Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-04 / 9. szám

új ifjúság 6 GYEMJANYENKO: Nagyszerű most a szovjet válogatót ^ 'A szovfet sportújságírók AnatoUj Gyemjanyenkót vá­lasztották az elmúlt év lab­darúgójának. A bajnokságot nyert Dinamo Kijev 25 éves hátvédjének elsősége ki­sebbfajta meglepetés, mert a szurkolók jelentős része Oleg Protaszovot favorizálta, hiszen a tavaly feltűnt 21 éves dnyepropetrovszki „cso­dacsatár“ 35 találattal nyer­te a gólkirályságot és a vb- selejtezőkön is a legeredmé­nyesebb volt. Most mégis a második helyre szorult... Az év labdarúgója persze, nem érdemtelenül kapta a legtöbb szavazatot, mert hát­véd létére nyolcszor talált az ellenfelek hálójába. Klub­jában és a válogatottban mindig kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott, nem kis részt vállalva abban, hogy a szovjet tizenegy kiharcol­ta a mexikói részvétel jo­gát. AnatoUj Gyemjanyenko a Futball és. a hoki című szovjet hetilapnak nyilatko­zott. Ebből ragadunk ki rész­leteket: — Minden poszton ottho­nosan mozog, lehet, hogy még a kapuban is megállná a helyét? .— hangzott a lap első kérdése. r— Miért ne? Sérülés ese­tén én vagyok a vészkapus. Egyébként kölyök koromban a grundon a nagyobbak csak a kapuba állítottak be. Télen pedig a féghokihálót őriztem.:. >— Ki volt az első edzője? <— Galina Gardejev. — Hogyan tud egy nő futballistákat nevelni? — Nagyszerűen értett a gyerekek nyelvén. Még te­rületi bajnokságot is nyer­tünk. — Kitől tanult a legtöb­bet? — Oleg Blohtntól. 0 min­dent tud, amit ebben a já­tékban meg lehet tanulni. — Szeret edzeni? — Igen, mert nálunk min­denki testre szabottan gya­korolhat, így kedvére fej­lesztheti egyéni képessége­it. —' Mit szól a vb-sorso- láshoz? — Igazán nem panaszkod­hatok. Két európai ellenfél­nél jobbat kívánni sem le-‘ hetett volna. A szovjet-fran­cia mérkőzésen fog eldőlni a csoportelsőség. A magya­rok a harmadik helyen jut­hatnak tovább. — Milyen most a szovjet válogatott? — A selejtezők végére nagyszerű csapat alakult kt, jóval erősebb, mint a négy évvel ezelőtti. A továbbju­tás csak minimális cél le­het ... — Miként tervezi saját jö­vőjét? / — A kijevi testnevelési főiskolára járok, de már most oktatom a srácokat. — £s mit csinál szabad­idejében? — Abból sajnos nagyon kevés van, de nem gond az eltöltése, ugyanis nőtlen va­gyok .., HÖLGYEK A fiINGBEN Ha úgy igazából szemügy­re vesszük a mai sportver­senyek mezőnyét, el sem hisszük, hogy voltak Idők, amikor a nők még nézők­ként sem lehettek jelen. 1- döszámitásunk eiott 398-ban történt, hogy egy rhodoszl asszony, bizonyos Phereniké férfiruhában elkísérte gyer­mekét a 98. ókori olimpiá­ra, ahol a fiú ökölvívásban indult és győzött. Phereniké asszony fia győzelme fölött érzett kitörő örömében kép­telen volt uralkodni magán, és egy óvatlan pillanatban elárulta kilétét. Rögtön az olimpiai tanács elé vitték, és a görög olimpiára vonat­kozó törvények értelmében Egyelőre nem a férfiakkal, csak egymással, de ... Alighanem már nincs messze az az idő, amikor akár „koedukált“ sportver­senyeknek is tanúi lehetünk. Ha 'megkésve is, de betör­tek a nők a sportnak szinte minden területére. Különö­sen az utóbbi években va­gyunk tanúi az utolsó tila­lomfák ledöntésének. A höl­gyek futásban egyre na­gyobb távokra merészked­nek. A női maratoni futás immár olimpiai szám. Leg­utóbb, a budapesti Európa- bajnokságon bemutatkoztak a blrkózónök is. Ml is be­számoltunk róla. Megtörtént az első női vfzllabda-bemu­Hattley asszony, aki megelőzte korát. ki kellett volna végezni, mert azok kimondták, hogy a közeli hegyről taszítják le azokat az asszonyokat, lá­nyokat, akik a tilalom el­lenére elmennek az- olim­piára. Phereniké asszonynak meg­kegyelmeztek, mert egy hí­res ökölvívónak volt a lá­nya és öt olimpiai bajnok volt a családban. Évszáza­dok teltek el azonban, amíg a lányok, asszonyok a te­remtés koronája mellett ki­vívták maguknak a Jogot, hogy a sportpályán Is ösz- szemérhetlk a képességeiket. tott, mint később Sugar Ray Robinson vagy Muhammad Ali. Amikor elnyerte a vi­tató, Jégkorongoznak, fut­balloznak az amazonok, és lassan beszállnak a rlngbe is. Igaz, hogy ez már nem is lesz újság, meri a múlt század végén is születtek hasonló kísérletek. A képen látható Leslie Hattley, egy skót sörgyáros felesége volt az a bátor amazon, aki a múlt század kilencvenes é- velnek elején kihívta az a- merikai Corbett Sullivant, az akkori idők profi ökölvívó­világbajnokát. Sullivan a maga idejében olyan verhetetlennek számí­lágbajnokl címet, bizonyos jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozók tízezer dollárt helyeztek számára letétbe azzal a kikötéssel, hogy a legközelebbi két év alatt szorítóba kell lépnie minden kihívó ellen, és csak akkor kapja meg a pénzt, ha győz. Ellenkező esetben az ellen­felet illeti. Tízezer dollár abban az időben kegyetlenül sok pénz volt, ma több száz­ezer dollárt is megérne. Ter­mészetesen sokan Jelentkez­tek, de üres zsebbel és fő­leg laposra verve távoztak. Hattley mamát is bizonyára a pénz ajzotta fel — három gyermek anyja volt —, hogy kihívja a bajnokot. Igaz, azt is feljegyezték róla, hogy egy kézzel felemelt egy hek­tó sört, és kihívásához mel­lékelte az angol nehézatlé­tikai szövetség ajánlását. A találkozóra — legalábbis a hírek szerint — nem került sor, de a hölgyek inváziója változatlanul tartott tovább, és tart napjainkban is. Elmúlt már az az idő, a- mikor a női atlétáknak hal­ványabb fény jutott. Napja­inkban a legjobb hölgyek már éppen olyan ismert és ünnepelt sztárok, mint a „ki­rálynő“ férfi csillagai. Mi­csoda nagy várakozás előzte meg az első atlétikai világ- bajnokságon Helsinkiben az amerikai Ashford és az NDK- beli Göhr összecsapását 100 méteren! És a VB legna­gyobb csalódása volt, ami­kor ez a párharc a tenge­rentúli vágtázónő sérülése miatt elmaradt. A legna­gyobb előítélet, megkülön­böztetés talán már csak a pénzdíjas versenyek szerve­zőiben él még, hiszen az at­létanők legjobbjai közel sem kapnak olyan vastag boríté­kot, mint a férfi vllágklasz- szisok. A sportorvosok megfigye­lése pedig azt bizonyítja, hogy a női alkat kevésbé sérülékeny, mivel a kisebb testsúly miatt mozgatórend­szerére kevesebb teher há.­A ritmikus sport gimnasztikában teijes mértékben érvé­nyesül ä mozgás és a női test szépségének harmóniája rul. A lélektani megfigyelé­sek eredménye már nem 1- lyen kedvező a gyengébb nemre, hiszen az edzők vé­leménye szerint a női atlé­ták általában sokkal érzé­kenyebbek, izgatottabbak a versenyek előtt. Akaratban és küzdeni tudásban nem maradnak el a férfiak mö­gött. A vereséget viszont nehezebben viselik el. Ennek ellenére a nők sok tekintetben megközelítették a férfiak teljesítményét. Ma már csak a legelmaradot­tabb országokban a legma­radibb gondolkodású embe­rek körében számítanak a női sportolók megmosolyog- niyaló csodabogaraknak, ne­tán elvetemülteknek. De még így is jóval kevesebb nőt találunk a pályákon, mint férfit. Ügy látszik, hogy az­ért még mindig nem eman­cipálódtak teljesen. A női egyenjogúság ellen­ségei általában a dobóatlé- tanök elrettentő testi mére­teit hozzák fel érvként a női sportolás elmarasztalá­sára. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy egy férfi dobőatléta vagy súlyemelő sem Adónisz szobra. Egyet nem lehet kétségbe vonni: a rendszeres sporto­lás és testedzés szebbé, kar­csúbbá teszi a termetet, el- lenállóbbá a szervezetet, ne­mesebbé a lelket. Legyen szó akár férfiról, akár nő­ről. Éppen ezért ne marasz­taljuk el a sport minden te­rületén szót kérő nőket, in­kább próbáljuk őket megér, teni és segíteni. Palágyi Lajos K onsztyantyln Kudrjav- cev, a negyvenes évek egyik legjobb gyors­korcsolyázója, befejezte ak­tív sportpályafutását, elha­tározta, hogy edző lesz. Már régóta ábrándozott egy ma­gashegyi műjégpályáról, ez­ért megmászta az ország szinte valamennyi hegyét, így bukkant Kazahsztánban a Zalllszklj Alatau-hegység- ben a Medeo-völgyre, ame­lyet három oldalról magas hegyek fognak körbe. Me- deo mindössze 18 kilomé­terre fekszik Alma-Atától. Itt építették meg a Medeo műjégpályát 1951-ben, S már egy év múlva megkezdődött itt az „aratás“. Az első vi­lágrekordot a szovjet spor­tolók közül 1952-ben állítot­ta fel juri] Szergejev, aki az 500 méteres távot 41,7 másodperc alatt futotta. A Medeo jégpályát, mint a rekordok műhelyét kezd­ték emlegetni, hiszen egyet­len szezon sem múlt el új rekord nélkül. A Medeo kró­nikájában több mint száz Medeo, a rekordok pályája rekordot jegyeztek fel, ame­lyeket különböző országok sportolói állítottak fel. Kezdetben a tengerszlnt felett 1691 méteres magas­ságban fekvő műjégpálya csak egy egyszerű, jéggel borított térség volt, 400 mé­ter hosszú futópályával. Ma a Medeo 10,5 ezer négyzet- méteres jégfelület, 4 hűtő­berendezéssel, 1600 reflek­torral. Öltözőiben 2500 kor­csolyázónak van hely, a be­lépődíj mindössze 50 kopej­ka. A kölcsönzőben 1000 korcsolya várja a sportked­velőket. A lelátókon 10 350 ülő. és 2100 állóhely van. A jégpálya mellett hatalmas parkoló fogadja az , autóbu­szokat és. személygépkocsi­kat. A műjégpálya augusz­tustól májusig üzemel. Napjainkban a 16 bejegy­zett világcsúcs közül 12 a Medeo pályán született. Mi a titka Medeo valóban fantasztikus rekordjainak? A magashegyi klíma, mint is­meretes, Jelentős mértékben hat a sportolók által elért sebességre. Egy jelentősége van a M^eo „gyors jegé­Ritkaság, hogy egy müjég-pálya lelátóján napozni is lehet. Csikmák Imre felvétele Medeóban készUIt nek“ is. Ez annak a víz­nek köszönhető, amellyel a pálya jegét készítik. Gyakor­latilag szinte desztillált víz, nincsenek benne súrlódást növelő idegen anyagok. A vizet a műjégpálya mellett csörgedező, a Zailljszki] A- latau gleccsereiben eredő Almaatyinka hegyi patak­ból veszik. A jégpályán a jeget gondosan csiszolják és fényesítik. A rekordokat általában gyönyörű, napfényes Időben érték el, amikor a jeget vé­kony vízréteg fedi, ami szin­tén javítja a siklást. Medeo azonban nemcsak a versenysportolók paradi­csoma, Hétvégeken autóbu­szok százai hozzák ide a mozgás kedvelőit. Naponta 25 ezren látogathatják a Me- deőt. Mindenki kedve sze­rint sportolhat. Aki akar, korcsolyázhat, a műjégAo, mások bejárhatják a festői hegyi ösvényeket. Fentebb a hegyekben meredek csú­csok várják az alpinistákat. APN

Next

/
Thumbnails
Contents