Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-05-20 / 20. szám

új ifjúság 3 (Folytatás az 1. oldalról) Fazekas Magdaléna: Száraz elvtárs említette, . hogy fiatal párttag korá­A ban a párt nemcsak köz­gyűlésekre, hanem közös szórakozásra, kirándulá- sokra is hívta tagjait, de ^ ^ a párton kívülieket is. Ezt a feladatot, legalábbis a- mi a fiatalokat illeti, je­lenleg az Ifjúsági szerve­zet tölti be. Szeretném tudni, hogyan éltek ma ezzel a lehetőséggel? Vajda Barnabás: Az az igazság, hogy nagyon sok a tanulnivaló és kevés a szabadidő. A fővárosban diákotthonban élek, szombat-vasárnap hazajárok a szüléimhez Ekecsre (Okoö). Hétközben legfeijebb egy-egy filmre futja az 1- dőmböl. Száraz József: Fiatal koromban a gim­nazistáknak nagy tekintélyük volt lak­helyükön, de be is kapcsolódtak a kul­turális munkába. A harmincas években például egy diák volt a szavalókóru­sunk oktatója. Sziegl Ferenc: Jóval később Vereknyén éppen Száraz Jóska foglalkozott azzal a szavalókórussal, amelynek én is tag­ja voltam. Én is úgy látom, hogy főleg a vidéki gimnazisták most valahogy el­vesznek. nem hangadók a falujukban, pedig ők már akár nevelhetnék is a fiatalabbakat, például a szép beszédre, de más hasznos dolgokra is. Fazekas Magdaléna: Közismert tény, hogy a középiskolásoknál legnagyobb a szervezettség, csaknem valamennyi középiskolás SZlSZ-tag. Az utóbbi idő­ben azonban egyre több a panasz a munkájukra, úgy tűnik, ez a tevékeny­ség valahogy ellaposodott. Hogy van ez nálatok, Duna utcai gimnazisták? Deme Katalin: Mi is úgy érezzük, hogy hiányzik munkánkból a lelkese­dés. A SZISZ már csak amolyan foga­lom, és aki részt vállal a SZISZ-életből^ elsősorban rengeteg papírmunkával szá­moljon. Bárhogy veszem, azért Száraz elvtárs fiatalkorában könnyebb volt tel­jesíteni valamilyen forradalmi felada­tot, mint most. De ml az a plusz, amit én Jelenleg a hazámért megtehetek? Nem akarom, hogy most forrongás le­gyen, de hogyan bizonyíthatnak a 20. század - végének fiataljai? Száraz József: Minden kornak van forradalmi küldetése. Bevallom, hogy fiatalkori dús fantáziámban sem me­részkedtem addig, ami ma valóság. Pél­dául a tévé jóvoltából ma már eljut­hatunk a világ valamennyi országába, tanúi lehetünk fontos politikai és tár­sadalmi eseményeknek, vagy itt van például a robotlpar, a gépemberek. I- lyesmire gondolni sem mertünk az én időmben. Fazekas Magdaléna: Néhány SZISZ- szervezetnek bizonyára kényelmesebb kimutatni és esetleg teljesíteni is a köz­pont előírta feladatokat, tehát lebonyo­lítani a politikai oktatást, tagonként el­végezni 6—7 óra társadalmi munkát stb. De ez semmiképp sem jelenthet megkötöttséget, nem zárja ki a kezde­ményezést ... Czető Tamás: Talán kicsit felrázná a fiatalokat, ha mondjuk egy évig kí­sérletileg rájuk bíznák, milyen rendez­vényeket szerveznek maguknak, és hogy részt vesznek-e rajtuk. Bizonyos idő múlva ismét szervezetten dolgozhatná­nak. Veszprémi Imre: Szeretnék visszatér­ni Kati kérdéséhez, hogy miben rejlik a jelenkor forradalmisága. Forradalmi a párt teljes programja. Lebontva pél­dául az én szakterületemre: jelenti ön­tözőberendezéseink teljes automatizálá­sát, a kettős termelési rendszereket, a korszerű takarmánytermesztést stb. Tíz évvel ezelőtt forradalminak számított szövetkezetünkben a laboratórium lét­rehozása. Meg kellett küzdenünk a lé­tezéséért, mert nem mindenki támogat­ta elképzelésünket. De megérte, mert ma már öt vegyészmérnök dolgozik a laboratóriumban, és nemcsak a mi szö­vetkezetünknek, hanem másoknak is. Szerény körülmények között kezdtük ml Is. Békén (Mierovo), ha együtt a- kartunk lenni, akkor annak előzőleg elő kellett teremteni a költségeit. Tár­sadalmi munkát végeztünk, és a kapott pénzen a szövetkezet autóbuszán men­tünk futballmeccsre Budapestre. Most már sokkal bőkezűbbek vagyunk a fia­talokhoz. Sziegl Ferenc: Fontos, hogy a SZISZ nyitott szervezet legyen. Programja le­Nemzedékek talélkozóía Száraz József Fazekai Magdaléna Halasi Katalin gyen sokoldalú, érdekelje a fiatalok va­lamennyi rétegét. Az utóbbi Időben na­gyon divatos számítógépet kérni a fel­sőbb SZISZ-szervektől, mert mondjuk ez még hiányzik a klub berendezésé­ből. Nem vagyok a számítógépek ellen, nagyon helyes az az irány, amelyet a SZISZ védnökség! programjaival követ, de nem várhatjuk el, hogy a számító­gépek mindenkit egyaránt érdekelje­nek. Ismételten hangsúlyozom, nem he­lyes, ha tömegességre törekszünk, de egyaránt biztosítunk teret a SZISZ-ben a táncot kedvelőknek, a fiatal bélyeg- gyűjtőknek, halászoknak stb. 1948-49- ben az Ifjúsági Vasút felépítése jelen­tette a korszak forradalmiságát. Három évvel ezelőtt a légi (Lehnice) szövet­kezetben Is még csak beszédtéma volt a cseppfolyós műtrágya, ma már való­ság. Jelenleg csaknem minden munka­helyen az intenzív termelés formáiról vitatkoznak. Kétezerben ti harminc­harmincegy évesek lesztek, a ti nem­zedéketek fogja irányítani a kutatóin­tézetek, a szövetkezetek és más intéz­mények munkáját, és könnyen megle­het, hogy azokra a főiskolákra, ame­lyekre jelenleg nagy a túljelentkezés, toborozni fog kelleni a diákokat. Do mindez a ma annyira fontos és sokat hangoztatott műszaki forradalom vele­járója. A hangadó pedig éppen a ti nemzedéketek. Czetft Tamás: Figyelemmel kísértem a XVII. pártkongresszus tanácskozását, Veszprémi Imre Czető Tamás Vajda Barnabás és úgy érzem, nagyon sok feladat vár ránk. Van-e elegendő erő és szellemi tartalékunk e feladatok maradéktalan teljesítéséhez? Sziegl Ferenc: Határozottan állítom, hogy van. Hazánk nem fejlődhet a szo­cializmus létezésének puszta tényéből, csak úgy tudunk lépést tartani a fej­lett államokkal, ha mindenki, a diáko­kat is beleértve, hozzájárul tudásával vagy erejével az ország gyarapodásá­hoz. Ez hozzáállás kérdése, és ezen kell elsősorban és nagyon sürgősen változ­tatni. Gazdaságosságról, effektivltásról, nagyobb munkatermelékenységről csak teljességében lehet beszélni. Halasi Kati: Fazekaä Magdalénáról tudjuk, hogy részt vett az SZLKP kong­resszusán. Ml az, ami különösképpen, megmaradt az emlékezetében a kong­resszus tanácskozásából? Fazekai Magdaléna: Nagyon nagy él­mény volt számomra és természetesen megtisztelés is, hiszen kevés fiatalnak adatott meg, hogy Ilyen magas szintű tanácskozásokon részt vegyen. Különö­sen érdekesnek találtam a kongresszus vitáját és a tanácskozás szüneteiben fo­lyó ismerkedéseket, beszélgetéseket, a- mikor a küldöttek sokkal bátrabban vallottak gondjaikról, mint a tévé és az ország nyilvánossága előtt. Ügy ér­zem, hogy a kitűzött feladatok valóban forradalmiak, és megnyugtató, hogy az­óta is behatóan foglalkoztatják az or­szágot. A feladatok nem is annyira ú- jak, hiszen ha visszaemlékezünk a XVl. pártkongresszusra, már ott is nagyon sok feladatot sürgetőnek tartottak. Most már egyszerűen követelmény a fejlő­dés, kötelező az új gondolkodás. Én ezt úgy képzelem, ahogy annak egyik meg­nyilvánulásáról a minap tudósított a Smena napilap. A cikk szerzője leírta egy hosszadalmas út krónikáját, ame­lyet egy középiskola tanára és diákja végigjárt, míg sikerült megszerkeszte­niük egy gépembert, egy robotot. De végigjárták, és számukra az eredmény egyenlő a boldogsággal. Lehet, hogy a példájukat követőknek már sokkal könnyebb lesz a dolguk, nem járatlan úton haladnak majd előre. Nagyon in­tenzíven a kongresszus hatása alatt élek. Tegnap este fejeztem be a kong­resszus határozatainak lebontásit mun­kahelyem, a Smena könyvkiadó fel­tételeire. Mi a könyvkidóban az utóbbi években bátran vállaljuk az újat, koc­káztattunk például akkor, amikor né­hány évvel ezelőtt ráálltunk a fantasz­tikus-tudományos irodalomra. Akkor annak hazánkban még nem nagyon vol­tak hagyományai, ha csak nem számít­juk a Verne-regények sorozatát. Az el­ső kiadások tízezres példányszámban keltek el, de a könyvterjesztő vállalat a második kiadásokból 50—-50 ezer pél­dányt rendelt. Úgyis mondhatnám, hogy „bejött“ a prognózisunk, megéreztük 1- dejében, hogy fiatal olvasóinkban lesz igény az ilyen irodalom iránt. Gondo­lom, ez is példája az új magatartásnak, és nem félek kimondani, az én munka­helyemen ez is a forrádalmiságot jelen­ti. Mindenképpen neveli az ifjúságot, a képzelet segítségével előbbre hozza azt a kort, amely 30—40 év múlva va­lóság lesz, de hogy ez így legyen, első­sorban az én korosztályom és a mai ti­zenévesek, a számítógépes generáció feladata. Csikmák Imre: Minden dolgozókol­lektívában az elmúlt napokban elgon­dolkodtak azon, miként megvalósítani a CSKP XVII. kongresszusának doku­mentumaiban megfogalmazott szándé­kokat, célokat. A kitűzött célok érintik társadalmi életünk valamennyi terüle­tét, és hazánk valamennyi nemzedékét, örvendetes, hogy találkozónkon éppen ezekről a feladatokról esett a legtöbb szó. Jó érzés, hogy fiataljaink ismerik, milyen teendők várnak rájuk, és azokat maradéktalanul meg is akarják valósí­tani. Természetesen erre nem kerülhet­ne sor az Idősebbek tapasztalatai nél­kül, és beszélgetésünkből is kicsengett ennek jelentősége. A mai fiatalok ápol­ják és tisztelik a múlt hagyományait, merítenek belőlük, de egyúttal tanul­nak is a múlt hibáiból. A párt jövője mindig is a fiatalok voltak, nem vehet­jük tehát rossz néven, hogy a párt so­kat követel a fiataloktól. Helyesek e- zek az elvárások, mert a másik oldalon minden lehetőséget megad a párt a fia­talok sokoldalú fejlődéséhez. Találkozónk jelentőségét elsősorban abban látom, hogy néhány történelmi eseményt, de felettébb égető aktuális problémát is sikerült megvilágítanunk a fiatalok szemszögéből. Ismerjük ten­nivalóinkat, amelyek egy mondatban is kifejezhetők: több, termékenyebb mun­ka vár ránk. Ehhez kívánok valameny- nyiüknek kitartást, erőt, egészséget és türelmet is. Lejegyezte: N. ZACSEK ERZSÉBET Horváth Rezső felvételei iiP! AMí:

Next

/
Thumbnails
Contents