Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-15 / 15. szám

új ifjúság 4. Statisztikai kimutatás szerint ha­zánkban a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járásban él a legtöbb cigány származású ember. Az 1985-ös adatok tükrében a járás lakosságának 16,7 százaléka, azaz 16 835 a cigány. Leg­többen, 2778-an a Járási székhelyen, Rimaszombatban élnek. A demográfiai számvetés a Jövő szempontjából is elgondolkodtató, mi­vel e Járásban az újszülöttek 30 szá­zaléka cigány származású. A problé­mák és gondok orvoslása társadalmi érdek, és a nemzeti bizottság hatás­körébe tartozik. Az SZSZK kormányá­nak 102/1985-ös rendelete is a cigány lakosság szociális és kulturális éledé­nek színvonalát tartja szem előtt, ha­tárkőnek tekintve az 1990-es évet. A kezdeményezéseknek Gömörben is van eredménye: sok minden Javult, sok minden változott az elmúlt években. FOGYÓBAN A „SERE6“-EK Bartus Rózsával, a Jnb clgánykér- 'désekkel foglalkozó bizottsága tit­kárságának vezetőjével beszélgetek. — Számtalan orvos, mérnök, peda­gógus került már ki a járás cigány származású lakossága köréből. Nem kis erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a „sereget“ felszámoljuk, hogy minden családnak legyen elfogadha­tó lakása, ahol emberhez méltón él­het és nevelheti gyermekeit; hogy a gyermekek óvodába, iskolába járja­nak, majd munkaviszonyba lépjenek; hogy a szociális helyzetük javulása és értelmi szintjük emelkedése mellett kulturáltan éljenek. A seregeket, vagyis a cigánytelepü­léseket, kevés kivétellel sikerült felszá­molni a járásban, csak Alsókálosán (Ni2ná Kálogaj van nagyobb kiterje­désű ilyen telep. A viskókat a jnb vásárolja fel, és ez a szerv nyújt anyagi támogatást a családi házak é- pítéséhez Is. Persze az egyénen, a családokon Is sok múlik, hogy talpra tudnak-e állni, és képesek-e szakíta­ni eddigi életmódjukkal. A baracal (Barca) cigány soron pl. takaros kis családi házak épültek, amelyek az ott élők dicséretére válnak. A járás községei közül Rimaszécsen (Rlmav- ská Seő) él a legtöbb cigány, és ott Is szép példák vannak mind a la­kásépítés, mind az életmód javulása terén. — Állandó gond a túlzottan magas populáció. Kapásból is tudok példá­kat felhozni. Például a György csa­ládnak Rakottyáson (Rokytnik) 17 gyermeke van, Páko Éva Dúházán (Dulovo) 27 éves létére már tizenkét gyermeknek adott életet. Ilyen népes családban Igen nehéz a gyermekne­velés. Óvodákat, Iskolákat és egyéb kulturális és szociális Intézményeket építünk számukra. Rimaszécsen már felépült az óvoda. Ojbáston (Nová BaSta) 120 gyerek részére most épül egy bentlakásos kisegítő Iskola, és egy 120 férőhelyes gyermekotthon, és így sorolhatnám tovább. A sok gyer­mekes családanyák munkavállalási lehetőségei is korlátozottak. A 4324 produktív korban levő nőből 1530 nem vállalhat munkát családi teendői miatt, örvendetes tény viszont, hogy egyre csökken az Iskolaköteles gye­rekek hiányzása és a munkaviszony­ban levő férfiak és nők munkahelyi mulasztása. Sokat teszünk a cigány­származású lakosság művelődéséért. Különböző Ismeretterjesztő előadáso­kat szervezünk, főleg az orvosi és a Jogi propaganda témaköreiből, évente A baracal cigányok már ilyen házakban élnek. SOK MINDEN JAVULT, DE átlagban öt helyen szervezünk főző-. Illetve szabó-varrótanfolyamokat a nőknek. Itt a járási székhelyen ha­marosan átadnak egy művelődési há­zat, amely kimondottan a cigányla­kosság igényeit szolgálja majd. CIGÄNYFIATALOK A cigányfiatalok helyzetéről a já­rásban a jnb szakelőadója, Koco Ist­ván tájékoztatott. ■— Lényegesen javult a helyzet az új oktatási koncepció, vagyis a tíz­éves tankötelezettség bevezetésével. A múltban az alapiskolából kikerü­lök 30 százaléka csak tengett-lengett, se nem tanultak szakmát, sem mun­kaviszonyba nem léptek. Ma ez a szám lényegesen kisebb. A járásban évente mintegy 400 cigány származá­sú gyerek végzi be az alapiskolát, s ebből átlagban tizenöten tanulnak középiskoláink valamelyikében, de még mindig gond a 16 éves fiatalok elhelyezkedése. A válalatok még min­dig Idegenkednek ezektől a fiatalok­tól, ezért általában a mezőgazdaság foglalkoztatja őket. Az iskolalátoga­tás javulását főleg a rimaszombati e- redményekkel tudom bizonyítani. Két évvel ezelőtt még 30,7 óra hiányzás Bartus Rózsi jutott egy tanulóra, ma már ez a szám 27,8 óra, és reálisnak mutatko­zik, hogy 1990 végéig sikerül az álla­mi szervek által előirányzott 25 órá­ra csökkenteni. A munkásfiatalok kö­zül sokan az Ifjúsági szervezet tevé­kenységében is aktív részt vállalnak. A helyi nemzeti bizottságok, üzemek, vállalatok, a szövetkezetek pedig kölcsönökkel segítik a fiatal cigány származású családokat. VÉLEMÉNYEK. HELYZETKÉPEK EGY NAGYKÖZSÉGBŐL A járási székhely után Rimaszécsen él a legtöbb cigány, a lakosság 40 százalékát ők képezik, ami egyedül­álló a járásban. Itt Is azután kutat­tam, hogy mennyire sikerült megol­daniuk vagy mennyire nem a cigány származású lakosság problémáit. A helyi nemzeti bizottság titkára, MlloíS Sakál elmondta. hogy közel harminc éve települt ide. és hosszú Ideig csak három központi ffitéses, vfzvezetékes házra futotta a cigányok erejéből, az utóbb! két évben azon­ban ez a szám megkétszereződött. Mivel egyre többen akarnak közülük c’vtltzált kftrülménvek között élni, a Malom utcai lokalltást házhelvekro szánják. Az első ütemben 21. később 42 ház épülhet majd itt, főleg a ci­gány lakossággal számolnak. A hnb által felvásárolt házak, középületek bontásából származó építőanyagot előnyösen, csekély ellenértékért az építkezők rendelkezésére bocsátják, ezzel is segítve az építés ütemét. A vízvezeték-hálózat építését szintén a cigánynegyednél kezdték, mivel itt a legrosszabb a helyzet a kúti Ivó­vízellátás terén, habár a nemzeti bi­zottság közös kutakat Is létesített már. A fiatalok bűnözése a községben csökkent, de még mindig sok prob­lémát szül a közös udvarban lakó családok helvzete. A Munka Érdemrenddel kitüntetett Oj Világ Efsz-ben Pósa Jolán személy­zetistől is több érdekes dolgot tud­tam meg. A szövetkezetben 330 ci­gány dolgozik, közülük 220 állandó munkás. Vannak családok, araelvek­nek minden tagja Itt dolgozik. Mun­kaerő-vándorlás Itt Is van, persze, váratlan fordulatokkal, hiszen meg­történik, hogy a távozó egy-két hó­nap elteltével visszajön eredeti mun­kahelyére. Tavaly négy cigánycsalád kapott lakást a szövetkezettől. Idén újra ennyi van kilátásban. A szövet­kezetnek saját népi zenekara van, Balogh Rudolf vezeti, és már a nitral Agrokomplexet is megjárták. A szövetkezet óvodájában éppen e- bédeltek a kis lurkók. A cigány fi­úcskákat sötétebb arcbőrükről rögtön felismertem, a kislányok között vi­szont nehezebben tudtam különbsé­get tenni. A kétosztályos óvodába ösz- szesen 13 cigánygyerek jár, tudtam meg Hegedűs Ilona óvónőtől. Éppoly rátermettek, ügyesek, mint a többiek. HAZNÉZOBEN A nagyközség utcáit járva rámuta/- tam egy házra.-- Ott a Várad! Sándor lakik, 6 Is cigány — mondta egy éppen arra- haladó néni.' Gondoltam egyet, és a kívülről szemrevaló ház felé vettem az Irányt. Az udvaron garázs. Bent éppen nagytakarítás közben találtam a ház asszonyát és Éva lányát. Az apa mun­kában volt. Előzékenyen végigvezet­tek a házon, amelyet tíz évvel oa> előtt hozott tető alá a népes csa­lád. — Mi Is a seregben laktunk, de ott kicsi volt a ház, nagy a család — mondta Etel asszony. — Volt egy kis megtakarított pénzünk, ezért é- pítkeznl kezdtünk, otthagytuk a ro­mákat. Itt van előszobánk, három szo­bánk, konyha, fürdőszoba, éléskam­ra, mindenütt központi fűtés, hideg- meleg víz. — Ml már nem Is tudnánk úgy él­ni, mint azok ott a seregben — tet­te hozzá Éva. Hellyel kínáltak, miközben bemu­tatták a családot. Kilenc gyermek, ebből még öt lakik idehaza. Lány már csak egy van, a 21 éves Éva. Any­jával a szövetkezetben dolgozik, — És a garázsban mi van? — Jöjjön, megmutatjuk! És ott egy új Skoda kocsit láttam. — Nemsokára kezdjük az ásást — mutatott hátra az asszony. — Tudja, eddig nagyon rossz volt az idő, hi­deg volt, fáztunk kint. Az uram á Járási Építészeti Vállalatnál dolgozik, az Idén rendbetesszük a garázst és az udvart. Dolog van bőven, de ml nem félünk a munkától, A FEKETE VAROS Nem Mikszáth Kálmán regényéről akarok most szólni, hanem az e né­ven emlegetett Dúsa úti lakótelepről Rimaszombat perifériáján. — Ezt a lakótelepet azzal a szán­dékkal hoztuk létre — mondta Mak- si István, a városi nemzeti bizott­ság dolgozója, — hogy felszámoljuk a belvárosban mutatkozó visszásságo­kat. Több mint 700 cigány él Itt, a helybeli cigányok egynegyede. Kez­detben óriási probléma volt a lakó­házak rendbentartása, a lakbérfize­tés, az iskolalátogatás, de kitartó munkával minden téren javulást ér­tünk el. Korszerű, modern óvodában és Iskolában tanulnak Itt a gyerekek, és végre a szülők is megértették, rend a lelke mindennek. Itt csupán 17,03 óra hiányzás jut egy-egy tanu­lóra egész tanévben, ami jóval a járási átlag alatt van. Mind az életvitelen, mind az Isko­lalátogatáson, a munkához való vi­szonyon, a szociális és kulturális fej­lődésen is lemérhető a járás clgány-í lakosságának előrehaladása. Polgári Lászlú (A szerző felvételei) Busa Rudolf és Váradi Marek a szövetkezeti úvodAban. .. .aludd békében örök álmodat! a végső búcsúszavak elhaltak a közeli behavazott fejfák felett. 'A temetkezést vállalat négy em­bere gyakorlott mozdulatokkal látott munkához, és a világosbarna koporsó pillanatok alatt eltűnt a sírban. M. László végleg és visszavon­hatatlanul kilépett az élők sorá­ból. Eli mindössze tizenhét évet. A jelenlévők szeme megtelt könnyel. Laci gyermekkora nem tért el kortársaiétól. Szülei egy állami gazdaságban dolgoztak és nyu­godt, kiegyensúlyozott életet biz­tosítottak Lacikának és kisöccsé- nek. A játék, majd később az is­kola jelentette számára az életet. Negyedikes volt, amikor élete végzetes fordulatot vett. Valahol, valakitől — már soha nem derül ki, kitől — fél füllel meghallotta, hogy bizonyos vegy­szer szagolgatása különös érzést vált ki. Amikor egy véletlen foly­tán hozzájutott ehhez a vegyszer­hez, gyermeki kíváncsiságában ki­próbálta a „különös“ érzést. Majd még egyszer — többször. Lassan szokásává vált. M. LÁSZLÓ TÖRTÉNETE Ä változás ugrásszerűen követ­kezett be Lacika életében: magá­nyos, zárkózott lett, iskolai elő- menetele leromlott. Az anyjának nem volt szükséges különös nyo­mozói gyakorlatra, hogy kiderít­se: fia szipózik. Következtek a szü­lői intelmek, dorgálások, és az anya azt hitte, ezzel megoldódott a probléma. Am Lacikát nem ilyen fából fa­ragták. Falra hányt borsó maradt vala­mennyi intelme, és a helyzet egy­re súlyosodott. Az anya tisztában volt azzal, hogy itt radikálisabban kéne közbelépni, csakhogy erre a lépésre nem tudta elhatározni ma­gát. Hogy miért? Mit mondanának az emberek, ismerősök, hogy az őfia...?! Maradtak tehát az Intelmek, és a helyzet egyre súlyosbodott. Laci nagy nehézségekkel fejezte be az alapiskolát. SzaktanlntézetSe került. Persze, itt sem volt jelesebb tanuló. Rend­szeres Iskolakerülés, semmi érdek­lődés a tanulás iránt — így jelle­mezhetnénk életének ezt a szaka­szát. Amikor kiderült furcsa élve­zete, tanítói gyermekpszichiáter­hez küidték. A tapasztalt orvosnő véleménye szerint egy radikális elvonókúra még segített volna a fiún. Csakhogy mint Ismeretes, kis­korút csak a szülő beleegyezésé­vel lehet beutalni elvonókúrára, és Itt megint közbelépett az anya. Mert mit mondanának ... Lacit rövidesen kidobták ä szak- tanintézetből, ezután egy évig a szülői ház melegét élvezte — tét­lenségben és szenvedélye rabsá­gában, majd alkalmi mulikát vál­lalt. Az alkalmit itt szó szerint kell érteni, mert narkomániás ál­lapota révén vagy nem járt mun­kába, de ha megjelent is, nem sok hasznát vették, úgyhogy szaporán váltogatta munkahelyét. Közben az eredeti vegyszer már hatástalannak bizonyult, ezért La­ci „erősebb“ narkotikumhoz nyúlt. Ennek előteremtéséhez pedig pénz­re volt szüksége, de „munkaerköl­cse“ folytán nem nagy összegeket talált a fizetési borítékban. Ha nincs pénz, szerezni kell — mindenáron. Kezdte titokban el­adogatni anyja gyűrűit, nyaklán­cait. Amikor az tudomást szerzett erről, végre elhatározta magát, és feljelentette fiát a rendőrségen. Az ügy ettől kezdve rutinszerűen haladt: nyomozás — ügyészség — bíróság. A gyermekpszichológus töbSek között ezt írta bírósági szakértői véleményébe: „A vádlott a nar- kománla olyan stádiumában van, amely kritikus, életveszélyes. Ké­rem, ezért az ítéletbe belefoglalni a kötelező elvonókúrát. A vádlott számára ez az utolsó remény.“' A tárgyaláson megjelent a bíró­sági szenátus, az ügyész, az or­vosnő, csak éppen a vádlott nem. A szenátus elnöke kénytelen volt elnapolni a tárgyalást, és kérni a vádlott hatósági előállíttatását a következő tárgyalásra. Erre azonban már nem került sor. 'Abban az Időben ugyanis, aml-i kor a bíró a Jegyzőkönyvet diktál-« ta, Laci életéért ádáz harcot vív- tak az orvosok a kórház intenzív osztályán. Sajnos, sikertelenül. A jegyzőkönyv később megállapítot­ta, hogy a halált a kábítószer túl­adagolása okozta. A kérdés már csak költői. S fe­lelősségre vonástól való félelem késztette-e Lacit a túlzott dózisra, vagy csak egyszerűen életének az a bizonyos kritikus pillanata?, ■.. aludd békében örök álmodat a végső búcsúszavak elhaltak a közeli, behavazott fejfák felette A temetkezést vállalat négy em­bere gyakorlott mozdulatokkal lá­tott munkához, és a világosbarna koporsó pillanatok alatt eltűnt a sírban. M. László kilépeti az élők sorá- ból. Élt mindössze tizenhét évei. A jelenlévők szeme megteli könnyel. Legjobban az anya síri,,, ami érthetői Ebben a pillanatban egyáltalán nem gondolt arra, mit monda­nak .., Horváth Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents