Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-01 / 40. szám

I új ifjúság 6 55. BÉKEMARATON Több mint hatvan éve adnak egymás­nak találkát Kassán (Kosice) a világ legjobb maratoni futói október első va- j sárnapján. Idén október hatodikén öt- venötödször indítják el a Békemaraton résztvevőit. Minden jel arra vall, hogy a futóversenyen, amely a világ Iegma- gasztosabb eszméjét, a béke eszméjét tűzte zászlajára, idén az eddigieknél né­pesebb mezőny gyűlik össze. A nemzetközi viszonylatban is az e- gyik legrangosabb maratoni futóverse­nyen a hazai futók közül több mint két­ezren állnak rajthoz. Rajtuk kívül a szervező bizottság megkapta az angol, a magyar, a svájci, a holland, a szov­jet, az NDK- és az NSZK-beli futók ne­vezését. Többek között elküldte nevezé- , sét az NDK kétszeres olimpiai bajnoka, Waldemar Cierpinski maratoni futó. Kassán kezdte a nemzetközi pályafutá­sát, és — mostani bejelentése szerint — itt is akarja befejezni. A Békemaratonnak egyébként ]ó hí­re van a világban. Eddig 9871 futó állt rajthoz, legtöbben, 1203-an két évvel ezelőtt. Az előrelátások szerint ezúttal megdől ez a rekord, már csak azért is, mert egyúttal országos bajnokságnak is számít ezen d távon. A fő versenyen kívül gazdag műsor vár a Lokomotíva Csermely-völgyi sta- \ dionjának közönségére. Amíg a futók a Kassa — Szina (Sefia) közötti útsza­kaszon lesznek, sor kerül a Lokomotíva Koäice — Tátrán Presov labdarúgóliga j rangadójára. Ezt megelőzően szómba- ; ton tartják meg a maratoni útszakaszon a hagyományos békemenetet és a Her- nád folyón a nemzetközi békeregattát. Ugyancsak szombaton rendezik meg e- lőször a Lokomotíva stadionjában a ' 42x1000 méteres kocogó váltófutást. (mi/ j POCAKOK, GÓLOK Divatos lett manapság labdarúgó VB- -döntő visszavágókat rendezni. Tavaly, napra pontosan tíz esztendővel az 1974- es finálé után rendezték meg a „nosz­talgia-visszavágót“ az NSZK és Hollan­dia csapata között. Nemrégen pedig Leedsben az 1966-os NSZK-válogatott próbálta bizonyítani egy év híján két j évtizeddel a Wembleyben tartott dön- I tőt követően, hogy őt illette volna a babér igazán, annak idején... Egyik nyu­gatnémet gárdának sem sikerült: a 74- I ■ es világbajnokok l:0-ra kaptak ki a hollandoktól, a 66-os vesztes együttes- j nek pedig csak a félidőben 4:3-as ve- \ zetésre tellett az erejéből, végül 6:4-re kikaptak. A húszezer leedsí publikum remekül szórakozott. A régi sztárok, ha gyorsa- I ságukból és állóképességükből sokat is j vesztettek, játéktudásukból és -kedvük­ből egy szemernyit sem. Uwe Seeler parádés kapásgólt lőtt 20 méterről, az azóta szövetségi kapitánnyá lett Franz Beckenbauer utánozhatatlan könnyed­séggel osztogatott. A másik oldalon a 19 évvel ezelőttinél gyérebb hajú Bob­by Charlton vitte a prímet, a megke- : rülhetetlen Bobby Moore söprögetett, Jackie Charlton ismét a fellegekbe e- melkedett egy-egy fejesnél, s a kis vö­rös Alan Ball bemutatta, hogy a kapus fölött átemelt labda, a bokamozdulat­tal elvégzett rúgás nem kizárólag az u- tódok tudománya. Geoff Hurst pedig egész egyszerűen megismételte az ak­I kori produkcióját: mesterhármast ért el. Rajta kívül Ball kétszer és Peters , tgjált a hálóba csapattársai közül. Az NSZK-belíek góljai közül Seeler kettőt, Overath és az 1974. évi VB csapatból „kölcsönjátékosként" szereplő Hölzen- betn egyet-egyet szerzett. Egyébként az angol együttes a két szélsőhátvéd ki­vételével a 66-os döntővel azonos ösz- szeállításban lépett pályára. A mérkőzés teljes bevételét — 47 000 ■■ fontot — a bradfordi stadiontűz áldo­zatai hozzátartozóinak ajánlották fel. A ? meleg taps nemcsak a szép emlékeket idéző játéknak, hanem a nemes gesz­tusnak is szólt az Elland Roadon... A csehszlovák repülőknek kezdettől fogva jő nevük volt. Már a két vi­lágháború között sikert sikerre hal­moztak az európai repülő-bemutatőkon (vi­lágbajnokságot 1960-től, Eurőpa-bajnoksá- got pedig csak 1979-től rendeznek ebben a sportágban). A második világháború a- latt mind a keleti, mind a nyugati front an kitüntették magukat harci pilótáink a fa­sisztákkal folyó küzdelemben. A felszabadulás után gyorsan fejlődésnek indult a sportrepülés, egymás után tűntek fel nálunk a kiváló műrepülők, a tervezők asztalán, a gyárcsarnokokban pedig a jobb- nál-jobb sportrepülőgépek. Nem véletlen, hogy éppen hazánkban, Bratislavában ren­dezték meg 1960-ban az első műrepülő vi­lágbajnokságot. Aztán 1978-ban még egy­szer a hosíni repülőtéren adtak egymásnak találkát a világ legjobbjai, ahol a közel­múltban viszont Európa-bajnokságot ren­deztek. Ezen a csehszlovák versenyzők ismét iga­zolták páratlan képességeiket. A Petr jir- mus, Jifí Saller, Pavol Ciőo összetételű csa­pat Európa-bajnokságot nyert, s ugyancsak abszolút Eurőpa-bajnok lett — s megvéd­te Eurőpa-bajnoki címét — Petr Jirmus mérnök, aki ma kétségkívül a világ leg­jobb műrepülője. Ez a kiváló sportoló 1957. december 26- án született Ceské Budéjovicében. A prá­gai Közgazdasági Főiskolán szerzett mér­nöki oklevelet, és jelenleg az Omnipol kül­kereskedelmi vállalat alkalmazottja. Máso­dik Eurőpa-bajnokságán, 1983-ban mind­járt aranyérmet nyert a kötelező, a szaba­don választott és a titkos gyakorlatokkal, s végeredményben abszolút Európa-bajnok lett. Tavaly Békéscsabán a világbajnoksá­gon megismételte ugyanezt a teljesítmé­nyét, és abszolút világbajnoki címet nyert. Augusztusban — hazai pályán, a hosíni re­pülőtéren — megvédte Európa-bajnoki cí­mét. # Mikor fiit előszűr repülőgépben? — Ha azt mondanám, hogy amióta az eszemet tudom, akkor hazudnék, mert még járni sem tudtam talán, amikor édesapám először és aztán még számtalanszor elvitt magával a repülőtérre. Abban a szerencsés helyzetben voltam ugyanis, hogy az édes­apám a légierőnél szolgált, és gyakran el­vitt magával. Így nekem korán teljesült a legtöbb fiúgyermek álma, hogy repülőgép­ben üljek. Jóformán a röptéren nőttem fel, s mihelyt tehettem, repülős kiképzésre je­Berlin legmodernebb, legszebb spori- létesítménye a tömegsportot szolgálja. A szabadidő-sportotthon, Berlin egyik legforgalmasabb helyén, kívülről is lát­ványosság. Csupa üveg beton felülete bepillantást enged termeibe. Ml van ott? Uszoda, önműködő kuglipálya, kondí­cióterem, szauna, jégpálya, sportorvos, étterem, eszpresszó — szóval mindaz, ami egy kellemes sportdélután eltölté­séhez szükséges. A létesítmény igazgatója Gunhild Hoffmeister, aki hajdan a 800 és az 1500 méteres síkfutásban aratott sike­reket, majd később a cottbusi sportis­kolát vezette. • Most mi a gondja? — Sajnos, sokkal kevesebben férnek be a létesítménybe, mint amennyien szeretnének bejönni. Különösen szom­baton, vasárnap néha órákat kell vár­ni arra, hogy a kisebb kapacitással ren­delkező létesítményeinkbe bejussanak. I' ..........................í—..................TTTiiü lentkeztem. Természetesen végig kellett jár­nom a repülés alapiskoláját a vitorlázóre­pülőknél. Tizenöt éves koromtól vitorlázó kiképzésben részesültem, majd ahogy a sza­bályok engedték, 18-dik évemet beltölt- ve átnyergeltem motoros repülőgépre. Első lépéseimet édesapám irányította, aki még most is a Honvédelmi Szövetség repülős fel­ügyelője. De még így is elmondhatom, hogy nem könnyű mesterség a repülés. Hosszú időbe telik, amíg az ember leküzdi a ve­leszületett félelmet és még több idő telik el, amíg elsajátítja a különböző figurákat. Olyan ez, mint a balett vagy a műkorcso­# Hová nehéz belépőt szerezni? •— A kondíciótornára, a szaunába, az úszásoktatáshoz, s talán csak egyedül a jégdiszkó az, amelyik nonstop mű­ködhet, hiszen a hatalmas jégfelületén sok jókedvű sportolni vágyó gyerek el­fér. Kiderült a beszélgetés során, hogy mindezek a létesítmények nemcsak a sportolni vágyók rendelkezésére állnak alacsony térítési díjért, reggeltől, szinte késő éjszakáig —, hanem a szaunától a jégig mindenütt szakembe­rek látják el tanácsokkal a közönsé­get. Ezenkívül természetesen mindenki igénybe veheti a sportolást, aki akár hosszú távú diagnózist ad, milyen spor­tokat űzhet az érdeklődő, és hogyan terhelheti önmagát. A berlini sport, és szabadidő-központ intézménye még nem általános az NDK- ban. Ez az első kísérleti létesítmény, amelyről elmondták, nagyszerűen be­vált. Ettől függetlenül azonban a léte­Iyázás, csak Itt a gyakorlatokat nem a szi­lárd talajon vagy jégen végezzük, hanem a szabad légtérben, ahol mindig fennáll a veszély, hogy az ember elveszti uralmát a gép fölött, vagy az felmondja a szolgálatot, és... # ...és akkor mi van? Fél-e a műrepii­lő? — Félek, hogyne félnék, Aki azt mondja, hogy nem fél, hazudik. El kell azonban mondanom, hogy az országúton, egy sze­mélygépkocsi kormánykereke mögött job­ban félek. Az utak meglehetősen túlzsúfol­tak, ezer veszély leselkedik az emberre. Még csak az sem kell, hogy én kövessek el hibát, mert más hibájából is bekövetkez­het a baj. A légtér ezzel szemben meglehe­tősen tágas, távolról sem kell attól tarta­nom, hogy valaki figyelmetlenül — oldal­ról vagy hátulról — belém hajt. Az ember teljesen a gépre és saját képességeire van hagyatva. A saját képességeimnek tudatá­ban vagyok, a gépben megbízok. Ha va- mitől félek, akkor csak attól, hogy valami felmondja a szolgálatot, valami eltörik a gépben. • Előfordult már, volt már életveszélyes helyzetben? — Igazán életveszélyes helyzetben csak egyszer voltam. 1971-ben, első Európa-baj- nokságomon leszállás közben eltörött a gé­pem kormányszerkezete, túlságosan mere­deken és gyorsan értem talajt, kifutottam a pályáról és felfordultam. A gép pozdor- jává tört, nekem semmi bajom sem tör­tént. Egyébként a gépet is rendbe hozták, most éppen a brnói gépipari vásáron ál­lítják ki, azon nyertem két éve Európa-, tavaly világbajnoki címet. Mert ettől az e- pizódtól eltekintve a Z 50—LS csehszlo­vák sportrepülőgépek egyedülállóak a ma­guk nemében a világon. (Befejezése következik) PALÄGYI LAJOS A szerző felvételei sítmények jó része nyitva áll azok e- lőtt is, akik nem versenyszerűen kíván­nak sportolni, vagy akik befejezték sportpályafutásukat mint versenyzők, de a megkedvelt játéktól nem tudnak szabadulni. Egyébként a berliniek másik kedvelt tömegsport-létesítménye a városháza alagsorában levő kuglipálya (bowling). A 16 sávos pálya mellett étterem talál­ható, s a kellemes hangulatban egy-egy pályát egy órára 12 márkáért lehet bér­be venni. Ezen négyen-hatan verseng­hetnek. Mint a létesítmény vezetője el­mondotta, itt sincs olyan gond, hogy üresen állnának a pályák. Ä berlini tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a kulturált, modern, valamint a komplex szolgáltatást nyújtó sportlétesítményeket nagyon kedvelik azok, akik szórakozásból sportolnak. Érdemes lenne nálunk is legalább egy hasonlót építeni. AZ NDK-BAN LÁTTUK A SPORT SZÓRAKOZÁS ÉS ÉLETFORMA A műrepülő magányossága Egyedül — ég és föld között —, csak a gépre és saját képességeire hagyatva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents