Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-10-22 / 43. szám
A termelőeszközök a nép kezében Nemzedékek álma teljesült, amikor a termelőeszközök a nép kezébe kerültek. A burzsoázia minden eszközzel igyekezett elodázni az ipar és a bankok államosítását. Csehszlovákia Kommunista Pártja azonban következetesen kiállt amellett, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonba kerüljenek, és azoknak hajtsanak hasznot, akik dolgoznak rajtuk. Az államosítási dekrétum 3119 vállalatra vonatkozott, amelyekben az ipari munkások 60 százaléka dolgozott. Ezek adták az egész csehszlovák ipari termelés 75 százalékát. Az államosításról szóló dekrétummal egyidöben látott napvilágot az üzemi tanácsokról szóló dekrétum, amely megfelelt a Kosicei kormányprogramban támasztott kötelezettségeknek. A dolgozók részvétele az üzemi tanácsukban lehetővé tette, hogy valóban gyakorolják a hatalmat és elejét vegyék a burzsoázia minden olyan törekvésének, amely a leiszabadulás előtti helyzetet akarta volna visszaállítani. Az államosítás teljesen meggyengítette a burzsoázia hatalmi pozícióit és elmélyítette a forradalmi folyamatot Csehszlovákiában. A köztársasági elnök által tegnap a- láírt államosítási dekrétumról azt mondhatjuk, hogy sikerült a jő mű. Sikerült, hála egész népünk egységes igyekezetének, amely rendíthetetlenül és egységesen ragaszkodott és ragaszkodik a kormányprogram következetes végrehajtásához. Sikerült, a Nemzeti Front kormányának, valamint a köztársasági elnöknek bölcs és előrelátó politikája következtében. Mivel pedig ez alkalomból Csehszlovákia Kommunista Pártjának nevében szólok, túlzás nélkül leszögezhetem, hogy pártunknak nem kis része .van e jó munka sikerében. Köztársaságunk történetében aranybetűs nap lesz a tegnapi, 1945. október 24-e, amikor aláírták a bankok, biztosítóintézetek, bányák, kohóművek és egyes más ipari vállalatok, államosításáról szóló dekrétumokat. Valóra válik, amiért városi és falusi dolgozó népünk egész nemzedékei harcoltak és szenvedtek s aminek sokan közülünk egész életüket szentelték. Gazdaságunk vezető pozícióit a néptől idegen, áruló ős ellenséges kizsákmányoló réteg kezéből az egész nemzet kezébe mennek át, ezáltal létre- j jönnek népünk örömteli, valóban szabad munkájának előfeltételei, és megszilárdul nemzeti szabadságunk, állami függetlenségünk gazdasági alapja. Gaz- ! daságl téren is jóvátesszük a magunk hazai Münchenjét. E tekintetben az államosítási akció mélyreható nemzeti és mélyreható demokratikus jellegű, követ- j kezetes folyománya nemzeti felszabadító harcunknak, amelyet idehaza és külföldön vívtunk az idegen megszállók és a hazai árulók ellen. Népgazdaságunk vezető pozícióinak államosításával országunk gazdasági életébe fontos stabilitási tényezőt viszünk abban az értelemben is, hogy megszabjuk a gazdaság államosított és magán- szektorának biztos határait. Ezért döntöttünk úgy, hogy az. államosítási akciót nem szakaszonként, hanem egyszerre hajtjuk végre. Ahogy mondani szokták, tiszta vizet akarunk önteni a pohárba, hogy mindenki tudja, mi a helyzet, vagyis más szóval jogbiztosságot a- karunk. Ezt a jogbiztosságot most gazdasági téren is elérjük. A magánvállalkozásnak és a magánkezdeményezésnek jelentős területet biztosítunk, egyes 1- pari ágazatokban túlnyomó többséget is. Elvárjuk, hogy kis- és középvállalkozóink illetékes körei kellőképpen értékelik e tény jelentőségét és teljes lendülettel kapcsolódnak be népgazdaságunk helyreállításába és felépítésébe. Ezentúl senkinek sem lesz rá oka és joga, hogy vélt jogbizonytalanságra hivatkozva ne vegyen részt az egész nemzet országépítő munkájában. \, Munkásságunkat illetőleg bizonyos helyekről azt az aggodalmát fejezték ki, hogy a munkásság az államosítás puszta tényétől anyagi helyzetének közvetlen és azonnali javulását várja. Nem! Munkásságunk, hivatalnoki karunk és értelmiségünk kezességet akart és akar, hogy munkájukból ne idegenek, árulók, a nemzet ellenségei hízzanak kövérre, hogy gazdasági erőnkkel ne éljenek vissza ismét a nemzet és a köztársaság ellen irányuló fondorlatokra. E biztosítékok egyikét most megkapják gazdaságunk legfontosabb pozícióinak államosításával. Ugyanakkor azonban munkásaink, hivatalnokaink, mérnökeink és dolgozó értelmiségünk általában politikailag van annnyira érett, hogy tu,dja: az államosítás magában véve nem elég a nemzet a- nyagi jólétének megjavítására. Az államosítás, továbbá az államosított gazdasági szektor jó megszervezése, továbbá az alkalmas emberek helyes elosztása és felhasználása, főleg pedig mindnyájunk együttes, szorgos és áldozatos munkája személyekre való különbség nélkül — csakis inindez együttvéve teszi lehetővé számunkra, hogy gyorsan és nagyobb megrázkódtatások nélkül leküzdjük nem' csak a hatesztendős német megszállás és a háború következményeit, hanem hogy belátható időn belül megjavíthassuk nemzetünk általános életszínvonalát is. Egész népünk ez együttes és áldozatos munkájának megbecsülést és sikert kívánok. ELEMENT GOTTWALD beszédéből, amelyet a prágai nép manifesztációján . mondott a nagyipar és a bankok államosítása alkalmából a prágai Ven cél Itéren, 1945. október 25-én. A SZISZ politikai oktatásának anyagát összeállította: PALÄGYI LAJOS EGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ ■ áSM Hazám - Csehszlovákia Népeink legújabbkori történelmében három nevezetes időpont van, amelyek mind október 28-ához fűződnek. 1918. október 28-án jött létre az önálló Csehszlovák Köztársaság. Negyven évvel ezelőtt e napon lépett életbe az államosításról szóló törvény, 1988-ban pedig e napon hagyták jóvá a csehszlovák államszövetségről szóló törvényt. Mindhárom esemény döntő mértékben meghatározta hazánk, további fejlődését. Ezért is választották a SZISZ politikai oktatásának egyik témaköréül. A „Hazám — Csehszlovákia“ című segédanyagunkban ezeket az eseményeket akarjuk megvilágítani Alább közöljük Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a beszédét, amelyet a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának 60. évfordulója és a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény jóváhagyásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen mondott 1978. október 27-én. Az önálló csehszlovák állam megalakulása olyan esemény volt, amely mérföldkövet jelentett hazánk népének é- letében. Az azóta eltelt hat évtizedben drámai küzdelmek zajlottak le, s ebből a hat évtizedből nagy tanulságot vonhat le a mai és a jövő nemzedék. Nemzeteink történelmének értelme a nemzeti és a szociális igazságért, a dolgozó nép széles rétegei életét érintő fontos problémák megoldásáért vívott harc. Ezt a küzdelmet az utóbbi évszázadban jelentős mértékben befolyásolta a munkásosztály növekvő ereje. Hatalmas ösztönző erővel hatottak e küzdelemre az októberi forradalom eszméi. Ez a forradalom új történelmi korszak kéz-* delét jelentette. A csehek és a szlovákok közös állama létrehozásával hatvan évvel ezelőtt döntő lépésre került sor nemzeti szabadságuk és állami függetlenségük megalapozása útján. Ezért történelmünk e fontos mérföldkövéről méltó módon emlékezünk meg. A nemzefeink közötti kapcsolatok fokozatos rendezése tíz évvel ezelőtt a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény jóváhagyásával érte el tetőfokát; ez a törvény következetesen a nemzetiségi kérdés rendezésének lenini elvein alapul. A Csehszlovák Köztársaság hatvan évvel ezelőtt történt megalakulása nem oldotta meg népünk legszélesebb rétegeinek szociális problémáit. A politikai hatalomért vívott osztályharc akkor a burzsoázia győzelmével végződött. Mindazon legendák, mítoszok és illúziók ellenére, amelyeket az állam jellegével kapcsolatban az uralkodó burzsoézia igyekezett terjeszteni a dolgozók körében, az első Csehszlovák Köztársaság a kizsákmányolás, a nyomor, a munkanélküliség, a sztrájkok és az éles osztályharcok állama volt. A munkásság, a parasztság, az értelmiség és a többi dolgozó e küzdelemben jött létre, formálódott és érett meg pártunk — Csehszlovákia Kommunista Pártja. A munkásosztály Igazi védelméért, a fasiszta megszállók ellen, a csehszlovák állam felújításáért, a haladó külpolitikai orientációért vívott harc jól bevált vezető ereje lett. Harcolt azért, hogy a felújított Csehszlovákiában igazságosan rendezzék a nemzeti és a szociális problémákat, biztosítsák a jogokat és a szociális igazságot a dolgozók legszélesebb rétegei számára. Nemzeteink történelmének e jelentős évfordulóiról alkotó munka közben emlékezünk meg, amelyet szocialista hazánkban a CSKP XV. kongresszusán elfogadott program teljesítése érdekében végzünk. Jogos büszkeséggel töltenek el bennünket azok az eredmények, amelyeket a szocialista társadalom építése és fejlesztése terén értünk el. Csak a szocialista Csehszlovákiában — amelynek önállóságát és függetlenségét a Szovjetunióval s a többi szocialista országgal való szövetség biztosítja megbízhatóan —i adottak a feltételek a békés munkához, a legszélesebb néprétegek sokoldalú fejlődéséhez, boldog életéhez, nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogú helyzetéhez. A CSIP Iára a köztársaságért, a szocializmusért Népünk újkori történelme, a nemzeti és szociális szabadságért vívott harca, a szocializmus felépítésére és Csehszlovákia szilárd nemzetközi helyzetének megteremtésére irányuló munkája elválaszthatatlanul összekapcsolódik a Nagy októberi szocialista forradalom győzelmével és a Szovjetunió* létezésével. A nagy október közvetlen hatására csúcsosodott ki népünk nemzeti felszabadító törekvése, umelynek eredményeképpen megalakult az önálló csehszlovák állam. A nagy októberi szocialista forradalom példája új fellendülésre ösztönözte a nemzeti felszabadító és munkásmozgalmakat. A magasra csapó forradalmi hullám az imperialista rendszer mély válságát jelezte. Ausztria Magyarországon- kezdett beérni a forradalmi helyzet, feltartóztathatatlanul közeledett a monarchia katonai, politikai és gazdasági csődje. Erőteljesen kibontakozott az októberi forradaloríi eszméitől ösa{ön-< zött, a monarchia szétverését és az önálló utódállamok létrehozását célzó nemzeti felszabadító mozgalom. Az 1918. október 28-án megalakult Csehszlovák Köztársaság burzsoá demokratikus állam volt. Természetesen ez az új állam történelmi viszonylatban a reakciós Habsburg-monarchiához mérten haladást jelentett. (Folyt, a kov. oldalonj
