Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-05-27 / 21. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk Folytatódó pozitív tendenciák __Az alkotmányos szabályoknak megfelelően a Szövetségi Gyűlés ez év májusában hagyta Jóvá az előző év zárszámadását. Ja- romfr Zák pénzügyminiszter beszámolójából kitűnik, hogy az 1983—84-ben megkezdődött pozitív irányzat népgazdaságunkban 1985-ben is folytatódottt. Ez a gazdasági fejlődés hatékonyságban és az állam deviza- helyzetének megsztlárdításáhan nyilvánult meg. Egészében véve a nemzetközi jövedelem 3,3 százalékkal növekedett. A legfontosabb népgazdasági ágazatok túlteljesítették feladataikat, ennek köszönhetően az Ipar 3,6, a mezőgazdaság pedig 0,6 százalékkal szárnyalta tül a tervezett feladatokat. Az erőforrások terven felüli képzése lehetővé tette, hogy jobban felhasználják őket a termelésben. Növekedett a személyi és a társadalmi fogyasztás is. Kedvezően fejlődött a lakosság életszínvonala. Ezt 1985-ben egyrészt a bérekből származó bevételek biztosították — amelyek 2,5 százalékkal nőttek —, ezenkívül az állami költségvetésből a társadalmi szolgáltatásra fordított eszközök, főleg ami a szociális ellátást, az egészségügyet, az oktatást és a lakásépítést Illeti. A szociális juttatások teljes összege közel 85 milliárd korona volt, ami 1984-hez képest, 4,3 milliárd korona növekedést Jelent. Nyugdíjakra és járadékokra 53,2 milliárd, családi pótlékokra 14,9 milliárd korona jutott az elmúlt esztendőben. Az életszínvonal emelésében kulcsfeladat, hogy elegendő lakás é- püljön, és állandóan javuljanak a lakás- körülmények. Tavaly 104 500 lakást adtak át, a meglévő lakásállomány fejlesztésére és karbantartására pedig az állami költségvetésből 26,4 milliárd koronát fordítottak. Az eredmények ellenére gondoktól sem mentes népgazdaságunk. Elsősorban a kívánatosnál lényegesen lassúbb a tudományos-technikai haladás, az új műszaki vívmányok bevezetése a gazdaságban, ami fmegmutatkozik a termékek színvonalán. A műszaki színvonallal és a gyártmányok minőségével szorosan összefügg a külkereskedelem hatékonysága. A pénzügyminiszter bírálta a nem szocialista országokba irányuló kivitelünk effoktivitását. Egyébként a külkereskedelemről szólva elmondta, hogy fő kereskedelmi partnerünk továbbra is a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Az 1985. évi kivitelünkből 72,1, behozata- lunból pedig 76,1 százalék jutott a KGST- tagországokba. E téren fontos a szocialista integráció elmélyítése és a KGST-tagorszá- gok 2000-ig terjedő komplex tudományosműszaki fejlesztési programjának megvalósítása. Országunk kiegyensúlyozott belső fejlődése aligha képzelhető el a KGST- együttműködés nélkül. A kormány intézkedései természetesen számolnak a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésével, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével, elsősorban a Szovjetunióval folytatott kooperációval. Ebben az irányban nagy jelentősége van a tavaly megkötött hosszú távú csehszlovák-szovjet gazdasági és tudományos-műszaki programnak. A program gyakorlati megvalósítása során igen fontos az árucsere bővítése, kiváltképpen a gépek'és berendezések cseréje, a vállalatok közötti közvetlen együttműködés, közös vállalatok alapítása, közös akciók lebonyolítása. Expozéjának záró részében a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az előttünk álló feladatok teljesítése elképzelhetetlen a fegyelem, a rend, az előírások tiszteletben tartása nélkül. Strasser György Gazdaságosság és környezetvédelem Magyar vállalatok az Inchebán Huszonkét magyar vállalat mutatja be termékeit június 21—27-e között Bratlslavában az Incheba nemzetközi nagyipari kiállításon. A magyar klállltök az Idén 900 négyzetmétert foglalnak el, másfélszeresét a tavalyinak. Kiállítási területük azért bővül, mert a vásárhoz kapcsolődóan rendezik meg az Interantlkor nemzetközi korrózióvédelmi bemutatót Is. A magyar kiállítók közül a legnagyobb területen a Magyar Vtscosagyár ajánlja termékeit, a tavalyihoz képest bővíti standját a Medlmper és a Metrlmpex külkereskedelmi vállalat Is. Az Is fokozza a magyar vegyi gyárak és kereskedők érdeklődését a vásár iránt, hogy a múlt években számottevően fejlődött, bővült a magvar — csehszlovák áruforgalom, s a kölcsönös szállítások értéke az ötéves terv Időszakában eléri a 8.5 milliárd rubelt. A háromnapos nemzetközi korrőzlóvédelml bemutatón az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviseletében 13 vállalat vesz részt. Bemutatták egyebek között azokat az újdonságokat Is, amelyek egyaránt alkalmasak a felszín feletti. Illetve a föld alá fektetett esö- vezetékek. tárolótartályok és más acélszerkezetek korrózióvédelmére. (hgy) Nem tudom, ki hogyan van vele, de szerintem, aki egy év alatt tizenhét újítási javaslat kidolgozására képes, az minden ízében együtt él a környezetével, üzemével, s igazi mestere szakmájának. Takács Ferenc, a Stúrovói Dél-szlovákiai Papír- és Cellulózgyár fiatal művezetője ilyen ember. Amikor a közelmúltban találkoztunk, hosszasan, de még a laikus számára is érdekesen beszélt a munkájáról. Minden szavából érződött, hogy szereti a munkáját. Igyekszik úgy irányítani részlege dolgozóit, hogy a néha túl nehéznek tűnő feladatok is teljesíthetők legyenek. A íélcellulózt gyártó üzemben ez nem kis dolog, mert itt nemcsak a mennyiségi mutatók növekednek szüntelenül, hanem a termék minőségének is lépést kell tartania a legfejlettebb gyárakban elért színvonallal. A gazdaságos termelés pedig korparancs lett ezen a részlegen, de van még más is, amit — főleg az utóbbi Időben — ugyancsak figyelembe kell venniük, a környezetvédelmi előírásokat. — Amikor először elhatároztam, hogy valamilyen formában én is bekapcsolódom az újítómozgalomba, éppen az említett feladatok kezdték izgatni a fantáziámat. Főleg a gazdaságos termelés és a környezet- védelem volt az a két terület, amelyen úgy éreztem, hogy tudok valamit alkotni, valami olyat, ami legalább részben megoldaná a problémáinkat — mondotta* a fiatal újító. 9 Tizenhét újítás egy év alatt! Szerinted nem sok ez? — Ahogy vesszük. Nem mondhatom, hogy valamennyi tökéletes volt, hiszen néhányat nem is fogadtak el, de ez engem cseppet sem kedvetlenltett el. Hogy valamire ezekkel is felhívtam a figyelmet, abban biztos vagyok. Meggyőződésem, hogy akad majd valaki ,aki megoldja azokat a problémákat is, amelyeket én nem tudtam teljesen feldolgozni az elutasított újítási Javaslataimban. # Említetted, hogy főleg a hatékonyabb termelés és a környezetvédelem foglalkoztatott. Ezeket hogyan akartad elérni? — Az újítási javaslataim egy része a cellulózfőzés hatásfokának javítására irányult. Nálunk nagyon fontos művelet a „mosás“, ennek a korszerűsítésére és a, hatásfokának a növelésére is kidolgoztam egy-két újítást. Két-két újítási javaslatomban pedig a gőz gazdaságosabb felhasználását Igyekeztem elősegíteni, illetve azt, hogy a Dunába kevesebb szennyező anyag jusson. O Megéri ebben a vállalatban annyi időt és energiát fordítani újftások kidolgozására, mint amennyit te fordítasz? — Én úgy érzem, hogy Igen. Sőt, minden fiatal szakembernek melegen ajánlom, hogy ne tétovázzanak, ha valami új gondolatuk születik. Dolgozzanak ki minél több újítási javaslatot, mert ez az egyik leghatásosabb formája annak, hogy megmutassák: valóban hozzáértő szakemberek a maguk területén. Amint már említettem, nem baj, ha néhanapján az egyik-másik újítási javaslat visszakerül. Az sem elhanyagolható, többek között, hogy főleg 1979-től elég szépen honorálják nálunk az újítók igyekezetét. Az én esetemben, nem dicsekvésnek szánom, a jövedelem tizenöt-húsz százaléka az újítási javaslatokért járó tiszteletdíjból származik. # Elégedett vagy az újitőmozgalom irányításával? — Részrehajlás nélkül mondhatom, hogy igen, de ez nem jelenti azt, hogy magában a mozgalomban nem lehetne újítani. Például: sok olyan újítási javaslat van, amelyeket kidolgozott formájukban nem lehet azonnal hasznosítani, de nem kellene őket teljesen elvetni. Biztos vagyok benne, hogy más részlegen akadna olyan szakember, aki be tudná fejezni a javaslatot. A két újító a munkájukkal arányosan kapná meg az újításért járó jutalmat. Jól járnának mind a ketten, de a vállalat is, mert egy hasznos gondolattal többet lehetne alkalmazni a termelésben. Különben ez az ötletem csak most, beszélgetés közben született. Feltétlenül javasolni fogom a vezetőinknek, mert azért több fórum Is létezik a gyárunkban, amelyeken az újítók elmondhatják véleményüket, szólhatnak a gondjaikról. Élnek is ezzel a lehetőséggel, ezt tapasztalatból mondom, mert látják, hogy komolyan veszik őket. Többnyire a reális észrevételekre azonnal reagál a vállalatunk vezetősége. KAMOCSAI IMRE A kongresszusi határozatok szellemében Á CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének irányai 1986—1990-ig és a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentum nagy visszhangot váltott ki a Lévai (Levice) járás dolgozói körében is. A járási pártbizottságra érkező levelek azt bizonyítják, hogy a dolgozók alkotó tettekkel köszöntötték a CSKP XVII. kongresszusát. Most olyan vállalatok felajánlásairól számolunk be, ahol többségükben fiatalok dolgoznak. A Csehszlovák Állami Autóközlekedési Vállalat lévai üzeme dolgozóinak figyelmét a dokumentumnak az a része keltette fel, amely a progresszív szállítási rendszerek, főleg a konténerforgalom gyorsabb fejlesztését sürgeti. A tudomáynos-műszakl fejlesztésben a technológiai folyamatok tökéletesítésére, a közlekedési útvonalak Innoválá- sára, a közlekedési és anyagmozgató eszközök korszerűsítésére összpontosítják majd erejüket. Léván a Levltex nemzeti vállalat dolgozói behatóan foglalkoztak a dokumentumnak a könnyűipar fejlesztéséről szóló részével. Céljuk a gyártmányok minőségének javítása, divatos és kiváló minőségű termékek előállítása, valamint a fogyasztási cikkek választékának szüntelen felújítása. A Szlovák Kőipari Vállalat lévai üzemének munkacsoportjai a dokumentumnak arról a részéről beszéltek a legtöbbet, amely az új termékek bővítését, a meglévő alapeszközök korszerűsítését és jobb kihasználását, valamint az e- nergiaigényesség csökkentését hangsúlyozza. Az üzem valamennyi kommunistája és dolgozója felelősséggel lát hozzá a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok megvalósításához. Abel Gábor NYITOTT KÉRDÉS-E? Az elmúlt napokban tartotta meg Münchenben 37. összejövetelét az úgynevezett Sudetendeutsche Landsmannschaft, vagyis az a revansiszta, újnácista szellemmel fertőzött szervezet, amely az NSZK-ban élő, a második világháború után Csehszlovákiából kitelepített németeket és utódaikat tömöríti. A szervezet leglényegesebb tevékenysége: a revansizmus, vagyis annak a tudatnak a szítása, továbbélesztése, hogy a ki- telepítetteknek a mai napig joguk van a ,,régi hazára“, ami annyit jelent, hogy Igényt Jartanak Csehszlovákia egyes területeire. Az Idei összejövetel azzal kapott különös „fényt“, hogy részt vett rajta Helmuth Kohl, az NSZK kancellárja, ami tulajdonképpen azt Jelenti, az NSZK hivatalos politikája azonosul a revansizmussal. A bajor tartományi kormány államminisztere, Franz Neubauer, aki maga is tagja a Landsmann- schaítnak, beszédében kijelentette: „A német kérdés, amely magába foglalja a ml problémánkat Is, a mai napig nyitva van.“ A kérdés lezárását természetesen úgy képzeli el Neubauer úr, hogy Csehszlovákia egyes területeit az NSZK-hoz csatolják, és a német tőkések visszakapják egykori gyáraikat. Nos nyltott-e ez a „német kérdés“? Ismeretes, hogy a két világháború között a Csehszlovákiában élő szudétanéme- tek egyöntetűen a hitlerizmus ügynökeivé váltak hazánk területén. Az ő segítségükkel sikerült Hitlernek 1938-ban 'az ún. müncheni egyezmény értelmében megcsonkítani, majd egy évvel később felszámolni Csehszlováklát. Ez mérhetetlen áldozatokat követelt hazánk népeitől. 1945-ben, a hit- lerizmust legyőző nagyhatalmak — a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannla — legfőbb vezetőinek potsdami találkozóján hozták meg a határozatot, hogy kitelepítik a német kisebbséget Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország területéről. Történelmi igazságszolgáltatás volt ez, és biztosíték arra, hogy soha többé ne tudjanak ezek a kisebbségek egy újabb háború okozóivá válni. Az 1973-ban Csehszlovákia és az NSZK között megkötött szerződés semmisnek nyilvánította a müncheni egyezményt, és ezzel véglegesen rendezte ezt a kérdést. Nincs tehát semmilyen nyitott kérdés, végleg lezárta a történelem. Horváth Rezső TÖRTÉNELMI KRÓNIKA A CSKP GYŐZELME Negyven évvel ezelőtt, 1946. május 26-án tartották meg felszabadított hazánkban az első parlamenti választásokat, amelyek a CSKP győzelmével értek véget. Csehszlovákia Kommunista Pártja az ország legerősebb pártja lett, és a választások eredményei alapján kormányt alakíthatott, hozzáláthatott országépítö programjának megvalósításához, a szocialista átalakításhoz. A párt győzelme váratlanul Jött, ám hűen tükrözte a nép hangulatát. Egyértelműen azt Jelezte, hogy az ország népe a CSKP politikájában látja vágyai megvalósításának biztosítékát. A párt a háború előtti helyzethez képest fiatal és új párt volt. Tagjainak zömét, legjobb funkcionáriusait elvesztette a fasizmussal vívott harcban. Eszmélnek erejére vall, hogy rövid Idő alatt sikerült mozgősífania erejét és a nép élére állt. Fontos szerepet játszott az első szabad választások előkészítésében a CSKP VIII. kongresszusa, amelyet 1946. március 28— 31-én tartottak. A kongresszus arra orientálta a pártot, hogy továbbra Is szilárdítsa a nép egységét, kiszélesítse a munkásosztály hatalmát. Követelte az addigi forradalmi vívmányok megőrzését, további jelentős intézkedések megvalósítását az ország politikai, gazdasági és kulturális életében. Ezt a legfontosabb feladatot Klement Gottwald kongresszusi beszédében így fogalmazta meg: „Minden problémák és minden feladatok legfontosabbika az, hogy megtartsuk és megszilárdítsuk bel- és külpolitikánk eddigi Irányvonalát, népi, demokratikus jellegét, valamint hogy következetesen végrehajtsuk és alkotó módon továbbfejlesszük mindazt, amit nemzeti és demokratikus forradalmunk elindított." Sok múlott a választásokon. Eredményük- tői függött, vajon sikerüI-e még jobban megszilárdítani a népi demokratikus rendszert és megerősíteni a munkásosztály hatalmi pozícióit. A választások eredményétől függött nemcsak a parlament és az új kormány összetétele, hanem a nemzeti bizottságokban az egyes politikai pártok képviseletének kulcsa Is. A választás ilyenformán á Kogicel Kormányprogram teljesítéséért folytatott harcot követően további nagy politikai összecsapássá vált, amely eldöntötte a felszabadult Csehszlovákia útját. A CSKP országos viszonylatban a szavazatok 38, a cseh országrészekben pedig a 40 százalékát nyerte el. Szlovákiában kedvezőtlenebb eredmények születtek. A Demokrata Párt a szavazatok 62,5 százalékával a legerősebb párt lett, az SZLKP csak a szavazatok 30,4 százalékát kapta. Ennek ellenére országos viszonylatban a kommunista párt győzött, és Csehszlovákia történelmében első Ízben alakított kormányt. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben a 300 mandátum közül 114 a kommunistáké volt, a szociáldemokratákkal együtt 151 mandátummal többségbe kerültek. Még Inkább megnövekedett a párt befolyása a nemzeti bizottságokban. A CSKP a helyi nemzeti bizottságok 37,5 százalékában többséget ért el. A járási nemzeti bizottságok 163 elnöke közül 128 volt kommunista. A kormány és a többi központi szerv révén erősödött a párt befolyása Szlovákiában Is. Klement Gottwald kormánya hozzáláthatott, hogy megvalósítsa a Koálcel Kormányprogram elveit, , K. M.
