Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-11 / 10. szám

Ij i^iiság 21 KOMMENTÁRUNK Megelőzéssel a bűnözés ellen A bűnözés elleni küzdelem hosszú és nehéz folyamat — mondotta dr. Ján Pjeä- öák, az SZSZK Igazságügy-minisztere —, hiszen egy törvénysértésre hajlamos réteg tudatos megváltoztatásáról, átneveléséröl van szó. Elégedetten nyugtázhatjuk viszont, hogy hazánkban a bűnözés aránya összehasonlít­hatatlanul jobb, mint a fejlett tőkés orszá­goké. Bűnözés szempontjából a kiegyensú­lyozott, szélsőségektől és széles körökben riadalmat keltő bűncselekményektől mentes országok közé tartozunk. A tőkés országok­ban napról napra előforduló súlyos bűn­cselekmények, hivatásos szervezett bűnöző csoportok nálunk nincsenek, a tömegmé­retű kábítószer-fogyasztás idegen hazánk állampolgáraitól. A ml viszonyaink között a^ kisebb súlyú bűncselekmények a jellem­zők. A statisztikák évről évre azt mutat­ják, hogy bűncselekmények döntő többsé­gét az enyhébb megítélésű vétségek jelen­tik. Bár a bűnözés egésze lényegében nem változik, több körülmény kedvező jelenség­ként értékelhető. A már fentebb idézett 1- gazságügy-miniszter egyik sajtótájékoztató­jában elmondotta, hogy elenyésző például az államellenes bűncselekmények száma, ami társadalmi rendünk stabilitását mutat­ja. Nálunk nincs szervezett alvilág és szer­vezett bűnözés sem. Az egvénenként fellé­pő veszélyes törvényszegőkkel viszont a leghatározottabb eréllyeí kell fellépnünk. Mindebből az következik, hogy sem meg­nyugvásra, sem pánikkeltésre nincs okunk. Elmondható az is, hogy évenként egyes bűncselekmények száma csökken, másoké emelkedik. A növekedés olykor a felderítés aktivizálódásával Is összefügg. Például a gazdasági élet területén elkövetett bűncse­lekmények közül egyre többet tár fel a rendőrség, leleplezi az élősdl, harácsoló, korrupt vagy spekulációs tevékenységet folytatókat és sok esetben gátat vet a mun- kanélkül szerzett jövedelmeknek. Az Ismertté vált bűncselekmények számá­nak növekedése mellett a bűnözés struk­túrája viszonylag állandó. A vagyon elleni bűncselekmények képviselik a teljes bűnö­zés legnagyobb hányadát. Az esetleges bűncselekmények megaka­dályozásához tartozik az a tény is, hogy az állampolgárok vagyonának gyarapodá­sával nem tart lépést az azok megóvására fordított erőfeszítés. Olykor még a betöré­ses lopásokat is az teszi lehetővé, hogy az állampolgárok minden felkérés és figyel­meztetés ellenére nem gondoskodnak a megfelelő biztonsági berendezésről, zárak­ról, sőt a zárak használatáról'sem. Ugyan­ez elmondható a társadalmi tulajdon védel­méről is. A közös tulajdon kezelői egyes helyeken még mindig nem állnak hivatá­suk magaslatán. Előfordul, hogy a gazdál­kodó szervek nem tesznek határozott lé. péseket a bűncselekményeket lehetővé tevő körülmények felszámolására. És itt ismét Igazságügy-miniszterünket Idézném, aki ki­jelentette: a népgazdaság egész területén meg kell követelni, hogy a felelős vezetők hajtsák végre és ellenőrizzék alárendelt szerveiknél a törvényesség védelméről rájuk háruló feladatokat. Külön gond továbbra is a közlekedés problémája. A balesetek és az emberáldo­zatok viszonylag magas száma révén ez nagy gondja társadalmunknak. A forgalom fo­lyamatos növekedésével a közlekedési bűn- cselekmények szánia is gyarapszik. Válto­zatlanul magas a közlekedési szabályok durva megsértése, a gyorshajtás, az agresz- szlv vezetés. A bűnüldözés szervei meg vannak győ­ződve, hogy a megelőzés a leghatásosabb fegyver a bűnözés elleni harcban. A szi­gorúbb és hatékonyabb ellenőrzés a rend, a fegyelem következetes megkövetelése is a megelőzést szolgálja. Ez vonatkozik a gazdasági életre és minden munkahelyre. Strasser György Évzáró taggyűlésekről jelentjük # Évzáró taggyűlésekről jelentjük # Évzáró taggyűlésekről jelentjük Állami, támogatásból Társadalmunk szociális politikája a dolgozók igényelnek messzemenő kielégítésére irányul. Ennek egyik kézzelfogható megnyilvánulása a lakáshelyzet megoldásúnak támogatása rend­kívül előnyös kölcsön folyósításával. A Szlo­vák Állami Takarékpénztár 200 ezer koronáig terjedő kölcsönt folyósíthat mindössze 2,7 szá­zalékos kamatra (a kamat bizonyos esetekben, például helytakarékos sorház építése esetén. 1 százalékos is lehet). A visszatérítési idő magánerőből építkező polgároknak 30 évig ter­jedhet. Az előnyös teltételek mellett folyósított köl­csönök iránt nagy az érdeklődés. A Kelet- szlovákiai kerületben az előző ötéves tervidő­szakban mintegy 13 ezer személy folyamodott lakásépítésre fordítható kölcsönért. A takarék- pénztárak félmllllárd koronát juttattak e cél­ra További SOO személynek a lakás korszerű­sítésére íolyósítottak kölcsönt, együttvéve 14 millió korona összegben. Nyilván kevesen tudják, de a munkaadók további 45 ezer korona kölcsönt nyújthatnak alkalmazottaiknak lakásépítésre a szakszerve­zet kulturáils és szociális alapjából. A polgá­rok ebből az összegből megtéríthetik a taka­rékpénztári kölcsön kamatját is. P. h. A SZISZ-alapszervezetekben befejeződött a mozgalmi ív eredményeinek, ta­pasztalatainak összegezése. A SZISZ-tagok egyenként és közösen is számot adtak arról, hogyan teljesítették a tagsággal járó kötelezettségeiket, mit vál­laltak és tettek a közösség és saját fejlődésük érdekében, mivel bizonyí­tották felelősségüket szűkebb és tágabb környezetükért. Összegezték a SZISZ- alapszervezetek az évi munkatervük teljesítését, a politikai képzést, a mun­kaversenyt és tanulmányi mozgalmakat, a kulturális életet, a szabadidő el­töltését és a sporttevékenységet, s kitűzték az idei feladatokat. Együtt élnek az üzemmel Habenik Bernadett a Dunaszerdahelyi (Diin. Streda) Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat SZISZ-alapszervezetének el­nöke. Amikor az évzáró taggyűlés után azt kérdeztem tőle, hogy mivel járultak hozzá üzemük küldetésének a teljesítéséhez, csöp­pet sem jött zavarba. — Együtt kell élni az üzemmel, ismerni kell a feladatokat, de a problémákat is. Mindig arra kell irányítani a tagság fi­gyelmét, ami a legfontosabb. Ügy érzem, hogy mi ennek köszönhetjük mindazokat az eredményeket, amelyeket a brigádmoz­galomban és a társadalmi munka szaka­szán el tudtunk érni. Jó hozzáállásunknak is köszönhetjük, hogy ma a járás legjobb alapszervezetei között tartanak bennünket számon. Ugyanakkor rendszeres munkával, hatékony agitáclós és propagáciős tevé­kenységgel az átlagosnál jobb eredménye­ket értünk el a politikai-nevelő munka sza­kaszán is. — Mit tartasz a múlt év legnagyobb e- redményének? — Mindenekelőtt azt, hogy tervünket az utolsó betűig sikerült teljesítenünk. Oj ta­gokkal bővíthettük a taglétszámot, a tár­sadalmi munkában vállalt feladatokat túl­teljesítettük, két önkéntes véradót toboroz­tunk. Nagy figyelmet fordítottunk azokra, akik már családosak. A múlt évben ml szer­veztük meg a gyermeknapot. Öröm volt nézni, hogy örültek a gyermekek az aján­dékoknak, a közös játéknak. A sikeren fel­buzdulva vállaltuk a télapó ünnepség meg­rendezését Is. Ez szintén nagyon jól sike­rült. — Milyenek számotokra a munkafelté­telek? — Üzemünk gazdasági vezetése maximá­lisan támogatja az Ifjúsági szervezet mun- ■ káját. Gondoskodtak róla, hogy legyen hol megtartanunk az összejöveteleinket, ren­dezvényeinket. A társadalmi munkát ille­tően Igyekeznek olyan feltételeket terem­teni, hogy az valóban eredményes lehessen. Társadalmi munkánkat úgy jutalmazzák, hogy nyáron, de ha kell télen is rendel­kezésünkre bocsátják az üzemi autóbuszt. Így a tagokat minden évben el tudjuk vinni egy-két kirándulásra. Természetesen az ü- zemünk pártszervezete sem feledkezik meg rólunk. Nemcsak ellenőrzik munkánkat, ha­nem segítenek annak megszervezésében is. Erre főleg a politikai-nevelő munkában van nagy szükségünk. Ök biztosítják általában az előadások lektorait. Ugyanezt elmond­hatnám a többi tömegszervezetről is. Va­lamennyivel szorosan együttműködünk. Ná­lunk már mindenki megértette, hogy ez a siker egyik legfontosabb biztosítéka. — Mit adtatok viszonzásul ennek a s»- gitségnek a fejében? — Főleg azt, hogy becsületes munkát végez minden tagunk a maga munkahelyén. De vállaltuk a már említett társadalmi munkán kívül a munkahelyünk környezeté­nek rendbentartását és az Ifjúsági Fény. szóró segítségével a hiányosságok feltárá­sát ts. Segítünk az üzem- és fűtőanyagok­kal valő jobb gazdálkodásban és ott va­gyunk mindenütt ahol a gazdasági ered­ményeink születnek. Tehát Ifjúsági szerve­zetünk meghatározó szerepet tölt be üze­münk gazdasági és politikai életében Is. Kamocsai Imra ipíló szellemben A Safárikovől Mezőgazdasági Szakközép- Iskola első szakosító osztálya SZISZ-alap- szervezetének évzáró gyűlésén Kovács Im­re, az Iskola ifjúsági szervezetének elnöke terjesztette elő a beszámolót. Az osztály tlsztaságfelelőse, Zsákovlcs Mária, bírálta egyesek könnyelmű magatartását és néhány új ötlettel rukkolt elő. Tóth János, a sajtó- felelős elmondta, hogy az osztály tanulói,a BOZAKAlASZ című Iskolai lap szerkeszté­séből Is alaposan kiveszik részüket. A pedagógusok közül Simon tanár. Ja­vaslatot tett a faliújság dinamikusabb szer­kesztésére, míg Danis tanárnő a tanulók elért tanulmányi eredményeit értékelte. Az osztályfőnök Bálint tanár dicséretben ré­szesítette a tanulókat, amiért a tanulás te­rén iskolai méretben a másodikok lettek. Koller Sándor JUBILÁLÓ VÍZMŰ Százéves a Bratislava! Fővárosi Vízmü­vek. Pontosabban — 1886. február elsején kapott Bratislava központjának a lakossá­ga először vízvezetékből ivóvizet. A nyil­vános vízvezetéket a mai Szlovák Nemzeti Színház előtt helyezték üzembe. Nehéz len­ne még dióhéjban Is vázolni az eltelt év­század alatti fejlődést, így kössünk ki a Jelennél. Tavaly Bratislava 406 .ezer 625 lakosa kapta az ivóvizet a vízvezeték-hálőzatböl. Az egy lakosra jutó napi vízfogyasztás 611 liter volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy bármelyikünk is ennyit használt, volna a. főzésre, tisztálkodásra és egyebekre. Ebbe az ipari vállalatok. Intézmények fogyasztá­sa is bele volt számítva. A fejenként valós napi mennyiség 240 liter.. Vízvezeték-háló­zatunk tavaly 914 kilométerrel hosszabbo­dott. Sok sző esett arról Is, mennyire tiszta, Illetve mennyire szennyezett, meg arról Is, hogy jó vagy rossz-e az Ivóvizünk. Ezzel kapcsolatban Anton Lackó, a vízművek I- gazgatőja leszögezte, hogy Közép-Európá- ban Bratislavának és környékének van a legjobb minőségű Ivóvize. Arai a tisztasá­gát illeti; tavaly 231 mintát vettek, s ezek­ből, sajnos 79 esetben állapították meg szennyezettséget. Lényegesen javul majd a minőség, ha a vereknyel (VrakufiaJ tisztító- állomást üzembe helyezik, és felépül a petríalkal tlsztítöállomás. S most nézzük, mit hoz a jövő? 1995-lg Bratislava vízvezeték-hálózatának hossza 1300 kilométerre növekszik, s rákapcsolják az egész szlovák fővárost. Víztárolóink má­sodpercenként 6 ezer 90 liter vizet lesznek képesek szolgáltatni. A vízellátás azonban továbbra Is a figyelem középpontjában ma­rad, hiszen megfelelő mennyiségű és minő­ségű víz nélkül elképzelhetetlen a népgaz­daság bármelyik ágazaténak a működése, és mindez fontos összetevője életszínvona­lunk emelésének is. P. V. E nergiaszegény világunkban min­den kínálkozó forrást maximáli­san ki kell használnunk. Ügy, ahogy a vásárúti (Trhové Myto) föld­műves-szövetkezetben teszik. A vásár­útiak már évek óta az üvegházak fű­tésére, virág- és zöldségtermesztésre hasznosítják a termálvizet. A virágokon kívül jelenleg másfél hektáron termesz­tenek salátát energlatakarékosan. A napokban megkezdték a télidőben rit­kaságnak számító fejessaláta szedését. A legközelebbi hetekben közel negyed­millió fej salátát dobnak piacra. (hgyí Pártunk és ifjúsági mozgalmunk hagyományaiból ---------------------------------------------­-­Az ifjúság a gazdasági válság idején VI. Csehszlovákiában a nagy gazdasági válság idején az 1929-es évhez viszonyítva felére csök­kent az Ipari termelés. Munkások ezrei kerültek az utcára, sokan csak két-három napot dolgoz­tak hetente. A kereset még ennivalóra sem volt elég. A dolgozók széles rétegeinek egyre növek­vő nyomorúsága fokozódó elégedetlenséget váltott ki a fennálló rendszerrel szemben. A burzsoázia viszont egyre gyakrabban fo­lyamodott erőszakos módszerekhez a nö­vekvő ellenállás leküzdésére. Az ún. szo­cialista és szociáldemokrata pártok nyíl­tan elárulták a munkásosztály ügyét, szö­vetségre léptek a burzsoáziával. A munkásosztály jogaiért egyedül Cseh­szlovákia' Kommunista Pártja, az ifjúság körében pedig a Csehszlovák Komszomol harcolt következetesen. A párt mindinkább elnyerte a munkások és nincstelenek ro- konszenvét, másrészről viszont a burzsoázia fokozódó gyűlöletével és támadásaival kel­lett szembenéznie. Napirenden volt a párt­tagok és komszomollsták meghurcolása, ám ezzel sem sikerült meghátrálásra kénysze­ríteni őket. Klement Gottwald már 1929-ben, első parlamenti beszédében megalkuvás nélkül harcot hirdetett a munkásosztály Jogainak kivívásáért. Más választása az elnyomott osztályok, nak nem is nagyon akadt, a válság a pusz­ta létüket veszélyeztette. Amikor a munka- nélküliek száma és nyomora elérte a tető­fokot, 10 korona (nős munkások számára 20 korona] értékű élelmiszerutalványok ki­osztása kezdődött meg. Ezeket az utalvá­nyokat — amelyeket Igen találóan koldus­lapnak neveztek el — azonban csak azok kaphatták meg, akik már hosszabb Ideig álltak munkaviszonyban (tehát a fiatalok többnyire nem), állandó lakásuk és tartóz­kodást engedélyük volt. Ezekhez a felté­telekhez a községi hatóságok szigorúan ra­gaszkodtak. Nem sokkal volt Jobb a helyzete az al­kalmazásban levő munkásoknak, fiatalok­nak. A Mladá garda egyik munkáslevelezö- Je Irta a lap 1932. évi 10. számában a kö­vetkezőket: „A Plzefll kerületben, a Pet- rohradban levő Pite papírgyárban dolgo­zom. Háromszázan vagyunk, ebből 150 fia­tal munkás. Nekünk fiataloknak 1,60—2,40 korona között mozog az órabérünk. A fel­nőtt munkásnak — jőllehet sokan már 40 éve dolgoznak — sincs több 2,70 koroná­nál egy órára. Legtöbbször megállás nél­kül dolgozunk, gyakran még arra sincs Időnk, hogy együnk. Saját ruháinkban dol­gozunk, ezeket rendszerint gyorsan bepisz­kítjuk. Ilyen munkaütemnél gyakoriak az üzemi balesetek. Három műszakban dolgo­zunk. Még a legfiatalabb munkásokat Is beosztják éjjeli munkára, jőllehet ezt a polgárt törvény tiltja.“ Az utcára került fiataloknak nem volt mit ennlök, nem volt hova lehajtani a fe­jüket. Hidak alatt, parkokban aludtak. Kü­lönösen kilátástalan volt a lányok helyze­te. Nem egy fiatal lány elkeseredésében prostitúcióra adta a fejét. A Rudt veöer- nlk, szerint a prostituáltak száma Prágában 11 ezerrel nőtt a tavalyihoz viszonyítva. Ezek között tartottak számon 45 olyan lányt Is, aki még nem töltötte be a tizen­negyedik életévét. A prostitúció útjára az éhség kergette őket. Egy 13 éves kislány úgy jutott erre a sorsra, hogy az éhség koldulásra kényszerltette. Ezt használta ki egy lelketlen üzletember.“ A válság súlyosan nehezedett az ún. Ina­sokra Is. Az iparosok és kereskedők vagy csökkentették inasaik számát, vagy még lelketlenebbül kizsákmányolták őket. Az Inasok munkaideje, persze nem függött tőle a jutalom nagysága, különösen a kisebb műhelyekben, mosodákban, üzletekben és vedéglátóiparban egyre hosszabb lett. A trnaval Coburgban például a tanoncok nap­keltétől napnyugtáig dolgoztak, egy órára mindössze 30 fillér órabért kaptak, ám a mester még ebből is csak bizonyos részt fizetett ki az inasnak. Gyakori volt az az eset, hogy a tanuló gyermekért a szülők, nek kellett fizetniük. Hasonló, sőt talán még rosszabb hely­zetben voltak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok. Látástól vakuláslg robotoltak. A fiatal, 18 éven aluli mezőgazdasági mun­kások órabére Csehországban 0,70—1,05 ko­rona között Ingadozott. Szlovákiában az órabérek még ennél Is alacsonyabbra süly- lyedtek. Mindez csak elmélyítette az Ifjúság elé­gedetlenségét és ellenállását. Egyre több fiatal kapcsolódott be az osztályharcba, a sztrájkmozgalomba. A fiatalok körében ál­landóan nőtt a CSKP Iránti bizalom, meg­győződhettek róla, hogy egyedül a párt harcol az elnyomottak jogaiért. A CSKP ős a Komszomol harci programot tűzött ki az Ifjúság elnyomása, a kizsákmányolás elleni küzdelem vezetésére. A CSKP kezdeményezésére tartották meg 55 évvel ezelőtt, március 15-én Prágában a munkanélküliek országos kongresszusát, a- melyen az ország minden részéből mintegy ezer küldött jelent meg. A föbeszámolöt Antonín Zápotopk^ tartotta meg. Leleplezte a válság és a nyomor valódi okait, felvá­zolta a kiutat. A kongresszus a következő feladatokat tűzte ki: összekötni a munka­nélküliek mozgalmát az üzemi munkások mozgalmával, harcolni az ún. gentl rend­szer ellen, amely a szakszervezeteken kí­vül állókat kizárta a munkanélküli segély­ből. A kongresszus sikerrel zárult. A követke­ző időszakban a munkások néhány ered­ményes sztrájkot vezettek, amellyel sike­rült némi részeredményt elérnlök. K. M,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents