Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-28 / 4. szám

új ifjúság 8

MITŐL SZÉP A SZÉP?

Kucman Eta titka

Általában olyan szerepeket Játszik, amelyekben szépnek, erős akaratának kell lennie. Kucman Eta azonban nemcsak a színpadon szép, az emberek között sétálva is kitűnik jellegzetes járásával, csak rá jellemző testtartásával. Amikor azt terveztem, miről faggatom majd, azonnal a rá legjellemzőbb fogalom, a szépség jutott az eszembe.

— A szépséget lehet látni, hangja van, mozgást képzelhetünk hozzá. Van-e a szépségnek illata?

— Éppen úgy, ahogy érzékszerveinkkel érezzük a csúnyát, a szépet is körül tudnánk írni. A szépség valamilyen kellemes illatot juttat az ember eszébe. A virágok, a tavasz hódító illatát, a tenger vagy a hegyek levegőjét.

— Azt mondják önről, hogy e- rőteljes a szövegmondása. Különösen, ha klasszikus mértékű és értékű szöveget kell elmondania. Brecht Szophoklész Antigonéja című darabjában Antigonét alakította, s szép színpadi beszédére figyelhettünk fel.

— Ha hirtelen visszaemlékezem alakításaimra, csak Antigoné jön elő. Amíg ezt a szerepet játszottam, egész nap arra készültem, hogy este a színpadon Antigone leszek. Különösen az Antigone — Kreon-párbeszéd tetszett. Álmaimban kísért, filmként pergett vissza az előadás: mit, hogyan csináltam, miként változott előadásonként, ha csak részleteiben is az alakításom. Brecht egészen más miliőbe helyezte Szophoklész tragédiáját. Ügy érzem, a közönség megértette a mondanivalóját.

— Brechti szerepei közűi ide kívánkozik a Koldusopera Pollyja. Itt a női fifika győzelmét, a női logika szépségét mutatta meg, és gyönyörűen énekelt.

— Brecht számomra mindig az igazi színházat jelentette. Még az énekbetétek is igazi színházi attrakciók. Mindig az emberről ír. Nála nincs egyértelmű rossz vagy egyértelmű jó. Megmutatja, hogy mi minden határozza meg azt, hogy az ember éppen így vagy úgy cselekszik. A Czillei és a Hunyadiak című darab után jött a Koldusopera. Polly szerepében é- nekelnem kellett. Nagy bizonytalanság volt körülöttem: fog-e sikerülni? Matús János jött korrepetálni bennünket. Egyszer azt mondta; „Megcsinálodl“ Éreztem, hogy így lesz. A külső tényezők sokat segítettek. Sokan segítik a színészt, amíg elérkezik a bemutatóig: kosztümöt adnak rá, lépésekre tanítják, fényt varázsolnak köré. Ajándékba kaptam Polly szerepét, melynek nagyon örültem. Már-már luxusnak számít, ha egy színésznő álmodozik valamelyik szerepről, és nagy szerencsének, ha álma beteljesül.

— Ön milyen szerepekről álmodik?

— Tennessee Williams, Eugene O'Neill drámáinak női főhőseiről.

Bámulatos, milyen hozzáértéssel vizsgálták és közvetítették drámáikban a női lélek bonyolultságát. Ez nehéz feladat, hiszen ha csak magamat figyelem, látom, ml az, amin rövid időn belül egy nő átmegy.

— Már a főiskolán kedvelték azok a tanárai, akik mozgáskultúrára tanították. Ha erről beszélünk, Szabó Béla Menyasszony című darabja következik. A címszerepben könnyed, kecses mozgásával, szépségével kellett kitűnnie.

— Valóban szerettek a tanáraim, mert diáktársaim közül nekem volt mozgáskultúrám. Talán azért, mert előtte népi táncot táncoltam, a próbák előtt pedig a balett alapjaival foglalkoztunk. A főiskolán harmadikban és negyedikben tantárgyként szerepelt a beszéd- és mozgáskoordlnácló. Ekkor tűntem ki igazán. Sosem felejtem el Mrázková docensnőt, aki ezt a tantárgyat tanította. A Menyasszonnyal kezdtem a MA- TESZ-nál. Erről a szerepről azt tudtam és úgy éreztem, hogy a rongyokon és a festett díszleteken túl valami nagy tisztaságnak és szépségnek kelt a színpadon eluralkodnia. És ez tükröződhetett vissza a színpadróh Partnereim Udvardy Anna, Holocsy István, Varsányi Mária és Palotás Gabi voltak.

— Mégis mi a titka szinte légies mozgásának?

— Ha királynőt alakítok, elhiszem, hogy királynő vagvok. Ha én ilyet hazudok magamnak, miért ne hitetném el a nézőkkel is? Úgy érzem, minden színésznek kell, hogy valamilyen titka legyen, amit ha úgy tetszik, felnagyítanak vagy irigyelnek, de e nélkül a titok nélkül nem lennének színészek.

— A magánéletben a menyasz- szony szépségét milyen vőlegény vette észre?

— Férjem gimnáziumi tanár Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre- da). Az egyedüli biztos pont az életemben. I^az, csak most kezd rendszeresen eljárni a- bemutatókra, majdnem minden előadásomon ott van. Most kezdi igazán érezni, mit jelent színésznő férjének lenni.

— Hallottam, nagyon szereti gyerekeit, minden szabadidejét velük tölti.

— Ha a mélypontra jutok Is, két dolog éltet: hogy van két gyerekem és hogy színésznő vagyok. Fiam, Patrik hatodikos kisiskolás, erdész szeretne lenni. Lányom, Alexandra hatéves, most ment első osztályba. Patrikkel másfél, lányommal két évig voltam otthon. Nem törődtem azzal, hogy megkérdezték: miért? Nálam ez így volt természetes. Ha rövid időre is meg kellett tőlük válnom, végigsírtam az utat a buszon. Azután keserű szájízzel azt mondtam magamnak: felnőtt vagy, ki kell bírnod! Sokszor gyalog hazaindultam volna, de nem lehetett, hiszen várt a munka, a színház.

— Alekszej Arbuzov Tánya című darabjában a főhősnő egyenértékűségét akarja bizonyítani azzal, hogy otthagyja a férjét. A tajgába megy, később orvos lesz. Egy szép eszmény megvalósítója, az akaraterő példája.

— Van egy időszak az ember életében, amikor szinte mindent ajándékba kap. A gondtalan repülés korszaka ez. A Tánya vizsgadarabom volt a főiskolán. Boráros Imrével, Bugár Bélával, Fe- renczy Anna érdemes művésszel játszottam együtt a darabban a MATESZ színpadán. Szeretem a partnereimet, akikkel együtt játszom a színpadon. Szeretném, ha ezt a széretetet viszonoznák, mert ezt mindenki igényli. Ebbe a sze- retetbe belefér a kemény munka, a fegyelem is.

— Hogy érzi magát Shakespeare Coriolanus című tragédiájának Virgilia szerepében? Hosszabb szünet után ezzel az alakítással lépett ismét a közönség elé ...

— Klasszikus darab. Meghatározza a kor, a kosztüm, a rendező. Virgilia szerepe a gyász. Örülök, hogy visszatérhettem a színpadra, ajándék minden játéklehetőség. Ez már a második Shake- speare-darab, melyben játszom. Shakespeare-t szeretem olvasni, nézni, de nem szeretem játszani. Kicsit úgy érzem, Shakespeare nem szereti a nőket. Darabjaiban, például a Coriolanusban is, a nők csak jönnek-mennek, míg a férfiak szép filozófiai gondolatokat tolmácsolnak.

— A darabban Virgilia fiát fiatal színészjelölt. Varga Szilvia a- lakítja. Mi a véleménye a leendő színészekről?

— Óriási lehetőség van előttük, határtalan tér. Belőlük még minden lehet. Tehetség, erős akarat és nem kis részben szerencse kérdése, mivé lesznek.

— Köszönöm a beszélgetést.

Bárány János

Fotó; Mária Zelefíanská

PLUS - Mi és Ti

Ä szlovák popzene az eltelt gondozásában került boltjainkba, kés hangszinezetére is. Nosko negyven évben nagy fejlődésnek A csapat tagjai tehetséges, ta- annyira személyesen, közvetlenül indult, s a termékenység bizony!- pasztáit zenészek, akik már szá- adja át mondanivalóját a hallgatására' különösen a legutóbbi ti- mos formációban szerepeltek, sok toknak, hogy az már szinte meg- zenöt évet említeném. Nemrég helyütt kamatoztatták már tudá- hökkentő, s ezáltal jellegzetes ar- még kevés volt ,az eredeti szerze- sukat. Annak ellenére, hogy nem culatot kap a felvétel, mény, az előadók főleg külföldi volt céljuk az újítási vágy, még- Beáta Rusnáková is kitesz masikerekkel, dalokkal próbáltak el- is sok újat- hoztak a hazai pop- már ami az éneklést illeti,

ismerést szerezni a hazai közön- műfajba. ^ j51 „megjátssza a szerepét“,

ség előtt. Egyes hazai csapataink Dalaik egyik jellegzetessege a

azonban rájöttek, hogy csakis úgy természetes érzésvllág átadása. Ez a lemez ismét előrelépés a mondhatjuk a sikert magunkénak, valamint a megbízhatóság, ami ki- hazai porondon, önálló eredeti ha annak már a csírája is a mi- tűnő atmoszférát, hangulatot biz- szöveg és zenei kompozíciók tu- gnk. tosít. A szerzeményekben főleg a catja segít kitölteni azt az üresIgy gondolkodott a PLUS e- vokálszerű éneklés érvényesül a séget, mely könnyűzenénkben mé*’ gyüttes is, melynek legutóbbi al- legjobban, de néhányszor felfi- mindig megvan, de remélhetőleg buma az OPUS hanglemezkiadó gyelhetünk Eudovít Nosko érdé- már nem sokáig. Rr

A zeneművészet óriása

Kétszázharminc éve, 1756. január 27-én született Wolfgang Amadeus Mozart, aki ugyan csak alig 35 évet élt meg, de így is a világ egyik legnagyobb és legtermékenyebb zeneköltőjének tartják. Állítólag 626 nagyobb zeneművet írt, és akkor még nem számítottuk kisebb alkalmi és egyházi szerzeményeit.

Zenei tehetségét édesapjától, Leopold Mozarttól örökölte, aki a salzburgi hercegérsek udvari muzsikusa, zeneszerző, karmester és kiváló zenepedagógus volt. Korán felismerte fia tehetségét, és minden eszközzel igyekezett egyengetni útját. A kis, hatéves Mozart már csodagyereknek és zongoravirtuóznak számított. München, Bécs, Párizs és London hangversenytermeiben tapsoltak neki, majd olaszországi körutat tett. Gyermekkori sikersorozatára bécsi szereplésével tette fel a koronát: II. József császár megbízásából 13 éves korában megírta első operáját, és Bachot, az akkori zenei élet kiválóságát is csodálatra ragadtatta.

Az Európa-szerte aratott sikerek hatására a salzburgi hercegérsek udvari koncertmesterévé nevezte ki. A feudális udvarban eltöltött időszak azonban nem tartozik a zeneszerző legszebb évei közé. Gyakran volt megaláztatásban része, konfliktusokba keveredett, és a kicsinyes megkötöttségek béklyóba verték szárnyaló fantáziáját. Igyekezett is kitörni e nyomasztó légkörből, szakított zsarnok mecénásával, és ismét európai körútra indult. Mann- heimben, a német zenei élet'központjában töltött hosszabb időt, majd Párizsba ment, de nem sikerült itt megtelepednie.

Ä rengeteg utazás alatt kitartóan tanulmányozta az egymástól eltérő zenei irányzatokat. Nagy hatással volt rá Bach, Haydn, az opera műfajában az olaszok. Ennek ellenére megmaradt Mozartnak, és a szakirodalom is teljes mértékben elismeri a sajátos mozarti kézírást, s a nemet opera megteremtőjének tekinti.

Operál: „Szöktetés a szerájból“, a „Figaró házassága“, a „Don Juan“ (bemutatója 1787-ben Prágában volt] vagy a „Varázsfuvola“ ma is a zeneirodalom gyöngyszemei közé tartoznak. Főleg a? utóbbi bizonyos mértékben a francia forradalom hatása alatt született, és nemcsak szövege, hanem parttalan zenéje is forradalmi töltésű. Ezt az eszmei felvllágo- sultságot azonban más szerzeményeiben is fellelhetjük.

Nagyobb művel mellett csodálatosat alkotott kisebb szerzeményeivel, szonátáival és szimfóniáival is. S ha éppenséggel semmi, mást nem hagyott volna hátra, mint Esz-dűr, G-moll vagy C-dúr szimfóniáját, akkor is a halhatatlanok között emlegetnénk.

Betegségektől, nyomortól meggyötörtén fogott a Requiem megírásába, amelyet azonban már képtelen volt befejezni. Tanítványa, Süssmayr fejezte be a partitúrát, de az egészet Mozartnak tulajdonítják. Az egykori csodagyerek és virtuóz az erősödő bécsi reakció uralma idején mindenkitől elfeledve és magára hagyatva hunyt el 1791. december 5-én. Csavargók és koldusok jeltelen tömegsírjába temették. A világ 1- lyen háládatlanul viselkedett vele szemben, aki olyan sok szép zenei élménnyel ajándékozta meg.

P. IA szívedet adod elénk?

Örömmel fogadtuk Vikidéi Gyula önálló albumát, hiszen tudjuk, tehetséges énekesről van szó, aki mindig is előadói stílusához megfelelő dalokat választ. Most mégis mintha kissé letért volna a már kitaposott útról: olyan nagylemez- nyl anyagot hozott össze, amelyeknek egyszerűen nem lehet meghatározni a stílusát. Hogy miért? Mert valójában nincs is stílusa ennek a lemeznek. Annyi mindent összehordtak rajta, hogy a nagy összevisszaságban Jóformán ki sem Igazodunk.

Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a P. BOX kitűnő énekese hűtlen maradt rajongótáborához,

hanem Inkább csak szélesebb skálában, nagyobb térben próbálkozik mozogni. Talán épp ez a baj, mert így a hallgató azt sem tudja, hogy melyik Vikldál Gyula a jobb vagy rosszabb, esetenként közepes szintű. Ha operarészletet hallunk tőle, még fel sem ocsúdunk a nagy meglepetéstől, máris a Deep Purle egyik nagy sikere forog a lemezjátszó korongján, de ez is csak néhány percig, mert utána ballada, megzenésített vers, rockfelvétel követi egymást. Tehát választhatunk: ml az, amit valójában érdemes többször Is meghallgatnunk, s ml az, amit nem.

Sajnos, a lemezen túlsúlyban' van az „erre nem érdemes a tűt koptatni“ meghatározással illethető felvétel. A gyengébb és a jobb felvételek aránya: 2:1. S ha már arányokban mérlegelem ezt a lemezt, hadd tegyem hozzá, hogy ezúttal az a jobb, ami kevesebb. Csak az album záró szerzeményét, a „Szívemet adom eléd“ címűt említem, s az olvasó bizonyára sejti Is, hogy miért. Presser Gábor ismét győzött dalával, mert ez a szerzemény a lemez és egyben az utóbbi popkínálat egyik' legkitűnőbb „áruja“. Nélküle nem hinném, hogy sok jót lehetne írni erről az albumról, de így már jó lemez.

Koller Sándor