Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-03-25 / 12. szám
új ifjúság 2 Kommentárunk A járható út Az SZLKP kongresszusán sok értékes felszólalás hangzott el. A küldöttek nagy része a gazdasági fejlődés dinamikájának felújítására összpontosította figyelmét. Nem új beruházásokat követeltek, hanem a belső tartalékok kiaknázását és a dolgozók kezdeményezésének elmélyítését. Ilyen hangnemben beszélt Peter Colotka, a szlovák kormány elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a fejlett Ipari országokhoz képest nálunk az anyag- és energiaigényesség, valamint a nemzeti Jövedelem egy egységre számított élőmunka-szükséglete még mindig nagy. Véleménye szerint jelentős tartalékok vannak még a termelési szerkezet ésszerűsítésében, gyártmányaink műszaki színvonalának emelésében és minőségük javításában. Számos szlovákiai vállalat nem tudott eddig megfelelni a világpiaci árak által jelzett Igényesebb feltételeknek. Ezért elmondható az Is, hogy a gazdasági fejlődés meggyorsításának Igen nehéz és felelősségteljes szakaszához érkeztünk. Ez természetesen hosz- szú folyamat, de ez egyben az egyedül járható út Is. Aki Végighallgatta a kongresszus tárgyalását, észrevehette, hogy hangsúlyt kaptak a gazdasági kérdések szociálpolitikai összefüggései. Arról van szó, hogy a valóban merész közgazdasági és műszaki racionalitás dialektikus egységben van a társadalmi és Ideológiai kérdések megközelítésével. A gazdasági változások a szocialista társadalmi viszonyok egészének fejlődésével, emberközpontúsággal, a szocialista humanizmus elmélyítésével jellemezhetők. A kongresszus pozitívan értékelte a mezőgazdaság dolgozóinak munkáját, ami kedvező hatással volt az élelmiszergyártásra Is. Andrássy Sándor, a Légi (Lehnlce) Efsz elnöke ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a siker kulcsa a növénytermesztés tudományos Irányításában keresendő. Ehhez járult hozzá a műszaki fejlesztés Is. A légi szövetkezetben 1981 óta az átlagos hektárhozam 8.36 tonnára növekedett. Ebben a szövetkezetben nagy felelősségtudattal láttak hozzá a hüvelyesek termesztése terén kitűzött feladatok teljesítéséhez Is. A lencsetermesztés Irányításával megbízott vállalat az 500 hektár területen a hektárhozamot 0,8-ról 2 tonnára növelte. Ezenkívül 800 hektárról évente két termést gyűjtenek be. A kongresszuson egyöntetű volt a vélemény, hogy a népgazdaságban a mennyiségi mutatók helyét a minőségieknek kell elfoglalniuk. A népgazdaság szempontjából nem a folyamatban levő tervteljesftés rész- eredményeit, hanem a megvalósított eredményeket kell tekintetbe venni, az alapanyagok minél nagyobb mennyiségű kitermelése helyett az azokkal való ésszerű gazdálkodást előtérbe helyezni. Megállapították azt Is, hogy a kollektívák jövedelmének a munka hatékonyságától kell függe- nle. Az Irányításban a közgazdasági módszerek alkalmazását, az árképzés, a finanszírozás rendszerének tökéletesítését. Illetve költségcsökkentő ösztönzések kidolgozását javasolták a felszólalók. Társadalmunkban a gondolkodás pozitív átalakulásáról tanúskodik az a tény, hogy a felszólalók gyakran használták a takarékosság kifejezést. A kongresszust áthatotta a bírálat és ön- bírálat szelleme Is. Peter Colotka szélesebb összefüggésben követelte a felelős vezetőktől, hogy Idejében tárják fel a fogyatékosságokat. vonják felelősségre a rossz munkát végzőket, valamint a fegyelem és a jogi rendelkezések megszegőit. Strasser György A KONGRESSZUSI FEIADATOK IEUESÍTESEERT Jó kezekben a zászló A SZISZ NagykOrtösI (Veik? KrtíS) Járási Bizottsága az 1985-ben elért eredmények alapján a Jb Vörös Vándorzászlaját a Nagykürtöst Járási Nemzeti Bizottság SZlSZ-szervezetének adta át. A járási nemzeti bizottság fiataljai Jogosan érdemelték ki ezt a szép elismerést. A Jnb SZISZ-tagJal beneveztek a Közép-szlovákiai kerület járási nemzeti bizottságai legjobb SZISZ-szervezetének címéért Indított kerületi versenybe, és a negyedik helyen végeztek. Összegyűjtöttek 958 kg papírt, az Életfa és a Víz az életért — víz a szépségért versenyben a járásban elsők lettek. Tavaly előbb könyv-, majd bélyegktállltást, továbbá vetélkedőket rendeztek. Beszélgetést szerveztek a szlovák nemzeti felkelés közvetlen résztvevőivel, a ZENlT-mozgalom keretében beneveztek a géplrőversenybe. és soralkből négy önkéntes véradót Is toboroztak. A SZISZ-tagok politikai oktatásában 99 százalékos részvételt értek el. A Jnb SZISZ-esel a sportban Is felfigyeltettek magukra. Bekapcsolódtak a spartaklád- mozgalomba (közülük kilencen a strahovl stadionban Is felléptek!. Győztek a SZISZ Nagykürtös! Városi Bizottsága elnökének serlegéért rendezett lábtenisztornán, rendszeresen részt vesznek a különféle turisztikai rendezvényeken is. Bodzsár Gyula A Kassai (KoSica) Katonai Repiilöfőiskola SZISZ-szervezete is azok közé tartozik, a- melyeket az SZLKP kongresszusa alkalmából magas kitíintetéshen részesítettek: beírták éket az „Ifjú tettek a XVII. kongresszus tiszteletére“ emlékkönyvébe. A 65 kitüntetett szervezet tagjai között tehát a katonát főiskola hallgatói is jelentést tehettek a kongresszusnak a vállalt feladatok teijesftéséről. Az iskolán tett látogatá- .som alkalmával lehetőségem nyílt bepillantani az ifjúsági szervezet életébe. Miroslav M a n a százados, az iskola politikai dolgozója készségesen tájékoztatott e sajátos helyzetben lévő szervezet küldetéséről, munkájáról és az egyes alapszervezetek eredményeiről. — Hasonlóan, mint bármelvik más főiskolán, nálunk is működnek SZISZ-alapszer- vezefek. Mivel ml a Csehszlovák Néphadsereg kötelékébe tartozunk, sajátos helyzetben van az Ifjúsági szervezetünk, de a civil szervezetekhez hasonlóan a mi feladatainkat is a Szocialista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusa határozta meg. Tehát a ml dolgunk is. hogy szocialista módon neveljük társadalmunknak a fiatalokat. Ami a különbségeket illeti, nálunk nincs az ifjúsági szervezetnek Iskolai bizottsága, hanem a két kar, a mérnöki-parancsnoki és a katonai-műszaki kar bizottságai közvetlenül irányítják az egyes alapszervezeteket. — Ez a két szervezet milyen eredményeket ért el a múltban? — Éppen a napokban értékeltük munkájukat az alapszervezetek évzáró gyűlése'n és a karok konferenciáin. Ezekre a kritikus szellem volt jellemző, valamint az a szilárd elhatározás, hogy javítsuk Ifjúsági szervezeteink munkáiét. Ezen kívül valamennyi alapszervezetben beszéltek arról, hogy mivel egészítsük ki a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére tett felaiánlásaln- kat. Ennek köszönhetően mind a két karon fellendült az Ifjú tettek mozgalom, amely már eddig Is meghatározta szervezeti életünket. Tavaly különösen jó eredményeket értünk el a hazánk felszabadítása 40. évfordulója tiszteletére szervezett rendezvényeinkkel. Ezekre az eredményekre építettünk az ifjú tettek mozgalom kiszélesítésekor. A kettes számú kar tizennégyes alapszervezete felhívással fordult Iskolánk valamennyi alapszervezetéhez, hogy válaszoljanak a Ján Kollár Katonai Alakulat és a Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémia fiataljainak a felhívására. E felhívás fő pontjai a katonai és a tanulmányi kötelezettségek maradéktalan teljesítésére 1- rányultak. Az említett alapszervezet fiataljai például vállalták, hogy a téli szemeszter végén harminc százalékuk kitűnő, negyven százalékuk nagyon jó eredményt ér el, a többiek pedig javítanak az eddigi tanulmányi átlagukon. Ha ez sikerül, az alapszervezet tagjainak hetven százaléka megszerzi a Példás Diák címet. Az Emlékldéző nemzetközi ifjúsági stafétába is bekapcsolódtak diákjaink. A kettes kar hallgatói jártak az élen. akik vállalták, hogv segítenek felderíteni a második világháború alatt a hazánk területe felett lezailott nagyobb légi ütközetek pontos körülményeit és felkutatni a lelőtt repülőgépek maradványait. — Érdekelne az is. hogy milyenek a feltételeitek ehhez a miinkálinz. — Megítélésem szerint az ifjúsági szervezet munkájához a főiskolánkon megvannak az optimális feltételek. Természetesen a szervezeti élet és a munka szorosan igazodik a pilóták elméleti és gyakorlati oktatásához, valamint a katonai-műszaki kar specifikus rendeltetéséhez. Mindemellett az ifjúsági szervezet igyekszik jó feltételeket teremteni diákjaink szabadidejének helves kihasználásához is. Szén főiskolai klubunk van, amely központja a kulturális életünknek, de itt tevékenykednek a különböző műszaki szakkörök is. amely közül legnépszerűbb a repülőmodellező szakkör. — Milyen feladatok várnak rátok az idén? — A Szocialista ifjúsági Szövetség IV. kongresszusa előtt legfontosabb feladatunk, hogy maradéktalanul teljesítsük a III. kongresszuson kitűzött feladatokat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók 16 eredményeket érjenek el a tanulásban és a katonai kiképzésben. A CSKP XVII. kongresz- szusát követő ídő,szakban még az eddiginél is jobban el akarjuk mélyíteni hallgatóink hazafias és Internacionalista nevelését. E- zenkívül bekapcsolódunk a NemzeM Front választási programjának teliesítésébe és a közelgő választások előkészítésébe. Kamoesai Imre Pártunk és ifjúsági mozgalmunk hagyományaiból A CSKP VIII. kongresszusának 40. évfordulójára Az új köztársaságért, a szocializmusért A munkásosztály Csehszlovákia Kommunista Pártjával az élén nagy szerepet Játszott a nemzeti és demokratikus forradalomban, ezért miután a szovjet hadsereg a hazai ellenállással karöltve felszabadította országunkat a fasiszta meg- izállás alól, jelentős képviselethez jutott az új demokratikus államban. A CSKP az ország történelmében először dolgozott ki kormányprogramot, amelyet 1945. április 5 én hirdettek ki Kassán (KoStcej, é amely a nemzeti és demokratikus forradalom programja lett. Nem oldódott meg azonban a forradalom alapvető kérdése: a hatalom kérdése. A közös ellenség, a fasizmus legyőzése után fokozatosan ismét kiéleződött a burzsoázia és a munkásosztály közötti ellentét. A pártra várt tehát, hogy megvívja a hatalmi küzdelmet a felszabadult Csehszlovákia jellegéért, gazdasági és külpolitikai Irányvonaláért. Bölcs elgondolás volt, hogy nem orientálódott a hatalom közvetlen átvételére, hanem a nemzeti front talaján a dolgozók és a különböző erők összefogására támaszkodva arra törekedett, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom fokozatosan áfmenjen a szocialista forradalomba. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszott a CSKP Vili. kongresszusa, amelyet negyven évvel ezelőtt, 1946. március 28— 31-0 között tartottak meg. A kongresszusra olyan helyzetben került sor, amikor egyrészt sikeresen tört előre a munkásosztály, másrészt a burzsoázia ellenállása is erősödött. Klement Gottwald kongresszusi beszámolójában ezt a következő szavakkal jellemezte: „Elsősorban biztosítanunk kellett, hogy a felszabadult köztársaságban kellő mértékben érvényesüljön a nép akarata és hatalma, tehát éppen azé a tényezőé, a- mely a megszóllókkal vívott nemzeti szabadságharc terhének nagyobb részét viselte. Ezzel egyidejűleg, ugyanazoo érem másik oldalaként, meg kell akadályoznunk, hogy újból szóhoz és hatalomhoz jusson az az áruló klikk, amely a múltban a köztársaságban uralkodott és döntő szóval bírt. Amint látják, nem kis feladat áll előttünk.“ A párt azonban sikerrel oldotta meg a feladatot. Nem dolgozott ki új Irányvonalat, hanem továbbra Is a népi egység szilárdítását, a munkásosztály hatalmának kiszélesítését és egy új, a nemzett és demo- ratlkus forradalom vívmányait figyelembe vévő alkotmány kidolgozását szorgalmazta. Az eddigi vívmányok megőrzésén túl további jelentős Intézkedéseket Is követelt az ország politikai, gazdasági és kulturális é- letében. Ezt a fontos feladatot Klement Gottwald a következőképpen fogalmazta meg:.......valamennyi probléma és valamennyi feladat legfontosabbika az, hogy megtartsuk ét megszilárdítsuk bel- és külpolitikánk eddigi irányát, népi, demokratikus jellegét, valamint hogy következetesen végrehajtsuk és alkotóan továbbfejlesszük mindazt, amit nemzeti és demokratikus forradalmunk el- inditott." A párt abban az időben erős, az ország legerősebb pártja lett. Ezt bizonyították e- gyébként a májusi első szabad választások is, amelyekből győztesen került ki, és kormányt alakíthatott. A CSKP programja milliókat nyert meg, a felszabadulás után százezrével léptek a soraiba. A kongresszus Idején több mint egymillió tagja volt, Igaz, jobbára fiatalok, akik kevés vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek a pártmunkában. A párt azonban módszeresen nevelte a tagokat, politikailag és eszmeileg egyesítette ókét. A pártszervezetek mind nagyobb befolyást gyakoroltak az ország legnagyobb politikai, gazdasági és társadalmi szervezeteiben. A CSKP a nép egységének megszilárdítására törekedett. K. M. ÚTON AZ EGYSÉG FELÉ Az ifjúság a felszabadulás első perceitől felsorakozott azok közé, akik az új köztársaság újjáépflését, népi és demokratikus alapokon való fejlődését tűzték ki célul. Mindenekelőtt egyre erősödött a törekvés az egységes ifjúsági szervezet megalakítására, amely Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját támogatná. Prága ifjúsága mindjárt a májusi forradalom győzelme után nagyszabású manl- fesztáclőn fejezte ki elszántságát, hogy minden erejét a haza szolgálatába állítja. Ezt kiáltványban juttatta kifejezésre, amelyben többek között ez állt: „Nem akarjuk, hogy egyesek fényűzésben éljenek munka nélkül, mtg mások munkát keresve éhesen róják az utcákat. Mi tudjuk, hogy kormányunk programja jó és a nép javát szolgálja, jobb jövőt teremt az egész országnak, s ézért mi, fiatalok minden erőnkkel támogatni fogjuk megvalósítását. A ml Ifjúságunk lelkes, önfeláldozó és érdekmentes. Minden erőnket a haza szolgálatába állítjuk, mert tudjuk, hogy népünknek és kormányunknak mindenekelőtt a polgárok becsületes munkájára van szüksége.“ A hatalmas lelkesedés mellett sem hall- gathatö el. hogy a felszabadulás kiváltotta nekibuzdulás ellenére az Ifjúság a burzsoá pártok mesterkedése miatt meglehetősen megoszlott. Bár a fiatalok túlnyomó része tömegesen részt vett az ország újjáépítésében, és az Ifjúsági rohambrigádok munkája mozgalmunk történetének legfényesebb fejezetei közé tartozik, az eszmei és politikai fronton egész sor egymásnak ellentmondó erő ténykedett. Az adott helyzetben fölöttébb szükség volt megteremteni az Ifjúság egységét. Az ifjúság megnyerése pedig egyik politikai erőnek sem volt közömbös. Lényegében a kommunista párt helyzete volt a legelőnyösebb, mert programjában az egész nép, tehát az ifjúság érdekeit Is figyelembe vette. Ebben a programban az egész ország létérdekeit védte és minden megnyilatkozásában az Ifjúság természetes jogait is hangoztatta. A párt befolyása nem Is maradt eredmény nélkül. A cseh és a szlovák országrészekben már 1945 végén kezdődtek az Ifjúsági szövetség kongresszusainak előkészületei. A CSKP aktív országépitö programja mind nagyobb bizalmat és rokonszenvet keltett a nép legszélesebb rétegeiben, következésképpen az Ifjúság körében is. 1946 első napjaiban megtartották a Cseh és a Szlovák Ifjúsági Szövetség járási és kerületi konferenciáit, amelyeken megválasztották az új tisztségviselőket és a számításba vett küldötteket. Mindegyik konferencián egyértelműen az Ifjúság egysége és a kormány épftöprogramja mellett foglaltak állást. A Cseh Ifjúsági Szövetség és a Szlovák Ifjúsági Szövetség kongresszusuk előtt elküldték küldöttségüket a Szovjetuniőba, hogy a Komszomol-szervezettöl értékes tanácsokat kapjanak a kongresszusok előkészítéséhez és a két Ifjúsági szövetség tevékenységéhez. A Cseh Ifjúsági Szövetség 1946. március 21—23-án tartotta I. kongresszusát. A szervezetnek ekkor már majdnem félmillió tagja volt. A kongresszus fő feladata az Ifjúsági szövetség új programjának, a szervezeti szabályzatnak és az egységes ifjúsági szövetség további tevékenysége Irányelveinek jőváhagyása volt. A kongresszus nagy lelkesedéssel üdvözölte a Koälcel Kormány- programot, s célul tűzte ez ifjúság egységének megőrzését és aktiv részvételét a népi demokratikus köztársaság építésében. A Szlovák Ifjúsági Szövetség kongresszusát egy héttel később. 1946. március 28— 31-én tartották meg Partlzánskéban, (az akkori Bafovanyban). A kongresszuson oly nyíltan felléptek a demokrata párti ifjúsági rendbontói ellen, úgyhogy azok látva vereségüket, kénytelenek voltak elhagyni a tanácskozást. A szlovákiai Ifjúság is az egység megőrzése mellett foglalt állást, sőt, mindkét kongresszuson felvetődött annak a gondolata, hogy egyesíteni kell a két szövetséget és létre kell hozni a Csehszlovák Ifjúsági Szövetséget. K. M.
