Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-05-27 / 21. szám

új ifjúság 3

A bányaüzem — háttérben a Gabriella felvonója

Kincsek a gömörí hegyekben

Az izzó kút

A tüzes cső vízszintesen van elhelyezve. Átmérője négy méter, hossza nyolcvanöt, s hogy a látvány még érdekesebb legyen, a cső forog is. Mint egy hatalmas sárkány torka, ontja magából a meleget. Hőmérséklete 750—800 ”C. Az apró, átlagosan 25 mm átmérőjűre morzsolt vasérc két i- lyen nagy kemencében pörkölődik az alsósa jói (Ni2ná Slaná] bányaüzemben. Földgázzal fűtik őket, teljesítményük óránként összesen 127 tonna. A vasércet a pörkölés után lehűtik, majd tovább „kínozzák“. Apróra őrlik, de ez csak azért, hogy 10—15 mm-es golyócskákat gyúrhassanak az ércporból, amelyeket aztán újra kiégetnek, 1270 °C hőmérsékleten. Ez a kiégetett golyócska már az üzem végterméke, vastartalma 52—53 százalék.

Az adatokat Árpád KaveCanky, 8 bánya igazgatója árulta el, aki vállalkozott arra is, hogy újságírócsoportunk kalauza legyen.

Manó •— Gabriella

A Manó nem mesebeli kis emberke, bár a mesékben ezeknek az emberkéknek közük van a bányához. Minden gyerek tudja róluk, hogyan fúrják be magukat a hegy gyomrába, hogy kihozzák onnan az ércet, a nemesfémet, a szenet. Még Hófehérke törpéi is bányászok voltak. Talán ezek a manók is eszébe jutottak annak az And- rássy grófnak, aki fiát Emánuel- nek keresztéltette. Mindenesetre tény, hogy a vidék bányászatának története szorosan összefügg az Andrássyak nevével, akik közül, ami a bányászatot illeti. Manó vitte a legtöbbre. Az övé volt annak idején az alsósajói bánya is. E- gészen 1900-ig, amikor a Rima- murányi Társaság kezébe került.

1924-ben új tárná építését kezdték el itt, amelynek Andrássy E- mánuel emlékére a Manó nevet adták. Ezt ma már csak szállításra, szellőztetésre használják. Rajta keresztül lehet eljutni az 1969- ben megnyitott új bányába, mely a Gabriella nevet kapta. Mivel a bányászati térképeken a lelőhely mindenütt Manóként szerepel, az új bánya neve így Manó-Gabriella lett.

— A szlderit (FeCOs) a legfontosabb általunk bányászott nyersanyag. Örülnénk, ha több volna belőle... — mondja az igazgató.

— Vastartalma 31—35 százalékos, s ami nem kevésbé fontos, 2,5 százalék tiszta mangánt is tartalmaz. Üzemünk a kőzet részleges feldolgozását is elvégzi, úgy Szállítjuk már a kohókba.

Nem kielégítő a fiatalok erőnléte?.

— Az utánpótlással nincsenek gondjaink, elegen jelentkeznek bányásznak — állítja Pavol Corej, az üzem SZlSZ-szervezetének elnöke —, csak az a baj, hogy a szaktanintézetből kikerültek tudása sok szempontból hiányos, s ezt itt az üzemben kell pótolniuk. De ez természetes, hiszen tapasztalatot csak itt szerezhetnek. Tudvalevő, hogy a bányászat nemcsak szaktudást, de jó erőnlétet is kíván. Néha ezzel is bajok vannak.

Valójában azonban nem panaszkodhatunk a fiatalokra. Az üzemben négy Ifjúsági munkacsoport dolgozik, s mindegyik kiváló e- redményeket ér el. Például Stefan Kováé, és csoportja tavaly a tervezettnél 13 tonnával több ércet fejtett ki. A csapat 15 tagú, s eddig már kétszer megdöntötték a vállalat fejtési rekordját. Ezen, a Spisská Nová Ves-i anyavállalatot értem, amelyhez még hét, a mienkhez hasonló üzem tartozik.

Ketten Kíééktől: (balról jobbra) Parajka Frantisek és Sulek Alexander

Vasil Klö kilenctagú csoportja is kimagasló eredményeket ér el Ök a Kováfí-csoport előtt vájják a folyosót. 1985-ben 1468 métert vájtak ki, ami 257 méterrel több a tervezettnél.

— Milyenek egy fiatal bányász lehetőségei? — kérdezem. — Fi- gyel-e az üzem a fiatal házasokra, s milyen a szociális gondoskodás a bányászfiatalokról?

— Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy lakásgondjaink nincsenek. Alsósajón, Rozsnyón (Roz- nava] és Dobsinán is kaphatnak lakást dolgozóink. Az átlagfizetés is magas nálunk, 3690 korona, lenn a bányában 1200 koronával több. Munkásaink Ingyen kapják a tízóraicsomagokat, különböző alkalmakkor az arra érdemesek pénzjutalomban részesülnek. Bányászaink üzemi üdülőinkben pihenhetnek. Igyekszünk vonzóvá tenni a szakmát, s úgy érzem, az utóbbi időben sikerrel.

Portalanítás

Sajnálom, hogy a bányába nem tudtunk lemenni, mert még nem voltam 200—300 méterre a föld gyomrában.

— Dolgozóink létszáma 1327 — mondja az igazgató —, közülük ötszázhetvennyolcan a föld alatt dolgoznak. A fejtést 1973 óta teljesen gépesítették, a bányában speciális fúró, és kotrógépek dolgoznak. A termelés három műszakos, kivéve a szombatot és a vasárnapot, amikor teljesen leáll a munka.

Árpád Kavecanky irodájában beszélgetünk, ahonnan látszik a domb tetején magasodó „kerekes kút“, a Gabriella-tárna fölvonójának épülete. Az idegen azonnal észreveszi a mindenütt jelenlevő fekete port.

— Sok bajunk van a porral — mondja az Igazgató. —. A sziderit feldolgozásakor is kerülnek szeny- nyező anyagok a környezetbe. Rendszeres méréseket végzünk, szigorúan ellenőrizzük a levegő szennyezettségének szintjét. Üzemünk termelése, sajnos, együtt jár a porhulladékkal. Feladatunk, hogy a lehető legkisebb mennyiségben kerüljön tőlünk por a levegőbe. Ehhez már megtettük a szükséges intézkedéseket.

— Hová szállítják a vasércet?

— Jók a kapcsolataink a VH- kovlcei Vasművel, a plzeftiekkel, és szállítunk a Kelet-szlovákiai Vasműbe is. Évente mintegy 750 ezer tonna szideritet hozunk felszínre.

Klinko Róbert

A szerző felvételei

A megbízatás munkával jAr

Halász János mezőgazdasági gépész- mérnök 31 éves. Csilizradvány (Ciliz- ská Radvan), az 1100 lakosú csallóközi község képviselőjelöltje. Másodszor szerepel a jelöltek listáján.

— Mit jelent képviselőnek lenni ilyen nagy kiterjedésű fejlődő községben?

— Mint minden megbízatás, ez is munkával jár, s ha az ember becsülettel akarja végezni, sok szabadideje rámegy. Az elmúlt választási időszakban jelentős beruházás volt falunkban az alapiskola bővítése. Sürgősen fel kellett számolni a két műszakos tanítást az iskolában, és úgy érzem, ez sikerült- Három tanteremmel és négy szakteremmel bővítettük a régi épületet. Az építési munkák megszervezéséből oroszlánrészt vállaltak. a nemzeti bizottság dolgozói és képviselői.

— Sok köztük a fiatal?

— Sok. Maga az elnök is csupán harminckilenc éves. Az iskolaépület bővítése csupán egyike volt a falu- fejlesztési munkáknak. Ezenkívül bekerítettük a temetőt, s mivel nagy igény volt a lakosság részéről, egy borbély- és fodrászműhelyt is nyitottunk.

— Ez az egyetlen szolgáltatás a községben?

— Sajnos, igen; igény természetesen van továbbiakra is, és fokozatosan valamennyit ki is elégítjük. Szeretnénk elérni, ha a takarékpénztárnak Csilizradványon is lenne fióküze- me, továbbá ha temetkezési szolgáltatás is létesülne a faluban, mert ebben az ügyben Nagymegyerre (Calovoj vagy Dunaszerdahelyre (Dun. Streda) kell utaznunk.' Tervünkben szerepel háztartási gépek javítóműhelyét is nyitni, hogy ne kelljen olyan mesz- szire vinni egy-egy meghibásodott porszívót vagy mosógépet.

— Ezeket a feladatokat már a Nemzeti Front új választási programja tartalmazza?

— tfälasztesi programunk nagyon gazdag. Legnagyobb beruházásunk a

művelődési és a szolgáltatóház Iesz< de azzal is szeretnénk fejleszteni a falut, hogy támogatjuk a nálunk letelepedni szándékozó fiatalokat. Ter-w vünkben szerepel egy új utca meg-* nyitása, ahol majd harminchét háa épül, ezért úgyszólván minden épít-' kezésl igényt ki tudunk elégíteni.

— Ugyanilyen jó a helyzet az óvó-' dal és bölcsődei férőhelyekkel is?

— Bölcsődénk nincs, e faluban áD falában a nagyszülők gondoskodnak a kicsinyekről, amíg a szülők munkában vannak, vagy van egy másik megoldás: a pótmama. És ez a gyakoribb. Ügy tapasztaltuk, hogy egy bölcsőde nem lenne teljesen kihasználva a faluban. Talán majd ha több lesz a gyerek. Hatvan férőhelyes óvodánk van, tudtommal minden kérelmet, 1- gényt ki tud elégíteni a nemzeti bizottság.

Halász mérnök olyan képviselőjelölt, aki tökéletesen ismeri a csiliz-' radványiak igényeit, a szó szoros értelmében képviseli érdekeiket a falu irányító szervében. Képviseli és küzd is azok megvalósításáért.

Zácsek Erzsébeií

ERIKA

Barátságos, határozott magatartás, köz. vétlenség, segitökészség ez jellemzi leginkább Balázs Erikát. Erika a SZISZ Losonci (Luéenec) Járási Bizottságának politikai-szervezési titkára. Csupán néhány hönapja érkezett haza Moszkvából a Komszomol Főiskoláról, még frLssen élnek emlékezetében a komszomolisták- kal töltött feledhetetlen pillanatok.- Ismérve a főiskolák szigorát, egy külföldi fiatalnak bizonyára nem volt könnyű a kezdet egy igényes oktatási intézményben.

— Igazat adok a közmondásnak, hogy minden kezdet nehéz, do ez csak addig tartott, míg, megismertük az Iskolát, megbarátkoztunk a várossal és ismeretséget kötöttünk a komszomollstákkal meg a többi külföldi diákkal. Különösebb nyelvi nehézségekkel nem küszködtünk, mert nagyon jó alapokkal érkeztünk ide. Mi voltunk az elsők, akik nem igényeltük az előadások tolmácsolását, csupán azt, hogy lassabban mondják. Egy-két hónap elteltével már otthonosan mozogtunk a városban.

— Milyen prőbatélelek, vizsgák és egyéb feladatok vártak benneteket?

— Csehszlovákláből tizenöten voltunk az egyéves tanfolyamon. Két csoportra voltunk osztva,* és csak a szemináriumokon találkoztunk a szovjet diákokkal meg a külföldi társainkkal. A szemináriumokra mindenkinek kellett egy önálló előadással készülnie, amelyhez nagy gonddal és kimerítő alapossággal kellett hozzáállnla. Én a Magyar Tanácsköztársaságról adtam elő, és mások véleményére hivatkozom, amikor azt mondom, Jól sikerült. Továbbá háromszor egyhetes módszertani szakgyakorlaton vettünk részt. Én októberben tflagylmlr- ben, márciusban Kljevben töltöttem egy- egy hetet, ahol üzemek, váitalatok, kolhozok komszomolszervezetelt látogattuk meg. Feltérképezve tevékenységüket, tanácsokkal, ötletekkel láttuk el őket további munkájukhoz. A záróvizsgák után tíz napot Arljonokban a Fekete-tenger partján töltöttem, ahol megismerkedhettem a nemzetközi pionlrtábor szervezet! életével, és természetesen, összekapcsolva a hasznosat a kellemessel, sokat napoztam, fürödtem.

— Az iskolán kívüli munka gondosan szervezett szabadidő milyen élményekkel gazdagított?

— Sohasem unatkoztam. Ott Is volt SZISZ-alapszervezetünk, de segítettük a Moszkvában tanuló csehszlovák fölsko- lások-egyetemlsták szervezeteinek Is a munkáját. Kellemes órákat, napokat töltöttem el a főiskola nyolctagú zeneka' '

rával, amelyet egy-egy laoszi, magyar, szovjet, palesztin és két-két csehszlovák és NDK-bell diák alkotott. Főleg politikai dalokat játszottunk. Én voltam az együttes hegedűse. Renat Gorogylscsen- szkljjel, a zenekar vezetőjével napjainkig tartom a kapcsolatot. Szovjet barátom jövőre családjával együtt meglátogat majd. A főiskola női röplabdacsapatában Is játszottam. Velük szintén levelezek. A közelmúltban jóleső érzéssel olvastam levelükben, hogy még mindig a csapat tagjának tekintenek, és bármikor visszafogadnának. Röplabdacsapatunk legnagyobb sikere volt a moszkvai főiskolások és egyetemek versenyében elért ne- gyadik helyezés. Erre mindannyian nem kis büszkeséggel emlékezünk vissza.

T- Szavaidból Ítélve, gondolataidban, emlékeidben a földrajzi távolság ellenére közelinek érzed Moszkvát. Ugye h>l ányzik?

— Természetesen. Sokfelé Jártam, sok- sok szép emlékkel gazdagodtam, és számtalan barátra leltem. A Komszomol Főiskolán eltöltött év életem legszebb időszaka! közé tartozik. A szülőföld, jelenlegi beosztásom sok mindenért kár- pőtol, és elégedett vagyok a sorsommal, munkámmal, az Itteni kollektívával.

Erika nevével az elmúlt napokban a választápolgárok százai is találkozhattak, hiszen a járási székhely 49- és 50- es választási körzetének képviseletében a SZISZ jelöltjeként a vnb és a jnb képviselőtestületének is tagjává választották.

Polgári Lászlő

(A szerző felvétele]

BSSaaRBB