Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-03-04 / 9. szám
új ifjúság 5 0], közös gázvezeték felépítéséről döntöttek tavaly a KGST-tag- országok, A csőhálózat kiindulópontja az Észak-Szlbérlában, az Oh torkolatvldékén fekvő fam- burg, ahol még a hetvenes években óriási földgázkészletet fedeztek fel a geológusok. A lelőhely feltárása 1982-ben kezdődött meg, szokatlanul nehéz körülmények között: az Északi-sarkkörön tüli területen az év nagy részében rendkívüli hideg van, a munkálatokat nemcsak a kőkeményre fagyott föld, hanem a hónapokig tartó sötétség is akadályozza. A kivételes terhelést elviselő berendezések gyártása éppügy gondot okoz, mint a [amburgban dolgozók elfogadható életfeltételeinek megteremtése. A kedvezőtlen éghajlati viszonyokon tűi, a szovjet sajtó szerint a munkát nehezítették a feltárás módozatairól és a szükséges beruházásokról folyó viták. Ezek lezárásaként tavaly fogadtak el részletes tervet a lelőhely kiaknázásáról, és döntés született a mintegy 15 ezer dolgozót befogadó város felépítéséről is. A kitermelendő földgáz elszállítását —- a bevált gyakorlatnak megfelelően — csővezeték-rendszerrel kívánják megoldani. Ennek lesz része a közös, Haladás elnevezésű gázvezeték, amely Jamburgtól a Szovjetunió nyugati határáig húzódik majd, s amelynek funkciója a KGST-országok e- nergiaigényelnek jobb kielégítése lesz. A csővezeték hossza meghaladja majd az ötezer kilométert, A nehéz terepeken haladó gázvezeték építése sok műszaki újítást tesz szükségessé. Ezek közül a szovjet szakemberek elsősorban az új árokkészítö technológiát e- melik ki, amely lényegesen meggyorsítja a csőfektetést a keményre fagyott sarkvidéki földeken és a mocsaras területeken. Sok dicsérő szó esik a Szever elnevezésű szovjet elektrohegesztő berendezésről is, amely a korábbi teljesítmény megnégyszerezését teszi lehetővé. Az eljárás llcencét, szovjet források szerint, már a- merikal cégek is megvásárolták. A csővezeték kivitelezésében valamennyi érdekelt szocialista ország részt vesz, a költséget is közösen finanszírozzák. A berendezések nagy részét a Szovjetunió szállítja, s szovjet munkások végzik a vezeték legészakibb szakaszának lefektetését is. Az Urál vidékétől az NDK szakemberei folytatják az építést, és többek között három kompresszorállomást is felszerelnek. A következő, Jelec és Grebinkovszka közötti ötszáz kilométeres szakaszt, továbbá a Kursz-Kijev vezetéket lengyel munkások építik. Lengyelország ezen túlmenően vállalta föld alatti gáztárolók építését és kitermelő berendezések szállítását is. Első ízben vesznek részt hasonló méretű KGST-beruházásban román szakemberek. Az ő feladatuk egy kisebb vezetékszakasz lefektetése mellett gázsűrítők, szlvaty- tyútelepek és fúrótornyok felszerelése. Csehszlovákia a megállapodás szerint gázelőkészítő létesítményeket és szociális objektumokat épít, valamint előkészíti a vezetéknek a Kárpátokon átívelő, 360 kilométeres szakaszát. Bulgária a jamburgl területen kompresszorállomásokat, szociális és kulturális létesítményeket épít, továbbá a Kaukázis északi részén föld alatti gáztárolókat készít. Magyarország a gázvezetékhez különböző anyagokat, berendezéseket, valamint a szovjet gáz- és kőolajipar számára szükséges árukat szállít. Emellett Magyarország részt vesz egyes kőolajipari létesítmények építésében és felszerelésében a Kaszpi-tenger mentén. a tengizl olajmezön. A magyar közreműködés ellenértékeként 1989-től kezdődően — fokozatosan növekvő mennyiségben — húsz éven át az eddigi megállapodásokban rögzített értéken túl évi kétmilliárd köbméter földgázt kap az ország Jamburgtól. A Haladás gázvezeték építése már megkezdődött, és a vezeték naponta hat-nyolc kilométerrel hosszabbodik. Már megérkeztek a kijelölt területekre a szocialista országok építőbrigádjai is. A tervek szerint 1987 végéig kell átadni a Jeleclg húzódó, több mint háromezer kilométeres szakaszt, és 1988 végéig kell befejezni az egész vezeték építését. A kitermelés a jamburgl gázmezőn 1987- ben kezdődik majd el, és a vezetéken át a földgáz 1989-ben jut el a Szovjetunió nyugati határáig. Kaszpt-tengerpart MANGiSLAK OLAJA „Vlzeslncs országnak" nevezték az utazók Mangislakot. „Allah is elfelejtette ezt a földet!" — tartják az Ázsia felől a Kaszpl-ten- gerbe nyúló félszigetről az őslakos kazahok. Ma Manglslak a Szovjetunió e- gylk olajipari központja. Itt működik a világ első gyorsneutron- -atomerőműve, amely a tengervizet édesvízzé feldolgozó hatalmas üzemet látja el árammal. Műanyag- és olajfeldolgozó gyár épült, új városok nőttek ki a földből. Ilyen város Sevcsenkó is, és benne — ahol korábban még a kóró sem élt meg — most 100 ezernél több fa, rengeteg park és virágoskert számlálható meg. Ml okozott alig több mint két évtized alatt ilyen nagy változást az országnak ezen — a valamikor kietlen — vidékén? Mindenekelőtt a kőolaj. ... A Buzacsi-félsziget Sevcsen- kótó! északra fekszik. Itt Hajrulla Jerezsepov az idegenvezetőnk, aki ezen a helyen született, és 38 é- ves, most a munajlini körzeti tanács elnöke Az iskola elvégzése után írósegériként dolgozott, majd műegyetemen tanult Alma-Atában, Kazahsztáni fővárosában, és megszerezte a mérnöki diplomát. — Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a lehető legjobb élet- és munkafeltételeket biztosítsuk az olajkutatásban és termelésben Buzacsl dolgozói részére — mondja Hajrulla. — Ide tartozik az élelmiszer-ellátás, a lakóházak é- pítése, a város közművesítése és parkosítása, valamint a kulturális és közszolgáltatások feletti felügyelet. A kőolajtelepek művelésével foglalkozó vállalat jelentős mértékben hozzájárul minden felmerülő kiadáshoz. Az „olajos falu" valóságos modern kisváros. A járdák és utak aszfaltozottak, kényelmes házakban laknak a családosok és munkásszállásokon a fiatalok. Minden házban légkondicionáló berendezés, hűtőszekrény és ventillátor teszi kellemessé a benttartózkodást a kinti 40 fokos hőség mellett. A városkának saját postája, szolgáltatóháza, üzletközpontja, könyvtára, klubja és egy kis nyitott stadionja van. A növényzet nehezen marad meg ebben a földben, mert a sós talajvíz szintje nagyon magas, és mégis, mindenféle zöldellő bokroflatalokból áll, már sok tapasztalattal rendelkezik. így sikerül a hasonló mélységű kutakat jóval a kitűzött Időpont előtt lefúrnunk. Ezért az alapfizetésünk 80 százalékával megnövelt munkabért kapjuk. Kint a hőség 40 fokos, ám ez itt a lakókocsiban nem érzékelhető. A guruló lakókocsik, melyekben a lakószobák, ebédlő, a fürdő, a laboratóriumok és a műhelyek vannak, két sorban hú- zódak a fúrás irányában. A fúrómunkások szobáiban minden szükséges felszerelés megvan: tévé, hűtőszekrény, légkondicionáló. Nem véletlenül nevezik ezt az olajvldéket — a nyugat-szibériai Urengojjal együtt — a Szovjetunió egyik legfontosabb kísérleti üzemének. Sok mindent itt próbálnak l^i először hazai, sőt világviszonylatban is. Megvalósították például a magas paraffintartalmú olaj kitermelésének és szállításának technológiáját. Megépült Uzeny és Kujbísev között az az olajvezeték, amelyen ez az olaj eljut az ország belsejébe. Itt szállították először a fúróberendezéseket szikes talajra lefektetett síneken az egyik fúrási ponttól a másikig, ezzel nagymértékben lerövidítve az össze- és szétszerelési munkálatokat. Elkészültek a hatalmas párafejlesztők, amelyek segítségével a tengervizet felmelegítik és a rétegbe sajtolják a kutak hozamának növelése céljából. Ugyanezt a célt szolgálja a gáznak a rétegben való elégetését felhasználó bonyolult technológia. És természetesen mindig vannak újonnan felmerülő problémák, a- melyek megoldása a szakemberekre vár. APN kát és tarßa virágágyásokat látni. Alekszandr Malencsuk a rangidős fúrőmester és brigádvezető az egyik fúrási ponton. 28 éves. A belorusszial Grodnóban született, de már tíz éve Sevcsenkóban él. Olajipari technikumot végzett, nős. Nemrég kapott lakást a városban. A váltásban Malencsukon kívül még kilenc ember dolgozik. A brigádban összesen húszán vannak tíz különböző szovjet nemzetiségből: oroszok, kazahok, grúzok, ukránok, baskírok, belorusz- szok ... Az átlagéletkor 30 év. Ezen a napon Malencsuk brigádja a kút béléscsövezését végzi, amelyet a cementezés, a réteg- vizsgálatok, az olajbeáramlás és végül a termelés követ. — A kutak itt általában 900 méterre mélyülnek — mondja Malencsuk. — Ám mindegyiknek megvan a maga karaktere. Ebben a kútban például 500 méteres mélységben vastag gázos rétegek találhatók, de nekünk — ezeket kizárva — tovább kell haladni, amíg el nem érjük az olajat. Annál többet keresünk, minél gyorsabb és jobb minőségű munkát végzünk. Bár a brigádunk főképp Ott, ahol valamikor víz sem volt, ma parkok virágai nyílnak. Sevcsenkó központja Cslkmák Imre felvételei
