Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-28 / 4. szám

m

Új ifjúság sl

erek egy műszaknyi időt, az- az pontosan nyolc órát za- ■ * kától Lenlngrádból a vonat északkelet felé a nyírfákkal benőtt tájon, amíg a tágas, Szovjet- uníó-szerte mindenütt megtalálható típus-állomásépflieten feltűnik a név: Petrozavodszk (magyarul: Pétergyára). Kevés város felel meg ennyire a nevének a világon. Létét, Nagy Péter cárnak köszönheti, aki ezen a környéken öntette a svédek elleni háborúkhoz szükséges ágyúit a XVIll. század elején. A békétlen Iparból azóta ugyan semmi sem maradt ezen a környéken, de a város — többszöri visszaesés után — ma sokadik virágkorát éli. Gyönyörű széles utcái, fasorai, terel már önmagukban véve Is nevezetessé tennék, pedig nem maga miatt tartozik az igazán kedvelt turistacélpontok közé a Szovjetunióban. A legtöbben átutazó szálláshelynek tekintik, amíg Klzslre, a múzeumszigetre Igyekeznek.

Petrozavodszk közigazgatási központ, a Karélial Autonóm Terület székhelye. Karélia — a szó maga magyarázatra szorul. A ka- rélok, a magyarok távoli rokonai, másfél évezrede itt laknak. Nyelvük a finnugor családhoz tartozik, ragokban, képzőkben és mondatfűzésben rokon a magyarral.

Északon járva megszoktuk már, hogy finnek, hantik, manslk, osztjátok és más népek büszkén vallják magukat nyélvbéll atyánk- ftalnak akkor Is, ha kénytelenek vagyunk oroszul beszélgetni, merthogy az egymáshoz közel álló nyelvek tudói másképpen nem értenék meg egymást. Karélia más. Az itt élők olyan szegények voltak még néhány évtizeddel ezelőtt Is, hogy nyelvüket csuftín beszélték, leírni nem tudták. Fura helyzetbe került így a fiatal szovjet állam, araikor — híven a lenini nemzetiségi politikához — autonómiát kívánt adni ennek a ma is alig háromnegyed milliós népnek. Végül mindenki számára elfogadható és valóban okos megoldás született, az irodalmi finn nyelvet ismerték el a nemzetiség közös kifejezési eszközének, mert ezt valamennyi karélial nyelvjárás megérti, egymást már sokkal kevésbé. Így került azután az O- nyega-tavl kikötő fölé a kétnyelvű felirat: Petrozavodszk — Pet- rouski.

A város harcias múltjából talán hírmondó se maradt volna, ha néhány évvel ezelőtt a lenlngrádiak nem sietnek segítségükre. Petro- zavodszknak ajándékoztak egy ott készített és épségben megmaradt ágyút. A becses ereklye azóta egy gyönyörű park tóparti részén áll, nem messze a városalapító Nagy Péter szobrától.

Karélia egyébként még jó néhány dologról nevezetes, a szó pozitív és negatív értelmében egyaránt. Gyönyörű erdői és okos fagazdálkodása révén a faipar egyik központja. Készítenek itt millió- féle más terméket is, amelyek feltűnnek a Szovjetunió szinte valamennyi vidékén. A mezőgazdaságra viszont vajmi kevés hely marad. A jégkorszak úgy lecsiszolta a vékony termőföldréteget, hogy alóla minduntalan előtűnik a kő. A nagyobb hasadékokba és völgyekbe víz költözött. Jellemző példa, amit a karélialak nagyon szívesen mesélnek, amikor helyszíneket kerestek a nagy finn nemzeti eposz, a Kalevala megfilmesítéséhez, azokat zömében az Onyega-tó mentén találták meg.

A Kalevalát egyébként kicsit a karélialak is sajátjuknak érzik. Petrozavodszk rendkívül tartalmas múzeumában egy teljes emeleten csak a Kalevala különböző

KÖVES KARÉLIA, KEDVES KIZSI

kiadásait helyezték el Elias Lönn- rot óta egészen napjainkig. Ott sorakoznak a gyönyörűen világított tárlókban a magyar kiadások is, és kiemelt helyet kapott a Thália Színház Kalevala előadásáról készült fényképsorozat, plakát, díszlet és jelmezterv. A múzeumot viszonylag kevesen keresik fel, pedig azoknak is érdekes látnivalót kínál, akik csak átszaladnak a városon Klzsi felé.

A Rakéta nyáron naponta vagy tíz járatban repíti az utasokat Petrozavodszkból Klzsibe. A szárnyashajó hetvenöt percig van ú- ton, és okos újítás, hogy közben szakképzett vezető beszél a vidék, a táj' történetéről, jellemzőiről, népművészetéről, építészetéről, szóval mindenről, amiért annyian járnak erre. Kizsi ma még inkább a szovjet turisták célpontja. Néhány esztendeje bekerült ugyan néhány külföldi utazási iroda programjába is, de igazi felfedezése még várat magára.

Az Onyega-tó szigetén, mintha dramaturgiája lenne a látványnak. Már távolról, a vízről feltűnik a Preobrazsenszkij-templom. Kizsi legnagyobb kincsének felépítése, 1714 óta nem változtatták a helyét. A 24 hagymakupolával ékesített kegyhelyet egyetlen szög felhasználása nélkül illesztették össze fagerendákból és falapokból. Készítőjének nevét nem jegyezte fel a történetírás, nem volt nemesember. A népi legendákban is csupán annyi maradt róla, ami az egyszerű emberek vágyát fejezte ki. Állítólag a templom befejezése után a vízbe hajította a szekercéjét, mert nem akart sehol máshol hasonló szépségű é- pületet emelni.

A Szovjetunióban vagy kétszáz helyen található kisebb-nagyobb szabadtéri múzeum, de Kizsi a leghíresebb. Sokáig úgy tűnt, talán a világ egyik legnagyobb és legeredetibb faluja épül fel itt. A hetvenes évek vége felé azonban közbeszólt a nagy világátok, a pénzhiány. Kevesebb jutott az építkezésre és a múzeum kialakulása lelassult. A legnagyobb figyelmet manapság az állag megóvására fordítják. Az ősi templomot szinte deszkánként ellenőrzik, ahol szükséges, javítják. A muzeológusok, a tudósok pedig folytatták a még fellelhető régi épületek „begyűjtését“ és helyszíni konzerválását. A következő é- vekben várhatóan nagyobb ösz- szeg jut Kízsire, és akkor töretlenül folytatódik a csodálatos szabadtéri gyűjtemény fejlesztése.

K

arélia a második világháborúban nehéz napokat élt át. A német és finn csapatok elfoglalták Petrozavodszkot, kijutottak az Onyega-tó partjára. Elvágták a Murmanszk — Moszkva létfontosságú vasútvonalat. A ka- réllaiak azonban — finnhez hasonlóan kultúrájuk és nyelvük ellenére — nem alkudtak meg a hódítókkal. Karélial munkások áldozatkészségével az Onyega-ta- vat keletről elkerülő új vasútvonalat fektettek le, és egy percig sem szünetelt a forgalom. Jelentős partlzánmozgalom bontakozott ki a környéken, amely tetemes veszteségeket okozott a megszállóknak, és amely nagyon sok áldozatot követelt. A harc vezetője a helyi Komszomol-szervezet e- gyik titkára, Jurij Andropov volt. Amikor földjük újra felszabadult, és hozzáfoghattak az építőmunkához, no meg a szomszédos Finnországban is a békét hirdető erők kerültek hatalomra, helyreálltak a baráti, rokoni kapcsolatok.

Hegedűs Mihály

Oj leszerelési indítvány

Moszkvában nemzetközi sajtóértekezleten Kornyijen- ko első küUígyminiszter- lielyettes, Ahromejev vezérkari főnök és Zamjatyin. az SZKP KB neinzetköizi tájékoztatási osztályának vezetője részletesen elemezte a Mihail Gorbacsov nyilatko-. zatában előterjesztett új, há romszakaszos szovjet leszerelési programot. E szer’nt az ezredfordulóig megsemmisítenének minden nukleáris fegyvert.

Ezzei egy időben a szovjet Legfelsőbb Tanács felhívással fordult az Egyesült Államok kongresszusához, hogy támogassa a teljes nukleáris leszerelés programját.

Ez egyébként a sajtóértekezleten is többször szóba jött. Kornyijenko említette meg, szovjet részről természetesen nem volt könnyű döntés, s remélik, hogy Washingtonban józanul mérlegelik a lehetőséget. Zamjatyin is beszélt róla. éppen a Gorbacsov előterjesztette program amerikai fogadtatását értékelve. Bevezető nyilatkozatában hangsúlyoz, ta. hogy Moszkva arra számít: amerikai és nyugati körökben megfelelően értékelik e nagyszabású kezdeményezést, s a pozitív nyugati válasz kimozdíthatná a holtpontról a világ számára sorsdöntő problémák megoldását. Nem tartotta teljesen negatívnak Reagan elnök reagálását, de hozzáfűzte, hogy az üdvözlő szavak mellett felelős amerikai kormánytényezők meg akarják akadályozni a gyakorlati e- lőrelépést, legyen szó akár az űrfegyverkezés meggátolásáról vagy a nukleáris kísérletek moratóriumáról.

Kornyijenko hangsúlyozta, hogy az új szovjet program teljes összhangban van a genfi szovjet-amerikai tárgyalások alaptételével, a nukleáris leszerelés csak akkor lehetséges, ha a két ország lemond csapásmérő űrfegyverek megteremtéséről, kipróbálásáról és telepítéséről.

Ahromejev vezérkari főnök világította meg, hogy mind a hordozóeszközök, mind a robbanófejek megsemmisítése bonyolult eljárások kidolgozását, minden szakaszban pontos számuk meghatározását követeli meg, s természetesen beleértve a megbízható nemzetközi ellenőrzést is. E háromszakaszos tervbe — válaszolta ugyancsak ő — pon. tnsan illeszkedik az a szovjet javaslat, hogy a felére csökkentsék az egymás területét elérő stratégiai fegyvereket. Kornyijenko válaszolt arra a kérdésre, vajon az európai közepes hatótávolságú eszközök ügyében a szovjet álláspont változott-e, közeledett volna a korábbi amerikai nullaváltozathoz? Azt“ mondta, semmi közös sincs bennük, mert az amerikai terv nemcsak az európai, hanem az ázsiai szovjet közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítését is követelte, nyitva hagyva a kaput, hogy az ilyen típusú amerikai fegyvereket átadják Londonnak és Párizsnak. Az új szovjet javaslat szerint az első szakaszban Európában fölszámolnák a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú eszközöket, míg Anglia és Franciaország megtarthatná a sajátjait, de nem fejlesztené azokat.

Elhangzott az is. hogy folyik az idei szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészítése, de konkrét időpont még nincs. Zamjatyin hangsúlyozta, hogy e találkozó nem lehet a tavaly novemberi puszta megismétlése. Az új szovjet javaslat is ezt kívánja elősegíteni.

t