Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-22 / 43. szám

új ifjúság 2

Kommentárunk

A közlekedés fontosságáról

Ä Szövetségi Gyűlés népi kamarája az elmúlt héten a személy- és teherszállítás kérdéseivel foglalkozott. A parlament megállapította, hogy állandó figyelmet igényel az ország közlekedési és szállítási rendszerének további fejlesztése. A december végén befejezendő 7. ötéves terv előirányozta, hogy a közúti szállítás feladatainak egy részét vegye át a vasúti és vízi szállítás. Evégett az említett időszakban további 450 km vasútvonal villamosítását végezték el, így 1985 végén mintegy 3500 km-es távon, vasútvonalaink hosszának kb. egynegyedén közlekednek majd villamos mozdonyok. Egyébként ezeken a vonalakon a vontatás részaránya az összes szállítási teljesítmény 68,5 százalékát teszi ki.

Ä gépjárművek nagyarányú elterjedése szükségessé tette, hogy kidolgozzák az autópálya-hálózat távlati terveit is. A megvalósítás hosszabb időt vesz igénybe, de a tervek szerint az autópályák teljes hossza mintegy 1700 km lesz.

Az említett parlamenti ülésen Vladimír BlaäSek közlekedési miniszter elmondta, hogy az egységes állami közlekedési politika el- 'veinek megfelelően a jövőben is a kevésbé energiaigényes vasúti és vízi közlekedést fejlesztjük, itt növeljük a fűtő- és az építőanyagok szállításának részarányát. A közúti forgalomban olyan szállításokra törekszünk, amelyek nélkülözhetetlenek rövid és középtávon a gyorsaság miatt. A miniszter megállapította, hogy a népgazdaság szállítási szükségleteinek további alakulása szempontjából a jövőben is meghatározó szerepük lesz a nyersanyagszállításoknak.

Jelentős beruházási összegekre volt szükség az elmúlt időszakban és lesz a jövőben is a városi tömegközlekedés korszerűsítésére. Bár előrehaladást értünk el, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a közlekedés műszaki bázisának fejlődése nem tartott lépést a szállítási teljesítmények növekedésével. A városi közlekedés fejlesztésével kapcsolatban említést érdemel Prága autó- forgalmának a növekedése. Jelenleg Prágában mintegy 300 000 személygépkocsit, 30 ezer szállító-, teher- és speciális gépkocsit, 3000 autóbuszt és 30 000 motorkerékpárt tartanak nyilván. Ezenkívül naponta az ország minden részéből és külföldről tízezrek érkeznek gépjárművel Prágába. Ez a helyzet tette szükségessé a metróhálózat kiépítését, amely a hatvanas évek végén kezdődött, s jelenleg a szerelvények már 23 kilométeres útvonalon közlekednek. Még idén novemberben üzembe helyezik a B vonal öt kilométer hosszú szakaszát. Ez tovább javítja a közlekedést a fővárosban. Már eddig is a prágai tömegközlekedés minden negyedik utasa metróval utazik.

A közlekedés fejlesztésére vonatkozó párt- határozatok kimondják, hogy nagy figyelmet kell fordítani az utazás színvonalára. Egészében véve megbízhatóbb lett a tömegközlekedés. Sajnos, az utazás kulturáltabbá tételében csak részeredményeket sikerült elérni, itt még sok a lemaradás, gyakran az utasok hibájából Is. A buszközlekedés fejlődése is jelentős, pozitív jelenség pl. a távolsági autóbuszokra szóló, számítógépes helyfoglalás bevezetése.

Ä Jövő év Január elsején kezdődő 8. ötéves terv feladataira vonatkozólag szükséges tudni, hogy a vasúti és vízi közlekedés részarányának el kell érnie a 78,1 százalékot a Jelenlegi 75 százalékkal szemben.

Nagy gondot kell fordítani a közlekedés műszaki bázisának továbbfejlesztésére, figyelembe véve azt is, hogyan fejlődik a közlekedés a szomszédos országokban. Mint más ágazatokban, Itt is fontos követelmény a hatékonyság, a gazdaságosság és mindenek- fölött az utasok biztonsága.

Strasser György

LÁNG ’85

A napokban örsújfalun (Nová Strá2] tartották meg a Láng ‘85 országos pio- nírverseny keretében a Komáromi (Ko- márno) Járás legifjabb tűzoltónemzedékének versenyét. A Járás alapiskoláiból 350 pionír gyűlt össze a nehéz és látványos versenyre. A győzelmet a komáromi Komensk? utcai alapiskola csapata szerezte meg az alsőpéteri (Dóin? V Peter) és lakszakállasi (Sokolce) iskola csapata előtt.

S. I.

Megtartották a SZISZ KB 13. ülését

Fesztiváli lelkesedéssel a jövő elébe

Prágában megtartották a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának 13. ülését. A küldöttek egyéb megbízatás okán felmentették tisztségéből a KB titkárát, Jan Brunnert, és a Központi Bizottság titkárává, az Elnökség és a Titkárság tagjává választották Lubomír Ledlt, akinek rövid életrajzát az oldal más helyén közöljük. Az ülés résztvevői megvitatták továbbá, hogy az ifjúsági szövetség miként járul hozzá a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséhez. A SZISZ KB Elnökségének jelentését a Központi Bizottság elnöke, Jaroslav Jenerál terjesztette elő, majd ismertette többek között a SZISZ-szervezetek és szervek, s a pionírszervezet 1986. évi munkájára vonatkozó útmutatásokat.

Többek között elmondta, hogy hazánk felszabadításának 40. évfordulója és a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjait soha nem látott lelkes munkára buzdította. Az említett események hatása a szövetség munkájának-mln- den területén megmutatkozott. Ezt a lelkesedést kell ápolni a jövőben is, amikor társadalmunk a CSKP XVII. kongresszusára folyó előkészületek jegyében él. Ezzel kapcsolatban elmondta:

„Szocialista társadalmunk életét jelenleg a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII.

kongresszusára való előkészületek jellemzik. A legfelsőbb párttanácskozástől inspirálva és legjobb szervezeteink, pionírcsapataink, ifjúsági munkakollektíváink és az egyének kezdeményezéséből kiindulva júniusban az „Ifjú tettekkel a CSKP XVII. kongresszusának“ elnevezésű mozgalommal válaszoltunk. Ezzel akarunk hozzájárulni a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak, a 7. ötéves terv utolsó éve feladatainak teljesítéséhez, és a további időszakba való jó kilépés elősegítéséhez. Az alapszervezetekből érkező ezer és ezer visszhang ázt bizonyltja, hogy

az országunk felszabadítása a csehszlovák nép felszabadító harcának kicsúcsosodása, a szovjet hadsereg által való felszabadításunk 40. évfordulójának és a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozónak a tiszteletére kibontakozott aktivitásunkat a párt mérlegkészítő évzáró taggyűlései, konferenciái és XVII. kongresszusa idején tovább fokozzuk.

A SZISZ Központi Bizottságának elnöke a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kővetkező időszakban minden eddiginél fontosabb, hogy a fejlett szocialista társadalom építését összekössük az emberiség leghőbb vágyának megvalósításával: az egyetemes és tartós béke megteremtésével. Arról van szó, hogy az elkövetkezőkben minden SZISZ- tag végezzen számvetést eddigi munkájával, és legalább egy konkrét tettel járuljon hozzá szövetségünk kongresszusi mozgalmához. Ezzel elősegítjük a béke megőrzését is, mert egy gazdaságilag és politikailag szilárd állam és közösség vethet leginkább gátat az imperializmus háborús törekvéseinek.

Ez az időszak egyedülálló alkalom arra, hogy bebizonyítsuk: odaadó polgárai vagyunk ennek az országnak, és teljes mértékben támogatjuk pártunk politikáját.

„Törvényszerű — mondta a jelentés 'további részében Jaroslav Jenerál —, hogy az ifjú nemzedékre és szervezetére fokozott feladatok várnak. Elég Indítékot szolgáltatott hozzá a párt Központi Bizottságának 15. ülése és a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Gustáv Husák elvtárs is a csehszlovák fiatalokkal való júniusi találkozón."

A jelentés befejező részében a Központi Bizottság elnöke még egyszer hangsúlyozta, csak akkor mondhatjuk el, hogy haladunk a korral, ha fokozottabb igényeket támasztunk magunkkal szemben. (p)'

Ä SZISZ KB ÚJ TITKÁRA

LUBOMÍR LEDL 1952. július 23-án született. A Károly Egyetem Jogtudományi Karán szerzett oklevelet, és eredeti hivatása jogász. Több tisztséget töltött be a Szocialista Ifjúsági Szövetségben, utoljára a SZISZ állandó képviselője volt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben.

EURÓPAI KULTURÁLIS FÓRUM

A Magyar Népköztársaság fővárosa látja" vendégül a helsinki Záróokmányt aláíró országok küldöttségeit, amelyek az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek kulturális fórumán tanácskoznak. A Záróokmányt aláíró országok küldöttségei nem először találkoznak a történelmi eseményektől eltelt tíz év alatt. Közismertek a belgrádi és a madridi találkozók, valamint a jelenleg is folyó európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó konferencia Stockholmban.

A budapesti találkozó azonban a maga nemében rendkívüli jelentőséggel bír: ez ugyanis az első olyan összejövetel, amelynek célja a kultúrának és a kulturális együttműködés kérdéseinek átfogó elemzése. Ez annál is jelentősebb, mivel a mai feszült nemzetközi

politikai helyzetben a kultúra lehet (lehetne) az a közeg, amely elősegítheti az enyhülési folyamat elindítását. Az egyes nemzetek kulturális értékeinek megismerése a nemzetek kölcsönös megismerését is eredményezi, ami hozzájárulhat az országok közeledéséhez.

Mindez pedig csak akkor lehetséges, ha az egyes küldöttségek őszinte tenni- akarással fognak hozzá a meglevő problémák megoldásához; ha a tárgyalás kiindulási pontjának a közös, humanista alapelveket tekintik; ha elismerik a művelődés fontosságát, a békéért és az emberiség boldogságáért folytatott harc szükségességét. Bizonyára meddő és fölösleges szócsépeléssé válna ez a kulturális fórum, ha az egyes küldöttségek azt igyekeznének a középpontjába állítani, ami elválaszt bennünket, nem azt, ami összeköt,

Hazánk kulturális kapcsolatai azt bizonyítják, hogy a budapesti rendezvénytől elvárt eredmények a mai feszült helyzetben sem tartoznak az utópia világába. Országunk vezetőinek kulturális politikája eddig is szigorúan tartotta magát a helsinki Záróokmány szelleméhez. Elég fellapozni mozijaink, színházaink műsorfüzeteit vagy kiadó- vállalataink jegyzékeit, és azzonal megállapíthatjuk, hogy művelődéspolitikánkat nem a nemzeti vagy akár politikai elfogultság vezérli, hanem a humánum, a békevágy és az egyetemes epberi erkölcsi értékek iránti tisztelet. Az SZSZK kulturális minisztere, Miroslav Válek vezette küldöttségünk sok országnak akár például állíthatja művelődési politikánkat a budapesti fórumon.

HORVÁTH REZSŐ

40 éves az ENSZ

A béke és együttműködés szolgálatában

Európában még dörögtek a fegyverek, amikor 1945 áprilisától júniusig ötvenegy ország — köztük hazánk — képviselői San Franciscóban egy új világszervezet létrehozásáról tanácskoztak. Az értekezlet 1945. június 26-án az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának aláírásával fejeződött be. E dokumentum 1945. október 24-én lépett életbe, s azóta ezt a napot világszerte az ENSZ napjaként ünnepük.

Az alapító országok részt vettek a fasizmus elleni harcban. A világszervezet megalakításakor abból a közös célból indultak ki, hogy megmentik a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól, hiszen a háború évszázadunk első felében kétszer zúdított kimondhatatlan szenvedést az emberiségre. Ezt fejezték ki az Alapokmány bevezető sorai: „A világszervezetet a szerződő államok azzal az elhatározással hozták létre, hogy megmentik a jövő nemzedéket a háborúk borzalmaitól, és hitet tesznek az alapvető emberi jogok, valamint a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erőiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására egyesítve szavatolni akarják, hogy fegyver alkalmazására, ha csak a közérdek nem kívánja, többé ne kerüljön sor.“

Az 1945-ben kitűzött célok és elvek ma Is a világszervezet munkájának alapjául szolgálnak, s azoknak az elveknek az összességét képviselik, amelyeken a korszerű nemzetközi kapcsolatoknak nyugodniuk kell. Az ENSZ feladata a világbéke és biztonság megőrzése, a népek közötti baráti viszony elmélyítése, a nemzetközi együttműködés elősegítése a gazdasági, társadalmi, kulturális

és humanitárius kérdések megoldásában, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása.

A megalakulása óta eltelt negyven év>.latt a világon ugyan 160 kisebb helyi Jellegű háború zajlott le, amelyeket az ENSZ képtelen volt megakadályozni, de vitathatatlan, hogy nélküle ez a szám nagyobb Is lehetett volna, a háborúk nagyobb méretű nemzetközi összecsapássá változhattak volna. Az ENSZ tevékenysége időközben kiterjedt a világ minden térségére és az emberi tevékenység minden fontosabb területére. Ma már felölel olyan területeket Is, amelyek korábban még ismeretlenek voltak Ja világűr kihasználása, az atomenergia békés célú alkalmazása, a környezetvédelem stb.j.

Legfontosabb feladatát: a nemzetközi béke és biztonság fenntartását még az Időnként nagyon kedvezőtlen körülmények között Is nagymértékben teljesítette. Erőfeszítéseket tett a világbékét veszélyeztető számos nemzetközi összetűzés megakadályozására.

Megalakulásakor mindössze 51 tagállama volt, ma számuk 159. Többségük éppen azoknak a gyarmatoknak a sorából való, amelyek a gyarmati országok és népek függetlenségéről szólő ENSZ-nyilatkozat nyomán nyerték el függetlenségüket. Mint ismeretes, a nyilatkozatot a Szovjetunió kezdeményezésére és kitartó erőfeszítésére az ENSZ Közgyűlése 1960. december 14-én fogadta el. Ugyancsak szovjet javaslatra hagyták jóvá világszervezetben az atomcsendről, az atomsorompóról és a világűr békés felhasználásáról szóló határozatokat,

Éppen az egykori gyarmatok jövetelével változtak meg a világszervezetben az erőviszonyok. Korábban a tőkés országok, mivel többségben voltak, bármilyen elfogadhatatlan intézkedést megszavazhattak. Ma viszont kénytelenek hozzájárulni olyan megállapodásokhoz, amelyek egyértelműen az együttműködést és az emberiség előrehaladását szolgálják. Ez elsősorban a szocialista országok törekvésének köszönhető, amelyet az említett fejlődő országok rendszerint mindig támogatnak.

Nagyban hozzájárult a világszervezet a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok demokratizálódásához. Az államok barátságáról és együttműködéséről szóló nemzetközi jogi deklaráció (1970) és Az államok gazdasági jogairól és kötelezettségeiről széló okmány (1974) tartalmazza az államok közötti egyenrangú együttműködés, az égető nemzetközi problémák megoldásának általánosan elfogadott alapelveit, valamint minden népnek az önrendelkezésre és saját fejlődése útjainak szabad megválasztására való jogát. Újabban az ENSZ munkájában a leszerelés és a fegyverkezés korlátozását érintő problémák mellett egyre nagyobb jelentőséget kapnak a világgazdaság kérdései, a fejlődő országok ezzel kapcsolatos egyre súlyosabb helyzete, valamint az új gazdasági világrend és pénzügyi rendszer kialakításának szükségessége.

Az ENSZ szakosított intézményei jelentős feladatokat látnak el gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren, ' P. J<

/