Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-29 / 5. szám
/ AZ ÖTLETTŐL . 1 • MEGVALÓSÍTÁSIG A ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ MÉRNÖK A 84/1972 törvényjavaslat 106/1972 rendeleté részletesen tárgyalja a felfedezések, újítási javaslatok és ipari minták díjazását mint a munka jutalmazási rendszerének szerves részét. Csak akkor keletkezik Jog a díjazásra, ha eleget teszünk a törvényjavaslatban foglalt feltételeknek. Felfedezésnél a diploma odaítélése, találmánynál a szerzői tanúsítvány, újítások esetében az újítói igazolvány és a hasznosítás, ipari minták esetében pedig a tanúsítvány és a hasznosítás a feltétele annak, hogy azok díjazva legyenek. A díjazás előírások szerint történik. A szocialista vállalat kötelessége a szerzőt értesíteni a dij nagyságáról és megszabásának részleteiről. Mindezt egy hónapon belül kell megtennie. A vállalat köteles a díjat a hasznosítás kezdetétől számított 13. hónap végéig folyósítani. A szerzői díj és egyéb juttatások ■ A FELFEDEZÉS DÍJAZÁSA A felfedezés szerzői díját annak társadalmi jelentősége alapján határozzák meg, figyelembe véve a tudomány, technika további fejlesztésére gyakorolt hatását. A felfedezésért Járó díj nagyságát a Találmányi Hivatal állapítja meg és fizeti ki a tudományos akadémiákkal közreműködve. Nagysága ötezertől százezer koronáig terjed. Kivételes esetekben a Hivatal elnöke a CSSZS2K kormányának jóváhagyásával magasabb díjat is kifizethet. A díjat a Hivatal a diploma odaítélése utáni hat hónapon belül fizeti ki. ■ A TALÁLMÁNYOK, ÚJÍTÁSI JAVASLATOK ÉS IPARI MINTÁK DÍJAZÁSA A díjazás alapjául, mint már említettük, az a társadalmi haszon szolgál, amelyet az egész nemzetgazdaság élvez. A törvényjavaslat és rendelet szerint azt a gazdasági, műszaki és egyéb hasznot értjük ezen, amely a találmány, újítási Javaslat és ipari minta bevezetéséből ered; ilyen haszon például a munkamegtakarítás, az önköltség csökkentése, a nagyobb termelékenység, a jobb munkafeltételek stb. A társadalmi haszon e hasznok összessége, amelyet pénzben (koronában) fejezzük kt. Olyan esetek is vannak, amikor ez nem lehetséges, pl. a munka- biztonság vagy -feltételek javítása esetében. Társadalmi hasznosságról akkor beszélünk, ha végleges mérlegvonásnál a javaslat hasznosításából eredő javak és előnyök túlsúlyban vannak a költségekkel és az esetleges hiányosságokkal szemben. A társadalmi haszon kiszámításánál a vállalatok a gazdasági mutatókból, az összehasonlítási értékekből indulnak ki. A találmányokból és újítási javaslatokból eredő társadalmi hasznot a vállalatok a Tech 3-02 statisztikai közlönyben publikálják. A találmányok, újítási javaslatok, ipari minták szerzői díja kifizetésének, mint már tudjuk, további efltétele a hasznosítás. ■ A TÁRSADALMI HASZON FORMAI A társadalmi haszon egyik legnagyobb összetevője a költségmegtakarítás. Ezek lényegében a következők: A termék önköltségeinek megtakarítása. Ezt a termék gyártása előtti és utáni haszon különbsége adja. A karbantartásra és meghibásodásra fordított önköltségek. Ezt a költségeknek a bevezetés előtti és utáni egyéves időszakban mutatkozó különbözete adja. Beruházási költségek megtakarítása. A társadalmi hasznot itt a költségvetés szerinti és a valóságban elért költségek különbözete adja. Az építőiparban a társadalmi haszon 15, a gépiparban pedig 30 százalékát vesszük alapul a szerzői dij meghatározásához. Abban az esetben, ha a találmány, újítási javaslat, ipari minta a munkatermelékenység növelésére irányul, a társadalmi hasznot a bérmegtakarításból és a vállalat nyereségének növekedéséből számítjuk ki. Ilyen haszon főleg az új technológiák, munka- folyamatok bevezetésekor keletkezik. Társadalmi haszon jön létre az új termékek gyártásánál, amelyet itt az eddig gyártott és az új termékek önköltségeiből számítjuk ki. Ha ilyen összehasonlítás nem lehetséges, akkor a társadalmi hasznot az új termék árkalkulációja alapján állapítjuk meg. Abban az esetben, ha a találmány, újítási javaslat, ipari minta hasznosításával javulnak a munkafeltételek, a biztonság, akkor a társadalmi hasznot a veszélyeztettség foka, a hiányosságok, a balesetveszély nagysága dönti el. Minden esetben azt is figyelembe vesszük, hány veszélyeztett dolgozót érint a javaslat. A szerzői díj meghatározásánál itt táblázatok vannak segítségünkre. A veszélyeztettségnek három foka van, és a dolgozók száma szerint is három kategóriát ismer a rendelet. A társadalmi haszonba beleszámít nemcsak a gyártó haszna, hanem az is, hogy mi származik ebből a felhasználónak. A szerzői díj meghatározásához az itt elért haszon 10—30 százalékát vesszük alapul. A társadalmi haszon nagyságát sok esetben bonyolult számításokkal állapítjuk meg, amely a hasznosítás egyéves időtartamát veszi alapul. ■ AZ ÜJlTÄSI Dl] NAGYSÁGA Szakaszos díjfolyósítás esetén a hasznosító vállalat az összeg nagyságát az elért legnagyobb társadalmi haszonból állapítja meg. Találmánynál öt évig, újítási javaslatnál három évig kíséri figyelemmel ezt a hasznot. Itt nem naptári évről van szó, hanem arról a 12 hónapról, amelyet a hasznosítás kezdetétől számítunk. A díj nagyságát minden esetben s rendeletben feltüntetett táblázatok szerint határozzák meg. A díjak formái ■ A SZAKASZOS DlJFOLYÖSlTÄS Ez a leggyakoribb forma. A társadalmi hasznot öt vagy három évig figyelik, és nagyságának megfelelően folyósítják a díjat. A hasznosítás első évének díját 13 hónapon belül kell folyósítani. Egyszerre kifizetett díj Erről a hasznosítási szerződésben egyeznek meg a felek, vagypedíg a szerző aláírásával igazolja, hogy a díjazásnak ezzel a formájával egyetért. A törvényrendelet egyben meghatározza a szerzői díjak alsó és felső határát. Találmányoknál ez 1—500 ezer korona, újítási javaslatoknál, ipari mintáknál 200-től 200 ezer korona. ■ EGYÉB JUTTATÁSOK, ERKÖLCSI ELISMERÉS A 115. és 120. paragrafus értelmében meg kell téríteni az újító munkájának ellenértékét és kiadásait, ha javaslatához munkaidőn kívül készített rajzot, tervet, kísérleti darabot vagy egyéb eszközt mellékelt, és azt a vállalat a kísérlet során fel is használta. A 121. és 20. paragrafus értelmében a felfedezés, találmány, újítási javaslat, ipari minta kidolgozásánál, kipróbálásánál és termelésbe való bevezetésénél aktívan tevékenykedő személyek jutalomban részesülhetnek. Ez a jutalom a szerzői díj 60 százalékáig terjedhet. A törvényjavaslat 122. és a rendelet 21. paragrafusa értelmében azok is jutalomban részesülhetnek, akik figyelmeztetik a vállalat vezetőségét a más vállalatoknál hasznosított ötletek bevezetésére. Ez a dolgozó egyhavi fizetésének nagyságáig terjedhet. A nagy jelentőségű újítás vagy rendszeres újítói tevékenység elismeréseként a törvényjavaslat 120. paragrafusa értelmében a következő esetekben jutnak az újítók erkölcsi előnyhöz: ii) az iskolai felvételiknél, ösztöndíjak odaítélésénél, a szakképzettség emelésénél; b) munkahelyre való felvételnél; ej lakásgondjuk megoldásánál. (Vége) Kedves fiatal újítók! Örömmel fogadom a rovathoz fűzött megjegyzéseiteket, észrevételeiteket. Az újító- és ésszerűsítő mozgalomban felmerülő gondjaitokkal, problémáitokkal, bizalommal forduljatok a szerkesztőséghez. Ha tudunk, segítünk, vagy legalább jó tanácsokkal szolgálunk. Polgári László A felfedezések, találmányok, újítási javaslatok és ipari minták díjazása Hitelesebb mérés Évek óta aktív újító Mária Cizmáriková. a rimaszombati (Rimavská Sobota) dohánygyár üzemi laboratóriumának fiatal vezetője. Újításai rendszerint a laboratóriumban használt mérőműszerekkel függenek össze, illetve új műszerek létrehozására irányulnak. Légutóbbi újítása egy importgép, a Solex mérőműszer hitelesítését szolgáló idomszerkészlet. A gyárban többek között a Mars cigaretták füstszűrőit gyártják, amelyek 66 milliméteres rudacskák formájában kerülnek ki a gyárból. A gyártó szempontjából viszont alapkövetelmény a szűrők átmérőjének (7,8+0,1 mm) pontossága. Bizonyos idő után a Solex mérőműszer elveszti hitelességét, így a füstszűrők átmérőjének NŐK az újító * mozgalomban változásait nem lehet vele pontosan követni. Mária öt olyan idomszer elkészítését ja vasolta, amelyek segítségével ezredmillimé- ternyi pontossággal megádllapttható a tűréshatár, és a kezelőszemélyzet azonnal beavatkozhat, leállíthatja a gépet. Az újítás bevezetésével lényegesen csökkent a selejt és a kezelőszemélyzet biztos lehet a dolgában, nem érheti meglepetés az ellenőrzésnél. Az újításra a vállalat igazgatósága is felfigyelt, és bevezetését minden hasonló üzemnek javasolták. Ez ideig a vállalati laboratóriumban és a komáromi üzemrészlegben hasznosították az ötletet. Biztonságos hulladékakna Mária Srámková, a Tatrasvit rozsnyói (RoZnava) üzemének munkabiztonsági előadója. Három éve adta be első újítási javaslatát, amelyet be is vezettek a gyakorlatba. Viszont bántja, hogy sok hasznos ötlet csak ötlet marad. Mária legutóbb a gyártócsarnok hulladékaknáinak módosításával foglalkozott. Mivel a különböző darabáruk varrásánál sok a textilhulladék, a csarnokban öt ilyen aknát szereltek fel. Az aknák fedelét, amelyek nehezek, eddig kézzel kellett nyitni. Előfordult kisebb munkabaleset is, de főleg az volt a baj, hogy vagy elfelejtették felnyitni, és felhalmozódott a hulladék, vagy elfelejtették lezárni, ami rögtön huzatot eredményezett. Mária újítása alapján megemelték az aknák nyílásának szintjét, tehát az asszonyoknak már nem kell hajlonganiuk az akna fedeléért, és egy egyszerű zárómechanizmussal látták el, amely lábnyomásra működik. A fedelek rugóval vannak előfeszítve, önműködően záródnak. Az újítást Mária elképzelése és rajza szerint az üzem karbantartói valósították meg. új ifjúság 3 „TÁJKÉP“ Bármennyire bízom munkatársaimban, akikre 8000 telefonállomás és közel 270 nyilvános távbeszélő karbantartása hárul — több-kevesebb sikerrel —, nem ; mulaszthatom el időnként az ellenőrzést. Az egyre szaporodó készülékek számához mérve az időt, kéthavonként „teszem tiszteletemet“ egy-egy nyilvános távbeszélőnél. így jutottam el az ünnepek után erre a kietlen tájra, amelyet Kassa (Kosice) jó humorú lakosai Chicagónak neveznek, és amely a Lunik IX. lakótelepen található. Én mint az egyik közművek al- : kalmazottja, ott voltam ennek a • lakótelepnek az átadásánál alig négy esztendeje. Ágaskodott bennem a büszkeség: íme mire vagyunk képesek. Felszámoltuk a híres „Tábort“, és lakóit modern \ lakásokba költöztettük. Minden í családot ugyanarra a lakótelepre, hogy még véletlenül se szakítsuk ? szét az összetartozás szálait. Nagy esemény volt, tanúsíthatom. Gyönyörű lakások, aszfaltozott utcák, ; óvoda, bölcsőde, üzletközpont, szóval minden a helyén. Nem volt ■ lépcsőzetes munka, mint más hasonló lakótelepeken. A természet örök törvénye sze- 1 rint egyszer süt a nap, máskor e- : sik az eső, jelenleg hamuszürke körülöttem minden, január van 1985-ben. A hajdani gyönyörű ház- , tömbök ablakainak fele ki van ver- í ve, a lépcsőházaké úgyszintén. Az úgynevezett földszint, ahol mosoda, kocsiszín és pincerész található, már megkapta a kényszerű új ä borítást. Szörgos lakatosok a kitört drótszálas üvegeket jó erős pléhtáblákkal pótolták, ami nyilván jobban ellenáll az indiáncsatákat megszégyenítő támadásoknak, de nem a krétának. Mert a i pléhborítás most olyan, mint egy ókori barlang telekarcolt kőfala. Az itteni rajzok, illetve rejtjelek nem bírják el a nyomdafestéket, sőt a gyengébbek kedvéért kreált „nemes“ rajzok se díszíthetnék a város galériáját. A kivert ablaküvegeket pótló kartonlapok úgy festenek, mint egy hiányos fogsor, de van, ahol ' cifra rongyfüggöny foszlányait lobogtatja a januári szél, ki-be, mikor honnan jön a huzat. Mint már említettem, a nyilvános távbeszélő miatt jöttem ide, l amely szintén beleillik az „idill- I be“: üvege kitörve, ajtaja hiányzik, így szomorkodik a bődé a járdaszegélyen. Újra megszólal bennem a „kispolgár“, tele vagyok aggodalommal. Ki fogja mindezt megfizetni? Mármint azt, ami kintről látszik, mert ami benn van, túl a falakon ... A telefonfülke üvegezése hatszáz korona, és ezt a kényszerű szolgáltatást nyégyszer végeztük el évente. Egy telefonkagyló, a- mely nélkül a legkiválóbb készülék is csak annyit ér, mint egy ócska cipődoboz, százöt korona. És ha azt a kagylót hetente csak egyszer vágják le, már boldog vagyok. Ehhez jön még a tárcsa, a telefonkönyv pótlása. Gyenge vagyok matematikából, nem számolom. Egy valamit azonban tudok, de azt biztosan. Kis és nem dúsgazdag ország a miénk, nem engedhetjük meg tönkremenni egy négy évvel ezelőtt épített lakótelepet. Még idejében van szólni, mert ha a felnőttek már nem is, de a gyerekek még nevelhetők a közös vagyon megbecsülésére, védelmére. Vajányi Béla
