Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-08 / 41. szám

új ifjúság 3 Keszegh István: Horváth Zsigmond: Szedliak Ilona: „A Molnár József: „Ügyesek a szere- „Tettük, ami erőnk- szívós, hozzáértő „Nem lehet semmit lök, sokszor a lehe- bői tellett.“ munka meghozta az félvállról.“ tétlennel is megbir- eredményt." kóznak.“ V VOLT O m Csodálatosan szép az idei ősz. Ra­gyogó napsütés érleli a szőlőt, kukori­cát; a fagymentes éjszakák nem tesz­nek kárt a paprikában, paradicsomban; a talajelőkészítő gépeket nem kell sár­tengerben lánctalpasoknak vontatniuk... Viszont ha az eddiginél valamivel több csapadék hullana, akkor a mezőgazdá­szok számára nemcsak csodálatos, ha­nem ideális is lenne az ősz. Igaz, va­lójában panaszra így sincs ok. Hogyan él ezekben a napokban a föld embere? Mivel telnek október ele­jt napjai a mezőgazdasági dolgozók­nak? Ennek jártunk utána a Martost [Martovcej Efsz-ben. Megbirkózni a lehetetlennel Keszegh István mérnök friss diplomá- val, egy éve került a szövetkezetbe. Mű­helyvezető. Nincs könnyű helyzetben, mivel roppant kicsi, rozoga és rosszul felszerelt műhelyben kell irányítania a munkát. No meg azért sincs könnyű helyzetben, mivel a gépparkban ugyan­úgy találhatók modern gépek is, mint régiek. Tizenkét tagú csoportjának szin­te a csodával határos módon kell ügy­ködnie azon, hogy üzemképesek legye­nek a régebbi gyártmányú gépek is. így aztán Martoson nemcsak közvet­lenül a földeken dolgozóknak, hanem még a gépjavítóknak is kedvez az idő­járás. Ugyanis nagyon sok nagyobb mé­retű gép nem fér be a műhelybe, s most kényelmesen javíthatnak kint is, a sza­bad ég alatt, nem csorog a nyakukba az eső. Munka akad bőven. Az öreg gépek gyakran meghibásodnak. Nincs tartalék gép, így aztán gyorsított tempóban kell mindig dolgozniuk. Ebben a szerencsétlen helyzetben az a szerencsénk — mondja a műhely­vezető —, hogy nagyon rátermettek, ügyesék a szerelők, sokszor a lehetet­lennel is megbirkóznak. Mert meg keli birkózthuk, hiszen mi más lehetőség marad számukra: gépek nélkül ma már megállna az élet, a munka a földeken. Veszendőbe menne mindaz, ami megter­mett. Rekordtermések Betakarítanívalóból pedig idén volt és van bőségesen. Az 1350 hektáron gaz­dálkodó szövetkezet rekordterméseket mondhat magáénak. Búzából 71,2 mázsa termett hektáronként, járási elsők let­tek. Horváth Zsigmond, a növényter­mesztési részleg vezetője a különféle gondok ellenére is elégedetten nyug­tázza az idei évet: í— Gazdag esztendő az idei, nagyon gazdag. Kiváltképpen akkor, ha figye­lembe vesszük, hogy szövetkezetünk az 1982-es évet hatmillió koronás veszte­séggel zárta. S az elmúlt három év a- latt nemcsak az adósságokat, vesztesé­geket sikerült törlesztenünk, hanem már számottevő a nyereségünk is. 'Amikor az okokat kutatjuk, hogyan si­került mindezt elérni, Horváth Zsigmond szerényen hallgat a lényegről. A jelen­levő Szedliak Ilona mérnöknő azonban kisegít: i— Három éve, friss diplomával került a szövetkezetbe Zsigmond. Azóta a nö­vénytermesztésben is minden megválto­zott. A szívós, hozzáértő munka meghoz­ta az eredményt. A tizenhat hektárnyi szőlőn kívül, amelyet fagykár ért, ter­ven felül termett mindenből. Szerénységénél csak szaktudása és a- karat^reje nagyobb Horváth Zsigmond- nak, így ehhez csak ennyit fűz hozzá: — Tettük, ami erőnkből tellett. S erejükből idén sok mindenre tel- rett. Takarmányfélékből a tervezett dup­láját takarították be. Dohányból szin­tén csúcshozam ígérkezik. Napraforgó­ból hektáronkénti 25 mázsa volt a terv, s végül 32 mázsát takarítottak be. Kö­zel húsz mázsát hozott a paprika is, s a kukorica is nagyon jónak ígérkezik. Ezekben a napokban már befejezték a talajelőkészítést a vetés alá. Sajnos, a martosi határ nagy része nehéz talaj, így a maihoz hasonló száraz időben ne­héz vele a munka. Óttjártamkor tizen­hat gép dolgozott a földeken. Javában ■folyt a vetés, vágták a kukoricát, s a vége felé közelednek a paprikaszedés­nek. Már ássák a cukorrépát, a nehéz­gépek végzik az őszi mélyszántást és gondoskodnak a tápanyagpótlásról is. — Van elegendő szerves trágyánk — mondja Horváth Zsigmond — így az­tán csak a valóban szükséges műtrá­gyákat adjuk a földnek. Ennek a hasz­nosságát, jelentőségét talán nem kell külön hangsúlyoznom: az eredmény mindenütt meglátszik. Mindennap idénymunka De ugyanígy meglátszik a vezetővál­tás, a fiatalítás eredménye a szövetke­zet egyéb ágazataiban is. Jelentős vál­tozáson ment át az állattenyésztési részleg is, amikor szintén három évvel ezelőtt Molnár József mérnök került az élére. í— Az volt az első dolgom, hogy ki­cseréljem és stabilizáljam az egyes ál­latfajtákat. Ma már a mennyiségi mu­tatóink kitűnőek, így minden igyeke­zettel azon lehetünk, hogy a minőség kerüljön előtérbe. Hiszen az valójában csak a dolgok egyik oldala, hogy a szövetkezet mennyi húst, tejet, pecse­nyecsirkét produkált. A másik és sok­kal lényegesebb tényező: mennyi be­fektetéssel, milyen ráfordítással érjük el az eredményeket. Csak egy példa: egy anyasertéstől 18,5 malacot válasz­tunk el, és a súlygyarapodás az átlagos­nál jóval kisebb ráfordítással napi 0,59 kilogramm. Hogyan sikerült elérnünk?... Gondos munkával, meg úgy, hogy ki­használjuk az élelmiszeripar mellék- termékeit. A nedves etetést praktizál­juk. Vagy példálózhatnánk a tejterme­léssel is. A fejőknél bevezettük az e- gyéni, differenciált bérezést és jutalma­zást. Ezzel sikerült elérnünk, hogy a kifejt tej kilencven százaléka első osz­tályú. Bár az állattenyésztésben dolgozók­nál az év minden napja idénymunká­val telik, az ősz nekik is hoz még pluszfeladatokat: s— Ilyenkor nagy figyelmet kell for­dítanunk az épüle'tek előkészítésére az átteleléshez. A tavalyi kemény telet is azért sikerült lényegesebb veszteségek nélkül átvészelnünk, mert kellően fel­készültünk rá. Idén a tavalyi példa még jobban figyelmeztető: nem lehet sem­mit félvállról venni, elhanyagolni, mert az beláthatatlan következményekkel járna. Meg aztán, nálunk munka mindig van bőven: az állattenyésztőknek so­sincs szabadnapja, megállása. Ősszel ki­váltképpen •—> mondja Molnár József mérnök. Csak ennyi: dolgozunk Gazdag mezőgazdasági év. Hallani Martoson és máshol is, mindenütt, ahol éltek az idén az időjárás is kínálta ki­tűnő lehetőségekkel. Ahol komolyan vették a közmondást: „Ki mint vet, úgy arat“. És Martoson komolyan vették. Ehhez tartják magukat idén ősszel is. — Az ősz a mezőgazdászok számára nagyon sok munkát tartogat, többet, mint bármely más időszak. Mun­kát és örömet — mondja Horváth Zsig- mind. — Hiszen fedél alá kerül a beérett termés, ami azt jelenti, jól dolgoztunk egész évben, lehet okunk az örömre. De ahhoz, hogy ugyanígy vagy még job­ban örülhessünk jövőre is, már most el kell kezdeni a kemény munkát. A ta- lajelőkészítést, mert ez a siker alap­ja. Hiszen akkor is jó lenne majd el­mondani: megint gazdag évet zártunk! yagy írjon csak ennyit: dolgozunk. ZOLCZER JÁNOS 'A szerző felvételei ................ i———éh—m*"" A Hurbanovót Pedagógiai Szakközépiskola diákjai két hétig dolgoztak a szö­vetkezet paprikaföldjein. j

Next

/
Thumbnails
Contents