Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-25 / 12. szám

UJ 6li írjú m A KONGRíSliZUIi MŰTERE Már a múlt heti számunkban hírt adtunk arról, hogy Szlovákia Kommunista Pártfa kongresszu­sának eiri‘^=:léjén az Ifjú tettek mozgalomban elért eredményeiért a legfőbb 65 kollektíva, S^ISZ- alapszervezet, illetve pionírszervezet nevét beírták a XVII. pártkongresszus tiszteletére vállalt köte lezettségek, az Iffú tettek könyvébe. A mozgalmat lapunkban ez ideig isenagy figyelemmel kísértük, most a legfobbakrél írunk. A Komáromi (Komárno] Gép- Icát mérési műveletek', főleg az Äz IsSola jelenlegi ptonírveze- Ipari Szakközépiskola diák- automatizálási ismeretek tantárgy tője, Éva Pagáőová a közeli Kö­jál szolgálatukba állították oktatása során is hasznosítani sihovcéből származik, a nap melegét. Március közepétől tudjuk. — Nem fogom elfelejteni, hol október végéig napkollektorok Az iskola SZISZ-szervezetét a és milyen körülmények között let- melegítik az iskola és a dlákott- korszerű oktatási műszerek, a tem pionír, milyen érzés volt, a- hon számára a vizét. Ez jelentős napkollektorok felszereléséért és mikor először nyakamba kötötték energiamegtakarítás, de mert ok- azok szakszerű kezeléséért jegyez- a pionírkendőt. Igaz, hogy akkor tatás! intézményről lévén szó, a ték be az Ifjú tettek könyvébe. a körümények nem tették lehe- kollektorok működésének sokkal A Nagykürtös! (Velky Krtís) tővé számunkra, hogy olyan sok- messzemenőbb jelentősége is van. járásban még sokan emlékeznek rétű munkát végezzünk, mint A napkollektorokon az iskola egy nevezetes pillanatra, mindé- most, de úgy érzem, sokkal na- dlákjal tanulnak, hogy Jövendő nekelőtt Zsélyen (Zelovcej, ahol gyobb lelkesedéssel dolgoztunk, munkahelyükön, a mezőgazdasági Szlovákiában az elsők között ala­és ipari üzemekben tudjanak e- kult meg a plonfrszervezet. Éva nem becsüli le a mai gye­zekkel a berendezésekkel bánni, Ez pontosan 1942. január 15-én rekeket, sőt, nagyon elismerően Ismerjék előnyeiket ott, ahol még volt. A kezdet kezdetén csupán szól róluk, tiszteli tájékozottsá- nlncsenek napelemek, de lehető- 17 tagból állt, és első pionírveze- gukat, tudásukat. Az iskola plo- ség van felszerelésükre, éljenek tője Júlia Krupová volt. Az első nlrszervezete hazánkban a legjob- az olcsó energiaforrás lehetőségé- ünnepélyes pioníravatás a köz- bak közé tartozik, főleg a hulla- vei, viták árán is érjék el, hogy ségben 1951. május elsején zajlott dékgyűjtésben értek el kimagasló alkalmazzák őket. le. A plonircsapatot Vologya Du- eredményeket. A felsoroltaknak tudatában van- binyin pionírról nevezték el, aki hak az Iskola vezetői is, jó az e- fiatal partizánként halt hősí ha- — Ha hulladékgyűjtés van, ak- gyüttműködésük az érsekűjvárl Iáit egy aláaknázott katakombá- kor szinte megmozdul az egész (Nővé Zámky) Elektrosvlttel, a- ban. Keres városban utcát nevez- falu. Tavaly nyáron például 464 hol a napkollektorok készülnek, tek el róla, és a helybeli parkban kilő csipkebogyót, 540 kiló gyógy- bármikor hozzájuk fordulhatnak felállították a szobrát. Vologya növényt, 1359 kiló vadgesztenyét szakmai tanácsért. Dubinyln pionír nevét bejegyez- és 15Ü0 kiló papírt és 300 kiló — Nemcsak gyakorlati hasznuk ték a lenini pionírszervezet be- textllhulladékot gyűjtöttünk össze, van a napkollektoroknak — csületkönyvébe. Lev Kasszil író Ezek után talán nyilvánvaló, mondta a legjobbak találkozóján könyvet írt Vologya életéről, s a hlgy miért érdemelte ki a plonír- Pácer Kati, az Iskola SZISZ-szer- műből később filmet is készítet- szervezet, hogy nevét bejegyezzék vezetőnek titkára. —• Energiájú- tek a Szovjetunióban. a SZISZ Ifjú tettek könyvébe. Az Ifjú tettek mozgalom legjobbjai A Szlovák Műszaki Főiskola SZISZ szervezete népes tagságából akár egy tekintélyes város Is kerekedne; 12 235 fiatal alkotja. Kö­zéjük tartozik az a 894 átlagon fe­lüli tehetséggel megáldott diák is, akik ebben az iskolai évben megkez­dik rendkívüli tanterv szerinti felké­szülésüket. — A tehetséges diákok kiválasztá­sában a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség szorosan egyiittműködik a főis- koia vezelűségével — mondja elöljá­róban Ivan Baroűák mérnök, a SZISZ főiskolai csücsblzottságának el­nöke. A XVII. pártkongresszus és a CSKP megalakulása 65. évfordulójának tisz­teletére kibontakozott „A SZISZ ta­nulmányi csoportja“ szocialista ver­senymozgalom, amelynek keretében a főiskola SZlSZ-szervezete kétezer tö- megpolltlkal, szakköri-művészeti és honvédelml-sportakciót készítenek elő, bonyolítanak le. Ha ezt egybe­vetjük a tagság számával, minden egyes SZISZ-tagra hat megmozdulás jUi. Reális ez a szám^ — Tudom, hogy felajánlásaink ta­lán formálisnak tűnnek, ez azonban nem így van. Ugye, hogy azok az ak­ciók, amelyeket a diákok maguk szer­veznek. a ieghalodóbbak? Ä feltételezések nem győznek meg. A tények elől nem lehet kitérni, úgy­hogy számolni kezdünk. Az elmúlt tanévben a főiskola SZISZ-szervezefe 3800 diák részvéte­lével 39 vetélkedöestet rendezett. Egy ilyen elcsépeltnek mondható ötlet mivel tudja még manapság is felkel­teni a fiatalok, a főiskolás diákok érdeklődését? Egyszerű a válasz: a tartalmával. Azzal, ha a vetélkedő témája érdekli őket. „A párt beszél a fiatalokkal“ elnevezésű estjeiknek szintén hagyományuk van, természe­tes, hogy ezt a rendezvénysorozatot is folytatni fogják. — Téved, aki azt hiszi, hogy fia­taljaink torkig vannak ezekkel a té­mákkal — mondja Baroűák mérnök, s hogy szavait tényekkel alátámasz- sza, megemlíti az idei első, az Iskola rektorával megtartott találkozót. — Az aula zsúfolásig megtelt, sőt na­gyon sokan kívül rekedtek. Csak hát amikor Anton Blaíej akadémikus be­szél, mindenki lélegzet-visszafojtva hallgatja a szavait. Merem állítani, hogy a hatalmas teremben nem volt egyetlen diák sem. aki ne helyeselte volna az előadó élettapasztalatait. Na­gyon sok fiatal azt szeretné, hogy ha elvégzik a főiskolát, a vállalatok, U- zeraek tárt karokkal várnák őket. De ha egy tapasztalt pártfunkcionárus mondja azt, hogy helyét az életben mindenkinek magának kell kiharcol­nia, szavainak súlya van. A műszaki főiskola SZISZ-eseinek kezdeményezését bizonyltja érdeklő­désük Is a klubmunka iránt. Hat, kü­lönféle érdeklődési köröket felölelő klubjukban 1462 'diák 'dolgozik. Az Elán klub égisze alatt működik a számítástechnikai kör. ennek gyöke­rei pedig a SZISZ számítástechnikai központjáig nyúlnak. A központot nem kell bemutatni, hiszen maholnap is­mertebb lesz, mint az Elektrotechni­kai Kar. H^nló számítástechnikai központok lesznek valamennyi diák­otthonban. Jó munkájuk további bizonyítéka: a Szlovák Műszaki Főiskola SZISZ- tagjal negyven műszaki szakkört ve­zetnek Bratislava alapiskoláiban. Az ő érdemük, hogy nagyon sok pionír­csapatban mór nem hangzik idegenül a tanulók előtt ez a kifejezés: tudo­mányos-műszaki forradalom. A műszaki főiskolán magasra tet­ték a mércét. Arra törekszenek, hogy a diákok ne csak szakmai ismerete­ket gyűjtsenek, nevelni, tudományos alkotó munkára is ösztönözni kell őket. Az intézmény vezetősége a SZISZ főiskolai bizottságával egvütt kidolgozta azt az eljárást, hogyan váltsák valóra kitűzött céljaikat. Amit pedig elhatároznak, tettekre váltják. A népgazdaság megsegítésé­re, társadalmi munka, a kollégiumok, karok környékének szépítése, a ka­pitalista és fejlődő országok fiatal­jainak nyújtott anyagi segítség, és sorolhatnánk mindazokat a tetteket, amelyekkel a Szlovák Műszaki Főis­kola SZiSZ-tagjai jellemüket nemesí­tik. Ä BECSMim mYTÄUM” Már első ta­lálkozásunkat is a közvetlenség, az őszinte baráti hang jellemezte. Petrinec Gyulá­val, az SZLKP Rozsnyót (Ro2- iiava) Járási Bi­zottsága titkárá­val beszélgetni annyit jelent, mint betekinteni egy ember változatos életébe, ké­pet nyerni egy fiatal, fzig-vérig kommunistáról. Negyven évvel ezelőtt édesapja egy munkatáborból, szinte a ha­lál torkából megmenekülve tért vissza a felszabadult hazába. Pet­rinec Gyula abban az Időben cse­peredett, mikor még nem beszél­hettünk jólétről. Szegény munkás­családban nőtt fel. Rozsnyó a vasércbányászat ősi fészke, ahol a mesterség apáról fiúra szállt, ö Is a hagyományok diktálta é- letúton Indult el. — Kitanultam esztergályosnak, és a helyi ércbányában álltára munkába. A tényleges katonai szolgálat után egy Ideig géplaka­tosként dolgoztam. Büszke vagyok ezekre az évekre, arra, hogy mun­kás voltam, kétkezi munkás. Itt lettem kommunistává Is. Érdekelt a hányászflatalok sorsa, képessé­geim szerint mindig is igyekeztem aktív részt vállalni a SZISZ-élet- ből. A hatvanas évek végén a CSISZ feloszlott, a fiatalság átmenetileg holtvágányra Jutott. A bizonyta­lanságból, az átmeneti dezorien- táltságból végül a Szocialista If­júsági Szövetség megalakítása je­lentette a kiutat. Ahhoz, hogy a mozgalom életképes legyen, min­denekelőtt öntudatos és áldozat­kész SZISZ-vezetőkre volt szük­ség. Ekkor esett a választás töb­bek között Gyulára, akit féléves előképzés után a SZISZ járási bi­zottságának titkárává választot­tak. Nem volt egyszerű a felada­ta. — A dezorlentált fiatalság egy része nem hitt a megújhodásban, de szerencsére többen voltak azok akik megértették és szükségesnek tartották a konszolidációt és az alkotó, becsületes munkát. Kitar­tást és türelmet igényelt ez ré­szünkről, akik újjászerveztük a Rozsnyói járás fiatalságának éle­tét. Szombat, vasárnap is dolgoz­tunk, csakhogy eljussunk a szö­vetkezetekbe és az apróbb fal­vakba is. Az alapszervezetek meg­alakulása után pedig útmutatást kellett adni a munkához, progra­mot a szervezeti élethez. Nem sokkal ezután Gyula a SZISZ járási bizottságának elnöke lett. Különösebben nem félt az új megbízatástól, hiszen az Idők fo­lyamán alaposan megismerte a SZISZ-esek táborát a járásban. Tudta, kire mikor lehet számíta­ni, és kitől mit várhat. Különösen a bányászfiatalok áldozatkészsé­gére és munkasikereire épített. Munkája elismeréséül neve beke­rült a SZISZ Közép-szlovákiai ke­rületi és Szlovákiai Központi Bi­zottságának becsületkönyvébe. Közben elvégezte a pártfőiskolát. A járási pártbizottság lekto­raként igyekeztem kamatoztatni a főiskolán szerzett ismereteimet. Örömmel tartottam meg az elő­adásokat, és örültem, ha a záró­vizsgákon, mély és alapos tudás­ról tettek tanúbizonyságot a hall­gatók, mert úgy éreztem, ez egy kicsit az én munkámat is minősí­ti. Két év után a Járási pártbizott­ság politikai-szervezési osztályára kerültem, de az oktatáshoz, isme­retterjesztői feladatokhoz sem maradtam hűtlen. Megválasztot­tak az SZLKP járási bizottsága pártalapszervezete elnökévé. Ezt a tisztséget ez év februárjáig. r FJÚKOMMUNISTAK vagyis az évzáró taggyűlésig töl­töttem be. A harmincnyolc éves Petrinec Gyula jelenleg a SZLKP Rozsnyói Járási Bizottság politikai-szerve­zési osztályának a vezetője. Ez az osztály irányítja, segíti és ellen­őrzi a járásban a Nemzeti Front tömegszervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak a munkáját. Az ifjúsági szervezetekre különösen odafigyel, mert ahogy mondja: a SZISZ a szívéhez nőtt. Sohasem gondol azonban arra, hogy a fia­talokat előnyökhöz juttassa, el­lenkezőleg, tőlük kétszeresen ha­tékony munkát vár el. Részletei­ben is ismeri a SZISZ munkáját. Tudja, hogy a falusi szervezetek­nél vannak a legnagyobb tartalé­kok, és ezek felemelkedéséért a helyi nemzeti bizottságoknak és a falusi pártalapszervezeteknek is többet kell tenniük a jövőben. A Nemzeti Front képviselőtes­tületeibe történő választások elő­készítése, megszervezése és lebo­nyolítása rá és az osztályra kü­lönösen Igényes feladatokat ró. Az elkövetkező időszak legfonto­sabb feladatairól beszélve azon­ban másra is kitér: — Távlati terveink és felada­taink a járási és kerületi párt- konferenciák, illetve a XVlI. párt- kongresszus határozataiból tevőd­nek össze. Már most is van azon­ban egy-két sarkalatos pontja a jövő tervezetének. Szükségszerű­en és halaszthatalanul meg kell oldani Rozsnyó és környékének vezetékes Ivóvízzel való ellátását. A város további fejlődése és ú- jabb lakótelepek létesítése szem­pontjából ez a feladat meghatá­rozó jelentőségű. Ugyancsak köz­érdek diktálja a járási kórház é- pítésének befejezését, és okvetle­nül kell egy művelődési ház a járási székhelyen. Család, pihenés, szórakozás — bizony kevés ideje van erre Pet­rinec Gyulának. Nem titkolja, hogy sokat köszönhet feleségé­nek, Valériának, aki megértő, tü­relmes társ. Gyula szüleivel e- gyütt olyan családi hátteret te­remtett számára, ahol mindig erőt meríthet a további munkához. Két kislányuk, Eleonóra és Beáta na­gyon szeretnek apjukkal Játszani és a természetbe Járni. Már alig várják a nyarat, hogy útra kelje­nek, és a család együtt tölthesse a szabadságát. — Jelen pillanatban legfonto­sabbnak tartom a bizonyítást. Fe­lelősségteljes beosztásomban sze­retnék becsülettel helytállni. Polgári László (A szerző felvétele)'

Next

/
Thumbnails
Contents