felborul a folyadék kilépését segítő erők javára. Ismételt trombózisok szintén megnehezítik a visszeres véráramlást, és fennállhat az • ödémaképződésre való hajlam. A nyirokutak különböző eredetű (veleszületett, gyulladásos, sérülés vagy műtét utáni) szűkülete, elzáródása ugyancsak gyakran okoz lábdaga- dást. Kevesen tudják, hogy az úgynevezett „statikai hiba“, a manapság általánosan elterjedt bokasüllyedés, a lúdtalp önmagában is kiválthatja a lábfej vagy a bokatájék duzzanatát. A láb megdagadása viszont az esetek nagy részében a szervezet egészét érintő, általános megbetegedés tünete. Leggyakrabban a szív, a vese és a máj különböző károsodásai okoznak ödémát. Ha a szívizom meggyengül, működése valami miatt elégtelenné válik, a visszerek felöl beáramló vért nem tudja teljes egészében a verőerekbe pumpálni. Ezért a visszeres rendszerben elöbb-utóbb torlódás, nyomásemelkedés lép fel, ami azután áttevődik a hajszálerek hálózatára is, és bokaduzzanatot válthat ki. A vesebetegek ödémájának legfőbb' oka az, hogy a vizelettel folyamatosan több-kevesebb fehérjét veszítenek. így megváltozik a vér fehérjetartalma, csökken az erekben a folyadékot visz- szatartó, -szívó erő. Máj betegségeknél is elsősorban az alacsony fehérjeszint — vagy a vérfehérjék összetételének kóros alakulása magyarázza az ödéma- képződésre való hajlamot. Ilyenkor a- zonban a fehérjék felépítése válik elégtelenné, hiszen éppen az a szerv — a máj — beteg, amelynek sejtjei a vérfehérjéket képezik. A lábdagadás okainak a rövid összefoglalása természetesen nem azt a célt szolgálja, hogy mindenki, aki akár magán, akár másoknál ezt a tünetet észleli, önmaga állapítsa meg a háttérben álló alapbetegséget. A diagnózis felismerése az orvos feladata, ezért önnek is azt ajánljuk, hogy gondjaival forduljon körzeti orvosához. Milyen szerepe van az állati eredetű zsírnak a szívinfarktus, esetleg érelmeszesedés kialakulásában? Ezt azért kérdem, mert szüleim otthon zsíron főznek, megszoktam ezt az étkezést, feleségem viszont azt állítja, hogy a disznózsír nagyban befolyásolja a vér koleszterinszintjét. H. Gábor, Levice A koszorúér-elmeszesedés kialakulásában szereplő rizikófaktorok közül az egyik legnagyobb veszélyeztető tényező, ha a vérben sok a zsír. A zsírok (llpidek) vízben nem oldódnak, a vérben fehérjéhez kötött állapotban vannak jelen. A koszorúér-elmeszesedés valószínűsége párhuzamosan növekszik a vérzsír mennyiségével, a vérzsírszint, a dohányzás és a magas vérnyomás mellett, az infarktus nagy rizikófaktorai közé tartozik. A megelőzés kulcsa az étrendben rejlik, mégpedig az állati zsírok és a koleszterin csökkentésében. Az elfogyasztott zsírfélék egyharmadát alkothatja telített zsír, a többi lehetőleg növényi eredetű legyen. Ajánlatos a koleszterint napi 300 mg alá csökkenteni, korlátozni kell elsősorban az édességek fogyasztását. A helyes étrend 10—20 százalékkal is csökkentheti a vérzsír mennyiségét. Dr. Takács Aranka A PEDAGÓGUS tanácsol Kislányom az idén lesz elsős alapiskolás. De nagy gondban vagyok, mert az óvó néni már többször is említette, hogy baj van a gyerekkel, úgy érzi, hogy fogyatékos, nem fogja bírni az i- ramot a többi, egészséges gyerekkel. Mit tegyek? Adjak a véleményére, és forduljak pszichológushoz, vagy várjam meg, helytáll-e a gyerek a beiratkozáskor? K. Lászlóné, Kosice Gondja már időközben bizonyára megoldódott, hiszen az iskolaköteles gyerekek beiratása a napokban lezajlott, ennek ellenére foglalkozunk problémájával, mert úgy érezzük, hogy több olvasónkat Is érdekelni fogja. Az óvoda véleménye nem mérvadó a gyermek „rendes“ vagy kisegítő iskolába való sorolásakor. Az óvoda kérheti a szülőt, hogy fokozottabb figyelmet szenteljen gyermekének, foglalkozzék többet vele, fejlessze képességeit; jelezheti az iskolának, hogy a gyermek bizonyos helyzetekben nem tanúsított a kortársaihoz hasonló érettséget. Azt azonban, hogy szükséges-e gyógypedagógiai kivizsgálásra vinni vagy sem, végső soron mindig a szülő dönti el, és ehhez sem az óvoda, sem az Iskola ajánlása nem szükséges. A szülőnek Is éreznie kell, hogy gyermeke fogyatékos-e, vagy semmiben sem marad el kortársai átlagos értelmi szintjétől. Erre a vizsgálatra sor kerülhet négyéves korában, de 7—8 éves korában is, amikor tulajdonképpen csak az elsős tanító néninek nyílik lehetősége összeha-' sonlítanl a gyerekek értelmi szintjét. Azt viszont hangsúlyozzuk, az hogy minél előbb kerül a korrekcióra szoruló gyermek a hozzá hasonlóak társaságába és megfelelő szakmai felügyelet alá, fejlődése szempontjából döntő lehet. Májusban letelik a szülési szabadságom, és hároméves kislányomat óvodába fogom hordani. Kicsit aggódom miatta, mert eléggé félénk, visszahúzódó, és tudom, hogy természetén nem sokat változtathatok, azt viszont szeretném, ha jól érezné magát az óvodában. Tehetek valamit ennek érdekében? B. Mária, Galanta Minden szülő szeretné, ha gyermeke örömmel járna a bölcsödébe, óvodába, sajnos, nagyon kevesen viselik el a környezetváltozást könnyek nélkül. Ez azonban csupán az első napok tünete, a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyermekek többsége a szülők aggodalma ellenére nagyon gyorsan alkalmazkodik az óvodai rendhez. Azonkívül, hogy kislányának beszél az óvodai életről, kérje meg az óvoda vezetőségét, hogy legalább rövid időre kislányával ellátogathasson az óvodába, főleg akkor, amikor a gyermekeknek szabad foglalkozásuk van, például az udvaron játszanak. Később, a gyermekével való közös megegyezés után 1—2 órára rábízhatja kislányát az óvó nénire, és a megadott Időben érte megy. De kislánya ott-tartózkodása ne legyen hosszabb, mint 1—2 óra, hogy jelenléte ne zavarja az óvoda rendjét. Erre a megoldásra az óvoda rendje lehetőséget ad, sőt néhány óvodában még azt is engedélyezik, hogy a legkisebbek, legalábbis kezdetben, magukkal vigyék kedvenc játékukat, esetleg takarójukat is. Kovács Péterné óvónő A JOGASZ TANÁCSOL Több, házasságkötéssel kapcsolatos kérdésem van. Milyen hivatalos szerv előtt köthetnek csehszlovák állampolgárok külföldön házasságot? Milyen okiratok szükségesek általában a házasságkötéshez? A házasulandóknak mikor kell dönteniük arról, hogy közös családnevet viselnek-e, vagy mindegyikük megtartja továbbra is saját családnevét? Lehet-e házasságot kötni úgy, hogy az egyik házasulandót a házasság- kötésnél megbízott személy helyettesíti? Van-e értelme az eljegyzésnek a családjogban?. Válaszaikat előre is köszönöm. M. Márta, Luöenec Csehszlovák állampolgár külföldön az arra felhatalmazott csehszlovák külképviseleti szerv (követség, konzulátus stb.) előtt köthet házasságot. A családi törvényünk nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy csehszlovák állampolgár külföldön kössön házasságot az idegen állam anyakönyvi hatósága előtt (anyakönyvvezető, tanácsi szerv, közigazgatási hatóság stb.), ha ott tartózkodik, és teljesíti az ottani jogrendben foglalt feltételeket. De ebben az esetben is be kell tartania a csehszlovák családi törvény által előírt kötelező polgári házasságkötés formáját, mert enélkül érvényes házasság nem keletkezhet, Családi törvényünk csak a polgári házasságkötés formáját ismeri el, a- melyet az előírt módon az illetékes állami szerv előtt kötnek. A külföldön kötött házasság e nélkül a forma nélkül nem érvényes, így tehát az esetleges egyházi szertartás , nem előzHetí meg a polgári házasságkötést. A házasulandóknak az anyakönyvvezetőnél beadott kérvényükhöz külföldön Is mellékelniük kell az előírt okiratokat, és ki kell jelenteniük, hogy nincs tudomásuk a házasság megkötését kizáró okokról, és hogy kölcsönösen ismerik egymás egészségi állapotát. Házasságot csak az köthet, aki nem él érvényes házassági kötelékben, tehát aki nőtlen, hajadon, özvegy, vagy jogerősen elvált. A szükséges iratok a következők: születési anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány, lakbizonylat, esetleg a családi állapotot Igazoló irat. Az özvegy vagy elvált személynek igazolnia kell, hogy előző házassága megszűnt. Tehát vagy az elhunyt házastársa halotti anyakönyvi kivonatát, vagy válás esetén a jogerösségi záradékkal ellátott bírósági bontó ítéletet, vagy a bíróság által e célra kiadott hivatalos igazolást kell bemutatnia. Bizonyos iratokat helyettesíteni lehet a személyazonossági Igazolvánnyal, ha a szükséges adatok fel vannak benne tüntetve. Indokolt esetben, különösen akkor, ha egyes iratok beszerzése leküzdhetetlen akadályokba ütköznék, a nemzeti bizottság eltekint ezek benyújtásától, s megelégedhet a házasulandók írásban adott becsületbeli nyilatkozatával. Abban az esetbeii, ha valamelyik házasulandó élete közvetlen veszélyben forog, nem kell a megkívánt okiratot benyújtania, de ilyenkor is ki kell jelenteniük, hogy nincs tudomásuk a házasság megkötését kizáró okokról. A házasulandóknak a házasságkötési aktust végző nemzeti bizottság előtt egybehangzóan ki kell jelenteniük, hogy a jövőben milyen családnevet fognak viselni, melyikük családneve lesz ezentúl közös családnevük, vagy hogy továbbra is megtartják saját családnevüket. Ha a jövőben közös családnevük lesz, a házasságukból születő gyermekek is ezt a családnevet fogják viselni. Ha a- zonban egyik Is, másik is megtartja eddigi családnevét, akkor a házasság- kötésnél azt is ki kell jelenteniük, hogy közös gyermekeik melyik szülő családnevét kapják. Nem lehetséges ugyanis az, hogy a házasságukból származó, közös gyermekeik más-más családnevet viseljenek, Á l\ázasságkötési kijelentést á helyi nemzeti bizottság képviselője előtt a házasulandóknak személyesen kell megtenniük. Csak nyomós okokból engedheti meg a járási nemzeti bizottság, hogy a házassági kijelentést valamelyik fél helyettes által tegye meg. Erre a célra a helyettes számára külön írásbeli meghatalmazást kell kiállítani, a- melyben pontosan meg kell jelölni azt a személyt, akivel a helyettes a házasságot megköti. A meghatalmazásnak V tartalmaznia kell a házasulandó felek megállapodását a családnévről, illetve ha mindegyikük megtartja eddigi családnevét — a közös gyermekek családnevéről is. Családjdliunlc nem ismeri eí sem a régebben szokásos kihirdetéseket, sem az eljegyzés intézményét. Ezek jogilag nem léteznek, illetve semmiféle joghatályuk nincs. Az eljegyzés legfeljebb mint társadalmi szokás fordul elő.
