Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-15 / 15. szám

új ifjúság 3

Tóth AIa|oi

Vass Péter

Both Judit

Illés Sándor

Érettségizik az osztály

Érettséjd előtt éli a IV. A osztály a So- morjal (Samorln) Gimnáztumben éppúgy, mint az ország bármely más középiskolájában a végzős évfolyamok. Milyen kollektíva Lacőnő £csi Katalin osztályfőnök kollektívája, csapata? Ezzel a kérdéssel kopogtatok be hozzájuk. A gimnázium több mint harminc évvel ezelőtt a város közepén lévő öregecske épületben kezdte meg a munkáját, majd átkerült az új lakónegyed alapiskolájába, és nem olyan régen költözött ebbe az új, korszerűen berendezett épületegyüttesbe.

Fölszabadult, vidám társaság ül velem szemben.

— KI az osztály legjobb tanulöja? — kérdem.

— Vasi — mondják egyöntetűen, és az első padban ülő, mindenhez hozzászólni tudó, hosszú politikai elmélkedésre is képes Vass Péterre mutatnak. Péternek néha még az is az eszébe jut, amiről nem is tudja, hogy megragadt az emlékezetében. Bármit mondanak, bármit kérdeznek a tanárok vagy az osztálytársai, mindig az eszébe öt- lik a helyes válasz. Kiváló az emlékezőtehetsége, sokat olvas, tájékozódik, rendszeresen nézi a tv-hlradót, hallgatja a híreket, olvas újságot, szaklapokat. No és természetesen tanul is, mert biokémikus szeretne lenni. Tudományos szinten művelni korunk egyik legmodernebb tudományágát. Ez „Vast“ célja. Kiváló diák és remek osztálytárs, szívesen segíti társait.

— Ki az osztály tréfamestere? — kérdezősködöm tovább, de néhány percen belül már magam is eltalálnám, hogy Illés Sándor. Amikor az osztálytársai kimondják a nevét, kicsit behúzza a nyakát, huncutko- dik. Sándor valóban benne van minden mókában, nem riad vissza a vaskosabb tréfáktól sem. De nem csupán tréfamester, hanem önfeláldozó, érzékeny fiatalember, hangulatteremtő egyéniség. Néha a lányok, máskor meg a fiúk zárkóznak el az osztály egy-egy közös akciója elöl. Ilyenkor ő az „összekötő“! Helyén van a szíve. Legutóbb például egyik kedvenc tanáruk halálának évfordulóján volt ez Így. A tanár halála első évfordulója alkalmával a lányok úgy vélték, illendő elmenni és vinni néhány szál virágot a sírjára. A fiúk nem érezték így, de Sanyi nem adott nekik igazat, és elkísérte a lányokat a temetőbe.

Különben Sándor, akárcsak Vass Péter, főiskolára készül, s reméli, felveszik a köz- gazdasági főiskolára, s egyszer idegenforgalmi szakember lesz. Nincsenek különösebben kedvelt tantárgyai, egyaránt szereti a természettudományi és a humán tantárgyakat. Talán az irodalom az, ami jobban a szivéhez nőtt. Amikor a tanár valamelyik regényről, elbeszélésről beszél, ő már csak bólint magában, mert olvasta, ismeri. Szabadidejében autózni szokott a barátaival.

Both Judit az osztály elnöke. Amikor először találkoztam az osztállyal, Judit nem volt jelen, mert váratlanul megérkezett japán barátnője, vele volt, megmutatta neki a Csallóköz és a főváros szépségeit, nevezetességeit. Barátságuk, mint ahogy ez a második látogatásomkor kiderült, az iskolai énekkar munkájának következményeként jött létre. Judit szeret énekelni, és néhány osztálytársával együtt az Iskola énekkarán kívül a város felnőttkarában is énekel. Tavaly eljutottak a kaposvári énekkari találLacöné Ecsi Katalin

kozóra, és ott Ismerkedett meg a kedves Masako Hayash irodalom szakos japán tanárnővel, aki egy müncheni egyetemi énekkarral érkezett. Az ismerkedés egyszerű és természetes volt. Judit jól beszél németül, így nem volt nyelvi akadálya annak, hogy szót értsen a németül kiválóan beszélő japán lánnyal, sőt tanult is tőle. Masako Hayash Irodalomkutató ugyanis kétéves tanulmányúton tartózkodik az NSZK-ban, jól megtanult németül, így aztán nemcsak beszélgettek, össze is barátkoztak. Levelezni kezdtek, majd egy idő után úgy érezték, újra találkozniuk kell. Judit most, az érettségi előtt nem utazhat az NSZK-ba, készülnie kell a vizsgákra, Így Masako Hayash jött el. Nem bánta meg. Nagyszerűen érezte magát Bothéknál és Judittal, ízlett neki a palacsinta és a többi finomság, de minden bizonnyal nemcsak ezekre fog emlékezni, hanem az emberekre is, hiszen mindenki kedves és segítőkész volt hozzá.

Judit nem öncélúan tanulja és gyakorolja a nőmet nyelvet. Német szakos tanár szeretne lenni, csak az a baj, hogy az idén nem nyílik az egyetemen ilyen szak, így pedagógiára jelentkezett. Közben olaszul kezdett tanulni.

Amikor mindezt már tudom, találkozom a IV. A osztály osztályfőnökével, Lacóné Écsl Katalin matematika-kémia szakos tanárnővel.

— Sajnos, nem a legszerencsésebben alakult az osztály sorsa — kezdi —, amikorra az első. év végén összerázódott a társaság, elég jő, kedves közösséggé kovácsolódtak, szülési szabadságra mentem. Volt néhány jó ötletünk. Például összeállítottunk egy kedves műsort az óvodásoknak. Amíg azt betanulták, elkészítették a kedves ajándékokat, úgy összekovácsolódott a társaság, hogy magam is csodálattal néztem őket. A

szülési szabadság alatt is tartottam velük a kapcsolatot. Bár nem tudtam, mikor jövök vissza tanítani, s megkapom-e újra az osztályt, de ha tehettem, be-bejártam az iskolába. Araikor már jobb idők voltak, o- lyankor sétáltam, mentem levegőre a gyermekeimmel, amikor tudtam, hogy találkozom az osztályommal. Ilyenkor körülvettek, különösen a lányok, akik egyébként is szeretik a gyerekeket, és beszélgettünk. Én kérdezősködtem, ők meg meséltek. Volt, hogy panaszkodtak, máskor meg vidáman, felszabadultan mesélték az élményeiket. Szalagavatóra, úgy éreztem, az osztályban minden a legnagyobb rendben van. Adódtak u- gyan előtte némi gondok, voltak, akik kijelentették, hogy nem jönnek el, de aztán mégis minden nagyon jól sikerült.

— Nem akartak elmenni a szalagavatóra? — tűnődöm, és az osztályfőnök, de az osztályból is néhányan elmondják, hogy tulajdonképpen semmiségen kezdődött a vita. Előbb nem tudtak megegyezni a zenekaron, és amikor a fiúk kimondták a végső szót, egyesek úgy érezték, ellenük történt minden.

— Pedig nem ellenük történti — mondja az osztályfőnök. — Az az Igazság, hogy szeretnek vitatkozni, s mint ahogy a fiúk mondják, nemegyszer nincs is határozott elképzelésük, de vitatkoznak. Aztán pedig képtelenek elviselni, hogy nem nekik van Igazuk.

— Ki szokta eldönteni a vitát? — kérdem.

Megtudom, hogy van az osztályban egy rendkívül rokonszenves, okos, nyugodt, sokra hivatott diák, Tóth Alajos. Míg beszélgettem az osztállyal, nem nagyon szólt közbe, így nem is nagyon vehettem észre, de ha valamilyen életbevágó esemény történik az osztályban, megmondja a véleményét. Akárcsak az említett társai, szintén főiskolára készül. Az elektrotechnika és a számítástechnika érdekli leginkább, kisgyermek korától bütyköli magának az erősítőket, segít megjavítani a lemezjátszókat, magnókat.

Ami pedig az osztályt illeti — hallgatnak a szavára. Elsősorban azért, mert Jól gazdálkodik a szóval, és mindig meg is tudja győzni a társait. Ráadásul a barátságban is szigorú.

— Szeretem ezeket a gyerekeket, és lehet, nem is lesz több ilyen osztályom. Sajnálom egy kicsit, hogy már elmennek — mondja az osztályfőnök. — Nem mind kiváló tanuló, akadnak gyöngébbek is közöttük, de összességükben Jobbak az átlagnál. És látom, nem is lesz velük most már különösebb gond. Ami akad, megoldják azok a tanárok, akiknek a tantárgyából lemaradoznak, ha meg a közösségen belül nem lenne rendben valami, helyreteszik maguk a tanulók. Nem az osztályeinök vagy egy' két diák, hanem az egész kollektíva. Meg beszélik a dolgokat. A Jó tanulók előbb rá kapcsoltak a tanulásra, a többiek meg kö vetik őket. Egyszerűen nincs olyan tanít ványom, akinek tartania kellene az érett ségitől, ezért én is nyugodtan nézek a vizs gák elé, s remélem, nem is lesz különösebb gond. £s ha majd minden túl lesznek, én is, ők is Jó szívvel emlékezünk majd egymásra.

NÉMETH ISTVÁN

Tagkönyvcsere

a szisz-ben

A SZISZ KB határozata értelmében aí Idén sor kerül a tagsági Igazolványok cseréjére. A tagkönyvcsere egyúttal a SZISZ munka javítását szolgálja majd, elmélyíti a SZlSZ-tag viszonyulását szervezetéhez, növeli a SZISZ tekintélyét a társadalom és az Ifjúság előtt. A tagkönyvcsere alkalom lesz arra is, hogy mérlegre kerüljön a SZISZ- tagok aktivitása, kellőképpen értékelve legyen azok igyekezete, akik évek óta és lelkesen dolgoznak a SZISZ-ben.

A SZlSZ-lgazolványok cseréje, amely 1989. július hetedikén kezdődik, fokozatosan zajlik majd, átnyúlik a további évekbe is; rendszeres munkára serkenti a tagságot és a SZISZ-alapszervezetek vezetőségét, arra ösztönzi a fiatalokat, hogy kivegyék részüket szervezetük munkájából. Azoknak a fiataloknak cserélik ki a tagsági igazolványukat — tekintet nélkül az ifjúsági szervezetben betöltött tisztségükre —, akik tíz vagy még ennél is régebben tagjai a SZISZ-nek. Azok kapnak tehát új SZISZ- Igazolványt, akiknek nincs hová ragaszta-' niuk a bélyeget. £s mint már utaltunk rá, a SZISZ felsőbb szerveiben ténykedő fiatO'' lók Igazolványát is kicserélik.

Az Igazolványcsere feltétele, hogy az Illetékes SZISZ-alapszervezet vezetősége elbeszélget a SZISZ-taggal, és ellenőrzi, rendben van-e a kicserélendő Igazolványa. A beszélgetés küldetése az, hogy a vezetőség értékelje a SZlSZ-tag ifjúsági mozgalmi munkásságát, hogy szóljanak a problémákról és az alapszervezet tevékenységéről. Ha az igazolvány ellenőrzésekor mulasztást észlelnek, meg kell beszélni s hiba felszámolásának módját.

Az Igazolványcsere lebonyolítása a SZISZ- alapszervezet vezetőségének a feladata. Valamelyik vezetőségi tagot megbízzák azzal, hogy a tagság nyilvántartási könyvének „Az Igazolvány kiállítva“ rubrikája alapján állítsa össze a tagok névsorát, és a jegyzék másolatát elküldje a SZISZ illetékes járási bizottságára. A SZISZ-alapszervezet vezetősége a kicserélendő Igazolvány tulajdonosa jelenlétében felülvizsgálja a cseréhez szükséges adatokat, s ezeket egy jegyzékben rögzítik. Az új Igazolványhoz egy 3X4 cm- es fénykép is szükséges. A SZISZ-alapszervezet vezetősége gyűlésen hagyja jóvá a jegyzéket, a tagokkal folytatott beszélgetés eredményeit pedig taggyűlésen hozza nyilvánosságra. Ekkor döntenek az illető tagok méltányolásáról is. A jegyzék másolatát és a fényképet a SZISZ-alapszervezet vezetőségi tagja továbbítja a SZISZ járási bizottságra, ahol majd kiállítják az új SZISZ-iga- zolványt.

Oj kivitelezésű, egységes SZISZ-lgazolvá- nyok lesznek, cseh és szlovák nyelvű szöveggel. Érvényességük tizenkét év. Az új Igazolványban többek között lesz rubrika a lakó-, valamint a munkahelyi tagság bejegyzésére is. A SZISZ-alapszervezet titkára a SZISZ jb-től átvéve az új tagsági igazolványokat, lepecsételi a fényképet és pecséttel igazolja a belépés tényét is. Az új Igazolvány számát és a kiállítás időpontját az alapszervezet titkára bejegyzi a SZISZ-alapszervezet tagsági nyilvántartási könyvébe, a SZISZ-tag személyi lapjába, mégpedig úgy, hogy a régi adatokat áthúzza, az újakat pedig pirossal írja be. Az új Igazolványt és az esetleges kitüntetést a SZISZ-tagok az alapszervezet taggyűlésén vehetik át. Az Igazolványt a tagok ingyen kapják, fizetniük csak azoknak kell, akik 1986. július elseje után lépnek a SZISZ-be, tehát érvényesek az eddigi előírások. Akik korban már „kinőtték“ a SZISZ-t, az irányelvek értelmében megszűnik a tagságuk, az Igazolvány pedig a birtokukban marad. A tagság megszűnése vagy kizárás esetén a SZISZ-tagság irányelvei negyedik fejezetének 2. és 3. bekezdése értelmében kell eljárni.

Azok a SZISZ-tagok, akiknek már meg^ telt az Igazolványuk, a bélyeget a 14. oldalon a „Rendkívüli bejegyzések“ rovatba ragasztják.

A tagkönyvcsere lebonyolítása úgy van ütemezve, hogy a SZISZ-alapszervezetek meg tudjanak birkózni a tartalmi, szervezési és adminisztratlvl teendőkkel. Az első szakaszban, ez év szeptemberében-októbe- rében a SZISZ-alapszervezetek vezetősége összeállítja azon tagok névsorát, akiknél szükséges az igazolványcsere, megtartják velük a beszélgetést, erről jegyzéket készítenek, s ha valamelyik tag kitüntetésre érdemes, megteszik a javaslatot. A másik szakaszban, novemberben-decemberben megtárgyalják a beszélgetések eredményeit, valamint a kitüntetésre javasoltak érdemelt. A harmadik szakasz 1987-ben, januárban- februárban zajlik majd az évzáró taggyűléseken, amikor a SZISZ-tagok ünnepélyes keretek között átvehetik új igazolványukat, az arra érdemesek pedig kitüntetésüket is.

KAMIL KOLLArIK mérnök, a SZISZ SZKB politikai-szervezési osztályának vezetője