Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-01 / 13. szám

új ifjúság 2 Kommentárunk Távlatunk mai alapjai A CSKP XVII. kongresszusa jóváhagy­ta országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányait egészen 2000- ig. Társadalmi fejlődésünk mai szaka­szában személyes érdekünkké, sajátos fejlődési tényezővé vált a távlatok 1- ránti fogékonyság, a jövő tudatos ala­kítása, a társadalmi méretű jobbító, tervező szemlélet. A napi termelőmun­kára éppúgy vonatkozik ez, mint a tu­dományos kutatásra. Fel kell készülnük a soha nem látott változások befoga­dására és tudatos továbbvitelére. A jö­vő ismeretében egyfelől erőinkhez mér­ten hatékonyabban segíthetjük a hala­dást, másfelől a mélyebb tudás meg­könnyíti és elősegíti az egyetemes ha­ladás fő folyamatába való szorosabb beilleszkedésünket. A 2000-ig szóló program valamennyi eleme következetesen egy cél megva­lósítására irányul, nevezetesen azt szor­galmazza, hogy társadalmi életünk minden területén a minőségi tényezők kerüljenek előtérbe. A dokumentum a tizenöt éves fejlesztés legfontosabb cél­jait és arányait számokban is megad­ja. Az ezredfordulóig el kell érni, hogy legalább kétharmadával növekedjék a nemzeti jövedelem, mégpedig úgy, hogy ezzel egy Időben legalább egyharmadá- val csökkenjen az egységnyi nemzeti jövedelem előteremtéséhez felhasznált energia, és 40—50 százalékkal a fajla­gos vasfelhasználás. Erről az igényes feladatról szólva a Hospodárske novi- ny című gazdasági szaklap megjegyez­te, hogy a fajlagos anyag-, energia-, és élőmunka-ráfordítás nálunk még min­dig 15—40 százalékkal magasabb a' leg­fejlettebb ipari országokénál. Ezek a tartalékok tehát számottevőek, és külö­nösebb többletberuházás nélkül kiak- názhatók. Gazdaságunk ereje, lehetőségei és tartalékai jelentősek. Minden fontos feltétel adva van, hogy népgazdasá-- gunk egyensúlyának ' szilárdításával, nemzetközi versenyképességünk foko­zásával, a szocialista viszonyokkal job­ban összhangban álló korszerű munka- és üzemszervezéssel, nagyobb szaktu­dással, szocialista felelősségtudattal, fe­gyelemmel és példamutatással számot­tevően meggyorsítsuk fejlődésünket. A XVII. pártkongresszus felhívja rá a figyelmet, hogy nagyobb társadalmi felelősséggel minden szinfen szakíta­nunk kell a korszerűtlenn.el, az elavult­tal, s tenni kell ezt nemcsak a munka- szervezés, a gyártmányszerkezet, hanem a szakmai ismeretek és a szemlélet te­kintetében is. Fontos távlati érdekünk a társadalmi méretű kezdeményező, újí­tó szemlélet állandósítása, a korszerűt­len, gazdaságtalan és fegyelmezetlen munkát elutasító közvélemény kialakí­tása. Távlati céljaink az automatizálás, a robotizálás, a koncentráció és speclali- záció folyamatában a magas szintű szo­cialista integráció elérése. Szocialista szövetségeseinkkel együtt mindinkább előtérbe kerül a teljesítmények növe­kedése. Ez a népgazdaság minden ágá­ban megnyilvánul, a mezőgazdaságban és a szállításban éppúgy, mint az ipar­ban. A termelési folyamatok mind na­gyobb része megszakítás és közvetlen emberi beavatkozás nélkül folyik majd. Ezeknek a rendszereknek á létrehozá­sa már napjainkban is folyik, elsősor­ban a vegyiparban, a kohászatban, az építőanyagipar egy részében. Gyors ü- temben terjednék ezek a rendszerek a gépgyártásban. Hasonló változások tör­ténnek a bányászat legmunkaigényesebb ágazataiban. A népgazdaság minden területén nö­vekszik a kutatás szerepe. Gyors ütem­ben fokozódik a szellemi munka je­lentősége. Ez nemcsak a kutatásra — fejlesztésre vonatkozik, hanem nő a magasfokú Ismeretek, a szellemi tevé­kenység szerepe a hagyományos érte­lemben vett termelőmunkában is. Távlati tervünk megvalósítása: for­radalom; társadalmunk forradalmi át­alakulásának nagyívű Időszaka. Strasser György V0NZ6 MŰSOROKKAL Tavaly augusztusban került a gellei IHo- lice na Ostrove) művelődési ház Mgazsatöl posztjára Csánó Adrianna (a képen). S mi­vel egyben ő a SZISZ-alapszerve?et elnöke is, kettős érdek vezérli őt, amikor a falu Ifjúságának csupa érdekes, színvonalas ren­dezvényt szeretne biztosítani. — SZlSZ-szervezetünk nem nagy létszá­mú, mindössze tizenhét tagja van, de igyek­szünk hasznosan eltölteni szabadidőnket. Mindenekelőtt arra törekszünk, hogy vállalt kötelezettségeinket teljesítsük is. Társadal­mi munkában rendben tartjuk a sportpálya és a középületek környékét, szépítjük köz­vetlen környezetünket, fákat és virágokat ültetünk. Különösen Szerencsés’ Gabriella, Sidó Péter, Csánó Gábor tesznek sokat e téren. Amikor szolidaritási gyűjtést szer­veztünk, akkor is ők voltak az elsők, akik jelentkeztek, támogatták az akciót. Nagyon jó a kapcsolatunk az alapiskola pionírcsa­patával, rendszeresen részt veszünk a pio­nírok rendezvényein, segítünk a szervezés­ben, ők pedig műsorral szerepelnek nálunk — mondta Csánó Adrianna. Amióta Gellén átadták rendeltetésének a művelődési házat, a fiataloknak is több a lehetf^ségűk a közösségi munkára. Rend­szeresen találkoznak, beszélgetnek, tervez­getnek. Legközelebbi tervük, amelyet sze­retnének minél hamarabb megvalósítani, egy ifjúsági klub. amely állandó tagsággal, meghatározott programmal működne. Össze­jöveteleiken elsősorban kulturális rendez­vények szerepelnének. A klub vezetésére a Csemadok helyi szervezetének elnökét. Ko­vács Lászlót szeretnék megnyerni, akivel már eddig is jó a kapcsolatuk, s remélik, hogy vállalja. Tervezik továbbá, hogy ol­vasókört alakítanak. Megszervezésében U- szacsov Margit, a helyi könyvtár vezetője segítené őket. A gellei fiatalok eddig is szorgalmas látogatói voltak a könyvtárnak a törzsgárdát tulajdonképpen ők alkotják de szeretnének többet tenni. Nem elégsze nek meg az olvasás élményével, olyan Iro dalmi kérdésekkel kívánnak foglalkozni, a melyek tágítják látókörüket, gyarapítják is­mereteiket. — Lehet hogy terveink kicsit merészek, de eddigi eredményeink alapján biztosak vagyunk abban, hogy meg is valósíthatjuk őket. Magam is sok olyan akciót szervez­tem a művelődési házban, amelyek révén gyarapodtak tapasztalataim. Csak néhányat említenék. Itt rendeztük meg a Tavaszi szél vizet áraszt járási döntőjét, többszőr szerepeltek- nálunk a MATESZ művészei, dalos találkozót szerveztünk, amelyen a magyarországi baráti község. Vág énekesei Is felléptek, volt nálunk bűvészdélután és szerepelt már itt Magyarországról a kapu­vári népi táncegyüttes, s emlékezetesen szép rendezvénynek mondhatom azt a béke­nagygyűlést, amelyen a Szencen tanuló kül­földi diákok vallottak szülőföldjükről, éle­tükről, vágyaikról, céljaikról. A gellei fiatalok örülnek, hogy a SZISZ- elnök egyben a művelődési ház-igazgatója is, hiszen az utóbbi időben egyre több ér­dekes rendezvényekre kerül sor. !gy lesz ez a jövőben is, hiszen a fiatalok Igénylik a tartalmas, értelmes szórakozási lehető­séget, a szellemi gazdagodásukat szolgáló rendezvényeket. És mert jó barátságban vannak a falu többi tömegszervezetével: a Csemadokkal, a sportszervezettel, a nöszö- vetség helyi szervezetével, a fiataloknak sok tapasztalt felnőtt ad ötleteket és segít­séget. Eddig is úgy tapasztalták, hogy na­gyon hasznos számukra az összefogás,, jz együttmunkálkodás, s ezt az utat szeret­nék járni a jö-vőben is. (banyák) A pályavála.sztás az ember életében az első igazi próbatételek közé tartozik, hiszen nem kis dolog dönteni arról, ami esetleg meghatározza egész életünk a- lakulását. Még a legnagyobb megfontoltság mellett is előfordul, hogy az idők folya­mán módosításokra, változtatásokra van szükség. Néha egészen gyökeres változta­tásokra, mint például Molnár Dániel ese­tében. — Az alapiskolában, amikor elérkezett a pályaválasztás ideje, azt hittem, tudom, mit akarok. Szerettem a gépeket, ha autót láttam, felcsillant a szemem. Autószerelő­nek jelentkeztem. Sikerült. Elégedett vol­tam, mert ahogy mondják: biztos-jövő várt rám; ez a szakma „menő“ szakmák közé tartpzik. A harmadik évfólyaihban mégis ügy éreztem, hogy én nem egészen ezt a- kartam. — És változtattál is. — Igen. Ügy döntöttem,, hogy a szakmun- kás-bizpnyítvány megszer^^e után katonai iskolában folytatom a tanulmányaimat. — Mi ébresztett rá, hogy ez a pálya in­kább neked való? — Az év elején járt nálunk a Dunaszer- dahelyi (Dun. Streda) Járási Katonai Pa­rancsnokság toborzótlsztje. Érdekes előadást tartott a katonai Iskolákról, azokról a le­hetőségekről, amelyek ott a szakmunkás­tanulókra várnak. Nekem úgy tűnt, hogy a katonai pályán nagyobb lehetőségeim lesz­nek elképzeléseim megvalósítására; — Mi volt az, amit leginkább vonzónak találtál? — Mindenekelőtt az, hogy a kétéves tisztiiskola érettségivel végződik. Utána e- setleg katonai főiskolára is jelentkezhetek. — Melyik katonai iskolát választottad? — A ValaSské MezlfíCí-1 kétéves tisztiis­kolába jelentkeztem. Ennek a katonaF is­Pályamódosítás kólának van egy olyan tagozata, amely nagyon közel áll- ahhoz, amit eddig tanul­tam. Ugyanis az Iskola közlekedési és szál­lítási tagozatán fogok továbbtanulni. — Korábban mit tudtál erről az iskolá­ról? — Sajnos, nagyon keveset. Azt is mond­hatnám, hogy semmit. Csakis a katonai pa­rancsnokság dolgozójának tájékoztatója a- lapján választottam ezt az Iskolát. Persze, egy kicsit közrejátszott, hogy nem szeret­nék teljes mértékben hátat fordítani mos-­Pártunk és ifjúsági mozgalmunk hagyományaiból z Harcban a reakcióval IX. A Cseh és a Szlovák Ifjúsági Szövetség I. kong­resszusai negyven évvel A ezelőtt haladó irányt szabtak ifjúsági mozgal- munknak. A Cseh Ifjúsági Szövetség "programja pél- ^ ^ dául a következő alapel­veket foglalta magában: — az Ifjúság egységé­nek megteremtése és megszilárdítása; — az Ifjúság népi demokratikus szellem­ben és a népi demokratikus köztársaság aktív polgáraivá való nevelése, és előké­szítése nemzeti életünk összes feladatainak megvalósítására; — a köztársaság építésében való rész­vételre való nevelés; — az ifjúság érdekeinek védelmezése, és a fiatalok közéleti szereplésre való neve­lése; — szoros együttműködés a szlovák Ifjú­sággal; az egyenjogúság alapján a cseh és szlovák barátság továbbfejlesztése; — a Szovjetunióval és a szovjet ifjúság­gal való barátság és szövetség megszilár­dítása; — a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség keretében új baráti kapcsolatok és köl­csönös együttműködés teremtése a világ if­júságával. A Cseh és Szlovák Szövetségben azon- Jsan visszatükröződött az 1945. év utáni ál­talános helyzet. A felszabadulás után szá­mos ÚJ vezető került az Ifjúsági mozgalom élére. Sok régi, jól bevált ifjúsági mozgal­mi funkcionárius és mozgalmi munkás már­tírhalált halt; többen közülük más, felelős párt- vagy állami beosztásba kerültek. Az új tisztségviselők hallatlan lelkesedésük mellett gyakran nélkülözték a tapasztalato­kat és a politikai tisztánlátást. Ezenkívül számos karrierista és gyenge erkölcsű em­ber, kétes múltját leplezve és a helyzetet kihasználva, befurakodott az egyes ifjúsági szervezetek vezető funkcióiba. E reakciós elemek különösen a felújított cserkészszervezetben és a Főiskolai Hall­gatók Szövetségében vertek szilárd gyö­keret. A legerősebb pozíciókra azonban tani szakmámnak. Abban bízok, hogy ott még magasabb szinten művelődhetem. Sze­retném megjegyezni, hogy nem ártott vol­na egy kicsit körülnézni, mielőtt dönte­nem kellett, sajnos, erre nem volt lehető­ségem. .Ennek ellenére nem érzem úgy, hogy vaktában döntöttem. — Gondolom, tudod, hogy mi vár rád az iskola befejezése után? — Mindenekelőtt a mostani iskolámban, a Dunaszerdahelyi Középfokú Szakmunkás- képző Intézetben kell sikeres vizsgát ten­nem. Utána öthónapos katonai pótszolgálat következik, ami már beletartozik a kétéves tanulmányi időbe. Az Iskola érettségivel végződik, utána olyan alakulathoz kerülök, ahol szükség van közlekedési és szállítási ■ szakemberekre. Ha megfelelő eredményt é- rek el az érettségin, és az alakulatomnál is elégedettek lesznek a munkámmal, le­velező tagozaton elvégezhetem a főisko­lát. A hadseregnek érdeke, hogy minél job­ban képzett szakemberei legyenek. — Feltételezem, a toborzótiszttöl meg­kérdezted: milyen lehetőségeid lesznek a szórakozásra, pihenésre, művelődésre. — E téren valóban nem lesz okom pa-í naszra, az iskolában kitűnő feltételek van­nak szórakozásra, művelődésre. Sokan azt hiszik, hogy a katonai pályán az embernek nincs magánélete. Ez tévedés. Én biztos va­gyok benne, hogy ott még többet sportolha­tok, mint eddig. j — Miért nem választottad azonnal a ka­tonai pályát? — Most már én is bánom, de az az 1­gazság, hogy nagyon keveset tudtam a le­hetőségekről. Pedig ha akkor katonai gim­náziumba jelentkeztem volna, most bizto­sabb lenne, hogy bekerülök a főiskolára is. Mert erről az elképzelésemről nem akarok lemondani. Kamocsai Imre mindenekelőtt a Sokéiban tettek szert. Ezek az elemek igyekeztek meggátolni az egy­séges ifjúsági szövetségek következetes lét­rehozását. így például nem sikerült semmi­lyen megegyezésre Jutni a Sokollal. S bár a cserkészszervezet és a Főiskolai Hallga­tók Szövetsége a cseh országrészekben és Szlovákiában is a tagok többségének nyo­mására belépett a Cseh, illetve Szlovák If­júsági Szövetségbe, de ott csak kollektív tagként működtek, s alapjában véve vál­tozatlanul megőrizték addigi szervezeti fel­építésüket, valamint régi ideológiai néze­teiket. Csehszlovákia Kommunista Pártja mellett csupán a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom vezetősége támogatta egyöntetűen az Ifjúság egységét. Ez utóbbi üzemi szakszer­vezeti-ifjúsági bizottságokat hozott létre, és ezek útján a Cseh, illetve a Szlovák Ifjú­sági Szövetségben való aktív részvételre ve­zette az üzemek Ifjúságát. Elsősorban e támogatásnak köszönhető, hogy a Cseh, Illetve Szlovák Ifjúsági Szö­vetség leküzdötte „gyermekbetegségeit“, és sikeresen felvette a harcot a reakcióval, ugyanakkor a pártnak is erős támasza lett. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents