Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-15 / 15. szám

HASZNOS ÖTLETEK Jobban kihasználhaló a tetőtérig ha a ferde falszakastokhoz illett*.; kedd polcokkal, ttekrényekkél • db, rende’zzük be. A falemezre. í; (meljrből pl. polcoldal lesz) egy*’^^ Izerüen ótmásolhotó a föl hojlós« ■zöge. Állítsuk a fatáblát' a fal mellé (ameddig a hótsó éle „éqe Í jedi"), Mérjük fel o falapra.-a üggőleges faltól váló távolságát^ majd a jelölt helyen húzzunk egy függőleges egyenest. Ezután -<■ függőleges falszokaiz magassá­gát mérjük fél a fatáblára. Ha o kél metszéspontot összekötjük, pontoson a ferde fai hajlósszö* gét kapjuk eredményű). ny^ySd^tt ff, kHhf ■ • . ... .... ■■ ^gnáenzótoft ' ' ' ' • ....... 19« ___cMiiSSf ^ 'fíh^y „Tizennyolc éves lány vagyok, az a fiú, akinek tetszek, velem egyidős. En azonban nem akarok vele járni. Mit tegyek?“ Nagyon egyszerű a megoldás. Ha a fiú felajánlja a barátságát, ne fo­gadd el. De mfg nem nyilatkozik, nem biztos, hogy vannak ilyen szándékai, lehet, csak jö ismerősének tart, aki­vel olykor-olykor szót is vált. „Tizenhat éves fiú vagyok. Fél éve megismerkedtem egy lánnyal, és sze­retnék vele egyOttJárni. Néha elkísé­rem, beszélgetek vele. Hogyan mond­jam meg neki szándékomat?" Ellenkező a problémád, mint az elő­ző levélírónak. De ilyen az élet, az egyiknek baj, hogy szeretik, a mási­kat meg elkerüli a nagy érzés. Ebből kitűnik, hogy a szerelem lehet na­gyon kellemes, de ugyanolyan kelle­metlen érzés Is. Legközelebb, ha a lányt hazaklsé- red, beszélj meg vele találkát, vagy azonnal hívd meg a cukrászdába, mo­ziba, presszóba. Ha elfogadja, ez azt jelenti, ő is viszonozza rokonszenve­det. Ilyenkor Igazán nem nehéz rá­kérdezni, hogy elfogadja-e a barátsá­god, járna-e veled. Természetesen biztosítanod kell őt rokonszenvedről. „Megtetszettem az osztálytársam­nak, de én visszautasftottam őt, mert egy másik fiúval jártam. Azóta nem szól hozzám, pedig látom, hogy to­vábbra is tetszem neki. Most össze­vesztem a volt fiúmmal, és szeretnék ezzel az osztálytársammal járni. Hogy mondjam meg neki?“ Biztos vagy benne, hogy a volt fiúd már nem érdekel? Nem lenne jobb vele kibékülnöd, mint új kapcsolatot kezdeni? Óvakodnod kell ettől, mert mivel osztálytársad állandóan előtted van, és a közvetlen embertársainkkal legjobb a kiegyensúlyozott, semleges kapcsolat, mint a hullámzó, egyszer jó, egyszer rossz viszony. Most az osztálytársad érdekel, és te is még mindig tetszel neki. Hívd őt félre az óraközi szünetben, és kö­zöld vele, hogy szakítottál az előző fiúddal, szeretnél vele járni. Ezt nyu­godtan megteheted, mert a fiú már felajánlotta ezt, de te akkor nem fo­gadtad el. A fiú tudott róla, hogy mással Jártál, tehát még egyszer nem mondja el, amit szeretne, illetve ad­dig nem, míg tőled nem hallja a sza­kítás tényét. Vedd át a kezdeménye­zést, így kiküszöbölheted a felesleges féltékenykedést és megelőzheted az esetleges riválisokat is. „Tizenhat évai lány vagyok és még nem jártam senkivel. Most azt ter­jesztem magamról, hogy járok egy fiúval, aki ír nekem, ajándékokat vá­sárol stb. Mit tegyek, hogy már to­vább ne álmodozzak?“ Minél előbb szakíts a képzeletbeli fiúval. Ezt a szakítást ugyanúgy meg- játszhatod, mint az Ismerkedést és együttjárást. Tisztességesebb dolog vállalni a magányt, mint ilyen hamis képzeteket terjeszteni. Magad is tuda­tosítod, hogy nehezedre esik tovább szőni álmaidat, belegabalyodtál ha­zugságaidba. Szeretnél már valakivel járni, és ezt álmodozással akarod sürgetni — siettetni, csak az a baj, hogy így nem olyan egyszerű. Ért már kellemetlen­ség, és ezt a tapasztalatot általáno­sítottad. Nem minden fiú akar az első találkozáskor csókolóznl. Ismerkedj bátran tovább, és legfeljebb kerüld az olyan helyzeteket, ahol a fiú bizal­maskodhatna. Ha mindig a diszkó- helyiségben maradsz, nem lesz mer- sze egy fiúnak sem szemtelenkedni. Az Ismerkedés kellemes is lehet. „A fiúmnak az első találkozáskor azt mondtam, keressen magának szebb lányt. A második találkozáskor kér­deztem őt, haragszik-e rám. Nemmel válaszolt, de azóta megszakadt a kap­csolatunk. Ki a hibás?“ Kár firtatni, hogy ki a hibás, hi­szen kapcsolatról nem is beszélhe­tünk. Az Ismerkedésnél félreértések történtek, amelyek a Hú kedvét szeg­ték. Téveszméd az, hogy csak a rossz lányok engednek az első szóra. Más­kor tudatosítsd, hogy neked Is vállal­nod kell Ismerkedéskor a kezdemé­nyezésnek kb. a felét. A fiú Is félsze­gen tudakolja hajlandóságod, bátorí­tás helyett pedig elutasító választ kap. Más odébbállt volna. Ebből is látod, mennyire gyerekesen tudsz még viselkedni. „Tizenhat éves lány vagyok, és a régi fiúm öccse szeretne velem járni, de a fiúm se mondott le még rólam. Nekem az öccse jobban tetszik. Fé­lek, hogy ebből cirkusz lesz.“ Okkal tartasz a „cirkusztól*. Nem jó egy családból váltogatni a fiúkat, mert az élet folyamán mindkettő je­len lesz. Az érzelmi kapcsolatot, ha felszámoljuk is, sohase sikerül a nul­lára vlsszaépítenl. Ilyen vagy olyan töltetű érzelmek mindig maradnak. Kár két testvért emiatt összeugrasz- tanl. Fiatal vagy még, így nem eshef nehezedre lemondani a fiatalabbikról Is, és keresni egy harmadikat. Én ezt a megoldást tanácsolnám. VERONIKA POSTÄJA 18 éves mnnkáslány vagyok, magá­nyos fiúk írjatok) Szükségem van egy hű barátra. VERONIKA Növényszaporítási változatok A szobanövények házi szaporítására a nyári időszak lehet a legalkalma­sabb. A már nagy növények tőrészé­nél előtörő sarjakat, továbbá néhány növénynél az indákon kifejlődő sar­jakat használhatjuk fel, és ha mu­tatkoznak a gyökérképződmények, ó- les késsel leválaszthatók az indáról. Ha legalább néhány kis gyökerük ki­fejlődött, nem Is szükséges előzetes folyami homokban való gyOkerezte- tésük. Közvetlenül klültethetök. Kis mé­retű cserepet használjunk, amelyben hamarosan továbbfejlődnek. A többfelé elágazó, terebélyes tövű szobanövények az átültetéssel egy i- dőben tőosztással szaporíthatók. A tartó edényükből kiemelt gyökérlab­dáról bontsuk le a földet, és utána óvatosan, esetleg késsel szedjük szét annyifelé, ahány — legalább két-há- rom leveles, dús gyökérzetű — rész­re könnyen szétválasztható. Az eset­leg túl hosszú gyökérrészek megkur­títása után ültessük be az egyes ré­szeket külön-külön megfelelő méretű cserépbe, homokos földkeverékbe, és alaposan öntözzük meg. Néhány na­pig árnyékoljuk, bőven permetezzük a leveleket langyos vízzel, amíg újra képesek a gyökerek elegendő vízzel ellátni a lombozatot. Legtöbb szobanövény dugványozás­sal szaporítható. A rövldebb-hosszabb hajtást fejlesztők négy-hat leveles hajtáscsúcsa közvetlenül egy levél vagy ízrész alatt levágva és alsó le­veleinek eltávolítása után csak egy­szerűen vízbe állítva fejleszt gyöke­ret. Ha már megjelent néhány gyö­kér, átültethető. Azoknál a növényeknél, amelyek nem fejlesztenek kézzel megfogható, dugványozásra alkalmas hajtást, a le­veleket próbálhatjuk meg felhasznál­ni a szaporításhoz. Ehhez kifejlett, már kemény leveleikből vághatunk le egyet-egyet, illetve arasznyi darabo­kat. Ezeket az aljukkal dugványoz- hatjuk homokba. Egyeseknél ajánla­tos a fél centiméteres levélnyélrész- szel levágott és ezzel eldugványozott (vagy homokra fekvő) levéllemezré- szen, az érelágazódásoknál egy centi- méternyi hosszú hasítást végezni A hasítékokra helyezett kavlcsdarabok- kal leszorított levelek képezhetnek utödnövényeket. Oj növény nevelésére minden eset­ben a meleg, de közvetlen, tűző nap­sütéstől védett, félárnyékos hely ked­vező. • • MEaVSZENlUlZT A pszichológussal Az álmodozás és a valóság A serdülés és az Ifjúkor éveiben az ember hajlamo­sabb az álmodozásra, mint az érett felnőttkorban. Az álmodozás hasznos lehet, ha megvalósítható gondolato­kat, elképzeléseket, ötleteket, terveket szül, olyanokat, amelyek segítenek az egyén boldogulásában. Az ábrán­dok megvalósításának esélye attól függ, hogy az álmo­dozó mennyire maradt a valós életnél, ha túlságosan elrugaszkodott, nehezebben válhatnak valóra. Ha a fia­tal elvonul egy irreális álomvllágba, kártyavárral egyen­lő perspektívát képes csak magának teremteni. Ez a kártyavár akármikor összedőlhet, megsemmisülhet. Ha a fiatal a valóság talaján marad, nemcsak önmaga igényeit fogja tudatosítani, hanem észreveszi a vele szemben támasztott követelményeket is, egy megalapo­zott kiindulópontot képes magának kialakítani. Igaz, ez a fiatal is szokott álmodozni, de nem okoz problémát számára „visszaszállni a földre“. Főleg az akaratgyenge, önállótlan embertípusra jel­lemző a valóságtól való eltávolodás. Sok fiatalnál fel­fedezhető, hogy csupán kényelemből ábrándoznak. Ahe­lyett, hogy szembenéznének a problémákkal, és igyekez­nének megoldani, visszavonulnak, és az életre, környe­zetükre hagyják a megoldást. Ez az álmodozás negatív megnyilvánulása. A pozitív hatása az, hogy nem ismer korlátokat, határokat, a képzelőerő szabadon szárnyal­hat. A kellemes ábrándok oldják a feszültségeket, erősítik az egyén önbizalmát, regenerálnak. Az álmodozás nem azonos az álommal, amely lényegében felhozza a tudat alatti eseményeket. Az álom fiziológiai állapot, mély és felületes fázisainak váltakozásaiból áll. A felületes al­vás alatt álmodunk, és attól függően, melyik fázisban ébredünk fel, vagy emlékezünk, vagy nem az álomra. Ha a mély fázisból, elmosódik az álmunk, nem emléke­zünk rá. Ha a felületes alvás előzte meg ébredésünket, az álom frissen él bennünk. Álmodozni viszont mindig éber állapotban szoktunk. Az álmodozás nagyon jellemző a serdülőkre, a kap­csolatok kialakításának kezdetén és a piától szerelem korszakában. Ebben az időszakban lányaink fele szerel­mes a popénekesekbe, a színészekbe, a tanárokba, híres sportolókba, egyszóval a menő, attraktív fiúkba, férfiak­ba. Mivel ez egyoldalú szerelem, s az is marad, a lá­nyok elvonulnak az ábrándok világába, szövik fantázia- dús álmaikat. A fiúk nem ennyire álmodozók, ők inkább meg nem történt eseményeket Igyekeznek valóságosak­nak felfogni, vagy egyegy jelentéktelen eseményből csi­nálnak nagyot álmodozásaikban. Az álmodozás nem töltheti ki életünket, csupán része­sévé válhat. Súlyos következmények származhatnak ab­ból, ha csak elképzeléseink, álomképeink vannak. Ha elrugaszkodunk a valóságtól, vissza is kell térnünk, mert mérvadó mindig a valóság. -et­X Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai KOzpontl Bizottságának lapja. Kiadja ■ Smena Ktadövállalat Szerkesztőség: LeSkova 5, 812 84 Bratislava Telefon: 435 79, 468 19 Főszerkesztő: CSIKMAK IMRE Főszerkesztő-helyettes: N. ZACSEK ERZSÉBET Nyomja a Západoslovenská tlafilarne, 812 62 Bratislava, Odborársks nám. 3. Előflzetásl díj: egy évre 52,— Kős, tél évre 26.— Kős. Terjeszti: a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden posta­hivatalnál vagy kézbesítőnél. A lep külföldre e PNS, Ostredná ezpedicia a dovoz ttaCe, 613 61 Bratislava, Oottwaldovo nám. ő. 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrsünk meg és nem küldünk vissza. Index: 498 02

Next

/
Thumbnails
Contents