Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-04 / 9. szám

új ifjúság 5 0], közös gázvezeték felépítésé­ről döntöttek tavaly a KGST-tag- országok, A csőhálózat kiinduló­pontja az Észak-Szlbérlában, az Oh torkolatvldékén fekvő fam- burg, ahol még a hetvenes évek­ben óriási földgázkészletet fedez­tek fel a geológusok. A lelőhely feltárása 1982-ben kezdődött meg, szokatlanul nehéz körülmények között: az Északi-sarkkörön tüli területen az év nagy részében rendkívüli hideg van, a munkála­tokat nemcsak a kőkeményre fa­gyott föld, hanem a hónapokig tartó sötétség is akadályozza. A kivételes terhelést elviselő beren­dezések gyártása éppügy gondot okoz, mint a [amburgban dolgo­zók elfogadható életfeltételeinek megteremtése. A kedvezőtlen ég­hajlati viszonyokon tűi, a szovjet sajtó szerint a munkát nehezítet­ték a feltárás módozatairól és a szükséges beruházásokról folyó vi­ták. Ezek lezárásaként tavaly fo­gadtak el részletes tervet a lelő­hely kiaknázásáról, és döntés szü­letett a mintegy 15 ezer dolgozót befogadó város felépítéséről is. A kitermelendő földgáz elszál­lítását —- a bevált gyakorlatnak megfelelően — csővezeték-rend­szerrel kívánják megoldani. En­nek lesz része a közös, Haladás elnevezésű gázvezeték, amely Jamburgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódik majd, s amely­nek funkciója a KGST-országok e- nergiaigényelnek jobb kielégítése lesz. A csővezeték hossza megha­ladja majd az ötezer kilométert, A nehéz terepeken haladó gáz­vezeték építése sok műszaki újí­tást tesz szükségessé. Ezek közül a szovjet szakemberek elsősorban az új árokkészítö technológiát e- melik ki, amely lényegesen meg­gyorsítja a csőfektetést a kemény­re fagyott sarkvidéki földeken és a mocsaras területeken. Sok di­csérő szó esik a Szever elnevezé­sű szovjet elektrohegesztő beren­dezésről is, amely a korábbi tel­jesítmény megnégyszerezését te­szi lehetővé. Az eljárás llcencét, szovjet források szerint, már a- merikal cégek is megvásárolták. A csővezeték kivitelezésében valamennyi érdekelt szocialista ország részt vesz, a költséget is közösen finanszírozzák. A beren­dezések nagy részét a Szovjetunió szállítja, s szovjet munkások vég­zik a vezeték legészakibb szaka­szának lefektetését is. Az Urál vi­dékétől az NDK szakemberei foly­tatják az építést, és többek kö­zött három kompresszorállomást is felszerelnek. A következő, Je­lec és Grebinkovszka közötti öt­száz kilométeres szakaszt, továb­bá a Kursz-Kijev vezetéket len­gyel munkások építik. Lengyelor­szág ezen túlmenően vállalta föld alatti gáztárolók építését és ki­termelő berendezések szállítását is. Első ízben vesznek részt hason­ló méretű KGST-beruházásban ro­mán szakemberek. Az ő feladatuk egy kisebb vezetékszakasz lefek­tetése mellett gázsűrítők, szlvaty- tyútelepek és fúrótornyok felsze­relése. Csehszlovákia a megálla­podás szerint gázelőkészítő léte­sítményeket és szociális objektu­mokat épít, valamint előkészíti a vezetéknek a Kárpátokon átívelő, 360 kilométeres szakaszát. Bulgá­ria a jamburgl területen kom­presszorállomásokat, szociális és kulturális létesítményeket épít, továbbá a Kaukázis északi részén föld alatti gáztárolókat készít. Magyarország a gázvezetékhez kü­lönböző anyagokat, berendezése­ket, valamint a szovjet gáz- és kő­olajipar számára szükséges áru­kat szállít. Emellett Magyarország részt vesz egyes kőolajipari léte­sítmények építésében és felszere­lésében a Kaszpi-tenger mentén. a tengizl olajmezön. A magyar közreműködés ellenértékeként 1989-től kezdődően — fokozato­san növekvő mennyiségben — húsz éven át az eddigi megálla­podásokban rögzített értéken túl évi kétmilliárd köbméter földgázt kap az ország Jamburgtól. A Haladás gázvezeték építése már megkezdődött, és a vezeték naponta hat-nyolc kilométerrel hosszabbodik. Már megérkeztek a kijelölt területekre a szocialista országok építőbrigádjai is. A ter­vek szerint 1987 végéig kell át­adni a Jeleclg húzódó, több mint háromezer kilométeres szakaszt, és 1988 végéig kell befejezni az egész vezeték építését. A kiter­melés a jamburgl gázmezőn 1987- ben kezdődik majd el, és a veze­téken át a földgáz 1989-ben jut el a Szovjetunió nyugati határáig. Kaszpt-tengerpart MANGiSLAK OLAJA „Vlzeslncs országnak" nevezték az utazók Mangislakot. „Allah is elfelejtette ezt a földet!" — tart­ják az Ázsia felől a Kaszpl-ten- gerbe nyúló félszigetről az ősla­kos kazahok. Ma Manglslak a Szovjetunió e- gylk olajipari központja. Itt mű­ködik a világ első gyorsneutron- -atomerőműve, amely a tengervi­zet édesvízzé feldolgozó hatalmas üzemet látja el árammal. Műanyag- és olajfeldolgozó gyár épült, új városok nőttek ki a föld­ből. Ilyen város Sevcsenkó is, és benne — ahol korábban még a kóró sem élt meg — most 100 ezernél több fa, rengeteg park és virágoskert számlálható meg. Ml okozott alig több mint két évtized alatt ilyen nagy változást az országnak ezen — a valamikor kietlen — vidékén? Mindenekelőtt a kőolaj. ... A Buzacsi-félsziget Sevcsen- kótó! északra fekszik. Itt Hajrulla Jerezsepov az idegenvezetőnk, aki ezen a helyen született, és 38 é- ves, most a munajlini körzeti ta­nács elnöke Az iskola elvégzése után írósegériként dolgozott, majd műegyetemen tanult Alma-Atában, Kazahsztáni fővárosában, és meg­szerezte a mérnöki diplomát. — Egyik legfontosabb felada­tunk, hogy a lehető legjobb élet- és munkafeltételeket biztosítsuk az olajkutatásban és termelésben Buzacsl dolgozói részére — mond­ja Hajrulla. — Ide tartozik az élelmiszer-ellátás, a lakóházak é- pítése, a város közművesítése és parkosítása, valamint a kulturá­lis és közszolgáltatások feletti fel­ügyelet. A kőolajtelepek művelé­sével foglalkozó vállalat jelentős mértékben hozzájárul minden fel­merülő kiadáshoz. Az „olajos falu" valóságos mo­dern kisváros. A járdák és utak aszfaltozottak, kényelmes házak­ban laknak a családosok és mun­kásszállásokon a fiatalok. Minden házban légkondicionáló berende­zés, hűtőszekrény és ventillátor te­szi kellemessé a benttartózkodást a kinti 40 fokos hőség mellett. A városkának saját postája, szolgáltatóháza, üzletközpontja, könyvtára, klubja és egy kis nyi­tott stadionja van. A növényzet nehezen marad meg ebben a földben, mert a sós talajvíz szintje nagyon magas, és mégis, mindenféle zöldellő bokro­flatalokból áll, már sok tapaszta­lattal rendelkezik. így sikerül a hasonló mélységű kutakat jóval a kitűzött Időpont előtt lefúrnunk. Ezért az alapfizetésünk 80 szá­zalékával megnövelt munkabért kapjuk. Kint a hőség 40 fokos, ám ez itt a lakókocsiban nem érzékel­hető. A guruló lakókocsik, me­lyekben a lakószobák, ebédlő, a fürdő, a laboratóriumok és a mű­helyek vannak, két sorban hú- zódak a fúrás irányában. A fúrómunkások szobáiban min­den szükséges felszerelés meg­van: tévé, hűtőszekrény, légkon­dicionáló. Nem véletlenül nevezik ezt az olajvldéket — a nyugat-szibériai Urengojjal együtt — a Szovjet­unió egyik legfontosabb kísérleti üzemének. Sok mindent itt pró­bálnak l^i először hazai, sőt vi­lágviszonylatban is. Megvalósítot­ták például a magas paraffintar­talmú olaj kitermelésének és szál­lításának technológiáját. Megépült Uzeny és Kujbísev között az az olajvezeték, amelyen ez az olaj eljut az ország belsejébe. Itt szál­lították először a fúróberendezé­seket szikes talajra lefektetett sí­neken az egyik fúrási ponttól a másikig, ezzel nagymértékben le­rövidítve az össze- és szétszere­lési munkálatokat. Elkészültek a hatalmas párafejlesztők, amelyek segítségével a tengervizet felme­legítik és a rétegbe sajtolják a kutak hozamának növelése céljá­ból. Ugyanezt a célt szolgálja a gáznak a rétegben való elégetését felhasználó bonyolult technológia. És természetesen mindig vannak újonnan felmerülő problémák, a- melyek megoldása a szakemberek­re vár. APN kát és tarßa virágágyásokat látni. Alekszandr Malencsuk a rang­idős fúrőmester és brigádvezető az egyik fúrási ponton. 28 éves. A belorusszial Grodnóban szüle­tett, de már tíz éve Sevcsenkóban él. Olajipari technikumot végzett, nős. Nemrég kapott lakást a vá­rosban. A váltásban Malencsukon kívül még kilenc ember dolgozik. A brigádban összesen húszán van­nak tíz különböző szovjet nemze­tiségből: oroszok, kazahok, grú­zok, ukránok, baskírok, belorusz- szok ... Az átlagéletkor 30 év. Ezen a napon Malencsuk bri­gádja a kút béléscsövezését vég­zi, amelyet a cementezés, a réteg- vizsgálatok, az olajbeáramlás és végül a termelés követ. — A kutak itt általában 900 méterre mélyülnek — mondja Ma­lencsuk. — Ám mindegyiknek megvan a maga karaktere. Ebben a kútban például 500 méteres mélységben vastag gázos rétegek találhatók, de nekünk — ezeket kizárva — tovább kell haladni, amíg el nem érjük az olajat. An­nál többet keresünk, minél gyor­sabb és jobb minőségű munkát végzünk. Bár a brigádunk főképp Ott, ahol valamikor víz sem volt, ma parkok virágai nyílnak. Sevcsenkó központja Cslkmák Imre felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents