Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-18 / 11. szám

I új ifjúság 2 Kommentárunk Szlovákia helye nép­gazdazdasá^imkban Szlovákia ma a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság dinamikusan fejlődő része Gazdaságunknak sikerült al kalmazkodnia a rohamosan növekvő követelményekhez Ez annál is nagyobb ered mény, hiszen tudjuk, hogy a gazdaságfejlődés kimerí­tette azokat a lehetősége­ket, amelyekre a múltban számíthatott. Ezek voltak: a felszabadult munkaerő-tar­talék kihasználása, az olcsó nyersanyagok, a mennyiségi növekedést lehetővé tevő be ruházások stb. Ebben a sza­kaszban, amelyben ma dől gozunk, nincsenek fölösle­ges munkaerő-tartalékok, pontosabban a tartalékok feltárása és szükségszerű át­csoportosítása már új gon­dolkodást, új szervezési le­hetőségeket Igényel. Tudjuk, hogy megdrágult a nyers­anyag és az energia, beszO kUItek a beruházási lehető­ségek, a mennyiségi növeke­dést nagy beruházások árán a népgazdaság már nem vi­seli el. A CSKP vezető szervei jog­gal állapíthatták meg, hogy lényegében megszűntek a Csehország, illetve Szlovákia közötti történelmileg kiala­kult gazdasági, politikai és kulturális különbségek. A fiatalabb nemzedék számá­ra érdemes megemlíteni, hogy nem egészen negyven esztendő alatt sikerült a hetvenéves lemaradást be­hozni. A CSKP mély fele­lősségérzetének köszönhető, hogy a tőkés fejlődésben elkésett Szlovákia és annak legelmaradottabb vidékei tu­datos és átfogó területfej­lesztési Intézkedések követ­keztében felzárkóztak ha­zánk fejlettebb tájegységei­nek szociális és gazdasági szintjéhez. Ma már szinte hihetetlen, hogy közvetlenül a második világháború után Dél-Szlováklában a lakosság­nak több mint a 65 száza­léka az alacsony termelé­kenységű mezőgazdaságban dolgozott. Az 1946-os sta­tisztikai adatok szerint a Dunaszerdahelyl (Dun. Stre- da) járásban csak 503 ipari alkalmazott volt. Ma ennek több mint a tizenötszörösét találjuk. A kiegyenlítődést elősegí­tette az a tény, hogy az előállított társadalmi javak Szlovákiában 1948-től 1960- Ig 27, 1970-ig 47, 1980-ig pe­dig 79,5 százalékkal gyor­sabban bővültek, mint Cseh­országban. lelenleg az or­szág nemzeti jövedelmének 30,4 százalékát teremtik elő Szlovákiában. A fejlett Intenzív gazda­ságot szimbolizáló vállala­tok közül Preíovba települt a „Robot“ elnevezésű cseh­szlovák-szovjet közös válla­lat, amelynek az automati­zált rugalmas ipari termelé­si rendszerek elterjesztésé­ben kulcsszerepet szántak nemcsak nálunk, Csehszlo­vákiában, hanem más KGST- tagországokban is. A szlo­vákiai beruházások erőteljes ütemét érzékelteti, hogy pél­dául az idén három kiemelt létesítmény, a mochovcei a- tomerőmű, a gabCfkovo- nagymarosl vízi erőmű, va­lamint a Szovjetunióból ér­kező ÚJ tranzit földgázveze­ték építésén 1,8 milliárd ko­ronával kell több munkát elvégezni, mint tavaly. A személyi fogyasztás is gyorsabban növekszik majd az országos átlagnál. 1990- Ig Szlovákiában 16 százalé­kos bővüléssel lehet számol­ni az országos 11—12 szá­zalékkal szemben. Ezek az eredmények teljes egészé­ben bizonyítják. hogy a múltban gyökerező gazdasá­gi aránytalanságok és e- gyenlótlenségek felszámolá­sával teremthetjük meg a nemzetek és nemzetiségek valóságos egyenlőségének a- lapvető feltételeit. Strasser György __________________________ TUDÓSÍTÁS EGY ZENIT-VERSENYRŐL Korunk színvonalán A mező­gazdaság magas fokú gépesítése korkövetel­mény. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizott­sága azzal járul hozzá a kérdés megoldásához, hogy a ZENIT-mozgalom része­ként két éve megrendezi az ifjú gépesltők versenyét. A II. évfolyam szlovákiai dön­tőjének résztvevői a minap a mezőgazdasági technika rovlnkai kutatóintézetében mérték össze tudásukat, ké­pességeiket. Nem mondhatom azonban el fenntartás nélkül, hogy a korszerű mezőgazdasági gépesítés legjobb úttörőinek seregszemléjén lettem vol­na. Tánczos Tibor mérnök, a SZISZ SZKB mezőgazdasá­gi alosztályának vezetője is bosszankodott kissé, hogy a SZISZ járási és kerületi bi­zottságai ros.ízul vagy fél­reértelmezték a verseny sza­bályait, mert zömében nem a legjobb gépesítőket, ha­nem a véletlenszerűen kivá­lasztott gépjavítókat küldték el. — A gépesítők versenyé­vel azt követjük, hogy fel­karoljuk a mezőgazdasági műszaki értelmiséget. A ku­tatóintézet szakemberei a verseny elméleti részét Is úgy állították össze, hogy felmérje a résztvevők tudá­sát az üzemszervezéssel és az általános gépesítéssel összefüggő kérdésekben. E- zek természetesen a vezető beosztású dolgozók. Illetve a középkáderek munkájára vonatkoznak. A gyakorlati rész inkább már csak kie­gészítője volt a versenynek. Abból Indultunk ki, hogy aki a munkát irányítja, az szükség esetén képes legyen a fejögép vagy a karburá­tor megjavítására is. Sajnos, a járási és kerületi bizottsá­gok kevés figyelmet szentel­tek az alapfordulóknak és Dusán Longauer, a SZISZ SZKB alelnöke méltatja a verseny jelentőségét. Balra Ján Kuchár mérnök. a járási döntőknek, néhol meg sem rendezték őket. Aztán elküldték ide azokat, akiket hirtelen elökerítet- tek. Viszont éppen ezért nagyra becsülöm a résztve­vők eredményeit, mert ké­pesítésükhöz képest megle­hetősen jól szerepeltek. Töb- bé-kevésbé sikerrel birkóz­tak meg azokkal a kérdé­sekkel, amelyeket mérnöki kádereknek szántak. A jö­vőben azért mégis nagyobb gonddal kell megszervezni az első fordulókat, hogy mi­nél többen induljanak, és a döntőbe valóban a legjob­bak jussanak el. Tizenhármán versenyez­tek, harminc nehéz szakmai kérdésre kellett válaszolni­uk. A verseny gyakorlati ré­szében hat feladatot oldot­tak meg: hegesztettek, me­netet vágtak, beállították a traktor karburátorát, a fejő- berendezés pulzusszabályo­zóját, szétszedték és össze­rakták a traktoros pótkocsi villamos csatlakozóját, és vizsgáztak traktorvezetői ü- gyességből. A verseny mind­két részében 30—30 pontot gyűjthettek össze. A részt­vevők nagy szakmai tudá­sára vall, hogy a győztes DuSan Boroä, a Soporftai Efsz-ből a 60 lehető pont­ból 50-et gyűjtött össze. A második helyezett Tibor Pe- clar mérnök, a Klátová No- vá Ves-1 szövetkezetből 47- et, a tavalyi győztes Miro­slav Matlák Sari,5ské Soko- lovcéből negyvenhármat. A csapatversenyt a Nyugat- szlováklal kerület csapata nyerte a Közép- és a Kelet- szlováklal kerület csapata előtt. Peciar mérnök kivételével valamennyien szakközépis­kolát vagy szaktanlntézetet végzett gépjavítók voltak, illetve a Közép-szlovákiai kerületet szakmunkástanu­lók képviselték. Dicséretük­re legyen mondva, hogy nem Ijedtek meg a nehéz felada­toktól, és a verseny alapján elmondhatjuk: a mezőgazda­sági műszaki káderek tudá­Tánezos Tibor, a SZISZ SZKB alosztályának vezetője gratulál a győztesnek. sa meglehetősen alapos. Ez így jó, így helyes, mert e nélkül már nem boldogulha­tunk a mezőgazdasági ter­melésben. Ezt fejtegette rö­vid záróbeszédében Ján Ku­chár mérnök, az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezési Minisztériumának osztályve­zetője is, amikor a követ­kezőket mondta: — Ma már a mezőgazda­sági termelésben sem az a helvzet, mint néhány évvel A tavalyi győztes, Miroslav Matlák hegesztés közben. Ezúttal csak bronzérmes lett ezelőtt, hogy termelni kell minden áron, kerül, araiba kerül. Itt Is első számú kö­vetelmény, hogy olcsón, gaz­daságosan termeljünk. Ezt azonban csak nagy tudású emberekkel valósíthatjuk meg. Ezért támogatok min­den olyan kezdeményezést, amely a mezőgazdasági dol­gozók ismereteit gyarapítja, mint ez a ZENIT-verseny is. A rovlnkai verseny Is azt bizonyította, hogy a mai fia­talok már korunk színvona­lán gondolkodnak. Nem ir­tóznak a tanulástól, nem tartják feleslegesnek a szak­mai továbbképzést. A győz­tes DuSan BoroS is. bár mindmáig gépjavítóként dol­gozik a szövetkezetben, an­nak idején elhatározta, hogy tovább képezi magát, és é- rettségl bizonyítványt szer­zett. — A katonai szolgálat le­töltése után — mondja a hu­szonhat éves fiatalember — úgy éreztem, hogy tanulnom kell, mert meg ítéli ismer­nem a legújabb gépeket, be­rendezéseket, technológiá­kat. Nehéz volt a munka mellett még esti Iskolába is járni, de úgy érzem, meg­érte. Palágyi Lajos A szerző felvételei A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÉVFORDULÖIÁRA Tovább vitte a forradalom zászlaját A nagy októberi szocialista forrada­lom győzelme után, 1919. március 21-én Magyarországon is győzött a proletár- forradalom, kikiáltották a Magyar Ta­nácsköztársaságot. A magyarországi ese­mények Igazolták, hogy a szovjetforra­dalom nem egyedi és rendhagyó eset, s a világforradalom perspektívája nem utópia, hanem reális lehetőség. Lenin például a Magyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának hallatán megállapította: ..A szovjetforma feltartóztathatatlanul ter­jed.“ Kortársa és harcostársa, Clara Zetkin pedig a kővetkező szavakkal üdvözölte az új munkésállamot: ,,A magyarországi proletariátus győzelme tüzes nyelvvel SZÓI a világ bőrrabszolgálhoz... A ma­gyar proletariátus merész cselekedete ugyanakkor erősül a kluzsorázott dol­gozó tömegek önbizalmát, harci szelle­mét, teremtő elszántságát. Meggyorsítja a forradalom menetét mindenütt, ahol az már rohamra Indult a rend ellen.“ A magyarországi szocialista forrada­lom békés úton ment végbe azután, hogy a polgári rend teljesen csődbe Jutott. A burzsoá kormány a forradalmi tö­megek nyomásának hatására arra kény­szerült, hogy atadja a hatalmat a pro­letariátusnak. A Magyar Tanácsköztár­saság bebizonyította, hogy a szocialista forradalom nem csak fegyveres felkelés útján győzhet, és megcáfolta az oppor­tunisták és a reakció azon állítását, hogy a proletárdiktatúra hatalomra ju­tását mindig vérontás és terror kísért. A lenlnlzmus kedvező talajra talált Ma­gyarországon, mert a munkástömegek saját kérdéseik megoldását Ismerték fel benne. Lenin a magyarországi esemé­nyeket értékelve ezt Irta; ,,Mt Itt a szovjet hatalom győzelmén kívül erköl­csi győzelmet Is arattunk ... a burzsoá­zia beismerte, hogy a legnagyobb vál­ság pillanatában ... nem lehet más ha­talom ,mlnt a tanácshatalom, mint a proletariátus diktatúrája.“ A forradalom azért Is győzhetett, mert élére állt a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja, amely Kun Béla javaslatára egyesült a Szociáldemokrata Párttal és megerősödött. A tömegek nagy lelkese­déssel fogadták a történelmi fordulatot és támogatták az új hatalom Intézkedé­seit. A Tanácsköztársaságnak nagy ne­hézségekkel kellett megküzdenie, de en­nek ellenére rövid idő alatt nagyon so­kat tett a dolgozók életkörülményeinek megkönnyítésére. Európa többi országénak haladó erői Is kitörő örömmel köszöntötték a ma­gyar proletárhatalom megszületését. Az uralkodó körök azonban kezdettől fogva ellenszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket. Féltek, hogy a magyar proletariátus győzelme ösztönzést ad sa­ját országuk forradalmi erőinek. Eduard Bencé csehszlovák külügyminiszter már­cius végén például Interjút adott a The Tlmes-nak, s ebben többek között a kö­vetkezőket mondta: ,,Nem kétséges, hogy a bolsevizmus feltartóztathatatlan, és nagyon fontos gyors Intézkedéseket ten­ni megállltésára .. .* . Bartlett angol újságíró pedig így fo­galmazott: ..Mo.szkva gyűlöletes tanítá­sát három órányira hozta (a Tanácsköz­társaság — a szerk. megj) Bécshez. egynapi útra Berlinhez és csupán 36 órányira Párizshoz.“ Ezért az Imperia­lista reakció nyílt ellentámadásba ment át. Az antant bujtogatására a román ki­rályi csapatok április 16-án támadást In­dítottak, tíz nappal később a burzsoá Csehszlovákia Is megtámadta a fiatal proletár államot. Aktivizálódott a belső ellenforradalom, és délről francia és jugoszláv egységek szorongatták az or­szágot. A munkástanács mozgósította a pro­letariátust. Két nap negyvennégyezer ember állt be a Vörös Hadseregbe. A proletár lnternaclon,allzmus nagyszerű megnyilvánulásaként román, délszláv, német, cseh, szlovák, lengyel, bolgár, olasz és más nemzetiségű önkéntesek Is harcoltak a Vörös Hadseregben. Az új népi hadseregnek sikerült megállítania az előrenyomuló csehszlovák és román egy.ségeket, és ellentámadásba ment át. Ennek során gyózolmesen nyomult elő­re, tíz nap alatt elérte Bardejovnál a lengyel határt. A felszabadított szlová­kiai területeken tanácsok létesültek, és 1919. június 16-án PreSovban kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Az északi hadjárat sikerét ellenére a Tanácsköztársaság helyzete egyre súlyo­sabb lelt. Külső segítséggel az ellenfor­radalom Is átfogó szervezkedésbe kez­dett. A nemzetközi reakció elfojtotta a világ második proletárhatalmát. Mind­össze 133 napig maradt fenn, de meg­mutatta a világnak, hogy mire képes a proletariátus, ha egységesen és szerve­zetten lép lel. K. M. PÁRTUNK ÉS IFJÚSÁGI MOZGALMUNK HAGYOMÁNYAIBÓL --------------------­Felzárkózik a Kostufra VII. Az egye­temeken és főiskolákon i Csehszlová­A kia Kommu­nista Pártjá. nak és a Csehszlovák ^ ^ Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek kezdetben csekély befolyása volt. Ez azzal magyarázható, hogy sem a pártnak, sem a Kom- szomolnak nem voltak ott alapszervei; a diákok kö­zött csak nagyon kevés mun­kás származású hallgató volt, akik, magukévá tehet­ték volna a kommunista esz­méket. Időközben a Csehszlovák Diákok Központi Szövetsége teljesen a burzsoázia hatosa alá került, a Főiskolások Szövetsége reakciós progra­mot követett, a Középisko­lás Diákok Szövetésge, a- mely még a háború után a- lakult, hanyatlanl kezdett, mert a hatóságok a közép­iskolákon mindennemű po­litikai tevékenységet betil­tottak. A CSKP és a Komszomol előtt állt a sürgős feladat, hogy a Kommunista Ifjúsági Internaclonálé irányelvei a- lapján megszervezze a kom­munista diákok mozgalmát, s a diákokat kapcsolatba hozzák a kommunista és munkásmozgalommal. Így jött létra 1922-ben, tehát egy évvel a Komszomol megalakulása után a Koscu­fra (Komunlstlcká student- ská frakce — Kommunista Diákfrakció). A Kostufra nem volt alap­szervezet, hanem a párt se­gédszervezete, amelynek e- leinte választott vezetősége sem volt. Tagjai a lakóhely szerinti párt- vagy Komszo- mol-szervezetekben dolgoz­tak. A Komszomol nevezte ki a vezetőséget és ellen­őrizte tevékenységét. E felemás helyzet ellené­re a Kostufra nagyon sokat tett a diákok körében a szo­cializmus eszméinek népsze­rűsítéséért, s nemcsak a munkás származású diákok, hanem az értelmiségiek és a középrétegek gyermekei Is együttműködtek vele. A moz­galmat támogatták a DevSt- silbe tömörült fiatal művé­szek és kulturális tényezők, akik közül elsősorban jifi Wolkert és FrantiSek Halast említhetnénk. A kommunis­ta diákok rendelkezésére bo­csátotta Var című folyóira­tát Zdenfik Nejedig. Később Avantgarda címmel saját fo­lyóiratot alapítottak. Röviddel a Kostufra létre­hozása után Prágában meg­alakították a szélesebb plat­formon működő Nemzetközi Szocialista Diákbizottságot, amely a kommunista diáko­kon kívül a cseh és német szocialista és szociáldemo­krata fiatalokat Is tömörí­tetté. Szlovákiai Szocialista Diákok Szabad Egylete né­ven a Prágában tannlő bal­oldali szlovák diákok 1922- ben létrehozták saját szer­vezetüket, amelyből később megalakult a haladó fiatal értelmiségiek Dav neiM cso­portja. Ez a csoport, illetve tagjai álltak később Bratls- lavában a Szocialista Aka­démikusok Egyletének böl­csőjénél és nagy befolyást gyakoroltak a Szlovák Diá­kok Szövetségére is. Valamennyi csoportosulás­ban erősen érződött a Kos­tufra, és rajta keresztül a CSKP, illetve a Komszomol befolyása. A Kostufra több­ször eredményesen harcolt a diákok jogos követelései­ért, a magasabb ösztöndíja­kért, az olcsóbb és több el­látásért a menzákon, de leg­nagyobb jelentősége abban volt, hogy a diákokat — származásra való tekintet nélkül — Igyekezett meg­nyerni a proletariátus és a CSKP ügyének. Ily módon egy haladó egységes diák- front létrehozására tett sN keres kísérletnek tekinthető. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents