Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-29 / 5. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK A MINŐSÉGI FEJLŐDÉS ÚTJÁN A szocialista gazdaság építésének Je­lenlegi szakaszában minden európai szo­cialista országban szükséges az exten- zív fejlődésről az intenzív fejlődésre való áttérés. Ezt a célt szolgálta a KGST Végrehajtó Bizottságának legutóbbi moszkvai Ülése is, amelynek napirend­jén mintegy harminc, a szocialista or­szágok jelenlegi és távlati gazdasági együttműködését érintő téma szerepelt. Számunkra és a többi tagállam szá­mára is igen fontos az 1985-ös eszten­dő, amely mindenütt az ötéves terv be­fejező éve. A most hozott döntések az év jelentőségének megfelelőek. Most hagyták jóvá a villamos energetika 2000-ig szóló fejlesztési koncenpcióját a KGST egységes energiarendszerének keretében. A fő irány az atomenergia szerepének növelése, a saját erőforrá­sok maximális kihasználása, a fokozott takarékosság és az egységes villamos- energia-rendszer továbbfejlesztése. Elő­készületek folynak, hogy az ezredfor­dulóra a KGST-országok villamos ener­giájuk csaknem felét az atomenergiából nyerjék. A KGST energiarendszere, a- mely a legnagyobb a világon, folyama­tosan kell, hogy kielégítse a növekvő igényeket, mégpedig oly módon, hogy a legszélsőségesebb helyzetben, rendkí­vüli időjárási feltételek között is egyen­letesen működjék. A szocialista országok energiaellátá­sa szempontjából rendkívül fontos a nyugat-szibériai, jamburgi földgázlelő­helyek kiaknázása. A nagyszabású terv jellemzője, hogy húszmilliárd rubel költ­séggel számolnak megvalósításához. Il­lusztrációképp érdekes megemlíteni, hogy a gázvezeték megépítéséhez kb. ötmillió tonnányi* nagy átmérőjű csőre van szükség. A tagállamok gazdasági együttműkö­désének fokozását szolgálja a fő vasút­vonalak modernizálásáról, a konténer- szállítás fejlesztéséről, a vízi szállítás növeléséről hozott döntés is. Megálla­pították, hogy 1988-ban világszerte élet­be lépnek a polgári repülésügyi szerve­zet rendkívül szigorú környezetvédelmi rendelkezései. Ezért a KGST-n belüli gyártóknak konkrét tájékoztatást kell adniuk a feltételeknek meg nem felelő repülőgépek, motorok rekonstrukciójá­ról. Ezzel egyidejűleg a tagországok képviselői szükségesnek nevezték a re­pülőbiztonság javítását, repülőterek fel­újítását, az irányítóberendezések tökéle­tesítését. Természetesen továbbra is napirenden marad a tudományos-műszaki együttmű­ködés kérdése, amely fontos ahhoz, hogy a népgazdaságok gyorsan fejlődő progresszív ágazataiban elérhető legyen a magas műszaki színvonal. Az együtt­működés elmélyítése révén a tagorszá­gok új kutatási eredményeket kívánnak elérni, meg akarják javítani a műszaki eredményekre vonatkozó információ­áramlást. Az együttműködés eszköz- rendszerével előmozdítják a kutatási e- redmények és a műszaki fejlesztés vív­mányainak gyors bevezetését a terme­lésbe. Országunkra is teljes mértékben vo­natkozik, hogy az intenzív típusú növe­kedés a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásán alapul. A nem többet, hanem jobban felhasználá­si elv a gazdálkodás egész jellegének átalakulása irányába hat. Ez azzal függ össze, hogy a hatékonyság csak éssze­rű és takarékos gazdasági magatartás­sal jöhet létre. Ez a szocialista gazdálkodás történe­tileg új és nehezebb fejlődési feltételeit jelenti. Az intenzív fejlődési út az or­szág hagyományaiban haladó gazdasági szokásaiban rejlő erőkre való fokozott támaszkodást is Jelenti. STRASSER GYÖRGY _____________________________________ Számadás és tervkészítés ideje Elérkeztünk a mozgalmi év egyik fontos állomásához. Ezekben a napokban tartják meg országszerte a Szocialista ifjúsági Szö­vetség alapszervezeteinek évzáró taggyűlé­sét, amely a legalkalmasabb arra, hogy érté­keljük az eddigi munkát és a tapasztalato­kat levonva teljesíthető, de igényes tervet tűzzünk ki erre az évre. Összehangolni a munkát Több alapszervezetben még decemberben megtartották az évzáró taggyűléseket, illet­ve a napokban kerítenek rá sort. Ezek közé tartozik a Nltrai Tanárképző Főiskola is. A „sietség“ egyik oka az volt, hogy január­ban a főiskolások általában a vizsgákkal vannak elfoglalva. Ezért az alapszervezetek 75 százalékában már decemberben megtar­tották az évzáró taggyűlést. Bár a gyűléseket előrehozták, de nem siették el őket. Általában elmondható, hogy alaposan előkészítették az évi számadást és tervkészítést. A SZISZ kari bizottságának elnöke, Iiubtca Briestenská, az eddigi év­záró taggyűlések lefolyásáról a következő­ket mondta: „A leggyakrabban felvetett kérdés az volt, milyen időpontra tenni a mozgalmi munkát, az összejöveteleket, hogy azokon a lehető legtöbb fiatal vegyen részt. Megállapítottuk, hogy nincs összhang az egyes alapszerveze­tek munkájában. Előfordul, hogy ugyanab­ban az időpontban két, sőt három alap­szervezet is rendez olyasmit, legyen sző akár kulturális, akár politikai, akár sport­eseményről, amely a többi alapszervezet tagjait is érdekelné. Csakhogy egy ember ugyanabban az időpontban csak egy helyen lehet. Ezért a jövőben munkánk egyik sar­kalatos pontja lesz, hogy legalább a na­gyobb ifjúsági akciókat összehangoljuk.“ A nitrát pedagógus hallgatók eddigi év­záróit értékelve örömmel állapíthatjuk meg, hogy az alapszervezetek vezetőségei is kel­lőképpen felkészültek az évzárókra. Egyszer sem fordult már elő, hogy általános meg­állapításokat tartalmazó, semmire sem ösz­tönző beszámolókkal álltak volna a tagság elé, hanem mozgósító erejű számadást ter­jesztettek elő. Az idei munkatervek is arra engednek következtetni, hogy a nitrai fő­iskolások érdekes, hasznos és élénk moz­galmi életet élnek majd. Figyelem az Emlékidézőnek A Szlovák Szocialista Köztársaság Belügy­minisztériumának SZISZ-szervezetében még október folyamán megvitatták az évzáró tag­gyűlések előkészítésének kérdését. A szövet­ség fő bizottsága meghatározta az is, hogy melyek azok a kulcsfontosságú kérdések, amelyekkel az alapszervezetekben foglalkoz­ni kell. Az alapszervezetek lehetőségeire való te­kintettel arra a megállapításra jutott, hogy a belügyminisztérium SZISZ-tagjai sokat te­hetnek az Emlékidéző hazafias és interna­cionalista tettek nemzetközi Ifjúsági stafétá­jában. Esetenként módszertani segítséget nyújthatnak a többi SZISZ-alapszervezetnek is. A másik lényeges feladat a XII. világ­ifjúsági és diáktalálkozóra való felkészülés. Nagy figyelmet szentelnek továbbá a pio­nírok körében végzett munkának. Megálla­pították ugyanis, hogy a legifjabb nemze­dék élénken érdeklődik a közbiztonsági szervek munkája iránt. Ezt az érdeklődést akarják felkarolni azzal, hogy még több pionírvezetőt és alkalmi oktatót szereznek körükből. A belső szervezeti élettel kapcso­latban arra jutottak, hogy olyan munkát kell végezni, amelybe a család hozzátarto­zói ts bekapcsolódhatnak. (zl) ELSŐ A TANULÁS ÉS A KIKÉPZÉS Ezekben a napokban hazánk katonai iskoláinak ifjú­sági szervezeteiben is az elmúlt évi tevékenységük rész­letes elemzésével, eredményeik összegezésével és az eset­leges hiányosságok feltárásával foglalkoznak. Nincs ez másként a kassai (KoSice) Szlovák Nemzeti Felkelés Katonai Repülőtiszti Főiskolán sem. A közelmúltban az iskola ifjúsági szervezetének tevékenységéről M a n a Mi­roslav (a képen) kapitány, a szervezet instruktora tájé­koztatott. — Főiskolánkon az ifjúsá­gi szervezet munkája a két kar, a parancsnoki-mérnöki és a katonai-mérnöki kar ifjúsági szervezeteinek tevé­kenységén alapszik — mon­dotta. — Munkájukat közvet­lenül az- egyes karok politi­kai osztályai irányítják, az alapszervezeteket pedig az évfolyamcsoportok képezik. — Elmondhatom, hogy az alapszervezetek tevékenysé­ge sokrétű. Felöleli az isko­lánk életének valamennyi te­rületét. Legfontosabb felada­tunknak azt tartjuk, hogy az ifjúsági szervezet hatéko­nyabbá tegye az oktató-ne­velő munkát. De természete­sen a hallgatóink szabadide­jének helyes kihasználásával is törődünk. Ezt hivatottak elősegíteni főiskolai klubunk szakkörei. — Nagy örömünkre szol­gált, hogy az elképzeléseink­nek megfelelő eredményekét értünk el tavaly a tanulmá­nyi versenyben és a kikép­zésben. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nin­csenek e téren le-lemarado- zó hallgatóink. De éppen az Ilyenek megsegítésében, azt is mondhatnám, serkentésé­ben, játszott jelentős szere­pet az ifjúsági szervezet. 9 Engem érdekelne, hogy miképpen tud hozzájárulni az ifjúsági szervezet a jobb tanulmányi és kiképzési ered­mények eléréséhez? — Az alapszervezetek bi­zottságai figyelik és az ülé­seiken rendszeresen értéke­lik az oktató-nevelő munka eredményeit. Szükség esetén intézkedéseket foganatosíta­nak a felmerülő problémák megoldására. Ha kell, elbe­szélgetnek a gyengébb elő­menetelő hallgatókkal, és a tanárokkal együttműködve megkeresik a legcélraveze­tőbb megoldásokat. • A szabadidő kihaszná­lását hogyan szervezitek meg? — Ebben nagyon sokat se­gített az, hogy bekapcsolód­tunk az Emlékidéző-verseny- be. A legutóbbi értékeléskor megállapítottuk, hogy szinte maradéktalanul teljesítettük az Emlékldéző-verseny egyes feladatait, amiért külön el­ismerést kapott az Ifjúsági szervezetünk. Hallgatóink szabadidejükben azonban be­kapcsolódhatnak műkedvelő csoportok és a különböző műszaki szakkörök munká­jába ts, valamint rendszere­sen sportolhatnak az Iskola testnevelési egyesületének szakosztályaiban. 9 Milyen feltételeitek van­nak ehhez? — Parancsnokaink segítsé­gével ezeknek a csoportok­nak a tevékenységéhez az idők folyamán egészen kitű­nő feltételeket teremtettünk. Hallgatóink rendszeresen összemérhetik tudásukat az Iskolai versenyeken, de részt vehetnek magasabb szintű erőpróbákon is. Különösen sikeresnek mondhatjuk a ta­valyi évet, hiszen második helyen végeztünk a ZENIT országos döntőjében. 9 Most mi a legfontosabb feladatotok? — Ifjúsági szervezetünk­nek jelenleg az a legfonto­sabb feladata, hogy segítsen tagjainak a közelgő szemesz­ter! és államvizsgákon való felkészülésben. De már ké­szülünk az Ifjúsági katonai alkotóversenyre is, amelyen legalább olyan eredménye­ket szeretnénk elérni, mint tavaly. Kamocsai Imre Az első oroszországi forradalom 80. évfordulójára A PROLETÁRFORRADALOM ELŐHÍRNÖKE A napokban múlt nyolcvan éve, hogy a cári Oroszországban kitört a forradalom, amely az első oroszországi forradalom néven vonult be a történelembe, és az imperializmus korszaká­nak első igazán népi forradalma volt. A szá­zadelő cári Oroszországéban meglehetősen sa­játos társadalmi helyzet uralkodott. A nagyipar ritkán tapasztalható mértékben koncentráló­dott, ugyanakkor az országban úgyszólván még hűbéri viszonyok uralkodtak. Mindezek a tények hozzájárultak az elége- detlenség fokozódásához, a forradalmi erje­déshez. Az általános elkeseredést csak még növelte, hogy a cári hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett az orosz-japán háborúban. Mintegy százhúszezer orosz katona, jobbára egyszerű ember vesztette életét, a hadikiadá­sok behajtása Is csak tovább növelte az egy­szerű emberek, a munkások és parasztok nyo­morúságát. Ezzel egyidejűleg, a legnagyobb munkásköz­pontokban, Pétervárott (a mai Lenlngrádban), Moszkvában, Bakuban, Rosztovban és másutt megkezdődött a munkások öntudatos szervez, kedése. Jóllehet a szociáldemokrata párton be­lül a mensevlkek és bolsevikok között dűlő ellentét gyengítette a szervezett munkásmoz­galom erejét, de a legnagyobb munkásközpon­tokban megnövekedett a bolsevikok befolyása, akik az értelmetlen egyéni terror és megfon­tolatlan fegyveres fellépés helyett a szervezett ellenállást hirdették. Már 1904 decemberében sztráik tört ki a bakul kőolajmunkások között, amely némi si­kerrel 'árt. A bakul sztrájk adta meg az ösz­tönzést a további munkásmegmozdulásokra, amelyekre Pétervárott, a Kaukázusomul, Moszk. vában és másutt került sor A forradalmi vihar a pétervári Putyllov-gyár (ma Ktrov nevét vi­selt} munkásainak sztrájkjával kezdődött ja­nuár 3-án (a mai naptár szerint január 16-án). A putylloviak ezzel akartak tiltakozni társaik elbocsátása miatt. A sztrájk gyorsan elterjedt, csatlakoztak hozzá a többi pétervári üzemek munkásai is, és csakhamar általános sztrájkká fejlődött. A cári kormány érezte, hogy ez már fenye­getés rá nézve. Elhatározta, hogy minden esz­közzel elfojtja a forradalmi hangulatot. Pro­vokációhoz folyamodott. Bizonyos Gapon pőpa, a titkosrendőrség munkatársa segítségével ügy­nökei már korábban beférkőztek a munkások - közé. A pap maga azt hirdette, hogy a mun­kások szervezzenek tüntetést a Téli Palota, a cár székhelye előtt, és petícióban követeljék Jogaik elismerését. Munkásgyűléseken megvitatták a tüntetés ter­vét és elkészítették a pétidé szövegét. Január 22-én több tízezer tüntető valóban felvonult a Téli Palota előtt és elvitte a cárhoz a munká­sok követeléseit tartalmazó petíciót. Az ural­kodó jóformán meg sem hallgatta a munkások küldötteit, hanem szemrebbenés nélkül a tö­megbe lövetett. A véres vasárnapként Ismert esemény eredménye: több mtnt ezer munkás kioltott élete. A forradalmi megmozdulások ezzel nem értek véget. A következő napokban nemcsak Péter­várott, hanem további városokban ts fegyveres összecsapásokra került sor, de az erős cári rendőrség és a katonaság végül is vérbe foj­totta a forradalmat a rosszul szervezett fellé­pést. Bekövetkezett az. amit a bolsevtkok meg­jósoltak. Előre figyelmeztették a munkásokat, hogy Jogaikat nem a cártői kell kikönyörögni, hanem jól szervezetten, akár fegyverrel a kéz­ben kell kiharcolni. Sajnos, abban az Időben az oroszországi munkásmozgalomban még ideg. lehetősen nagy volt a mensevlkek és más op­portunista erők befolyása. Az első oroszországi forradalom tehát elbu­kott, de merőben új történelmi korszakot kez­dett meg. A történelemben ez volt az első új típusú burzsoá és demokratikus forradalom, ahogy azt a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata Is jellemez­te az oroszországi forradalom 80. évfordulója alkalmából. Először állt a dolgozó tömegek élén a mun­kásosztály. Szociális és gazdasági lényegét te­kintve burzsoá-demokratlkus forradalom volt, eszközeit és a harc tormáit tekintve viszont a proletárok forradalmának számított. A munkás- osztály Irányítása alatt a forradalmi légkörben kialakult a munkások, a parasztok és a dolgo­zók más, nem proletár tömegeinek a szük­sége. Ezt követően a hadseregben és a haditenge­részetben ts egyre gyakoribbak voltak a forra­dalmi megmozdulások. Emlékezzünk csak a Pa. tyomkln cirkáló legénységének a felkelésére és odtsszeájára. Az erősbödő nemzeti felszabadító mozgalom a demokratikus erők egységes áram. latévá ötvöződött, amely alapjaiban kikezdte az abszolutizmust és a hűbéri rendszert, s Így a forradalom — amint Lenin mondotta — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom főpróbája volt. -* Az 1905-ös forradalom hatalmas politikai ta­pasztalatokkal gazdagította a tömegeket, s az öntudatos, alkotó politikai munka színvonalára emelte őket. Lenin szavai szerint „a nép átesett a harci tűzkeresztségen“. Megacélosodott a fel- kelésben, és felkészítette azoknak a harcosok­nak a sorát, akik 1917-ben győzelemre vitték a proletárforradalmat. B. M. I

Next

/
Thumbnails
Contents