Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-15 / 15. szám

új i^úság^ H uszonöt év alatt alaposan megváltozott a világ politi­kai térképe — a legtöbb ■gyarmat és függő terület elnyerte az alkotmányjogi függetlenséget, a világszervezet tagjainak száma megközelíti a százhatvanat —, de még mindig akadnak gyarmatok. Igaz, a még meglevő gyarmatok — a dekolonizációs bizottság ti­zenhatot tart nyilván — igen tar­ka képet mutatnak: a számottevő nagyságú és lakosságú területek mellett akadnak kicsi, de straté­giailag igen fontos szigetek, de kerülnek úgynevezett „konfettik“ is, egykori gyarmatbirodalmak gazdaságilag életképtelen morzsát. A dekolonizációs bizottság nem tűz ki irreális célokat maga elé — a „konfettik“ esetében beéri azzal, hogy a lakosság egyértel­műen valljon színt a jövőjéről. Így például 1984 decemberében az Ausztrália közelében levő és ausztrál közigazgatás alatt álló, 600 lakosú Cocos-szigetek lakos­sága úgy döntött, hogy csatlakoz­ni kíván Ausztráliához. A dekolo­nizációs bizottság elfogadta ezt a döntést, és törölte a szigeteket az úgynevezett ,.vörös listáról“. A megoldás azonban nem min­dig ilyen egyszerű — ezt bizonyít­ja alábbi összeállításunk az ENSZ dekolonizációs bizottsága által nyilvántartott gyarmatokról. Bermuda-szigetek fNagy-Britannia) — 360 sziget '(ebből húsz a lakott), területe 53 négyzetkilométer, 60 ezer lakosa elsősorban néger, 1250 kilométer­re fekszik New Yorktól az Atlan­ti-óceánban. Fontos támaszpontjai vannak, amelyeket Nagy-Britannla, az Egyesült Államok és Kanada is használ. Kormányzóját a király­nő nevezi ki, választott szenátus­sal és parlamenttel rendelkezik. Fő Jövedelme a turizmus — éven­te félmillió vendég — és az, hogy adómentes pénzügyi paradicsom — 5600 cégnek van itt a jelképes központja, 1981-ben például Ide költözött át a híres hongkongi Jardine Matheson üzletház. Az egy főre eső nemzeti Jövedelem eléri az Egyesült Államok szintjét, a függetlenség gondolata még várat magára. Falkand-szigetek (Islas Malvinas — Nagy-Brltan- nia) — 200 sziget, 12 ezer négy­zetkilométer, 1800 lakos (brit te­lepesek leszármazottjai) 400 kilo­méterre az argentin partoktól. A lakosok elsősorban juhtenyésztők, 310 juh jut egy falklandlra, ami világrekord. A szigeteket Nagy- Britannia 1833-ban hódította el Argentínától, s az argentinok az­óta követelik vissza. Mivel a fo­lyamatos tárgyalások nem vezet­tek eredményre, az argentin ka­tonai junta 1982-ben katonai ka­landdal próbált úrrá lenni a bel­politikai válságon, és csapatai partra szálltak a szigeteken. A kisháborúban Argentína lett a vesztes, s következményeként megbukott a katonai junta, győz­tek a polgári demokrácia erői. Al- fonsln, az új argentin elnök tár­gyalások útján próbálja újra ér­vényesíteni az argentin szuvere­nitást a szigetek fölött, egyelőre eredménytelenül, mert a falklan- diak nem akarnak Argentínához kerülni, s Margaret Thatcher sem akar lemondani győzelmének gyü­mölcséről. Gibraltár (Nagy-Britannla) — a Földközi- tenger bejáratát őrző, 5,8 négy­zetkilométer területű, 31 ezer la­kosú, stratégiailag rendkívül fon­tos sziklaerődöt 1704-ben hódítot­ta el Nagy-Britannla Spanyolor­szágtól. Húsz éve folynak a tár­gyalások Spanyolország és Nagy- Brltannia között Gibraltár jövőjé­ről, egyelőre eredménytelenül. A dekolonizációs bizottság állás­pontja: véget kell vetni a „gyar­mati helyzetnek“, ugyanakkor tisz­GYARMATOK - már csak tizenkat? teletben kell tartani a lakosság akaratát. A lakosság 1967-ben a Nagy-Britannlához való tartozás mellett szavazott. A királynő ál­tal kinevezett kormányzó mellett választott parlament működik. Gibraltár lakosainak fő munka­adója a hadsereg, pontosabban a NATO alá rendelt légi és hadi­tengerészeti támaszpont. Guam (Egyesült Államok) — az Egye­sült Államok egyik legfontosabb csendes-óceáni katonai támasz­pontja, kétezer kilométerre a Fü- löp-szigetektől és háromezer kilo­méterre Japántól. Területe 550 négyzetkilométer, ennek csaknem a felét katonai célokra használ­ják, a 105 ezer lakos mellett 22 ezer tengerészgyalogos, pilóta és technikus él a szigeten. Az 1982 januárjában tartott konzultáción a lakosság 49,5 százaléka óhajtotta a társulást az Egyesült Államok­kal. A dekolonizációs bizottság sürgeti a népszavazást az ENSZ ellenőrzése alatt. Mikronézia (Csendes-óceánl-szigetek — E- gyesült Államok) a Fülöp-szige- tekhez közeli, 2100 szigetből álló, roppant vízfelületre (7,8 millió négyzetkilométer!) kiterjedő szi­getvilág területe csak 1853 négy­zetkilométer, lakossága 133 ezer. Mikronézia 1982 óta az Egyesült Államokkal „szabadon társult te­rület“, a nemzeti Jövedelem felét az amerikai segélyek alkotják, a helyi függetlenségi mozgalmak — a terület elaprózottsága miatt — alig jutnak szóhoz. Montserrat (Nagy-Britannla)' — a karib- tengeri sziget területe 103 négy­zetkilométer, 12 ezer lakosa első­sorban néger. Montserrat mező- gazdaságból, halászatból, és film­gyártásból (!) él, megáll a maga lábán, s 1986-ra minden jelek sze­rint az ENSZ 160. tagállama lesz. Namíbia (Dél-afrlkaí Köztársaság)' — Földünk legnagyobb meglevő gyarmata, területe 824 ezer négy­zetkilométer, lakossága 1,1 mil­lió, a kontinens egyik leggazda­gabb területe: gyémánt- és urán­bányák, jelentős réz-, ólom- és ónlelőhelyek. Namíbiát (Délnyu- gat-Afrika) a németek gyarmato­sították, 1920-ban lett dél-afrikai mandátum. A második világhábo­rú után a pretoriai fajvédő re­zsim illegálisan a Dél-afrikai Köz­társasághoz csatolta, és itt is be­vezette az apartheid-rendszert. Az ENSZ 1966-ban illegálisnak minő­sítette a dél-afrikai megszállást, s a függetlenségért küzdő SWA- PO-t (Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet) minősítette a namíblai nép egyedüli törvényes képviselőjének. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1978. évi 435. számú határozata követeli a tűzszünetet, a dél-afri­kai csapatok zömének kivonását és a szabad választásokat az ENSZ ellenőrzése alatt. Pretoria mind­máig szabotálja az ENSZ dönté­seit, Namíbia jövőjét össze akar­ja kapcsolni a szomszédos Ango­lában állomásozó kubai önkénte­sek kivonásával, csapatai — az Angolában állomásozó namíbial szabadságharcosok üldözése ürü­gyén — rendszeresen betörnek Angolába, s legutóbb a bábkor­mány létrehozásával próbálja el­odázni Namíbia függetlenségét. Nyugat-Szahara — területe 260 ezer négyzetki­lométer, lakossága 800 ezer. Nyu- gat-Szahara spanyol gyarmat volt, a szaharaiak még a spanyol ura­lom Idején alakították meg a sza­badságharcos szervezetüket, a Po- lisario Frontot. Spanyolország még 1975-ben alkut kötött Marok­kóval (és Mauritániával), és át­engedte nekik a területet, annak fejében, hogy részesedik a gazdag foszfátlelőhelyek hasznából. Ezt a döntést ellenezte a népszavazást követelő ENSZ, valamint a Hágai Nemzetközi Bíróság. A több mint tíz éve folyó sivatagi háborúban az Algéria támogatását élvező és a Szaharal Arab Demokratikus Köztársaságot kikiáltó Polisaro Front külpolitikai sikereket is aratott: az Afrikai Egységszerve­zet tagjainak többsége elismerte a harcoló köztársaságot. Noha Marokkó elvben elfogadta a nép­szavazást mint megoldást, jelen­leg bonyolult erőrendszerrel akar­ja elszigetelni a „hasznos Szaha­rát“ (a tengerparti városokat és a foszfátlelőhelyeket) a Pollsarló- nak átengedett homoktengerről. Pitcaim (Nagy-Britannla) — 452 hektár területű, 53 angol eredetű embe­rek által lakott szigetecske a Csen­des-óceán déli részén. Világhírét annak köszönheti, hogy lakosai a Bounty nevű brit hajó lázadóinak leszármazottal, s a téma azóta is sok írót ihletett meg, számos film született belőle. Pitcairn csaknem teljesen önellátó, a folyó ügyeket a hattagú tanács Irányítja, egyet­len iskoláját kilenc nebuló láto­gatja. Fő Jövedelme a bélyegáru­sítás, a ritkán kikötő hajók ellá­tása. Pitcairn fő gondja a „nem­zethalál“ réme: 1983-ban három lakos halt meg, de csak egy szü­letett. Szamoa (Egyesült Államok) — hét csen­des-óceáni sziget, területük 197 négyzetkilométer, lakosságuk 32 ezer. A lakosság választja a kor­mányzót, de az Egyesült Államok belügyminisztériuma az igazi gaz­da, egy képviselőt küldenek a washingtoni képviselőházba, de annak nincs szavazati joga. A sza- moaiak amerikai nemzetiségűnek számítanak, de nem amerikai ál­lampolgárok. Szent Heléna (Nagy-Brltann!a)' — területe 412 négyzetkilométer, lakossága hatezer. Az atlanti-óceáni sziget hírét annak köszönheti, hogy itt halt meg Napóleon száműzetés­ben. A Falkland-szlgeteket rend­szeresen felkereső brit hadihajók fő ellátási bázisa, katonai célokat is szolgáló műhold-állomását az Egyesült Államok is használja. Timor (Nyugat-Tlmor, Indonézia) — Timor (Timur) szigetének 15 ezer négyzetkilométer területű, 600 e- zer lakosú nyugati része portugál gyarmat volt, s amikor az 1974. évi portugál forradalom nyomán kivonultak az egykori gyarmat- tartók, a Fretilin nevű független­ségi mozgalom 1975 novemberé­ben kikiáltotta a függetlenséget. Az új államot már tizenöt ország elismerte, amikor az Indonéz had­sereg — történelmi jogokra, az ország területi egysége helyreál­lítása szükségességére hivatkozva — bevonult Tlmorba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1970 áprilisá­ban követelte az Indonéz csapa­tok távozását, majd amikor Indo­nézia bekebelezte a területet, sür­gette a népszavazást a világszer­vezet ellenőrzése alatt. Indonézia elutasította ezt a követelést, s azóta Is folyik a klsháború, amely­nek eddig százezer (!) lakos esett áldozatul. ból küldött adminisztrátor irányít­ja. A lakosság — az ENSZ deko­lonizációs bizottságának felméré­se szerint — nem óhajtja a füg­getlenséget, nem tudna megállni a maga lábán, a nemzeti jövede­lem 70 százalékát az új-zélandi segélyek biztosítják. Turks és Caicos (Nagy-Brltannia) — Haititől é- szakra terülnek el a Karib-tenge- ren, területük 501 négyzetkilomé­ter, lakosságuk 8000. Az egykori kalőzfészek helyi parlamentje 1979-ben követelte a függetlensé­get 1981-re, de a várható gondok láttán 1980-ban visszalépett köve­telésével. Virgin-szigetek (Nagy-Britannla) — 40 sziget (11 lakott) Puerto Ricőtól kelet­re, a Karib-tengeren. Területük' 153 négyzetkilométer, a lakosság 13 ezer. Turizmusból és segélyből élnek, „nem óhajtják még“ a füg­getlenséget. Virgin-szigetek (Egyesült Államok)' — valamivel nagyobb, mint a brit Virgin-szige­tek (343 négyzetkilométer, száz­ezer lakos), az Egyesült Államok 1917-ben vásárolta meg Dániától, a lakosok 1927 óta amerikai ál­lampolgárok. A szigetek egy, sza­vazati joggal nem rendelkező kép­viselőt küld Washingtonba. La­kossága a turizmusból él (egy la­kosra 14 turista!), ugyanakkor fontos katonai bázis, a legutóbb Grenada lerohanásában játszott szerepet. Tokelau (Oj-Zéland) — három kis szi­get a Csendes-óceán déli részén, területük 12 négyzetkilométer, la­kosságuk 1600. Zömmel melané- ziaiak, fennmaradtak az ősi de­mokratikus közösségi hagyomá­nyok, a szigeteket a Welllngton­Idálg tart az ENSZ dekolonizá­ciós bizottságának listája, amely­nek van egy igen különös fogya­tékossága. Nem szerepelnek rajta Franciaország úgynevezett tenge­rentúli megyéi és területei (ŰJ- Kaledónla, Réunion, Mayotte, Guayana, St. Pierre és Miquelon, Martinique, Guadeloupe, Tahiti, Wallis és Futuna), amelyeknek összterülete 12 ezer négyzetkilo­méter, lakosságuk 1,6 millió föl És akadnak köztük forrongó, füg­getlenséget követelő területek is, például Oj-Kaledónia, amelynek bennszülött lakosai már hónapok óta összecsapnak a Párizs által támogatott francia telepesekkel. Mi lehet ennek a furcsa kima­radásnak az oka? Egyrészt az, hogy eddig nem akadt az ENSZ- ben olyan csoport (legalább 20 állam), amely követelte volna, hogy vegyék fel ezeket a terüle­teket a dekolonizációs listára: másrészt maguk a függetlenségi mozgalmak sem fordultak még 1- lyen követeléssel a világszerve­zethez. Ez alighanem azzal ma­gyarázható, hogy még nem elég erősek, s inkább Franciaországgal tárgyalnának, mint az ENSZ-szel (vonatkozik ez a legerősebb új- kaledónlal függetlenségi mozga­lomra, az FNLKS-re is). Alighanem ezért nem szerepel a dekolonizációs bizottság listá­ján Ceuta és Mellila (213 négy­zetkilométer, 160 ezer lakos), ez a marokkói területbe beékelt két kis spanyol gyarmat, amelyet az arabokat az ibériai félszigetről kiűző keresztény harcosok még a 15. században hódítottak meg. No­ha Marokkó már 1961-ben beje­lentette igényét Ceutára és Me- llllára. Rabat a kérdést az ENSZ megkerülésével, kétoldalú tárgya­lások útján próbálja rendezni Madriddal. M indebből kitűnik, hogy no­ha az egykori gyarmatbi­rodalmaknak már régen befellegzett, az ENSZ dekolonizá­ciós bizottságának lesz még mun­kája az elkövetkező években. M. Gy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents