Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-04-22 / 16. szám
Ú1 Kommentárunk Az emberi tényezőről Nemegyszer leírtam már: politikai beszámoló Is lehet Izgalmas olvasmány. Ilyennek tűnt Lubomír Strougalnak a Nemzeti Front központi bizottságai együttes ülésén elhangzott beszéde Is, amelyet az Üj Szó április 12-1 számában teljes egészében közölt. Ebben a beszédében a miniszterelnök szólt a ránk váró feladatokról, de Jelentős teret szentelt az emberi tényezőnek is. Az űj szükségletekkel összhangban nagyobb teret kell biztosítani az emberi tényezőknek, új lehetőségeket kell teremteni, hogy az emberek érvényesüljenek a munkában, a közügyek intézésében, mert ez összhangban áll az egyének és az egész szocialista társadalom érdekeivel. A fiatalabb nemzedéknek is tudnia kell, hogy társadalmunk célja a sokoldalúan fejlett ember, a sokoldalúan fejlett személyiség. Az Ilyen személyiség azonban csak abban a társadalomban válhat általánossá, a- melyben magas fejlettségi szinten vannak a termelőerők, s amely lehetőséget ad az egyén kibontakozásához, sőt ösztönzi azt. A személyiség fejlődésében nagy szerepe van annak, hogy milyenek az egyén szükségletei, és e szükségletek közül melyek számára a legfontosabbak. Ezek közvetlenül Is meghatározzák az ember törekvéseit, vágyait. Strougal miniszterelnök beszámolójában Igen fontosnak tartja a vezetők személyiségét, erkölcsi sajátosságait és tudását. Hangsúlyozta, hogy a vezetők személyiségének és példamutatásának összhangban kell állnia az előttünk álló korszak Igényeivel. Nem tolmácsolja Jól. a nép akaratát az, aki tudatlanságát, kényelemszeretetét, frázisokkal, többször Ismételgetett ígéretekkel kendőzi el — mondotta Lubomír Strougal. — Ma nincs Időnk arra, hogy megbocsássuk a lemaradást, a szakmai lustaságot, a tétlenséget és az erkölcsi fogyatékosságokat. Meg kell válnunk mindazoktól, akik nem töltik be Jól a rájuk bízott posztot, akik nem teljesítik kötelességeiket, meg kell büntetni azokat, akik selejtet gyártanak, akik henyélnek, akik lopnak, akik munka nélkül gazdagodnak. Súlyos, elgondolkoztató szavak ezek. A CSKP XVII. kongresszusa a hibákból a kivezető utat abban látja, hogy a megfelelő posztokra megfelelő Időpontban olyan embereket kell állítani, akik hatékonyan befolyásolják a politikai és gazdasági ügyeket, akik összefüggéseiben megértik a helyzetet, akik racionálisan, optimális eredményeket felmutatva tudnak dolgozni, akik meg tudják nyerni az embereket, akik munkaszeretetükkel, tettrekészségükkel és egész életmódjukkal példát mutatnak. A miniszterelnök leszögezte: nem tűrhetjük, hogy politikailag és szakmailag felkészületlen embereket ajánljanak vezető pozíciókba, hamis barátságból megtűrjék a munkatársak rossz teljesítményét vagy más kihágásaikat. Ma minden vezetőnek Jól fel kell készülnie, ha eleget akar tenni a kor követelményeinek. Azt is tudjuk, hogy az emberek nem születnek ezekkel a tulajdonságokkal. Világos, hogy a személyiség egyik Jellemző sajátossága a fejleszthetőség, a formálha- tóság. Társadalmi céljainkkal összhangban szocialista pedagógiánk — a marxizmus személyiségkoncepciójából kiindulva — a személyiség alakítását tartja elsőrendű feladatának, mégpedig a közösségi keretek között Ebből következik, hogy személyiség és közösség egymást feltételező kategóriák. Társadalmi hatások és kölcsönhatások eredménye a személyiség általános Irányultsága, amely pedig az egyén célkitűzéseiben, terveiben, világnézetében és erkölcsében nyilvánul meg. Ezért került napirendre most, a XVII. pártkongresszus után nemcsak a szakképzettség és a műveltség kérdése, hanem a kulturáltság — mégpedig a szó legszorosabb értelmében —, és ezzel párhuzamosan annak szükségessége is, hogy mindenki tudatosítsa a társadalomban, a haladásért folytatott küzdelemben betöltött szerepét és feladatát. Strasser György 116 éve született Vlagyimir Iljics Lenin LEMN. A SZÓNOK Kortársaí, azoß, aklkneß módjuk volt Lenin nyilvánosság előtt tartott beszédeit hallani, egységesen elismerik a lenini beszédstílus lenyűgöző erejét, a hallgatókra tett, egész életre szóló hatását. „Először hallottam, hogy igen bonyolult politikai kérdésekről ilyen egyszerűen lehet beszélni“ — így emlékezett vissza Makszlm Gorkij Leninnek a párt V. kongresszusán tartott felszólalására. Clara Zetkin, a német forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, így tolmácsolja azt a benyomást, amelyet Leninnek a Komintern III. kongresszusán elhangzott beszámolója tett rá: „Beszéde a meggyőzési tehetség mestermfive. A szónoki túlzásnak legcsekélyebb jele sem akad nála. ö csak kérlelhetetlen logikájával és elvhű irányvonalának következetességével hat... Lenin nem akar elkápráztatni, magával ragadni, csupán meggyőzni. Meggyőzni, és ezzel ragadja magával hallgatóit.“ Lenin nagy jelentő’séget tulajdonított a tényekkel való érvelésnek, de megengedhetetlennek tartotta a „tényecskék“ és a „számocskák“ felhasználását a propagandában. A társadalmi jelenségek területén — az ő szaval szerint — nincs elterjedtebb és tarthatatlanabb módszer, mint egyes tényecskék kiragadása, a példálózás. „A tények, ha egészükben, összefüggésükben nézzük őket, nemcsak »makacs«, de kétségtelenül bizonyító erejű dolgok is — írta. — A tényecskék, ha kiragadjuk őket az e- gészből, összefüggésükből, ha töredékesek, önkényesek, nem tekinthetők többnek, mint puszta játéknak vagy még annál is rosszabbnak.“ A szónok Lenin erejének titka volt az is, hogy tisztelettudó magatartást tanúsított hallgatósága iránt. Meg tudta teremteni az őszinte bizalom légkörét. Ügy vélte, a proletár népszőnokokkal szöges ellentétben áll a dölyfösség, a kioktató hang, az önimádat, a hamis pátosz, az érzelmes sápítozás, a felleng- zősség. Számára a hallgatóság harcostárs, aki meg tudja és akinek meg is kell értenie a valóságot. Figyelmet kelt Lenin beszédmodora. Mintegy megosztotta gondolatait hallgatóival, bevonta őket az elmondottak megértésébe, a problémák együttes átgondolására késztette őket. Lenin, a szónok alakja sokrétű, propagandista-művészete széles körű. Ha szemügyre vesszük nyilvános felszólalásait, publicisztikai műveit, látjuk, milyen nagyszerűen értette a módját, hogy megmagyarázza a szavakat, sokoldalúan világítsa meg az érintett kérdést, a politikai problémák sokféleségéből kiválassza a legfontosabbat, a legidőszerűbbet, és arra összpontosítsa hallgatói figyelmét. És ezért mindenkinek, aki csak tanulni akar a nagy szónoktól és propagandistától, azt ajánljuk, forduljon a forráshoz, a lenini művekhez. Ezekben nemcsak az eszmék kimeríthetetlen tárházát találjuk, hanem példát is arra, miként kell ezeket megismertetni. Április 24. — a csehszlovák pionírok napja A pionírok barátja A Jednota nagygéresi (Velk^ HoreSj 02-142-es számú vegyeskereskedésében elárusítónö Tóth Mária. Hetente egyszer azonban egy délutánra rajvezetővé válik, hogy fia osztályában megszervezze a plonlrraj foglalkozását. Van már jártassága ebben a munkában, hiszen öt éve rajvezető. — Én is voltam pionír, még nagyon jól emlékszem, mennyire örültünk egy- egy jól sikerült rendezvénynek, pedig nekünk akkoriban nem voltak ilyen lehetőségeink, mint a mai gyerekeknek. Minden kicsiségnek örülni tudtunk, még annak is, ha egy-egy délután kirándulni mentünk a környékre. Én is a Király helmed (Kráfovsk^ Chlmec] Alapiskola tanulója voltam, mint a gyerekeim most, és sok szép élmény fűz iskolámhoz. A pionircsapat tagjaként minden rendezvényben részt vettem. Emlékszem, a hatvanas évek elején még az akkori Pionírok Lapja előfizetőket toborzó versenyébe is bekapcsolódtam. Népszerűsítettem társaim körében a lapot, előfizetőket szereztem, -s jutalmul társasjátékot kaptam a szerkesztőségtől. Sokat mesélek kis barátaimnak azokról az évekről, s próbálom őket összetartásra, közösségi érzésre nevelni, amely bennünk bizony sokkal erősebben élt, mint a mai gyerekekben. Ha közülünk valaki nem vett részt egy vetélkedőben, műsorban, vagy nem jött el a délutáni iskolaudvar- takarításra, volt mit hallgatnia a többiektől. Legközelebb eszébe sem jutott kivonni magát az iskolai megmozdulásokból. De segítettük is egymást, akár tanulásról, akár munkáról volt sző — emlékezett vissza Tóth Mária. Bármennyire gyakorlott rajvezető is Tóth Mária, a pionírév elején alaposan áttanulmányozta a pionírokra váró feladatokat. Nagyon jól tudja már, hogy minden év tartogat valami újat, és a- laposan fel kell készülnünk, hogy sikeres és örömteli munkát végezhessenek. Az idén például a Jó plonlrmunka névjegye mozgalom feladatait segít teljesíteni; van, amikor ötletekkel, máskor meg könyvekkel vagy jó tanáccsal, öt feladatkör teljesítése vár rájuk, a- melyek során, a pionírok megmutathatják, mennyit fejlődtek a tanulásban, hogyan segítik a gyengébb előmenetelő társaikat, a szikrákat és az Idős embereket, mit tesznek edzettségükért, s mennyire tevékeny tagjai rajuknak, Ugyancsak figyelemmel kíséri az ötödikesek kötelezettségvállalásait, társadalmi munkájukat, vagy ha hasznosítható hulladékok gyűjtéséről van szó.- Ez utóbbival kapcsolatosan van egy kedves emlékem. Még tavaly történt, hogy papírgyűjtésben versenyeztek a rajok egymással. Rengeteg papírt gyűjtöttek az akkori negyedikesek. Igaz, én is segítettem nekik, mert az üzletben összeszedtem a kartondobozokat, amelyek pedig jó súlyosak voltak. Mint kiderült, győzött a rajom, s jutalmul egy jókora tortát kaptak. Egy szeletet nekem is félretettek belőle. Nagyon meghatódtam, amikor boldogan hozták nekem mint megérdemelt részemet. E- gyébként a gyerekek végtelenül hálásak tudnak lenni, örülnek minden e- gyüttlétnek, minden rajfoglalkozásnak. Ezért nem is sajnálom az időmet rájuk — mondta a rajvezető. Tóth Mária igyekszik több foglalkozást tartani a szabadban, hiszen saját gyermekein látja, hogy a padban, tanteremben töltött órák után mennyire igénylik a mozgást, a sétát, a természetjárást. A barátsági hónap alkalmából szamovár mellett minden évben beszélgetést rendeznek a Szovjetunióról, Tavaly szép eredménnyel zárult az a- kácvirággyűjtés. Idén is már alig várják, hogy virágozzék az akác. Izgatottan készülnek az idei pionírhétre, a- melynek keretében sokat játszanak, vetélkednek, versenyeznek majd, tehát csupa olyan rendezvényre kerül sor, a- melyekben örömük telik az ötödikeseknek. S velük együtt izgul az eredményekért, örül a sikereknek, szurkol a pontokért, a rajvezető is. Hiába, ő a pionírok igazi barátja... Benyák Mária A szerző felvétele Pártunk és ifjúsági mozgalmunk hagyományaiból Szükség volt az élcsapatra XII. 1921-ben a nemzetközi munkásmogalomban valamelyest alábbhagyott a háború utáni forradalmi hullám. A kapitalizmus ideiglenesen megszilárdította hatalmát, és ehhez nagymértékben hozzájárultak a reformista szociáldemokrata és szocialista pártok. Világossá vált, hogy a munkásosztály az adott helyzetben nem törekedhet a hatalom közvetlen átvételére, ahogy azt az orosz proletariátus tette, hanem készülnie kellett a sorsdöntő összecsapásra. A munkásosztály vezetői mindennél jobban tudatosították, hogy egy szervezetileg, eszmeileg erős, egységes pártra van szükség, amely győzelemre viszi a proletariátus ügyét. Népünk legjobb fial mindjárt az 1920-as decemberi sztrájk veresége után ezt szorgalmazták. Először a szlovákiai szociáldemokraták lubochfíal kongresszusa (az évforduló alkalmából foglalkoztunk vele) fogadta el a Kommunista Interna- cionálé 21 feltételét, és úgy határozott, az országos kongresszusra bízza annak eldöntését, hogy a párt felvegye a kommunista elnevezést. Márciusban liberecl kongresszusán a német szociáldemokrata balgldal is a Kommunista Internaclonáléhoz való csatlakozás mellett döntött. Felvette a CSKP német szekciója elnevezést, és szorgalmazta az országos kommunista párt mielőbbi megalapítását. A német forradalmárok kijelentették, hogy fő feladatuknak tekintik a közös harcot a csen és szlovák munkásokkal a burzsoázia megdöntéséért, a munkásosztály hatalomra juttatásáért. Ugyancsak márciusban tanácskoztak a cseh, a szlovák és a német nők, és kiálltak a Kommunista Internaclonálé- ba való belépés és a kommunista párt megalakítása mellett. Hasonlóképpen támogatta az ügyet a szakszervezet, a testnevelési mozgalom számos képviselője. Az ifjúsági mozgalom pedig már februárban csatlakozott a Kommunista Ifjúsági Internaclonáléhoz, s a baloldal egyik legerősebb támasza lett. Ennek ellenére nagy erőfeszítésbe került, amíg sikerült egyesíteni az e- rőket Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapítására, és kizárni a mozgalomból a különböző szektás, téves nézetek híveit. K. M.
