Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-06-17 / 24. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Felelősség a jövőért A CSKP KB legutőbbl, 3. ülése foglalko­zott a CSKP tagállományának fejlesztésé­vel és összetételének Javításával. A napi­rendi ponthoz Gustáv Husák többek között azt Is hozzáfűzte, hogy 1968—1969 után, a válság nehéz éveit követően fokozatosan sikerült gondoskodni a párt megfelelő osz­tály- és korösszetételéről, eszmei fejlődé­séről. Ez elsőrendű feltétele volt az elmúlt 15 évben elért sikereknek. A mai viszonyok között a párttal szem­ben támasztott követelmények rendkívül növelik a pártban való tagság jelentőségét, és a kommunisták élcsapatszerepét minde­nütt, ahol ezek a kommunisták élnek és dolgoznak, A Központi Bizottság abból in­dul ki, hogy minden kommunistának aktív, eszmeileg szilárd, fegyelmezett párthar­cosnak kell lennie. Ezért kap ebben az időszakban külön hangsúlyt az a köteles­ség, hogy aki a párt tagja, munka- és lakó­helyén egyaránt kommunistaként kell fel­lépnie, viselkednie. Érvényt kell szereznie a munka lenini elveinek, normálnak, stílu­sának; felelősséget kell vállalnia tevékeny­sége eredményeiért. Határozottabban kell harcolnia a társadalmi érdekekért, a szo­cialista törvényesség és erkölcs megsértése és más nemkívánatos társadalmi jelensé­gek ellen. A Központi Bizottság ülése foglalkozott a tagfelvétel kérdéseivel Is. Hangsúlyozta, hogy továbbra Is lényeges követelmény a párt munkásjellegének megőrzése. Egyúttal tigyelembe kell venni, hogy a szociális és gazdasági fejlesztés meggyorsításában egy­re nagyobb szerepet kapnak azok a foglal­kozási csoportok, amelyektől a tudományos­műszaki haladás üteme függ. Ezeken a területeken növelni kell a párt­tagsági arányt és a párt befolyását. Nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a párt­ba azok kerüljenek, akik aktívak a köz­életben, szocialista módon élnek, munká­jukért, magatarsásukért, társadalmi tevé­kenységükért megbecsülést élveznek. A párt sorainak erősítéséért felelős minden párt- szervezet és minden kommunista szemé­lyesen Is. Nem közhely annak az Ismert tételnek a hangoztatása, hogy a SZISZ a párt tar­taléka. A pártszervek és -szervezetek az Ifjú nemzedékkel kapcsolatos munkájuk­ban a szocialista Ifjúsági szövetségre tá­maszkodnak. Ugyanakkor gondoskodniuk kell az ifjú nemzedék, a párt szoros har­costársaként működő SZISZ tevékenységé­nek kibontakoztatásáról. A párt tagjelölt­jeinek zömét a legaktívabb SZISZ-tagok közül választják ki, főleg azokat, akik tisztségeket töltöttek be a SZISZ alapszer­vezeteiben, üzemi. Iskolai bizottságaiban, illetve a magasabb fokú SZISZ-szervekben, vagy a pionírszervezetben dolgoztak. Itt olyan elvtársakról van szó, akik munká­jukkal, magatartásukkal és fellépésükkel példaképül szolgálnak a többi SZISZ-tag, Illetve valamennyi fiatal előtt. Az alapsza­bályzat értelmében ezeket a fiatalokat a Szocialista Iljúságl Szövetség szervei és szervezetei ajánlják tagjelöltnek, majd ké­sőbb ennek az ajánlásnak az alapján ke­rülnek a párttagok soraiba. Kollektív aján­lásról van szó, amelyet általában az a SZISZ-alapszervezet ad, amelyben az illető fiatal dolgozik. A párt a nép ügyét képviseli, ezért ala­kult meg, és a népet szolgálja. További eredményes munkája érdekében olyan fia­talokat kell soraiba jelölni, akik munká­jukkal bizonyítják, hogy elkötelezetten szolgálják a szocializmus ügyét, magasfokú szakmai ismeretekkel vannak felvértezve, és vállalják a párttagságból rájuk háruló feladatokat. Strasser György BÚCSÚ a gyermekek barátjától Hatvanhét éves korában elhunyt Hermann Gmeiner professzor, osztrák orvos, az SOS gyermekfaluk atyja. Azon kevés emberek közé tartozott, akik az egész világon tisz­teletnek örvendenek. Sokgyermekes osztrák parasztcsaládból származott. Talán éppen ez a családi hát­tér játszott közre abban, hogy 1949-ben a háborús árvák kilátástalan sorsától indít­tatva megalapította az első SOS gyermek­falut. Példáját sokan és más országokban Is követték, a mozgalom egyre terebélyese­dett. Ma már négyszáztíz gyermekfalut tar­tanak nyilván a világon, s ezek munkáját nemzetközi szervezet hangolja össze. Nem engedte, hogy professzornak vagy doktor úrnak szólítsák, amikor utaztában négy földrészen meglátogatta az SOS gyer­mekfaluk valamelyikét. „Hagyjuk a hlva- taloskodást — mondta kedves korholással —, hiszen mi egy családhoz tartozunk.“ Most az egész család gyászolja. Gyerme­kei, az SOS gyermekfaluk több tízezer la­kója. P- I­Testvérországok életéből Számítógép a szovjet iskolákban A 45 millió diákot oktató szovjet Isko­lákban megkezdődött a számítógépkorszak. Ebben a tanévben a közép- és szakmunkás­képző Iskolákban „az informatika és szá- mitógéptechnika alapjai“ címmel új tantár­gyat vezettek be, s ugyanakkor széles körű kísérletek folynak az Iskolai tárgyak szá­mítógépes oktatásával kapcsolatban. Közismert, hogy a gyerekek jóval köny- nyebben találják meg a közös nyelvet a számítógéppel, mint a felnőttek, a „máso­dik írásbeliséget“ sikeresebben sajátítják el, mint az elsőt, a hagyományost. Ez nyújt reményt arra, hogy sikere lesz az „elektro­nikus tanítónak“. Természetesen mindenkinek meg kell ta­nulnia, hogyan kell dolgoznia a számító­géppel. Anaíollj Alekszandrov, a Szovjet Tu­dományos Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy csak a tömeges kibernetlkaoktatással lehet helyreállítani a harmóniát a gépek rohamosan fejlődő világa és az egyensúlyra törekvő ember között. E harmóniára az embernek már gyerekkorától kezdve töre­kednie kell. Az Iskolarendszer számítógépesítése a Szovjetunióban a számítástechnikai eszkö­zök gyártásának, minőségük javításának, új számítógépek megteremtésének állami prog­ramja keretében folyik. E program 2000-ig terjed, és különböző osztályú számítógépek gyártásának jelentős fejlesztését írja elő. Külön figyelmet for­dítanak az iskoláknak szükséges kis- és személyi számítógépek gyártására. Andrej Jersov akadémikus ismert kibernetikus szá­mításai szerint a közeljövőben az iskolák­nak 150 ezer számítógépre lesz szükségük. A számítógépek bevonulása az Iskolákba több, elvileg új problémákat vetett fel. Egy­részt az országban számftógéphiány mutat­kozik. Korántsem minden programozó lehet tanár, és nem mindegyik tanár lehet prog­ramozó. Más szavakkal, elsősorban a taná­roknak kell szert tenniük a számítógépes műveltségre. A tanárok átképzése nem könnyű feladat, sem műszaki, sem pszicho­lógiai szempontból. Néhány pedagógus úgy véli — és nem is minden alap nélkül —, hogy a számítógép, sőt már a számológép is csökkenti a tanulók matematikai felké­szültségének színvonalát, ezt a nyugati or­szágok tapasztalatai Is bizonyítják. A ma­tematikaoktatás minősége és a számítógép- technika alkalmazása azonban összeegyeztet­hető. Csupán a tantárgyi programok felül­vizsgálatára és tökéletesítésére van szük­ség. Az Iskolák számára már megkezdték az AGAT-számítógép gyártását, amely kényel­mes és megbízható. Az elektronikai ipari vállalatoknál több olyan számítógépmodellt dolgoztak ki az iskoláknak, amelyek minő­sége nem marad el a nyugatiakétól. A számítógépek iskolai alkalmazásának bevezetésével a szovjet pedagógusok gon­dosan tanulmányozzák a külföldi tapaszta­latokat, mindenekelőtt az amerikai, az an­gol és a francia Iskolák munkáját. (Az ApN hírügynökség nyomán) MILICISTÁK ÉS FIATALOK A napokban ünnepelte megalapítá­sának 13. évfordulóját a népi milícia üzemi alakulata a átúrovói papírgyár­ban. A jubileumi ünnepélyen hatan kap­ták meg a példás mllicista kitüntetést, további hatan pedig a példás lövész Jelvényt. Az alakulat tagjai Jobbára fia­talok, akik dicséretes nevelő munkát végeznek a fiatalok körében. Különösen a két alapiskola tanulói kedvelik a „harci játékokat“. Egy Ilyen honvédel­mi gyakorlatról készült a mellékelt kép is. Kép és szöveg: Babindai Alica Ifjúsági kezdeményezések Az Ifjúsági kezdeményezés stafétája a Nagykürtösi (Velky Krítá) járás fiataljai­nak körében is visszhangra talált. Kaszál­tak, szénát gyűjtöttek, szőlőt kötöztek, a mezőn a követ gyűjtötték társadalmi mun­kában. Pavel Uhrln, a SZISZ járási bizottsága elnöke megelégedéssel nyugtázta, hogy a járás SZISZ-tagjalnak 72,5 százaléka bekap­csolódott a stafétába. Külön említést érde­melnek a középiskolás diákok, de dicséret Illeti a Tesla üzem és a Nagykürtöst Jnb sziszeseit is. Idén a stafétamozgalom keretében ren­dezték meg a hagyományosnak számító kaszálóversenyt, amelynek ezúttal a Plach- tincel Egységes Földműves-szövetkezet adott otthont. A gazdaság egyik nagy ki­terjedésű kaszálóján 25 markos fiatalem­ber állt rajthoz. Elsőként a hruSovi Ifjúsági szervezet tagja, Ján Mihálik vágta le a dús füvet, így övé lett a jelképes Aranykasza. A második helyen a lukanényel (Nenince) /öldműves-szövetkezet SZlSZ-szervezetét képviselő Újlaki Pál, a harmadik helyen a szintén hrugovl Michal Kamas lett. Bodzsár Gyula Vetélkedő A SZISZ farkaséi (Vlőany) alapszerve­zete a CSKP megalakulásának 85. évfor­dulója alkalmából vetélkedőt rendezett, öt csapat Indult, és a Komlősi Tibor, Gyöpös Emese. Szabó Judit hármas győzött a vetél­kedőben. Pápai Gabriella Ifjúsági mozgalmunk hagyományaiból A munkanélküliség és a fasizmus ellen ötven évvel ezelőtt a fasizmus egyre In­kább veszélyeztette nemcsak a munkás- mozgalmat és a demokráciát, hanem Euró­pa és a világ békéjét is. A növekvő fasiszta veszéllyel foglalkozott 1935-ben a Kommu­nista Internaclonálé VII. kongresszusa, amely kidolgozta a fasizmus elleni küzde­lem új stratégiáját és egységfrontra szólí­tott fel. Később ugyanilyen szellemben ta­nácskozott a Kommunista Ifjúsági Inter- naclonálé VI. kongresszusa, amely meg­szabta az antltasiszta harc irányvonalát az ifjúság körében. Nálunk a CSKP VII. kongresszusa dolgoz­ta ki 1936 áprilisában az egységes népfront politikai elveit. A kongresszus, amellyel a CSKP megalakulásának 65. évfordulója al­kalmából már foglalkoztunk, többek kö­zött felhívással fordult az Ifjúsághoz is, ebből idézünk: „Ml, a CSKP kongresszusá­nak szónoki emelvényéről hozzátok fordu­lunk, hozzátok, akiké a jövő. Egyesítsétek szervezeteitek erejét, közös erővel emeljé­tek magasra az ifjú nemzedék harci zász­laját, és írjátok rá ezt a jelszót: A szabad­ság. a béke, a haladás és a kenyér védel­mére!“ A párt kongresszusa széles antifasiszta egységfront létrehozását sürgette az Ifjú­ság körében. A párthatározat szellemében jött létre 1936. június 23-án az Ifjúság új szervezete a cseh országrészekben, amely a haladó és antifasiszta gondolkodású tla- talok legszélesebb rétegeit tömörítette. A Fiatalok Szövetsége pártonkívüll szervezet volt. A pártonkívüllség tette lehetővé, hogy világnézetre és politikai meggyőződésre való tekintet nélkül gyakorlatilag minden fiatal tagja lehetett, csupán a fasiszta Ideo­lógia híveit zárták ki a tagságból. A széles alapokon nyugvó tömegszerve­zet megfelelt a CSKP elképzeléseinek. Tag­jai között megtalálhattuk nemcsak a kom- szomolistákat, hanem a szociáldemokrata és a nemzeti szocialista Ifjúság jelentős részét, és az addig szervezetlen fiatalokat Is. A szervezet elsősorban a párt befolyása alatt állt, a CSKP Ily módon a közös ellen­ség, a fasizmus ellen egy több százezres Ifjúsági egységfrontot vonultathatott fel. A nyíltabb szervezet kevésbé volt kitéve a hatóság üldözésének Is. A szövetség röviddel megalakulása után röpiratot adott ki, amelyben Ismertette a fiatalokkal programját. Ebben többek kö­zött ez állt: .,Az ifjúság valamennyi szerve­zetével karöltve harcolunk, hogy munká­ja, kenyere legyen az ifjúságnak, amely a jelenlegi helyzetben igen szenved; vele karöltve harcolunk a béke fenntartásáért! Azt akarjuk, hogy az ifjúság legyen kész a köztársaság megvédésére azon reakciós elemek ellen, akiknek szemet szúr a demok­rácia és a szabadság... Azt akarjuk, hogy szép hazánk mindig szabad és boldog or­szág legyen. Követjük az ifjúság és szerve­zetei munkájának és harcának legszebb és legjobb hagyományait... Azt akarjuk, hogy közöttünk az ifjúság egészséget, szórako­zást, sportolást, valamint élete égető kér­déseire megoldást találjon ...“ A Fiatalok Szövetsége új, vonzó munka- módszereket alkalmazott. Több figyelmet szentelt a szórakozási formáknak, kultúrá­nak és a sportnak. Jóllehet a Fiatalok Szö­vetsége azért alakult, hogy hozzájáruljon a fasiszta veszedelem elhárításához, s bár munkáját olyan módszerekkel Is gazdagí­totta, amelyek azelőtt a Komszomolban ke­vésbé voltak használatosak, nem feledke­zett meg az ifjúság szociális helyzetének megjavításáért folyó harcról sem. Kezdeményezésére megalakult a „Munka- nélküli fiatalokat segélyező bizottság“. A bizottság munkája nagy támogatásra talált a haladó gondolkodású személyek körében, szószólói lettek a cseh kultúra kimagasló képviselői Is, mint Zdenék Nejedljt vagy Július Fuíík. A Fiatalok Szövetsége kezdeményezte az „Ifjúság mindenekelőtt“ elnevezésű akciót, amelynek megrendezését a munkanélküli Ifjúság közrműködésével az előbb említett bizottság vállalta. Az akció nagyszabású estéllyel kezdődött a prágai Lucernában. Ezzel egyidejűleg „Élni akarunk“ címmel megrázó kiállítás nyílt az Ifjúság életéről. Kíméletlenül leleplezte a burzsoá állam- rendszernek a dolgozók sorsával szembeni közönyösségét. A kiállításnak, amelyet több yárosban is bemutattak, országszerte óriási visszhangja volt. Nagyszabású szolidaritási akciót szerve­zett a szövetség a spanyol köztársaság vé­delmére. A 3200 csehszlovák állampolgár, aki a spanyol nemzetközi brigádokban har­colt, elsősorban a Fiatalok Szövetségének soraiból került ki. Szlovákálban hosszabb Idéig tartott az Ifjúsági egységfront létrehozása. Először 1936 októberében a Magyar Fiatalok Szö­vetsége csatlakozott a mozgalomhoz, de­cemberben pedig létrejött a Szlovák Ifjú­sági Szövetség, amely a Kommunista Ifjú­sági Internaclonálé és a CSKP elvei sze­rint Igazodott. A Fiatalok Szövetsége azok­ban a vészterhes Időkben úttörő munkát végzett, kitörölhetetlenül bevonult haladó Ifjúsági mozgalmunk történetébe. K. M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents