Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-06-25 / 25. szám
új ifjúság 7 áj ßAJl^SOB Kill,CSAK rmOR KnVATA Takács Margit MENEKÜLÉS Kétévi házasság után döbbent rá arra, hogy rosszul választott. Vagy egyáltalán férjhez sem kellett volna mennie. Ö nem feleségtípus. Kezdetben, még együttjárásuk idején érdekelték Laci dolgai, de később már azt sem kérdezte meg, sikerült-e a vizsga. Pedig nem volt számára sem közömbös, hiszen ha minden jól megy, Laciból mérnök lesz, s ez magasabb fizetéssel jár. Nem kisebbségi érzésből, hogy neki csak alapiskolai végzettsége van, hanem valami parancsoló kényszerből, bosszúból, vagy egyáltalán maga sem tudja, mi készteti erre a nagy érdektelenségre. Úgy érezte, teljesen ki van zárva mindenből, holott legbelül a tudata mélyén érezte, hogy ő zárja ki saját magát. De ezen nem próbált változtatni. Pedig sokat töprengett rajta. Lacinak erről egy szót sem szólt, jóformán alig beszélgettek, igaz, Lacinak mindig volt valami elfoglaltsága. Hol a gyárban vállalt többletmunkát, vagy egy eszpresszó asztalánál, elzárva mindenkitől, önfeledten rótta a sorokat, verselgetett. Ha otthon volt, tanulással teltek az estéi. És ö mindezt csendesen tűrte, de legbelül fojtogató érzések gyötörték. Laci más volt, mint ő. Magabiztosabb, célratörőbb Ezért is szeretett belé, e- zért ragaszkodott hozzá háromévi e- gyiittjárásuk alatt. Talán még jobban, mint Laci őhozzá. Laci volt maga a határozottság, olyan valaki, akire mindig mindenben számíthatott. Igazi férfi. E- zért is lett a felesége. Imádta és csodálta őt. Most, házasságuk második évében maga sem érti, miért vált férje maga- biztossága utálatossá, az iránta érzett ,imád.ata és c.sodálata gyűlöletté. Amikor Laci az egVik nap bejelentette, hogy tanulni akar, nem ellenkezett. Sőt, inkább biztatta, buzdította őt. Azt a pár évet kibírják, legfeljebb kevesebbet lesznek együtt. Tudta azt is, férje más, egy számára idegen világban fog élni, új barátai, esetleg új barátnői lesznek. Nem volt féltékeny, e- szébe sem jutott, hogy férje nála okosabb, műveltebb növel kapc.solatot teremtene. Boldogan tűrte, ha Laci esténként bezárkózva ült a szobájában, és hangosan mormolva tanult. Ö meg a szobában vagy a konyhában rakosgatott, bíbelődött, örült, ha a férje kávét kért, ha megéhezett. Máris pattant, és boldog mosollyal, készségesen eléje rakta a vacsorát. Ilyenkor benn maradt a szobában Lacival szemben ülve, s c.sendesen, mély ti.sztelettel nézte, a- hogy jóízűen elfogyasztja a főztjét. Később vadul tört rá az az érzés, hogy Laci esetleg kihasználja öt. A kiszolgáltatottság érzése nyomasztó volt számára, sokat töprengett, gyötrődött miatta. Megpróbálta legyőzni ezt az érzést, de egyre sikertelenebbül. Megoldást nem talált, nem is nagyon keresett. Beletörődött ebbe is, mint sok más mindenbe. Laci néha mondott neki e- gyet s mást az iskoláról, kit miért dobott ki a tanár a vizsgáról, új barátairól, az iskolai életről. Ö engedelmesen, szó nélkül végighallgatta, de kérdezni nem kérdezett soha semmit. Hiába, Idegen volt számára mindez. Eleinte ő is beszámolt férjének a gyárról, főnökeiről, hol, merre járt a barátnőjével, milyen ruhát vett magának. Később lassan ezek a beszélgetések is elmaradtak. Ügy érezte, végképp eltávolodtak egymástól, teljesen más-más világban élnek, gondjaik, problémáik sem ugyanazok. Csak az otthonuk közös. Ha Lacinak nem volt kedve a tanuláshoz, és hamarabb hazajött a munkából, a szokványos, mindennap használt szavakon kívül: „eszel?“ „kenyeret is kérsz hozzá?“ más beszéd nem esett köztük. Laci sem mutatott sok hajlandóságot a beszédre, ö meg egyenesen kerülte. Ilyenkor berohant a szobába, bekapcsolta a tévét, megvárta Lacit, míg kényelmesen elhelyezkedik a fotelban, és kiment a konyhába. Egy percre leült, mély lélegzetet vett, és úgy érezte, megmenekült. Sokáig foglalatoskodott a konyhában, csakhogy ne kelljen a férje mellé ülni a fotelba, s együtt nézni szótlanul a tévét. Nem tudta volna elviselni együttlátüket. Este, lefekvés előtt fejfájásra panaszkodott, vagy valami más ürügyet keresett a menekülésre. Ilyenkor rendszerint a konyhába ment, várt egy darabig, s mikor úgy gondolta, hogy Laci már elaludt, bement és csendesen mellé feküdt. Sokáig nem tudott elakidni, hánykolódott, nyomasztó gondolatok kínozták. Sokáig maga sem hitte el, hogy Lacit ez vajmi keveset foglalkoztatja. Sóvárogva gondolt egykori boldog, telhetetlen szeretkezéseikre, amelyek egyre inkább elmaradoztak. Egyre inkább úgy érezte, liogy Laci már nem az, aki egykor volt, s ő maga sem hasonlít tavalyelőtti önmagára. A legtöbb esetben nyugtatót, altatót kellett bevennie, hogy legalálib néhány órát aludjon. Amikor egy napon Laci kabátzsebében egészen véletlenül egy női fényképet talált, nem sírt, nem toporzékolt fájdalmában. Lassan rendet csinált, magára vette a kabátját, kulcsra zárta az ajtót, s elindult, hogy elkeveredjen az utcán a járókelők között. Feltűnés nélkül, láthatatlanul. Bodnár Pál Bűbáj Ellobant évek hamujába kotrok: jövőt fürkésző varázs, mely kutatja, van-e még parázs, mi izzik, s gyújthat még, mielőtt összeforr a rés, melyet .létem nyitott az Idő hullámzó felszínén. Születésnap A karcsú palackot nézem elmerengve, melyet vendégváró rend ölel át, s egy hetyke gyertyatartó őriz féltékenyen a fehér abroszon. Meggyújtom a gyertyát, az apró lángtól megretten, sarokba fut a félhomály. Az óra tiktakolva őrll meg a percet, terített asztalomra idömorzsák hullanak. Varjú Zoltán Impressziók Szikrázó, aranyló napfény tör át a poros ablaküvegen. Megfürdeti a várost, s már nemcsak fényt ad, tüzében testem is melengetem. Éjjel messzi csillagok szórják intim fényüket a világra. Már nem takarja őket felhő, és sok-sok ember szívében lobban fel a szerelem lángja. S a harsány reggeli madárdal friss csivlteléssel ébreszt, V boldog érzést önt belém. S e tavasz vagy egy kicsit te is. Hogy miért? Ne kérdezd! Vörös Péter Tavaszi strófák (1] négy világtájra nyíló ablakom ó új tavasz kitárom előtted kilépek tegnapi önmagámból (21 testednek melege testembe költözött gyöngyvirágok nyílnak tenyeremben s szemedben izzó virággyöngyök Szabó László Szorongások nélkül időnként el akarom mondani neked liogy néha-néha olyan érzésem támad, mintha valaki követne, s úgy jön utánam, mint gyermekkoromban a pajtásaim, ha csínytevésről volt szó, nem tudom, hogy miért követ, de szinte lehetetlen lerázni, igazad van, az is lehet, hogy csak árnyék Időtlen játék Nézlek, de nem tudom, miért, hiszen nem is ismerlek, mégis nézlek, mert látható vagy, nézlek, mert gyönyörű vagy, nézlek — szememben a helyed Csend elvarázsolt csend ez nincs közel se távol egy karnyújtásnyira leliet meghajolva köszön mint a vén diófán ' a levelek la sonrisa: írásai közül kettőt közlésre alkalmasnak találtunk. Válek-forditásal formai szempontból gyentíébl). egy-egy névelő elhagyása is bántöan magyartalan. A versekről alkotott véleménye érdekes, bár nem mindenben értünk önnel egyet. M. Gy.: Első lelentkezése kellemes meglepetés. Versel egyéni látásmódról és hangvételről tanúskodnak. Bár néhány közülük túlzottan pessz.lmlsta. már már dekadens hangvételű, szinte mlndegvlk tetszett. Versel közül négyet választottunk ki. -€ a nyár folyamán közöljük. K. t.; 0)abb levelében küldött verseiből négyet választottunk ki közlésre. Várjuk újabb jelentkezését. B A.: ..Tlzenöiéves lány vagyok, az Idén kezdtem el verseket írni, ha ezeket egyáltalán verseknek lehet nevezni“ — írja levelében. A bé- küldött írások közül valóban még egyet sem lehet versnek nevezni, csupán próbálkozásoknak. Vannak közöttük lobban sikerültek |I.e- esett a hő. CslIlaghuMásl. többségük azonban gyengébb Taniillon. olvasson, klsér|e flgvelem- mel lapjaink Irodalmi rovatait, s idővel jelentkezzék. B. 7.S.: A Riport helvett és az Egy riport születése című írásai úgy érezzük, nem Illenek a rovatunkba, mivel más a műfajuk. Sz. K.: A Költészet című önvallomása vagy ars poeticája érdekes olvasmány. Kitartása, megszállottsága szinte hihetetlen. Verseiben továbbra Is sok a szenvelgés, nyelvezete, kifejezőeszközei ösdiak. elavultak. A Fantázia című verse formai szempontböl érdekes, van benne fantázia. V. Újabb versel kevésbé tetszettek, Ne ragaszkodjék mindig, mindenáron a kötött tormákhoz. Verseiben a rím és a ritmus kedvéért túl sok a nyelvi erőszak, a kényszer. Sz. L.: Két újabb verse csupán formai szempontból jobb az előbbieknél, de így sok benne a ragrtm, vagy az azonos szótajű szók rlmel- tetése (napodat — hangodat, némaság — mé- laság, marad — szabad, bizakodni — vágyakozni stb.j. Igyekezzék mielőbb tökéletesíteni verstani alapismeretéit. Vasárnap: Rövid Írása egy leendő elbeszélés elképzelhető vázlata, de ebben a formában nem közöihelö. K. K.: újabb versel kevésbé tetszettek, kidolgozatlanabbak az előbbieknél. L. R.: Két verse tele van parttalan érzelmekkel mindegyik szinte egy-egy végtelen áradás. Legfőbb értékük az őszinteség, jól ítéli meg verselt, ha érzelgőseknek tartja őket ......... néha félreértik azt a verset, amelyik túl érzelgős. Azt hiszem, az én verseim egy része Is Ilyen... Nem állítom, hogy a szomorú versek szépek. Azok Is. Hisz egy könnycsepp lehet o- lyan megrázó, mint egy dübörgő csatadal...“ — Verseiben akadnak szép sorok, de mellette képzavarok is (pl. eloltaná szomjam az édes alkonyat j. Mostani versel nem érik cl a közölhetőség színvonalát. Biztosan jobbakat Is ír majd, ha így vélekedik a költészetről: ,,Én tudom, hogy a költészet nem játékbaba. mellyel Játszunk egy darabig, majd az unalmasság küszöbén eldobjuk és felvesszük.“ F. F.: Négy új verse közül a leghosszabb erejét meghaladó vállalkozás. Formáját sem érezzük Indokoltnak, a versben felvetett témák ' (atombomba, háborúellenesáég, antlklerlkallz- mus stb.j túl általánosak, néhol szólamszerfí- ek, megfogalmazásuk pontatlan, nyelvi, stilisztikai szempontból erőtlen (pl. ,,a háborútól az emberiség elragadtatva nincsen“ stb.j. Az e- gész vers befejezetlen. A párosrfmfi vers váltakozó szótagszámú soraiban a rlmpárok túlnyomó többsége gyenge, nem Is szölva arról, hogy pl. a gatyánk — atyánk rlmpár ebben a szövegkörnyezeten visszatetsző hatást kelt. A Ne rám ve.ssetek cfmtt vers kidolgozatlan. A másik kettő jobban sikerült, mind a kettőnek elsősorban groteszk hangvétele tetszett, ezeket alkalomadtán közöljük. Z. Zs.: Beküldött próbálkozásai arról tanúskodnak, hogy van íráskészsége. Versel és rövid prózai írásai azonban sok sallangot Is tartalmaznak. Próbálja meg csapongó fantáziáját kissé fegyelmezni. Verseiből kettőt a közölhetők közé soroltunk, alkalomadtán közöljük. O. H.: Újabb levelében küldött hat verse közt nem találtunk közlésre érettet. Nemcsak képei, metaforái erőltetettek, stílusa, nyelve Is (pl. „eme sok csalás semmit ér“, „nem halllk a zaj sem, meghalt az ál erő“ stb.j. B. M.: .....arra kérném, hogy műveimről való véleményét, kritikáját velem hamarosan közölje. ugyanis nagyon türelmetlen és érzékeny lélek vagyok“ — írja levelében. Első levelére Időközben már válaszoltunk. Második levelében küldött három Írása közül a hosszabb mese tetszett, a másik két rövid pröza vázlatos, elnagyolt. Az íráshoz nagyobb elmélvflitségre. több türelemre van szüksége minden kezdő toliforgatónak. Sugár: Sebek című elbeszélésében többféle stílus keveredik a naturallzmustöl a szentlmen- tallzmuslg. A főszereplő előélete eléggé valö- szfnflllen. hirtelen megváltozása, megtisztulása az írás befejező részében lélektanilag nem hiteles, a változást semmi sem készíti elő és nem Indokolja. Szentpéteri Adám: FORMÁK
