Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-03-04 / 9. szám
új ifjúság 9 FILMSZEMLE Rendhagyóan közelíti meg a témát Elem Klimov szovjet rendező Menj és lássál című filmjében. Lldice, Oradour, Hatiny. Nevek, felkiáltójelek, a megszállók állati tetteinek felkiáltójelei. A belorusz Hatíny falu tragikus sorsának szenteli művét a dokumen- tumfilmjeiröl híres szovjet rendező. Továbbá olyan alkotások fémjelzik nevét, mint az Agónia vagy a Raszputyin halála. Most elemzett filmjéhez Alesz Adamovlcs belorusz író Hatinyl rege című alkotása szolgált alapul. A film cselekménye a második világháborúban játszódik. Központi alakja a 14 éves Flora, aki átéli ezt az apokalipszist. Faluját, összes hozzátartozóit elpusztítják a fasiszták, és szemtanúja egy további falu felperzselésének. 0 a csodával határos módon megmenekül. A nézők szeme láttára öregszik, és a kétségbeesés határán van, emberi mivoltából azonban nem vetkőzik ki. Ez a film tisztelgés az ember előtt; reménye és az előtt, hogy képes volt mindazt a borzalmat átélni. Egyúttal figyelmeztetés, mennyi fájdalom, bánat kíséri a háborút. Az 1985- ös moszkvai filmfesztiválon arany- Fanny Ardant nyal illették ezt a szovjet alkotást. A bolgár filmművészet arról közismert, hogy figyelemre méltó produkciókkal rukkol elő, s e filmek az elemzett problémákat nyíltabban, mélyrehatóbban tárják elénk. Ivan Nicsev Fekete hattyú című filmjéről is elmondható az iménti állítás. A rendező Lengyelországban tanulta ki a szakmát, és eddigi munkásságát nálunk csak a Bumeráng című filmből Ismerhettük meg. A rendező nevéhez öt film és néhány tévéjáték fűződik. A bolgár kritika eddigi legjobb filmjének a Csillagos haj, könnyes szem című művét tartja, amely nemzetközi sikert Is aratott. A forgató- könyv írójának lánya, Diana Raj- nova szintén szerepel a filmben. Hogy miért? — A legrangosabb színházaktól a legszerényebbekig hasztalan kutattam olyan balett-táncosnő után, aki eljátszotta volna a pri- mabalerinát. Akkor jutott eszembe, hogy itt van kollégám lánya, Diana, aki életre keltheti a film- heli hősnőt — mondta a rendező. Magyar-NSZK koprodukcióban készült Szabó István R e d 1 ezredes című filmje, amely sikert aratott Budapesten, Cannes-ban megkapta a zsűri díját, és bekerült az Oscar-díj várományosai közé is. Az osztrák-magyar hadsereg magas rangú tisztje az első világháború kirobbanásának előestjén lebukik, nyilvánosságra kerül, hogy a cári Oroszország kémje volt, s tette ezt nem meggyőződésből, hanem pénzért. — Filmünkben az egyik lehető variációját dolgoztuk fel az ed- Newman dig nem tisztázott témának — nyilatkozta a rendező. Redl meg van győződve arról, hogy a kormány, a társadalom, a divat és a konvenciók más típusú emberek kegyeit keresik, mint amilyen réteghez ő maga tartozik. Ezért egyike akar lenni az „álomrétegbe“ tartozóknak. Olyan ember, akinek kegyébe járnak a hivatalos szervek, aki a társadalom üdvöskéje, akinek minden óhaja valóra válik. S míg ezek a rendhagyó törekvései valóra válnak, fokozatosan mindent és mindenkit elárul. A főszerepet az Os- car-díjas osztrák színművész, Klaus Maria Brandauer játssza. A szlovák filmművészetet ezen a seregszemlén Egy kordé fájdalom című háborúellenes alkotás képviseli, amely Ján Papp ugyanilyen című regénye alapján készült. Nem mindennapi környe- Marian GeiSberg A dolgozók idei filmfesztiváljának műsora színes, gazdag. Vonzók a bemutatott filmek, a világ kiváló rendezőinek új alkotá.sai. A bő választékból azokat ragadtuk ki, amelyek témájukkal, mondanivalójukkal vagy a színészek teljesítményével keltették fel figyelmünket. Zettel és hősökkel ismerkedünk meg: a csavargók, a kitaszítottak világa tárul elénk. Ezek a csavargók és kitaszítottak a maguk módján igyekeznek valóra váltani a boldogságról alkotott elképzeléseiket. De a társadalom perifériájára vetődött emberek sorsába kegyetlenül beleszól a háború, s naiv álmaik egyszeribe szertefoszlanák. A Savanyúviznek nevezett Jakub — Marian GeiSberg fiatal színész kelti életre — hordja szét az embereknek a helyi forrásból csörgedező savanyúvizet {a nevét is erről kapta). Bármennyire 1- gyekszik is, alig tudja előteremteni a száraz kenyérre valót magának és nővérének, akivel nyomorúságos kunyhóban élnek. Jakub barátjával arról ábrándozik, hogy felkerekednek, és egy olyan országba mennek, ahol mindennek bővében lesznek, s ahol őket, a mindenki által kicsúfoltakat, becsülni fogják. A film humanizmussal, háborúellenességgel teli stilizált vallomás. Rendezője Stanislav Párnick^. Federico Garcia Lorca Vérnász című műve képezte alapját, a spanyol Carlos Saura filmjének. A film újabb bizonyíték arra, hogyan lehet a moziközönség elé vinni jól egy operát. Nem egy neves rendező megpróbálkozott már vele. A Carmen című spanyol film lenyűgöző, megkapó. A hatást csak fokozta az , hogy a rendező együttműködött a legjobb spanyol koreográfusok egyikével, Antonin Gadesszal. A megfilmesített balettban a klasszikus tartalom a reális valósággal vegyül. Szellemes a film zenei megoldása. Mérimée novellájának részleteit Bizet ismert melódiái festik alá. Lenyűgözőek a flamenco ritmusai. Szerepel a filmben a híres gitárművész, Paco de Lucia. A Végre vasárnap című francia film főszereplői Fanny Ardant és Jean Louis Trintignant. Charles Williams bűnügyi regénye alapján készítette az Időközben elhunyt Francois *Truffaut. Tehát ez a rendező utolsó alkotása. Fanny Ardant vendége volt az 1985- ös moszkvai filmfesztiválnak, s mint közeli barát, ő mutatta be a rendező filmjeiből vetített sorozatot. A művésznő egyike volt a Moszkvában körülrajongott csillagoknak. Filmbeli partnerét, Jeanl Louis Trlntignan-t több filmből is ismeri a hazai mozllátogató. Hogyan vélekedett utolsó filmjéről a rendező? — Ogy jellemezhetném, hogy ez egy házassági rémfilm. Szükségét éreztem vászonra vinni a történetet, s egyetlen női alakra alapozni. A főhősnő megtestesítője, Fanny Ardant beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Paul Newman meghökkentő magatartása USA-szerte Ismert. Hollywoodot meglepte, amikor bejelentette, hogy részt vesz az interkontinentális fegyverek ellen szervezett márciusi béketüntetésen. A menet Los Angelesből, indul és kilenc hónap múlva ér Washingtonba, a Fehér Ház elé. Paul Newman csak egy szakaszát teszi meg az ű/tnak, utána ismert művészek százai váltják egymást. Köztük Sally Fields, Michael Nouri, Frank Wells. Paul Newmant a dolgozók filmfesztiválján Sidney Lumet Ítélet című alkotásában láthatjuk. A dolgozók 1988-os téli film- fesztiválján hozzáértéssel válogatott, zsánerében gazdag kínálatot láthat a közönség. Az igényes nézők is találnak kedvükrevalót, vagy a rendezők, szereplők neve vonzza őket, vagy a filmek humanista, haladó mondanivalója. (ím) Beszámoló a segélykoncertről Amikor megalakult egy alkalmi zenekar, vagy inkább kórus, a BAND AID abból a célból, hogy egyik daluk teljes bevételét felajánlják az afrikai éhezőknek, nem gondolták, hogy ez a kezdeményezés láncreakcióként megmozgatja a világ énekeseit, együtteseit. Ezért töltött el örömmel az a hír, hogy magyarországi zenekarok Is összefogtak, egy dupla mammutkoncer- tet rendeznek. A s:^ervezök jól gondolkodtak, amikor két kategóriába osztották az előadókat, így a kemény rockot művelők és a lágyabb zene (diszkó, ü| hullám) képviselői is egy teljes estet kaptak ahhoz, hogy váltakozva húsz-húsz percen keresztül műsort adjanak. Két héttel az előadás e- lőtt már nem lehetett jegyeket kapni. A Sportcsarnok előtti hatalmas autóparkoló dél körül a járókelőktől és a várakozó közönségtől volt hangos, pedig az előadás csak kettőkor kezdődött. Vlkidál és csapata, a P. BOX kezdte a nem mindennapi szuperkoncertet. Tíz 6- rán keresztül kisebb-nagyobb megszakításokkal zajlott a gála az éhezőkért, s aki végighallgatta, öt unalmas perce sem volt. Annyira színes, sokrétű produkciót láthattunk és hallhattunk. A hatalmas sportcsarnok területén, ahová csak néztünk önfeledten táncoló, tapsoló, szórakozó fiatalt lehetett látni. A fellépések közti röpke szünetek egyike alatt megszólítottam egy fiatalt. Katona Mártát, aki Miskolcról érkezett: — Nem is tudom elmondani, milyen élmény st-í- momra ez a mai nap. lijydl- talán nem vaqyok fá'^ait. iaazán tisztelet illet mln- aenkit, aki itt ma ingyen jellép, s egyetértek mind- annyinkkal. Segítsünk, ha segíthetünk. Beszélgetésünk Itt be is fejeződött, hiszen a színpadon a Prognózis hangolt. Az a zenekar, mely az egyik legjobban kidolgozott programmal lépett közönség elé. Meg is volt az eredménye, szívesen hallgatták volna tovább őket is, de a rendezőség kívánságához Is igazodniuk kellett. Az előadók átlagon felüli teljesítményt nyújtottak; említést érdemel a Hobo Blues Band programja. Érdekes, mondhatnám, meghökkentő módon sikerült Földesnek kapcsolatot teremtenie közönségével. Meglepetés volt Révész Sándor szereplése, s jónak találtuk az EDDA és a V Moto-Rock koncertjét is. Lehetetlen felsorolni minden csapatot, de igazán rossz előadást senki sem produkált. Másnap este hatkor ismét a helyemen ültem, s csodálkozásomra még bizony jó néhány szék üres volt. Ezt a koncertet a 100 Folk Celsius nyitotta meg, örömöt szerezve ezzel a legkisebbeknek. Kár, hogy ez a koncert nem a délutáni órákban zajlott, hiszen a közönség jelentős hányadát a gyerekek alkották, így tíz után sokan eltávoztak. Amikor éjfél körül szálláshelyem felé ballagtam, akarva-akaratlan eszembe jutott Presser dalának szövege: „Mondd, mit ér egy falat kenyér?“. Koller Sándor
