Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-12-03 / 49. szám
»SBBHUI.'ISESCTSB ■HMDB Az „agytröszt“: Mészáros Attila, Nagy Gabriella, Fodor Tünde tanulmányi felelős, Török Ingrid, a szervezet titkára, és Marczibál Andrea kultur- felelős. Gi Ml STAK Mindenfelé azt hallom, hogy csökken a gimnázium vonzereje és tekintélye. A Galántai (Galan- ta) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban például az idén a három első osztályba mindössze 52 tanulót vettek fel, mert egyszerűen kevés volt a jelentkező., Pukkai László, a tantestület nevelési és pályaválasztási tanácsadó tanára mondta, hogy a szaktanintézetek tanulói kinevetik a szakközépiskolásokat, mert többet és hosszabb ideig kell tanulniuk, de kevesebbet keresnek, mint ők. Mindkét iskolatípus tanulói pedig a gimnazistákon szórakoznak, mert szerintük legtovább és legtöbbet tanulnak, de a legkevesebbet keresik, és nehezen tudnak elhelyezkedni. Az ilyesmi szöget üt az ember fejében, és arra készteti, hogy u- tánanézzen a dolgoknak. Kézenfekvő volt, hogy éppen az említett iskolában folytassak vizsgálódást, annál is inkább, mert találkozóra is hívtak bennünket, és a galántai gimnázium mindig jó hírnévnek örvendett. Különösen a matematika és általában a természettudományok oktatásában tűnt eddig ki. Aki már régebben járt az iskolában, oda sem találna. Ez történt velem is, mert nem tudtam, hogy 1977 októberében egy pompás új épületbe költözött. Nem akarom az olvasót a külsőségek leírásával untatni, de azóta valóban I- deális körülmények között, korszerű segédeszközök felhasználásával folyik az oktatás. A korábbi, szükségmegoldású iskolaépületekben ilyesmire gondolni sem lehetett. És ez még nem minden. Megmutatták a két tornatermet és az uszodát, megkóstoltatták velem az iskolai konyha ebédjét. Ha a gyomromra hallgatok, meg a látottakra gondolok, akkor habozás nélkül kitöltőm a jelentkezőlapot. Persze gimnáziumba nem úszni és jóllakni jár az ember, ezért a rövid iskolanézés után leültem a SZISZ-szervezet vezetőségével, illetve a korábbi elnöknővel, Zelin- ka Zsuzsával, mert az új elnök, Lozsi Imre csak egy nappal korábban vette át a tisztséget, és még nem tartotta elhivatottnak magát arra, hogy érdemben beszéljen a szervezet munkájáról, az iskola életéről. A beszélgetés a- lapján kialakult bennem egy kép, hogy a galántai gimnáziumban érdekes és tartalmas SZISZ- és diákélet folyik. Alkalmi beszélgető- partnereim — ha annak idején nem is meghatározott megfontolásból kerültek a gimibe — megtalálták a számításukat, jól érzik magukat, és ma már egészen pontosan meg tudják fogalmazni, hogy mit akarnak elérni az életben. ZELINKA ZSUZSA például a most folyó iskolaévben érettségizik, ezért is köszönt le az elnöki tisztségről. Fogorvosnak készül, emellett az iskolában az atlétikában és általában a sportban is kitűnt. Iskolabajnokságot nyert már 100 és 800 méteren és távolugrásban, és ma is ő tartja a rekordot 1500 méteren. A sportolást az egyetemen is folytatni akarja, így kiváló sportoló fogorvosnő válhat belőle. Ezenkívül az iskola kulturális csoportjának mindmáig egyik oszlopos tagja. Hogy hogyan került a gimnáziumba? — Az az igazság, hogy eredetileg nem ide gravitáltam — mondja —, viszont a gimi volt az az Iskola, amelyet a legjobban ismertem. Vonzott az itt folyó kultür- munka és a sportélet is. Mivel pedig a legjobb barátnőm is ide jött, én is ide jelentkeztem. Most már nyugodtan elmondhatom, hogy nem bántam meg. Szerintem a gimnázium az az iskola, amely legjobban felkészíthet az egyetemi tanulmányokra, és a legmagasabb szintű középiskolai képzettséget nyújtja. Különös szerencsének tartom, hogy jó osztályba kerültem, mert ez is lényeges. A jó közösség nagyon sokat jelenthet az ember jellemének formálásában. Elmondhatom, hogy a miénk jó közösség, ezért nagyon szeretek iskolába járni. Szinte minden nap örülök', hogy újra együtt íehetek' az osztálytársaimmal. Ezenkívül nálunk megvan, hogy tanáraink messzemenő önállóságot biztosítanak az ifjúsági szervezetnek, támogatják az öntevékenységet, az egyén megnyilvánulásait. A kulturális csoportokon kívül egész sor szakkör működik magas színvonalon, szinte tudományos megalapozottsággal, és akkor még nem említettem a sportéletet, amelyet Czigler Sándor tanár elvtárs szervez nagyon lelkiismeretesen és hozzáértéssel. LOZSI IMRE, az „egynapos“ SZISZ-elnök harmadikos, a választott kötelező tantárgyak közül a számítástechnika mellett döntött, és a számítástechnikai kört látogatja, Azelőtt az osztályszervezet elnöke volt, tehát már nem teljesen újonc a tisztségviselésben. Igaz, ma tizenkét alapszervezetben 275 SZISZ-tag gondját, baját viseli a vállán, ami nem is kevés. — Szeretném a szervezet munkájában megtartani ázt a színvonalat, amelyet Zsuzsa elnüköskö- dése alatt értünk el, csakhogy ez nem is lesz olyan könnyű — mondja. — Az az érzésem, hogy egy kissé túl vagyunk terhelve. Hétfőn és pénteken tíz, máskor hét óránk van. Ha ezenkívül valamelyik szakkör vagy művészeti csoport foglalkozásait is látogatom, akkor rendszerint este hétkor vergődöm haza. És akkoi; még készülnöm is kell másnapra. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy megéri a szakköröket látogatni, mert a tanárok segítségével egész magas színvonalon foglalkoznak matematikával, fizikával, kémiával, biológiával, valamint nyelv- műveléssel. Rendszeresen részt veszünk a különböző olimpiákon, és már egész sor szép eredményt értünk el. Jól dolgoznak a sport- és honvédelmi körök és a művészeti körök is, de ezekről talán a kultúrfelelős beszélhetne. Mindenesetre a szakkörökben plusz ismerethez jutunk, amelynek nagy hasznát vesszük, akár folytatjuk tanulmányainkat, akár nem. A szakkörökben és az olimpiákon, a középiskolások szaktevékenységében elért eredményeket rendszerint a felvételi bizottságok is figyelembe veszik. A szakköri és kulturális munkán kívül az ifjúsági szövetség elsősorban a politikai és világnézeti nevelésre, az ismeretterjesztésre törekszik. I- gyekszünk úgy intézni a dolgokat, hogy az előadások érdekesek, színvonalasak legyenek és lekössék a SZISZ-tagok figyelmét. A szocialista törvényességről a járásbíróság tagjai, a Szovjetunió békepolitikájárői a járási pártbizottság dolgozója adott elő. A közelmúltban a baráti tatai gimnáziumból dr. Kálmán Attila tartott érdekes előadást a matematikáról és a néprajzról. Iskolánk egykori diákjai is elég gyakran eljönnek körünkbe, hogy munkájukról, pályafutásukról beszéljenek. Ebből is látszik, hogy volt és van az alma maternak valami különös varázsa, amely még a régieket is visszahúzza. Ezek a beszélgetések mindig élményszámba mennek, mert az egykori diákok között vannak már híres tudományos kutatók, kiváló szakemberek, akik érdekesen tudnak beszélni a munkájukról, hivatásukról. Nagy segítségünkre vannak ezzel a pályaválasztásnál. Szóval én is nagyon jól érzem magam a gimiben, de az öcséin azt mondja, hogy semmi szín a- latt nem jön ide, mert itt sokat kell tanulni. Hát már ez is baj?! mészáros attila, az iskoiarádió „felelős szerkesztője“ szintén harmadikos. Az elektrotechnika megszállottja, a műszaki főiskola elektrotechnikai karán szeretné folytatni tanulmányait. — Mehettem volna elektrotechnikai szakközépiskolába is, de úgy döntöttem, hogy ide jövök, mert nem árt, ha az általános műveltségből is elsajátítok valamit. A- mire szükségem van az elektrotechnikában, azt itt is megtanulhatom. Egyébként is mindkét testvérem ide járt, sokat beszéltek nekem a gimiről, mindez nagy hatással volt rám. Nem hiszem, hogy rosszul választottam volna. MARCZIBAl ANDREA a szervezet kultúrfelelőse. Igazán nem o- koz neki gondot, hogy az iskola gazdag kulturális életéről beszéljen, pedig... — Pedig az előző tanévben pangás állt be a kulturális életben. Szerencsére ez már a múlté, és szeptembertől valamennyi csoport újult erővel látott munkához. A színjátszók Páskándi Géza Oj magyar Lúdas Matyijét tanulják, és úgy tervezzük, hogy valamennyi csoporttal ismét bejárjuk a környéket, mint régen tettük. Mert iskolánkban a kulturális munkának mindig gazdag hagyománya volt. Énekkarunk, amelyet Józsa Mónika vezet, nemcsak városunkban, hanem az egész környéken ismert. Van még népi zenekarunk, és népi tánccsoportunk. NAGY GABRIELLA az Alkotó Ifjúság című iskolai újság szerkesztője. Alapiskolás korában a Tábortűz állandó levelezője volt, és azt mondja, hogy újságírónak Részül. S kéthavonként megjelenő iskolai újság érdekes színfoltja az iskola életének. — Lapunk arra hivatott, hogy tájékoztassa a tanulókat az iskola és a SZISZ életéről, hisz benne is áll, hogy a SZISZ-szervezet folyóirata. Ezenkívül teret ad a tanulók irodalmi próbálkozásainak. Nem dicsekvésképpen mondom, de lapunk színvonalára vall, hogy az iskolai újságpk járási versenyében rendszerint elvisszük a második, harmadik helyet. Szá momra különösen nagy élmény összeállítani az öt rovatfelelőssel és Kosa Éva tanárnővel a soron következő számot, és látni, hogy társaim milyen élvezettel olvassák a lapot. Az elmondottakat egészítette ki Danisné Kollár Mária igazgatónő, aki csak szeptemberben került az iskola élére, de ... — Igaz, hogy csak szeptembertől vagyok itt, de az iskolát már korábban is jól ismertem, mert itt tanítottam Vágsellyén (Sala). Nyugodtan elmondhatom — és akkor részemről nem tűnhet dicsekvésnek, mert tulajdonképpen nem az én érdemem —, hogy a galántai gimnáziumban ma is magas színvonalú oktatás folyik. Az általános műveltségen kívül a számítástechnika, a gépészet, az építészet és a mezőgazdaság alapjaira képezzük választásuk szerint a tanulókat. Megállapíthatom, hogy majdnem olyan szakképzettséget nyújtunk, mint a szakközép- iskolák, és tanulóink nyugodtan elhelyezkedhetnek a szakmában, még ha nem is folytatják tanulmányaikat. Viszont innen mindig sokan jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, és örvendetesen magas a felvett diákok aránya. PALÄGYI LAJOS A szerző felvételei Lozsi Imre: „A szakkörökben plusz ismerethez jutunk." Zelinka Zsuzsa: „Szerintem a gimnázium a legmagasabb szintű középiskolai képesítést nyújtja." új ifjúság 3 Válasz Sill mérnök felhívására Arca felderül, majd szellemesen mondja: — Mint energetikus kijelenthetem, sőt hangsúlyozom, hogy az energiával takarékoskodni kell, egyfajta energiával' azonban nem, ez pedig a szellemi energia. Bán Zoltán mérnök a Közép-szlovákiai Energetikai Művek rimaszombati (Rimavská Sobota) transzformátorállomásán dolgozik, akit a munkahelyén úgy ismernek, hogy állandóan tesz-vesz, foglalatoskodik valamivel. Legutóbb munkahelyén megala- kította a Szlovákiai Kiskertészek Szövetségének alapszervezetét. Munkahelyén Zoltán már évek őta a SZISZ- alapszervezet elnöke. Érdemel vannak abban, hogy az alapszervezet az Életfa-mozgalomban az állomás területén 5 hektár földterület fölött vállalt védnökséget. Rendszeresen kaszálják, a szénát pedig a Haladás Efsz-nek szolgáltatják be takarmányozásra. Az idén például 11 tonna szénát gyűjtöttek össze. Zolit nemrég nagy öröm érte, hiszen a járási és kerületi SZISZ-kitün- tetések után beírták nevét a SZISZ KB becsületkönyvébe. Beszélgetésünk az elismerő oklevél átadásának napján folyt. — Sokat kezdeményezel a újítási mozgalomban. Mi ösztönzi ezt a tevékenységedet? — Ahhoz, hogy valaki ésszerűsíteni, újítani tudjon, vagy valamilyen változtatást eszközöljön a munkahelyi állapotokon, elsősorban ismernie kell a problémákat, mindig nyitott szemmel kell járnia, és persze azt is tudnia kell, mit hogyan és miért akar megváltoztatni, sőt nálunk, mivel nincs külön kivitelező csoport, még ezt a munkát is vállalnia kell. Évek múltával nő az ember áttekintése, gazdagodik tapasztalatokban, s ez az eredményeken Is visszatükröződik. Kezdetben én is tájékozatlan voltam, most azonban egyre gördülékenyebben megy. Tavaly hat újítási javaslatot nyújtottam be, az idén már az első félévben négyet. Nálam az ösztönzőerő nem csupán az anyagi juttatás, hanem főleg az erkölcsi elismerés és az a tudat, hogy saját magamnak és munkatársaimnak is megkönnyíteni a munkát. — Ha jól tudom, a járás azon kevés fiataljai közé tartozol, akik csatlakoztak Sill mérnök felhívásához. — Igen, én Is csatlakoztam ehhez a felhíváshoz, és az újításaimért járó jutalom öt százalékát a szolidaritási alapra utaltam át. Tudom, hogy nem nagy tételekről van szó, de magát a gondolatot hasznosnak és értelmesnek tartom, ezért támogatom. — Most, az elért szép siker és a kiérdemelt kitüntetés birtokában elé- ‘gedett vagy? — Egy fiatal ne legyen telhetetlen, de túlzottan elégedett sem. Ügy érzem, még több van bennem, és ez a tudat ösztönöz majd további ténykedésemben mind az ifjúsági szervezetben, mind az újítási mozgalomban.-polgárl■MHHHMMI