Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-12 / 7. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Eredményeink a statisztika tükrében Tanulságos olvasmány a Szövetségi Statisztika Hivatal jelentése népgazdaságunk tavalyi fejlődéséről. Jóleső tudat, hogy folytatódott a gazdasági felemelkedés, még hatékonyabb lett népgazdaságunk. Mindez lehetővé tette, hogy megőrizzük, minőségileg fejlesszük életszínvonalunkat, és szilárdítsuk szociális biztonságunkat. A teljes foglalkoztatottság, a dolgozók társadalomban betöltött szerepe, szabad fejlődésüket és érvényesülésüket biztosító feltételek mind- -mlnd olyan értékek és tényezők országunkban, amelyek szemléltetően bizonyítják a szocializmus előnyeit. A gazdasági gyarapodás lehetővé tette a nagyobb személyi és társadalmi fogyasztást is. 1983-hoz képest növekedtek a belkereskedelembe irányuló áruszállítások, s ez a lakossági pénzbevételek növekedésével együtt lehetővé tette a személyi fogyasztás kétszázalékos növekedését. A kiskereskedelmi forgalom az előző évhez viszonyítva három százalékkal lett nagyobb, és még stabilabb lett a belkereskedelmi ellátás. A lakosság vásárlóerejének növekedése természetesen megköveteli, hogy nagyobb igényeket támasszunk gazdaságunkban elsősorban a dolgozók egyéni teljesítményével és hozzájárulásával szemben, és következetesen megtartsuk az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti jutalmazás elvét. A lakosság jövedelme 1985-ben 2,6 százalékkal növekerett, ezen belül a reáljövedelem 1,6 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Meggyőző eredményeink szemléltetően példázzák a szocializmus nagy lehetőségeit, és bizonyítják, hogy a CSKP és szocialista államunk mindennemű tevékenységének értelme az emberről, szociális biztonságáról és sokoldalú fejlődéséről való gondoskodás. A Szövetségi Stasztikai Hivatalon kívül a Cseh, valamint a Szlovák Statisztikai Hivatal is kiadta jelentését a népgazdaság tavalyi fejlődéséről. Ezekből az is kitűnik, hogy jelentős előrehaladást értünk el a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonalának és a lakosság életszínvonalának kiegyenlítődésében, és ezáltal megközelítettük e történelmi jelentőségű programfeladat teljesítését. A világban körülnézve megállapíthatjuk, hogy egyetlen olyan tőkés állam sem büszkélkedhet ilyen eredménnyel, ahol több nemzet és nemzetiség él. Tudjuk, hogy a burzsoázia osztályérdekei és a tőkés rendszer lényege miatt nem tudja megoldani a nemzetiségi kérdést. Számos gazdaságilag fejlett tőkés ország még a területi szociál- gazdasági problémákat sem oldotta még. A jelentések kimutatják azt is, hogy az eredmények mellett vannak hiányosságok is. Így jelentősek a tartalékok a gazdasági és a tudományos-műszaki potenciál, a munkaforrások nagyobb méretű hasznosításában, a nyersanyagok és anyagok jobb hasznosításában, a termékek műszaki színvonalának emelésében és minőségének javításában. A mainál sokkal hatékonyabban kell kihasználnunk a bérezés rendszerét, hogy céltudatosan megerősítsük , azt a tudatot: életszínvonalunk elsősorban teljesítményünk függvénye. STRASSER GYÖRGY RUHATISZTÍTÁSRÖL NEMZETKÖZILEG Az ember el sem képzelné, hogy milyen bonyolult gazdasági kérdéseket vethet fel a látszólag olyan prózai munka, mint a textiltisztítás. A művelet rendkívül energiaigényes, és szakszerűtlen eltérés mellett a használatos vegyszerek szennyezhetik a környezetet. Éppen ezért minden tapasztalat aranyat ér. Kevesen tudják, hogy a jó tapasztalatok terjesztésében végtelenül hasznos munkát végez a Vegytlsztítók és Festők Nemzetközi Szervezete, a CITEN, amely Párizsban székel. A nemzetközi szervezet Budapesten tanácskozott a szakma Időszerű kérdéseiről. A tanácskozáson a bolgár, szovjet, NDK-bell, magyar tapasztalatok mellett a csehszlovák szakemberek is érdekes dolgokról számoltak be. » Szerte a világon a textiltisztítók gazdálkodási gondokkal küzdenek, miközben a lakossági Igények mennyiségben és minőségben egyaránt nőnek. Az ellentmondásos helyzet a szolgáltató szervezeteken belül, valamint a szolgáltatók és fogyasztók között Is feszültséget teremt. Hogy ezek miképpen oldhatók fel, erre próbált a körülményekhez képest lehetséges választ adni a tanácskozás. Szó volt egyebek között az anyag, és energiaköltségek csökkentésének módszereiről, a vevőkapcsolatokról, a szolgáltatások bővítésé? ről, az Igényekhez jobban alkalmazkodó szervezeti formák tapasztalatairól, a környezetvédelemről, a termelékenységet növelő eljárások, ról, korszerű berendezésekről és az együttműködés elmélyítéséről. Z. L. '\3 példás ifjúsági kollektívák Az ifjúsági munkacsoportok a nagykürtösi (Vel'ky Krtí§) járásban is kiveszik részüket szocialista társadalmunk gazdasági feladatainak megvalósításából. A SZISZ Nagykürtösi Járási Bizottságán kapott tájékoztatás szerint az e- gyes vállalatoknál és üzemeknél az elmúlt évben a PLETA nagykürtösi üzemében létrehozott ifjúsági munkaközösséggel huszonegyre emelkedett a SZISZ- tagokból álló munkakollektlvák száma. Ezek a fiatalok 1984-ben a jelentős történelmi évfordulók tiszteletére 263 ezer korona értékű szocialista felajánlást tettek, amelyet becsülettel teljesítettek is. Példaképül szolgálhat a Dolina bánya konszernvállalatnál Köböl Róbert és Ján Oj nyersanyagok alkalmazása a termelésben, a gépsorok karbantartásával a munka javítása a műhelyekben, a víz szennyezettségének csökkentése a szennyvízszűrő gépek befogadóképességének fokozásával, a szállítási rendszer korszerűsítése, a számítógépek karbantartása, és nem utolsósorban a naponta emlegetett energia-, tüzelő- és üzemanyag-megtakarítás, a termékek jobb minősége, a külföldi pótalkatrészek hazaiakkal való helyettesítése — ezek mind olyan feladatok, amelyeknek sikeresen álltak elébe a stúrovói Dél-szlovákiai Papír- és Cellulózgyár fiatal újítói. A gyár hetven fiatal újítója közül Takács Ferenc, Menyhárt László mérnök, Ján Mácai mérnök, Fridrich Sokol és Mikus László hallat magáról a legtöbbet. A fiatalokat munkára serkenti az évente meghirdetett „Fiatal újítók negyedéve“ és az „Add be újítási javaslaKyzek ifjúsági munkacsoportja, amelyek teljes mértékben a Basszov-módszert alkalmazzák, igyekeznek minél több villamos energiát és anyagot megtakarítani, kiveszik részüket a Nemzeti Front választási programfeladatainak teljesítéséből, és nem kevés közöttük az önkéntes véradó is. Köböl Róbert ifjúsági szocialista brigádja vállalta, hogy termelési tervüket 15 méter vágattal túlteljesítik, míg Kyzekék terven felül 500 tonna szenet küldenek a felszínre. Példás kezdeményezéssel dolgozik a TESLA nagykürtösi üzemében a Mária Franeková vezetésével dolgozó Kontaktus ifjúsági csoport, amely rendszeresen látogatja az ipolybalogi (Balog nad tódat“ verseny, amelyben SZISZ üzemi szervezetének bizottsága 100 koronával jutalmazza a fiatal újítókat. Közéjük sorolható Csala Béla is, a 04-es üzem karbantartója, aki idén adta be első újítási javaslatát, de később még kettőt csatolt hozzá. Különösen érdekes a 116/4-es számú újítása: „Az asztali fűzőgépek alsó hajlítókarjának módosítása“. A gazdasági sikerekhez tartozik még a 3/84- es újítási javaslat: „A tekercselőn keletkezett papírhulladék mennyiségének csökkentése“, amely a Menyhárt László vezette csoport és a 02 Fluting üzem munkája. A szerzők a megrendelések megfelelő társításával biztosították, hogy a papírgép teljes szélességét kihasználják, s ezzel azt a kb. 250 tonna Flutingot is hasznosítsák, amelyet idáig további foszlatásra kellett továbbítani. Ugyanakkor a fiatalok munkacsoportja megoldotta az tízem által meghirdetett tematikus feladatot. BABINDAI AlilCA Ipíom) gyermekotthon lakóit. Ugyancsak „teslások“ alkotják Jaroslav Krnáő ifjúsági munkakollektíváját. E fiatalokat munkaaktivitásukon kívül dicséret illeti kulturális és sporttevékenységükért is, mi több, az újítómozgalomban is ismerik a nevüket, nyolcán pedig bekapcsolódtak az Emlékidéző-stafétába. A kékkői (Modry Kameü) székhellyel működő Nagykürtösi Agrostav Társult Mezőgazdasági Vállalatnál az ifjúsági kollektíva üzem-anyag-takarékosságra tett ígéretet, bekapcsolódtak a „Baleset nélkül közlekedem“ szocialista versenybe, és befejezték a szocialista munka iskolájának I. évfolyamát. BODZSÄR GYULA A FESZTIVÁL JEGYÉBEN A Bratislavai Priemstav nemzeti vállalat mintegy 500 tagú SZISZ-szer- vezetének nevében 90 küldött értékelte a múlt évi mozgalmi munka eredményeit és vitatta meg az idei feladatokat. Megállapították, hogy a SZISZ-tagok munkája az utóbbi időben a közelgő XII. világifjúsági és diáktalálkozó, valamint hazánk felszabadításának 40. évfordulója jegyében zajlik. A dicső évforduló és a nemzetközi ifjúsági mozgalom nagy eseményének tiszteletére a fiatalok körében széles körű munkamozgalom bontakozott ki. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a vállalat maradéktalanul teljesítette tavalyi tervfeladatait. Konkrétan a SZISZ-tagok 15 ezer órát dolgoztak le a vállalat legfontosabb építkezésein és ott, ahol sürgetett a határidő. Ezenkívül összegyűjtöttek és leadtak 900 mázsa ócskavasat, 7 mázsa színesfémet és 70 mázsa papírt. Az érte járó pénzt felajánlották a fesz- tiváli alapba. Ezzel Bratislava II. vá- roskerületében elsőnek teljesítették a szolidaritási alap feltöltésére tett felajánlást. Joggal remélik, hogy az ifjúsági szövetség felsőbb szervei méltányolják igyekezetüket. Z. L. Fiatal újítók sikerei Gyakorlatilag a KGST-országokban gyártott robotok az első generációhoz tartoznak, azaz olyan szigorú programirányítású manipulátorokról van szó, amelyek a külső feltételek megváltozása esetén nem képesek önmaguktól átállni. Eredményes munkájukhoz pontosan behangolt termelési közegre van szükség. Konkrét technológiai folyamatra programozzák be őket, s ennek legkisebb változásakor módosítani kell a programot, sőt meg kell változtatni a robot típusát. Jóllehet, a jövőben is fognak alkalmazni első generációs robotokat, de már az idén vezető szerepet játszanak a fejlett „tapintó-, látó- és hallószervekkel“, tökéletesebb „aggyal“ (mikroprocesszoros irányítással) rendelkező manipulátorok, amelyek képesek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez, lényegesen egyszerűbben beépülnek a meglevő üzemekben, elődeiktől eltérően nem igénylik a termelés lényeges átszervezését. A prognózisok szerint 1990-re az alapvető robottípusoknak meglesznek a mesterséges intelligenciaelemei. A második generációs robotok tömeges elterjesztését egyebek között az gátolja a közösség tagországaiban, hogy megengedhetetlenül kis mennyiségben és korlátozott választékban gyártják a hozzájuk szükséges közlőberendezéseket. Nem véletlen, hogy manapság a robotgyártásban a legmagasabb fokot a- zok az országok érték el, amelyek vezető helyet foglalnak el a mikroelektronikában. A KGST-tagországok mikroprocesszor- és miniszámítógép-szükségletét gyártásuk csak felerészben fedezi. A programozás egyszerűsítése és a mikroelektronikai készülékek széles körű alkalmazása végett olyan „belövő“ berendezésekre van szükség, amelyek elősegítik a ROBOTGYÁRTÁS A KGST-0RSZÁG0KBAN mikroprocesszorok valamilyen műveletre való hangolását. Nem kevésbé súlyos probléma, hogy nincsenek megfelelőképpen szabványosítva és egységesítve a robotok, illetve részegységeik. Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia már mot 128 különböző programirányítású automata manipulátort gyárt. Ebből következik, hogy a jól kidolgozott, egységesített modulösszetevők gyártásával ösz- szekapcsolődó szakosított robotgyártásra van szükség. A modulok segítségével gyakorlatilag bármelyik gépipari vállalatnál azonos sorozatelemekből könnyen össze lehet állítani több robotváltozatot. Az új típusok létrehozásának ideje ebben az esetben két-három évről két-négy hónapra csökken. Nem kevés a probléma a robotok alkalmazási szférájában sem. Az egyes munkahelyek robotosításáről a roboto- sított komplexumok, sőt üzemegységek létesítésére való áttérés két-négyszere- sére (időnként pedig hat-nyolcszorosára) növeli a munka termelékenységét. Ehhez elegendő egyszerű, de megbízható és viszonylag olcsó (egy-két szabadfokozatú“ automatizálási eszközöket kifejleszteni. A KGST-országokban a belátható jövőben a robotok legnagyobb felhasználója a gépipar marad. Itt a robotok komplexen automatizálhatják az ágazat túlsúlyban különálló folyamatait. Ez ideig a komplex automatizálás rendszerint a folyamatos technológiájú ágazatokban, a vegyiparban, a kőolaj-feldolgozó iparban, az élelmiszeriparban stb. terjedt el. Különösen kedvezőek a távlatai az összeszerelő műveletek roboto- sításának — itt ma még óriási mértékben alkalmaznak kézi munkát. Hasonlóképpen ígéretes a robotok alkalmazása a gépipar határain túl is. Felhasználhatók a legkülönbözőbb rakodási műveletek gépesítésére és automatizálására az építőiparban, a bányászatban, a kohászatban, a mezőgazdaságban stb. Különösen időszerű a robotok alkalmazása a segédmunkások tevékenységének gépesítésénél és automatizálásánál. Néhány ágazatban a foglalkoztatottaknak körülbelül a fele segédmunkás. Például a rakodási műveletek gépesítése és automatizálása az alaptermeléshez viszonyítva háromszor- hatszor nagyobb munkaerő-megtakarítást jelent. A KGST-országok tudományos horizontján már láthatók a harmadik generációs robotok. Az ilyen robotok hatékonyan fel fogják tudni dolgozni a beérkező információkat, célirányosan fognak cselekedni a folytonosan változó körülmények között. Egyelőre azonban ilyen robotok a KGST-tagországokban csak matematikai és laboratóriumi modellek formájában léteznek. Várhatóan a nyolcvanas évek a KGST- tagországok számára a robottechnika viharos fejlődésének időszakát fogják hozni. a
