Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-05-27 / 21. szám

új ifjúság 3 A bányaüzem — háttérben a Gabriella felvonója Kincsek a gömörí hegyekben Az izzó kút A tüzes cső vízszintesen van elhelyezve. Átmérője négy méter, hossza nyolcvanöt, s hogy a lát­vány még érdekesebb legyen, a cső forog is. Mint egy hatalmas sárkány torka, ontja magából a meleget. Hőmérséklete 750—800 ”C. Az apró, átlagosan 25 mm át­mérőjűre morzsolt vasérc két i- lyen nagy kemencében pörkölődik az alsósa jói (Ni2ná Slaná] bánya­üzemben. Földgázzal fűtik őket, teljesítményük óránként összesen 127 tonna. A vasércet a pörkölés után lehűtik, majd tovább „kínoz­zák“. Apróra őrlik, de ez csak azért, hogy 10—15 mm-es golyócs­kákat gyúrhassanak az ércporból, amelyeket aztán újra kiégetnek, 1270 °C hőmérsékleten. Ez a ki­égetett golyócska már az üzem végterméke, vastartalma 52—53 százalék. Az adatokat Árpád KaveCanky, 8 bánya igazgatója árulta el, aki vállalkozott arra is, hogy újság­írócsoportunk kalauza legyen. Manó •— Gabriella A Manó nem mesebeli kis em­berke, bár a mesékben ezeknek az emberkéknek közük van a bányá­hoz. Minden gyerek tudja róluk, hogyan fúrják be magukat a hegy gyomrába, hogy kihozzák onnan az ércet, a nemesfémet, a szenet. Még Hófehérke törpéi is bányá­szok voltak. Talán ezek a manók is eszébe jutottak annak az And- rássy grófnak, aki fiát Emánuel- nek keresztéltette. Mindenesetre tény, hogy a vidék bányászatának története szorosan összefügg az Andrássyak nevével, akik közül, ami a bányászatot illeti. Manó vit­te a legtöbbre. Az övé volt annak idején az alsósajói bánya is. E- gészen 1900-ig, amikor a Rima- murányi Társaság kezébe került. 1924-ben új tárná építését kezd­ték el itt, amelynek Andrássy E- mánuel emlékére a Manó nevet adták. Ezt ma már csak szállítás­ra, szellőztetésre használják. Raj­ta keresztül lehet eljutni az 1969- ben megnyitott új bányába, mely a Gabriella nevet kapta. Mivel a bányászati térképeken a lelőhely mindenütt Manóként szerepel, az új bánya neve így Manó-Gabriella lett. — A szlderit (FeCOs) a legfon­tosabb általunk bányászott nyers­anyag. Örülnénk, ha több volna belőle... — mondja az igazgató. — Vastartalma 31—35 százalékos, s ami nem kevésbé fontos, 2,5 százalék tiszta mangánt is tartal­maz. Üzemünk a kőzet részleges feldolgozását is elvégzi, úgy Szál­lítjuk már a kohókba. Nem kielégítő a fiatalok erőnléte?. — Az utánpótlással nincsenek gondjaink, elegen jelentkeznek bányásznak — állítja Pavol Corej, az üzem SZlSZ-szervezetének el­nöke —, csak az a baj, hogy a szaktanintézetből kikerültek tu­dása sok szempontból hiányos, s ezt itt az üzemben kell pótolniuk. De ez természetes, hiszen tapasz­talatot csak itt szerezhetnek. Tud­valevő, hogy a bányászat nemcsak szaktudást, de jó erőnlétet is kí­ván. Néha ezzel is bajok vannak. Valójában azonban nem panasz­kodhatunk a fiatalokra. Az üzem­ben négy Ifjúsági munkacsoport dolgozik, s mindegyik kiváló e- redményeket ér el. Például Ste­fan Kováé, és csoportja tavaly a tervezettnél 13 tonnával több ér­cet fejtett ki. A csapat 15 tagú, s eddig már kétszer megdöntötték a vállalat fejtési rekordját. Ezen, a Spisská Nová Ves-i anyaválla­latot értem, amelyhez még hét, a mienkhez hasonló üzem tartozik. Ketten Kíééktől: (balról jobbra) Parajka Frantisek és Sulek Alexander Vasil Klö kilenctagú csoportja is kimagasló eredményeket ér el Ök a Kováfí-csoport előtt vájják a folyosót. 1985-ben 1468 métert vájtak ki, ami 257 méterrel több a tervezettnél. — Milyenek egy fiatal bányász lehetőségei? — kérdezem. — Fi- gyel-e az üzem a fiatal házasok­ra, s milyen a szociális gondosko­dás a bányászfiatalokról? — Mindenekelőtt el kell mon­danom, hogy lakásgondjaink nin­csenek. Alsósajón, Rozsnyón (Roz- nava] és Dobsinán is kaphatnak lakást dolgozóink. Az átlagfizetés is magas nálunk, 3690 korona, lenn a bányában 1200 koronával több. Munkásaink Ingyen kapják a tízóraicsomagokat, különböző alkalmakkor az arra érdemesek pénzjutalomban részesülnek. Bá­nyászaink üzemi üdülőinkben pi­henhetnek. Igyekszünk vonzóvá tenni a szakmát, s úgy érzem, az utóbbi időben sikerrel. Portalanítás Sajnálom, hogy a bányába nem tudtunk lemenni, mert még nem voltam 200—300 méterre a föld gyomrában. — Dolgozóink létszáma 1327 — mondja az igazgató —, közülük ötszázhetvennyolcan a föld alatt dolgoznak. A fejtést 1973 óta tel­jesen gépesítették, a bányában speciális fúró, és kotrógépek dol­goznak. A termelés három műsza­kos, kivéve a szombatot és a va­sárnapot, amikor teljesen leáll a munka. Árpád Kavecanky irodájában beszélgetünk, ahonnan látszik a domb tetején magasodó „kerekes kút“, a Gabriella-tárna fölvonójá­nak épülete. Az idegen azonnal észreveszi a mindenütt jelenlevő fekete port. — Sok bajunk van a porral — mondja az Igazgató. —. A sziderit feldolgozásakor is kerülnek szeny- nyező anyagok a környezetbe. Rendszeres méréseket végzünk, szigorúan ellenőrizzük a levegő szennyezettségének szintjét. Üze­münk termelése, sajnos, együtt jár a porhulladékkal. Feladatunk, hogy a lehető legkisebb mennyi­ségben kerüljön tőlünk por a le­vegőbe. Ehhez már megtettük a szükséges intézkedéseket. — Hová szállítják a vasércet? — Jók a kapcsolataink a VH- kovlcei Vasművel, a plzeftiekkel, és szállítunk a Kelet-szlovákiai Vasműbe is. Évente mintegy 750 ezer tonna szideritet hozunk fel­színre. Klinko Róbert A szerző felvételei A megbízatás munkával jAr Halász János mezőgazdasági gépész- mérnök 31 éves. Csilizradvány (Ciliz- ská Radvan), az 1100 lakosú csalló­közi község képviselőjelöltje. Másod­szor szerepel a jelöltek listáján. — Mit jelent képviselőnek lenni ilyen nagy kiterjedésű fejlődő község­ben? — Mint minden megbízatás, ez is munkával jár, s ha az ember becsü­lettel akarja végezni, sok szabadide­je rámegy. Az elmúlt választási idő­szakban jelentős beruházás volt fa­lunkban az alapiskola bővítése. Sür­gősen fel kellett számolni a két mű­szakos tanítást az iskolában, és úgy érzem, ez sikerült- Három tanterem­mel és négy szakteremmel bővítettük a régi épületet. Az építési munkák megszervezéséből oroszlánrészt vál­laltak. a nemzeti bizottság dolgozói és képviselői. — Sok köztük a fiatal? — Sok. Maga az elnök is csupán harminckilenc éves. Az iskolaépület bővítése csupán egyike volt a falu- fejlesztési munkáknak. Ezenkívül be­kerítettük a temetőt, s mivel nagy igény volt a lakosság részéről, egy borbély- és fodrászműhelyt is nyitot­tunk. — Ez az egyetlen szolgáltatás a községben? — Sajnos, igen; igény természete­sen van továbbiakra is, és fokozato­san valamennyit ki is elégítjük. Sze­retnénk elérni, ha a takarékpénztár­nak Csilizradványon is lenne fióküze- me, továbbá ha temetkezési szolgálta­tás is létesülne a faluban, mert ebben az ügyben Nagymegyerre (Calovoj vagy Dunaszerdahelyre (Dun. Streda) kell utaznunk.' Tervünkben szerepel háztartási gépek javítóműhelyét is nyitni, hogy ne kelljen olyan mesz- szire vinni egy-egy meghibásodott porszívót vagy mosógépet. — Ezeket a feladatokat már a Nem­zeti Front új választási programja tartalmazza? — tfälasztesi programunk nagyon gazdag. Legnagyobb beruházásunk a művelődési és a szolgáltatóház Iesz< de azzal is szeretnénk fejleszteni a falut, hogy támogatjuk a nálunk le­telepedni szándékozó fiatalokat. Ter-w vünkben szerepel egy új utca meg-* nyitása, ahol majd harminchét háa épül, ezért úgyszólván minden épít-' kezésl igényt ki tudunk elégíteni. — Ugyanilyen jó a helyzet az óvó-' dal és bölcsődei férőhelyekkel is? — Bölcsődénk nincs, e faluban áD falában a nagyszülők gondoskodnak a kicsinyekről, amíg a szülők munká­ban vannak, vagy van egy másik meg­oldás: a pótmama. És ez a gyakoribb. Ügy tapasztaltuk, hogy egy bölcsőde nem lenne teljesen kihasználva a fa­luban. Talán majd ha több lesz a gyerek. Hatvan férőhelyes óvodánk van, tudtommal minden kérelmet, 1- gényt ki tud elégíteni a nemzeti bi­zottság. Halász mérnök olyan képviselője­lölt, aki tökéletesen ismeri a csiliz-' radványiak igényeit, a szó szoros ér­telmében képviseli érdekeiket a falu irányító szervében. Képviseli és küzd is azok megvalósításáért. Zácsek Erzsébeií ERIKA Barátságos, határozott magatartás, köz. vétlenség, segitökészség ez jellemzi leg­inkább Balázs Erikát. Erika a SZISZ Losonci (Luéenec) Járási Bizottságának politikai-szervezési titkára. Csupán né­hány hönapja érkezett haza Moszkvából a Komszomol Főiskoláról, még frLssen élnek emlékezetében a komszomolisták- kal töltött feledhetetlen pillanatok.- Ismérve a főiskolák szigorát, egy külföldi fiatalnak bizonyára nem volt könnyű a kezdet egy igényes oktatási intézményben. — Igazat adok a közmondásnak, hogy minden kezdet nehéz, do ez csak addig tartott, míg, megismertük az Iskolát, megbarátkoztunk a várossal és ismeret­séget kötöttünk a komszomollstákkal meg a többi külföldi diákkal. Különö­sebb nyelvi nehézségekkel nem küsz­ködtünk, mert nagyon jó alapokkal ér­keztünk ide. Mi voltunk az elsők, akik nem igényeltük az előadások tolmácso­lását, csupán azt, hogy lassabban mond­ják. Egy-két hónap elteltével már ott­honosan mozogtunk a városban. — Milyen prőbatélelek, vizsgák és egyéb feladatok vártak benneteket? — Csehszlovákláből tizenöten voltunk az egyéves tanfolyamon. Két csoportra voltunk osztva,* és csak a szemináriu­mokon találkoztunk a szovjet diákokkal meg a külföldi társainkkal. A szeminá­riumokra mindenkinek kellett egy ön­álló előadással készülnie, amelyhez nagy gonddal és kimerítő alapossággal kel­lett hozzáállnla. Én a Magyar Tanács­köztársaságról adtam elő, és mások vé­leményére hivatkozom, amikor azt mon­dom, Jól sikerült. Továbbá háromszor egyhetes módszertani szakgyakorlaton vettünk részt. Én októberben tflagylmlr- ben, márciusban Kljevben töltöttem egy- egy hetet, ahol üzemek, váitalatok, kol­hozok komszomolszervezetelt látogattuk meg. Feltérképezve tevékenységüket, ta­nácsokkal, ötletekkel láttuk el őket to­vábbi munkájukhoz. A záróvizsgák után tíz napot Arljonokban a Fekete-tenger partján töltöttem, ahol megismerkedhet­tem a nemzetközi pionlrtábor szervezet! életével, és természetesen, összekapcsol­va a hasznosat a kellemessel, sokat na­poztam, fürödtem. — Az iskolán kívüli munka gondosan szervezett szabadidő milyen élmények­kel gazdagított? — Sohasem unatkoztam. Ott Is volt SZISZ-alapszervezetünk, de segítettük a Moszkvában tanuló csehszlovák fölsko- lások-egyetemlsták szervezeteinek Is a munkáját. Kellemes órákat, napokat töl­töttem el a főiskola nyolctagú zeneka­' ' rával, amelyet egy-egy laoszi, magyar, szovjet, palesztin és két-két csehszlovák és NDK-bell diák alkotott. Főleg poli­tikai dalokat játszottunk. Én voltam az együttes hegedűse. Renat Gorogylscsen- szkljjel, a zenekar vezetőjével napjainkig tartom a kapcsolatot. Szovjet barátom jövőre családjával együtt meglátogat majd. A főiskola női röplabdacsapatában Is játszottam. Velük szintén levelezek. A közelmúltban jóleső érzéssel olvastam levelükben, hogy még mindig a csapat tagjának tekintenek, és bármikor vissza­fogadnának. Röplabdacsapatunk legna­gyobb sikere volt a moszkvai főiskolá­sok és egyetemek versenyében elért ne- gyadik helyezés. Erre mindannyian nem kis büszkeséggel emlékezünk vissza. T- Szavaidból Ítélve, gondolataidban, emlékeidben a földrajzi távolság ellené­re közelinek érzed Moszkvát. Ugye h>l ányzik? — Természetesen. Sokfelé Jártam, sok- sok szép emlékkel gazdagodtam, és számtalan barátra leltem. A Komszomol Főiskolán eltöltött év életem legszebb időszaka! közé tartozik. A szülőföld, je­lenlegi beosztásom sok mindenért kár- pőtol, és elégedett vagyok a sorsommal, munkámmal, az Itteni kollektívával. Erika nevével az elmúlt napokban a választápolgárok százai is találkozhat­tak, hiszen a járási székhely 49- és 50- es választási körzetének képviseletében a SZISZ jelöltjeként a vnb és a jnb képviselőtestületének is tagjává válasz­tották. Polgári Lászlő (A szerző felvétele] BSSaaRBB

Next

/
Thumbnails
Contents