Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-12 / 46. szám
Néhány évtizede a metró még csak a fővárosok, a metropoliszok [ebből a szóból alakult ki a metró neve is) közlekedési eszköze volt. Ám az utóbbi években bebizonyosodott, hogy szinte egyetlen nagyváros sem tudja megoldani közlekedési gondjait metró nélkül, különösen, ha lakóinak száma elérj vagy meghaladja az egymilliót. Csúcsforgalom idején, amikor tömegek utaznak ugyanabba az irányba — munkából vagy hazafelé —, a felszíni közlekedés nem tud megbirkózni az utasszállítás feladataival. Az elmúlt években több szovjet város fordult az Állami Tervbizottsághoz azzal a kéréssel, hogy tervezzenek részükre metróhálózatot. Külön bizottságok vizsgálták meg a városok közlekedését, és az esetek többségében azt állapították meg, hogy az adott városban valóban kell metrót építeni. F öldünkön keletkezése óta sem született annyi ember, mint ahány utasa a moszkvai metrónak eddig volt. A moszkvaiak el sem tudják a metró nélkül képzelni városukat, ám van, aki még emlékszik rá, hogy annak idején az első metrójegyeket a szakszervezet osztotta ki kitüntetésként a legjobb dolgozók között. A moszkvai metró első vonalát 1935. május 15-én vették birtokukba az utasok. A tervezők és építők lelkesen dolgoztak. A vonal 30 állomását, a 11,5 kilométeres alagutat csákánnyal és lapáttal három év alatt készítették el. így kezdődött el a metróépítés, amely még a háború é- veiben sem szakadt meg. Megemlítjük, hogy már a metró első vonalát is szovjet tervek alapján készítették, és hazai berendezésekkel szerelték fel. Szakembereink tervezési módszerei, amelyek eltértek a világgyakorlattól, teljes mértékben beváltak, s a moszkvai palotaállomások (számuk jelenleg 1261 méltán tartoznak a világ leghíresebbjei közé. Az 50 év során a szovjet fővárosban egész föld alatti város épült. A 200 kilométernyi föld alatti alagútrendszer szinte megismétli Moszkva kőrútjait és sugárútjait. A kényelmes, 6—7 vagonból álló szerelvények naponta csaknem 7 millió utast szállítanak. A metróépítők jelenleg az új lakótelepekhez építenek metróvonalakat. A jövőben a metró elhagyja a város határait, és a fővárost összeköti az elővárosokkal. Moszkva távlati város- fejlesztési terve szerint a metróvonalak hossza 320 kilométerre növekszik. A moszkvai metróépítők szívesen osztják meg tapasztalatukat, tudásukat. Segítettek Leningrád, Kijev, Tbiliszi, Baku, Taskent, Jereván és más szovjet városok metróinak építésében. Az ország nagy hasznát vette szaktudásuknak a Bajkál—Amúr vasúti fővonal alagútjai, a szibériai és közép-ázsiai vízerőművek, az öntözőcsatornák építésénél. Szovjet metró- építők dolgoznak Prágában, Budapesten, Szófiában, Varsóban, Phenjanban, Zágrábban és Calcuttában. Tapasztalatuk iránt érdeklődnek francia és finn kollégáik is. A moszkvai metró dolgozói előtt álló problémák sokoldalúságát és bonyolultságát mutatja az az interjú, amelyet a Szovjetszkaja Rosszija című lapnak adott J. V. Szenyuskin, a moszkvai metró Igazgatója, s amelyet mi is közlünk. — Mivel magyarázható, hogy a moszkvai metró valaha ideális munkájában nap nap után fennakadások vannak. Sok olvasónk ír erről. — Itt fekszik ön előtt az eseménynapló. Nézzük meg a tegnapi napot: Nogin téri állomás, 18.00. Az egyik utas egy játékbabakocsit ejtett a sínekre, majd távozott anélkül, hogy szólt volna az ügyeletesnek. A kocsi a kontaktsln csomópontjára esett, rövidzárlatot okozott és kigyulladt. Az esetet a beérkező vonat vezetője, Zsukov vette észre. Rádión engedélyt kapott a diszpécsertől a feszültség- mentesítésre. Ezután a megfelelő óvintézkedések megtételével — 850 voltról van szól — eltávolította az idegen tárgyat, majd ismét kapcsolatba lépett a diszpécserrel... Gyorsan cselekedett, az egész művelethez mindössze 5 percre volt szüksége. Az e- redmény: két szerelvény 5 percet késett, másik kettőt pedig ki kellett vonnunk a forgalomból. — Azt akarja ezzel mondani, hogy a zavarokat az utasok okozzák? — Szeretném, ha nem értene félre Munkánknak természetesen vannak fogyatékosságai, amelyeket nem tagadunk. Nem félünk a kritikától sem. Az építő kritika mindig segít. A szerelvények forgalmi rendje azonban oly szoros, hogy már 5—10 másodperces késést is megérzünk. Elég, ha valaki miatt nem csukódik be az egyik kocsi ajtaja, és már az egész vonalon megbomlik a rend. Az utasok és a metró dolgozói közötti maximális kölcsönös megértésre van szükség. — Talán jobban oda kellene figyelni a külföldi tapasztalatokra? Hiszen metró számos országban működik. — Huszonnyolc ország 68 városában. Tapasztalataikat folyamatosan tanulmányozzuk. Vegye azonban figyelembe, hogy a forgalom intenzi- vitása a világon nálunk a legmagasabb. — A moszkvai metró mégsem a világ legnagyobb földalattija. — A vonalak hosszát tekintve a világon az ötödik helyen állunk. New York, London, Párizs és Tokió mögött. Az utasszám tekintetében azonban az első helyen vagyunk: évente közel 2,5 milliárd utast szállítunk, összehasonlításul: Tokióban 1 milliárd 826 millió, Párizsban 1 milliárd 433 millió, New Yorkban 1 milliárd 75 millió. A vonalak átbocsátó képessége is nálunk a legnagyobb: óránként mindkét irányt figyelembe véve, 45 szerelvény A csúcsforgalomban a szerelvények 80 másodpercenként követik egymást, míg New Yorkban 90 másodpercenként. Az automatika fel- használása újabb lehetőségeket biztosít. A tudósokkal közöseit olyan rendszert dolgoztunk ki és vezettünk be, amely lehetővé teszi, hogy folyamatosan ellenőrizzük és automatikusan csökkentsük a szerelvények sebességét, a biztonsági követelményeknek megfelelően. E rendszer segítségével óránként 48 vonatpárt tudunk közlekedtetni, amire még nem volt sehol sem példa. Összességében az elmúlt években a vonalak átbocsátó képessége átlagban 25 százalékkal növekedett. — Az óránkénti 48 szerevénypár azt jelenti, hogy a szerelvények 75 másodpercenként követik egymást... Elképzelhető-e még ennél is kisebb követési idő, legalábbis elvben? Ü gy vélem, ez egy természetes határ. E fölötti gyorsításkor és fékezéskor túlságosan nagy tehetetlenségi terhelés keletkezik, így a megoldás a metróhálózat bővítése, új metróvonalak építése. A SUTRA TITKAINAK NYOMÁBAN A több éves kutatásokat siker koronázta: Aleksze) Kulicsev, a fizikai-matematikai tudományok kandidátusa, a moszkvai Állami Egyetem tudományos főmunkatársa megtalálta azt az algoritmust, amellyel sikerült ábrázolni az óindiai rituális geometriai alakzatot, a Sri Jantrát. A szükséges algoritmus megleléséhez a számítógépnek több mint százmillió műveletet kellett elvégeznie. Alekszej Ku- licsevvel az érdekes kutatásról Alekszandr Szapszaj beszélgetett. — Mi is tulajdonképpen Sri- Jantra? — Sri-Jantra, azaz a Nagy-lantra, azokhoz a ritka geometriai ábrázolásokhoz (sémákhoz) sorolható, amelyeket a tantrizmus filozófiai-világnézeti irányzat hívei alkalmaztak rituális gyakorlatukban. Ez az ókori Indiában született irányzat a későbbiek során elterjedt Japánban, Nepálban, Kínában és különösképpen Tibetben. A tantrizmus jelei és jegyei felismerhetők a modern hinduizmusban is A Jantrák tulajdonképpen geometriai sémák, amelyeknek minden egyes eleme jelképesen ábrázolja a tantrizmus kozmogó- niai és pszichofiziológial szemléleteinek különféle szempontjait. — Matematikai szempontból miért érdekes a Sri-jantra? — Vegyük például az alakzat központi részét, azt a 14 szögű csillagot, amelyet kilenc nagy a- lakú háromszög metszése alkot. Az alakzat „ravaszsága“ abban van, hogy az őt alkotó egyenesek többsége az egyéb vonalak három, négy, öt, sőt hat metszéspontján halad át. Egy ilyen alakzat felépítése és algoritmikai elemzése nagyon bonyolult feladat. Csak számítógéppel sikerült megoldani, méghozzá úgy, hogy a gépnek több mint százmillió műveletet kellett elvégeznie. — De hát hogyan készítettek az emberek ilyen ábrákat évszázadokon keresztül? — A rendelkezésünkre álló ismeretek igen szűkösek ahhoz, hogy válaszoljunk erre a kérdésre. A ma ismeretes Sri-jantra-áb- rázolások azt mutatják, hogy minél későbbi korban készült el egy- egy másolat, annál jobban leegyszerűsödött, és veszít pontosságából is. — Egyáltalán lehetséges teljesen felfedni a Sri-jantra készítésének titkát? — Matematikai szempontból lezártnak tűnik a munka. Most a keletkutató történészeken, a néprajzkutatókon és más szakembereken a sor. A moszkvai Október té ren ünnepélyesen leleplezték Vlagyimir íljics Leninnek, az SZKP és a szovjet állam megalapítójának monumentális emlékművét. A nagyszabású architektonikái komplexum előtt a vörös szalagot Mihail Gorbacsov, az S7.KP KB főtitkára vág ta át. Ebből az alkalomból a dicső forradalmi múltra visz- szatekintő téren nagygyűlést tartottak a moszkvai dolgozók és fiatalok Viktor Grl- sin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP moszkvai bizottságának első titkára a gyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Lenin élete és műve elválaszthatatlanul összefügg a Szovjetunió és az egész emberiség eseményeivel, a nagy októberi szocialista forradalommal. Kiemelte továbbá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e vezető személyisége, a lánglelkű gondolkodó hagyatékának jelentőségét a fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi időszakára nézve, valamim a béke megőrzéséért vívott harcban. Az emlékműkomplexum egy parkból és az októberi forradalom erőit jelképező szökőkűtból áll. Középen márványtalapzaton áll Lenin bronzszobra, amelyet munkások. katonák, parasztok, a Szovjetunió különböző nemzetei képviselőinek szobor- csoportjai vesznek körül. Az emlékmű építése felett, a- melyet a Lev Kerbel, a Szovjetunió nemzeti művésze vezette kollektíva tervezett, a komszomolisták vállaltak védnökséget. XXX Pieter Botha, a Dél-afrikai Köztársaság elnöke dekrétumot adott ki, amely büntetlenséget biztosít a rendőrségnek és a hadseregnek a zavargások elnyomása és a „gyanús“ személyek kihallgatása során elkövetett minden tettükért. Ezzel hivatalosan Is megerősítette az eddigi gyakorlatot. A fegyveres erők tagjai az utöbbi tizennégy hónap során összesen 800 néger állampolgárt öltek meg. Dél-Afrikában a hét végén is folytatódtak a faji zavargások több városban, melyek résztvevőivel szemben a rendőrség brutálisan lépett fel. A fajüldöző rendőrség megtiltotta a dél-afrikai és külföldi újságíróknak, hogy hanggal és képpel tájékoztassanak a zavargásokról. A televízió, a rádió munkatársainak és a fotóriportereknek megtiltották a belépést azokra a területekre, ahol rendkívüli állapot van érvényben. Az intézkedés sajtókörökben nagy felháborodást váltott ki. Világszerte szinte napról napra szaporodik a pretoriai kormány önkényét elítélők száma. Londonban az eddigi legnagyobb brit a- partheid-ellenes tüntetést tartották meg. amelyen kb. százezer ember vett részt. A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, amely tizenhárom személyt letartóztatott és több mint százat megsebesített. Pretoria egyik legkitartóbb támogatója Margaret Thatcher kormánya, amit londoni sajtóértekezletén bírált Jesse Jackson, az ismert amerikai polgárjogi harcos. Kijelentette, az apartheidelleni tiltakozás nem lehet csak szimbolikus, mivel a Dél-Afrikában napirenden levő gyilkosságok sem szimbo- Iikusak, hanem nagyon is valóságosak.
