Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-05 / 6. szám
hiányosságáról. Belső ellentmondásokat szülnek a földművelésben uralkodó tulajdonviszonyok is. Ezek négy csoportra oszthatók: vannak a mieinkhez hasonló állami gazdaságok és szövetkezetek, de tovább dívik az egyéni tulajdon és a családi tulajdonjog. A termelési viszonyok kezdetlegesek, de a termelőerők is csak nagyon lassan fejlődnek, hiszen nem sikerült felszámolni Mozambikban az brosúráimat. Az elméleti munkákon kívül természetesen jártam az egyes tartományokat, és mondhatom, mind a tízet nagyon jól megismertem. Tehát amolyan szak- tanácsadóként is Ügyködtem. Sajnos, az ellenünk irányuló terrorista cselekedetek ottlétem utolsó három hónapjában megakadályoztak abban, hogy ellátogassak az egyes tartományokba. — Érdemes lenne szólni az ott T avaly decemberben a karácsonyi ünnepek közeledtekor kelt szárnyra a hír, hogy a dél-afrikai Mozambikban orvul meggyilkoltak tizenhárom mezőgazdasági szakembert. A tragikus esemény áldozatai főleg külföldi szakemberek voltak, akik a- zon fáradoztak, hogy korszerűsítsék, színvonalasabbá tegyék az ottani kezdetleges mezőgazdasági termelést, amelyre rányomta bélyegét az 500 éves portugál kolo- nializmus. E gyászos jelentés keltezése e- lőtt pár héttel tért haza Mozam- bikból Herényi Béla mérnök, aki kétévi ott-tartózkodása alatt alaposan megismerte az ország körülményeit. Ö az eseményt úgy könyvelte el mint az oppozíció újabb gaztettét, amely tovább akadályozza a kibontakozást, az életszínvonal emelését. Herényi Béla mérnök a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Kutatóintézete rimaszombati (Rimavská Sobota) körzeti állomásának a vezetője. Munkahelyén kerestem fel egy rövid beszélgetésre, hogy megosz- sza velünk mozambiki élményeit, tapasztalatait. i— Értesültem róla, hogy a hatvanas években mint CSISZ-küldött két évet Kubában töltött, és részt vett a szocialista mezőgazdasági termelés alapjainak a lerakásában. Ojabb kiküldetése elhivatottságát, elméleti és gyakorlati tudását bizonyítja, amelyet mindig akkor és ott kamatoztat, ahol erre a legnagyobb szükség van. Annak ellenére, hogy Mozambik agrárország, olvasóink vajmi keveset tudnak lakosságának életéről, az ott folyó mezőgazdasági termelésről. Arra kérem, pár szóban ismertessen meg az ország mező- gazdaságával, annak belső ellentmondásaival és a fejlődés igazi kerékkötőivel. <— Tudni kell azt, hogy Mozambik, bár ásványkincsekben gazdag, elsősorban mezőgazdasági ország. A munkaerő 90 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatja. Éghajlata egész évben forró, trópusi, nyári esőkkel. A tél itt ismeretlen, csupán a száraz forróság és a nyári esős időszak váltják egymást, egész évi vegetáció folyik. A természeti adottságok tehát megfelelnének az intenzív mező- gazdasági termelésnek, ha nem köszöntene be a nagymérvű szárazság, mint amilyen legutóbb három évvel ezelőtt volt. Ez felér egy természeti katasztrófával, mert hiszen tudjuk, hogy víz nélkül nincs élet. A mezőgazdasági termelés kezdetleges, nem beszélve a gépesítés alacsony fokáról, a tervszerűtlen gazdálkodásról, valamint a szervezés és irányítás A vízzel kapcsolatos beruházások az utóbbi 20 esztendőben az egész világon felgyorsultak. A század elején mindössze 48 millió hektárt öntöztek, ma viszont 270 millió hektár kapja az értékes vizet. Indiában 57, Kínában 48, az USA-ban 26 millió hektárra terjed ki az öntözés. Habár az öntözött területek a szántóföldeknek mindössze 17 százalékát teszik ki, innen takarítják be a világ mezőgazdasági termelésének mintegy felét. A Szovjetunióban is gyors ütemben növekszenek az öntözött területek. 1965 után az öntözött földek hozama a mezőgazdasági termelés arányában 20-ról 34 százalékra emelkedett. Az öntözött területeken termelik a teljes gyapot- és rizsmennyiséget, a zöldírástudatlanságot. Ráadásul az országban működik az RNM ellenállási terrorista csoport, amely banditák módjára igyekszik az elért eredményeket is megsemmisíteni. — Tehát nem kis feladatra vállalkozott, amikor a sikeres nyelv- és szakmai vizsgák után az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) javaslatára elfogadta a Mozambik fővárosába, Maputóba szóló repülőjegyet. Hogyan foglalná össze kétévi mozambiki munkájának tartalmát, célkitűzéseit? — Kétéves szerződésem Maputóba, a mezőgazdasági minisztériumba szólt. Az ország mezőgazdaságának műszaki fejlesztésével, távlati tervszerű fejlődésével foglalkozó tizenegy tagú csoport tagja lettem. Kollégáim mind-mind más nemzetiségűek voltak, akikkel közös nyelvünkön portugálul értekeztünk. Én agronómiái terveket készítettem, ott voltam több kókusz-, kávé-, tea- és más ültetvény telepítésénél, tanítottam a helybeli egyetemen, és írtam, szerkesztettem a talajösszetétellel talajműveléssel, az ottani kultúrákkal, azok eredményes termesztésének lehetőségeivel foglalkozó ség kétharmadát, a gyümölcs és a szőlő felét, valamint a haszonállatok takarmányának egynegyedét. De míg a Szovjetunióban csupán 8 százalék az öntözött terület, az Amerikai Egyesült Államokban jóval kedvezőbb éghajlati feltételek között ez az arány 18 százalék. A Szovjetunió éghajlati viszonyai rendkívül rosszak. A jelentős beruházások ellenére sem sikerült stabilizálni a termésátlagokat. A sztyeppeövezetben, ahol a legfontosabb mezőgazdasági kultúra, a gabona 70 százaléka terem, rendszeresen ismétlődnek a nagy károkat okozó aszályok. Közép- -Azsiában, Kazahsztán és a Kau- kázusontűli terület nagy részén csak öntözéses gazdálkodásról lehet szó. A termőföldek zöme ^ termesztett mezőgazdasági kultúrákról, és az állattenyésztésről, mert gondolom, eltérnek az Európában honos növény- és állatfajtáktól. — A termelés szerteágazó. Több mint ötven kultúrával találkoztam, melyek zömmel trópusi és szubtrópusi növényfajták. Vannak Európában is jól ismert kultúráik; ilyenek a kukorica, a dohány, a rizs, a napraforgó, a ricinus és mások. Jól fizetnek a trópusi gabonafélék, a mexoéra és nache- min, de a gyapot és a mi kenderünkhöz hasonló szisza is jó termést hozott. Több kávé- és teaültetvényt telepítettünk, főleg a zambéziai tartományban, ahol talán a legtöbbet tartózkodtam. Az állattenyésztés már kisebb sikerrel folyik. A szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyészet mellett jelentős a kecske- és juhállomány. Természetesen már itt is működnek fajnemesítő állomások, de mindmáig nagy az elhullás. Főleg az északi tartományokban végez a cece- légy nagy pusztítást. — Első hallásra az az érzésem, hogy ez a tizenhárom milliós ország kihasználva mezőgazdaságának lehetőségeit, máris gazdaggá az európai országrész nyugati és északi, valamint központi része viszont túl csapadékos. Mindemellett jelentős a savanyú talajok a- ránya. A termőföldek zöme különféle meliorációs munkákat igényel. A kiemelt program 1986—* 2000-ig határozza meg a feladatokat. A tervek szerint akkor a mezőgazdasági termékek felét az öntözött területekről nyerik. Különösen nagy jelentőségűek lesznek az öntözött területeken létrehozott szakosított gazdaságok, a- melyekben 20—30 millió tonna kukoricát termelnek majd. A szárazság és az erózió ellen folytatott küzdelem, a helyi források, talajvizek intenzívebb fel- használását is jelenti. Ugyanis a folyóvizeknek mindössze a 16 száválhatna, és ha nem dúlna az a- narchizmus, a vandalizmus, amely mint ismeretes, a mezőgazdasági parcellákat sem kíméli. A helyi adottságok, éghajlat stb. mellett azonban fontos a megművelés intenzitása szempontjából a gépesítés üteme. Mi a helyzet e téren? — Sajnos, azt kell mondjam, a gépesítés még gyerekcipőben jár. A magán- és családi parcellákon csak igavonó állatok segítenek a munkában. Más a helyzet az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben, ahol már vannak importból származó gépek: traktorok, kombájnok, vetőgépek és mások. A gyarmati korból örökölt termelés extenzív formában zajlik, és hiányzik a tervszerű, nagyüzemi gazdálkodási rendszer. — Biztosan vannak feledhetetlen és kevésbé kellemes élményei, emlékéi. — Sok szép élményem fűződik a kávé-, tea- és kókuszültetvények telepítéséhez. Nem kevés energiámba került, míg sikerült az emberekkel megértetni, mit, hogyan és miért csinálunk, de a jól elvégzett munka, a virágba borult táblák örömmel, megelégedéssel töltöttek él mindannyiunkat. Sok élményem fűződik a maputói repülőtér mellett harminckét hektáron telepített kávéültetvényhez. Feledhetetlenek azok az utak, a- melyeket az egyes tartományokban megtettem. Sokszor több napig tartó fáradságos út vezetett a dzsungelén keresztül az egyes településekig. A természet itt meztelen valóságában pompázik. A sajátos növény- és állatvilág megannyi fajával közvetlen kapcsolatba kerül az ember. Nemegyszer a tenyeremből etettem az itt vadon élő majmokat. Az is előfordult, hogy elfogyott az élelmünk vagy a vizünk, és kénytelenek voltunk ananásszal enyhíteni éhségünkön, a kókuszdió levével pedig a szom- junkat oltottuk. A tartományok civilizációja láttán bizony kezdetben én is elcsodálkoztam. Itt még gyakori a törzsi életvitel, és otthonukul sok esetben barlang szolgál. A legkellemetlenebb élményemet az egyik tartományi utazás során szereztem. A cabo-delgadoi tartományban szúnyogcsípés miatt maláriát kaptam. Két hétig küzdöttem a kórral, miközben 13 kilót fogytam. Orvosi kezelésről nem is álmodhattam, hiszen ez itt lehetetlen volt, Maputóba pedig már nem tudtam visszajutni. Saját kis egészségügyi dobozomból szedtem a gyógyszereket, álmatlanságban és éhségben vergődtem. Most is borzongok, ha ezekre a napokra visszagopdolok. De két héten belül annyira felépültem, hogy eltudtam jutni Maputóba, ahol végül is kilábaltam a betegségből. Az ember azért olyan, hogy csak a szépre igyekszik emlékezni. Velem is sok mindent feledtetett az a dicséret és elismerő levél, amelyet az állami és politikai szervektől kaptam mozambiki ténykedésem eredményességéért. POLGÁRI LÄSZLÖ zaléka található a központi és a déli területeken, holott itt összpontosul a lakosság 85 százaléka, itt állítják elő az ipart és a mezőgazdasági termékek 80 százalékát. Már most érződik a vízhiány az Orosz Föderáció központi területein az európai részen, Észak- -Kaukázusban és Dél-Ukrajnában, nem ts beszélve Közép-Ázsiáról és Kazahsztán déli területeiről. Ily módon égető szükségletté vált a vízkészletek újraelosztása. Azokról a tervekről van szó, a- melyek szerint át kell vezetni az északi folyók vízhozamának egy részét a Volgába. Napirenden van a legnagyobb szabású terv: a szibériai folyók vizének elvezetése Kazahsztánba, Közép-Ázsiába és Nyugat-Szibéria déli részébe. 2000-IG PROGRAM új ifjúság 5 A TASZSZ hírügynökség nyilvánosságra hozta azoknak a szovjet diplomatáknak a tömör életrajzát, akik a Szovjetunió küldöttségének tagjaiként részt vesznek a nukleáris és az űrfegyverekről szóló, március 12-én Genfben kezdődő szovjet-amerikai tárgyalásokon. A delegáció vezetője, Viktor Karpov nagykövet 1928. október 9-én született. 1951- ben fejezte be tanulmányait Moszkvában a nemzetközi kapcsolatok intézetében. Azt követően tudományos munkát végzett, majd 1955-től lett a külügyminisztérium munkatársa. 1962 és 1966 között a Szovjetunió washingtoni nagykövetségén dolgozott. Viktor Karpov részt vett a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szovjet-amerikai tárgyalásokon (SALT-1 és SALT-2). 1978-ban ő vezette a szovjet küldöttséget a SALT-tárgya- lásokon. 1982 és 1983 között a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott szovjet-amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttség élén állt. Viktor Karpov a jogtudományok kandidátusa, nős, egy leánya van. Jnlij Kvicinszkij nagykövet 1936. szeptember 28-én született, s a nemzetközi kapcsolatok intézetében 1959- ben fejezte be tanulmányait. Attól kezdve a külügyminisztérium munkatársa. 1959 és 1965 között a Szovjetunió berlini, majd 1978 és 1981 között a Szovjetunió bonni nagykövetségén teljesített szolgálatot. Julij Kvicinszkij részt vett a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi tárgyalásokon és a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon. 1981 és 1983 között ő vezette az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló szóvjet-ameri- kai tárgyalásokon részt vevő szovjet delegációt. A jogtudományok kandidátusa, nős, két gyermek apja. Alekszej Obuhov nagykövet 1937. november 12-én született. Miután 1961-ben diplomát szerzett a nemzetközi kapcsolatok intézetében, tudományos munkatársként dolgozott. 1965-től tagja a külügyminisztérium apparátusának. 1965 és 1966 között a Szovjetunió thaiföldi nagykövetségén dolgozott. Részt vett mindkét SALT-tárgyaláson és a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárgyalásokon. Alekszej Obuhov a történelemtudományok kandidátusa, nős, két gyermek apja. XXX Robert Torricelli, az amerikai kőpviselőház tagja New Yorkban — az oswíecimi náci koncentrációs tábor felszabadulásának 40. évfordulóján — közölte, hogy Josef Mengele, a haláltábor egykori „orvosa“, az egyik náci főbűnös, akit százezrek halála terhel, legkevesebb hat éve saját nevén Paraguayba!} él. Az amerikai kongresszusi képviselőt nemrégiben latin-amerikai útja során paraguayi személyiségek tájékoztatták arról, hogy az oswiecimi „halál angyala“ Washington tudtával, a Stroessner-diktatúra védelme alatt a hetvenes é- vek közepétől nyugodtan él a paraguayi főváros, Asun- cíón közelében. Most áttelepült — természetesen saját neve alatt — egy hegyi faluba, abba a térségbe, ahol Paraguay, Argentína és Brazília határai találkoznak. Az itteni német kolóniában fog élni. Torricelli közölte, hogy információit a legmagasabb paraguayi kormánykörökből szerezte; a Newsweek amerikai hetilap legutóbbi száma azt állítja, hogy az informátor a paraguayi külügyminiszter volt.
