Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-10-01 / 40. szám
Kommentárunk A bírálat és elemzés légkörében Alig egy hónap múlva megkezdődik a párt évzáró taggyűléseinek és konferenciáinak időszaka. Döntő szakaszához érkezik a CSKP XVII. kongresszusának előkészülete. A taggyűlések tanácskozásainak tartalmi kérdéseit voltak hivatva pozitív irányba terelni a- zok a gazdasági pártaktíva-értekezle- tek, amelyeket az elmúlt napokban országunk különböző kerületeiben tartottak. A nyugat-szlovákiai konferencián Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára figyelmeztette a Jelenlévőket, hogy az idei kötelező tervfeladatokhoz való hozzáállásuktól és a 8. ötéves terv felelős kidolgozásától függ mindannyiunk életszínvonala és a társadalom fejlődése. Äz említett gazdasági tanácskozások megerősítették azt az elvet, hogy a szocialista társadalomban a termelési viszonyoknak és a gazdaság egészének fejlődése nem spontán, hanem tudatosan irányított folyamat. Az emberek természetesen nem teremthetnek új gazdasági törvényeket, vagy nem szüntethetik meg a régieket, de képesek megváltoztatni — és meg is kell változtatniuk — azokat a feltételeket, a- melyek között e törvények hatnak. Ma, mondhatnánk, létkérdés, hogy a gazdaság intenzív fejlesztése meggyorsuljon. EZ éppen olyan nagy, de megoldható feladat, mint az iparosítás vagy a mezőgazdaság szocialista átszervezése volt a múltban. Ezért a társadalmunkat vezető párt arra figyelmeztet, hogy jobban használjuk ki a szocialista gazdálkodás előnyeit, hogy tárjuk fel és hasznosítsuk tartalékainkat. Tudásunkat, e- rőinket most' az irányításban és a végrehajtásban azért kell egyesítenünk, hogy jobb, versenyképesebb termékeket állítsunk elő, és ésszerű, takarékos gazdálkodással, szervezettebb munkával, a műszaki fejlesztés gyorsításával alapozzak meg gazdasági előrehaladásunkat, az életszínvonal további emelését. A párt munkastílusában meghonosodott az a módszer, hogy az elért ered ményeket bíráló igényességgel ítéli meg. Ezzel kapcsolatban Jozef Lenárt megállapította: a lenini munkastílus azt jelenti, hogy a rövidesen megtartandó évzáró taggyűléseket és pártkonferenciákat az igényesség, a szigorú bíráló elemzés légköre, valamint a terv kidolgozásához és megvalósításához való é- pítő hozzáállás jellemezze. Hangsúlyozta azt is, hogy a pártszervezeteknek együtt kell működniük a szakszervezetekkel és a SZISZ-szel, valamint a Nemzeti Front más társadalmi szervezeteivel a dolgozók széles körű kezdeményezésének felkarolásában. A taggyűlések és konferenciák, amikor értékelni fogják a működési területükön elvégzett feladatokat, szóba kerül a hatékonyság és a munka minőségének a kérdése is. Az Észak-morvaor- szági kerület párt- és gazdasági tisztségviselői előtt ezzel a kérdéssel kapcsolatban Miloá Jakes, a CSKP KB titkára azt húzta alá, hogy ne csak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókat is teljesítsék, mert éppen ez dönt a nemzeti jövedelem növekedéséről. Végezetül el kell mondani, a cél az, hogy a pártszervezetek tanácskozásai tárgyszerűek és munkajellegűek legyenek, az igényesség légkörében folyjanak és megszűnjék a néhol még tapasztalható formalizmus, amely gátolja az emberek aktivitását. Ezzel kapcsolatban Josef Haman, a CSKP KB titkára, a bra- tislavai városi pártaktíva-értekezleten azt hangsúlyozta, hogy egyes vezetők nem kielégítő munkáját a „globális sikerek“ létezésével palástolják. Az évzáró taggyűlésen a kommunistáknak nemcsak az eredményekről, hanem az elkövetkező feladatokról is nyíltan kell beszélniük, és azt az időszakot a rend és fegyelem megszilárdulásának kell jellemeznie. STRASSER GYÖRGY FIATALOK A MEZŐGAZDASÁGNAK A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai a Galántai járásban mindig figyelemre méltó segítséget nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek, idén pedig i- gyekezetüknek még nagyobb lendületet adott hazánk felszabadításának 40. évfordulója és a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó. Értékes takarmányt mentettek meg azzal, hogy lekaszálták a füvet a nehezen hozzáférhető helyeken, és ezzel több mint 600 tonna szénához juttatták a mezőgazdasági üzemeket. E téren különösen a nádszegi (Trstice), az ábra- hámi, a vezekényi (Vozokany), a slád- koviöovói és a hidaskürti (Mostová)’ fiatalok, valamint a vágsellyei (Sala) Duslo és a galántai szerszámgépgyár fiatal dolgozói. Nem hiányzott az Ifjúság az aratásban sem. A nyári építőtáborok szervezésében 340 középiskolás tanuló dolgozott a szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Az ifjúsági kezdeményezés stafétájába kilencezer fiatal kapcsolódott be, és harminckét mezőgazdasági üzemben segítették időnként a munkát. A legtöbben ugyancsak a Duslóból, a járási egészségügyi intézetből, a Vízépítő Vállalatból, a Sládkovicovói Magtermesztő Állami Gazdaságból, illetve az ábrahámi, a Velk^ Grob-i és a nádszegi falusi alapszervezetekből dolgoztak a stafétában. A SZISZ járási bizottsága erőfeszítéseket tesz, hogy az ifjúság lendületét az őszi betakarításban is megőrizze. Oláh Gyula 0 ÉSSZERÜSlTÖK 'A Méhi (Vöelince) Efsz már eddig is dicsekedhetett szocialista munkabrigádjaival, ügyes gépjavítóival, traktorosaival. Legújabban ifjúsági komplex ész- szerűsítő brigáddal is gazdagodott, a- melyet Trenka Tibor, a kapásnövények fiatal agronómusa hozott létre. Tagjai rajta kívül: Kötő Tibor, Csízsi Barnabás és Novák István. A brigád vezetőjének beosztásából következtethetünk, hogy a fiúk a növénytermesztésben dolgoznak. Tervük szerint 110 hektár kukorica termesztéséről gondoskodnak a talajelőkészítéstől a vetésen át egészen a betakarításig. Torpts József GONDOSKODNAK A GYEREKEKRŐL .Valamikor elképzelhetetlen volt, hogy a csallóközi földműves gyermeke üdüléssel töltse a vakációt, ma viszont a' világ legtermészetesebb dolga. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Komáromi (Komárno) Járási Bizottsága' például legutóbb 650 gyermek hazai és 148 külföldi üdültetésről gondoskodott., Bár a járási bizottságnak csak egyetlen üdülőközpontja van Eubietovában, a partnerszervezetekkel fenntartott jó kapcsolatoknak köszönhetően a szövetkezeti dolgozók gyermekei még Csehországba is eljutottak. Vsetín és Ro2nov pod Radhostem pionírtáboraiban, továbbá Oscadnicában, Rematában és Selcé- ben töltötték a vakáció egy részét. Száznegyvennyolcan pedig Magyarországon, az NDK-ban, Jugoszláviában és Bulgáriában voltak. I. s. re emelkedett, 1981-ben pedig meghaladta a 30 milliárd rubelt, tekintettel a szovjet forgalom további dinamikus növekedésére. A fejlődő országok részesedése az európai KGST-tagországok kereskedelmében az 1976. évi 14,2 százalékról 1981-re 18,1 százalékra nőtt. Ezek a gyakran hosszú lejáratú megállapodások a kölcsönös kereskedelem lényeges stabilizáló tényezői. Az utóbbi években ugyanis a fejlődő és a szocialista országokban egyaránt jelentkeztek olyan fejlődési problémák, amelyek hátrányosan hatottak az egymás közti csere ütemére és területeire. A nyersanyag- és fűtőanyagárak csökkenése és a nyugati országok növekvő protekcionizmusa miatt érezhetően romlott a harmadik világban a konjunkturális helyzet. Több olyan ország, amelynek nemrég még nagyszabású gazdasági programjai voltak, most korlátozza gazdasági törekvéseit, mert fizető- és hitelképessége csökken. Ezek a nehézségek azonban nem teszik irreálissá az együttműködés továbbfejlesztésének távlati terveit. Például a finanszírozási nehézségeket úgy oldják meg a KGST- -tagországok, hogy több oldalú együttműködést szerveznek ezeken a piacokon. A KGST és a harmadik világ A hetvenes évek második felében a világkereskedelem fejlődésének egyik fontos tendenciája volt a forgalom gyors növekedése a KGST-országok és a^fejlődő országok között. Ezt a fejlődést sok más tényezőn kívül erőteljesen befolyásolta a nyersanyag- és fűtőanyagárak emelkedése (ami sok fejlődő ország kereskedelmi pozícióját ja-* vította), valamint a szocialista országok növekvő kereslete a fejlődő országok termékei iránt. A politikai légkör is kedvező volt ahhoz, hogy fejlődhessék a kereskedelem a szocialista országok és az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok között. A hetvenes években a fejlődő országoknak — különösen azoknak, amelyek nem kapitalista ti-: pusú fejlődési utat választottak, és progresszív gazdasági és társadalmi változtatásokat hajtottak végre — érezhető hasznuk volt abból, hogy kiterjesztették és erősítették kapcsolataikat a szocialista partnerekkel. A KGST-tagországok aktívan támogatták a fejlődő országokat abban a törekvésükben, hogy fokozottabb ellenőrzés alá vonják saját természeti erőforrásaikat, segítséget nyújtottak nekik a legfontosabb gazdasági ágak fejlesztésében, és amellett foglaltak állást, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban az egyenjogúság elvei alapján .lényegi változtatásokra van szükség. A KGST és a harmadik világ országai közötti gazdasági együttműködés a nemzetközi kapcsolatok új típusát képviselte, aminek megnyilvánulása volt az a lényeges gazdasági és műszaki-tudományos támogatás is, amelyben a szocialista országok az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országokat részesítették. Ennek a támogatásnak a részei voltak az alacsony kamatú hitelek, a gyakran vissza hem térítendő pénzügyi segítségnyújtás, a kedvező feltételek között történő szakértői szolgáltatások, a szakemberképzés, a licencek és műszaki dokumentációk átadása. A hitelek és a gazdasági támogatás más formái egyengették a kereskedelmi csere útját. 1976 és 1980 között ennek a forgalomnak az értéke az UNCTAD adatai szerint 5 milliárd rubelről 26,5 milliárd rubelHatvanöt évvel ezelőtt alakult meg a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége A FORRADALOM ZÁSZLAJA ALATT A nagy októberi szocialista forradalom győzelme hatalmas lelkesedést és forradalmi hullámot váltott ki Európában, így az Osztrák — Magyar Monarchiában is. Hatására elkezdődött az elnyomott népek nemzeti-demokratikus forradalmának láncolata, amelynek végén létrejött a nemzeti államok egész sora, köztük a Csehszlovák Köztársaság is. A szociáldemokrata párt opportunista vezetősége azonban elárulta a munkásosztály ügyét, nem vezette el a tömegeket a proletárforradalomig, hanem a.burzsoázia karjaiba taszította az országot. Felismerve a nyílt árulást, egyre többen fordultak szembe az opportunista vezetőséggel, és hamarosan szakadásra került sor. Az események hatására az ifjúság körében is megkezdődött a politikai érlelődés. A fejlődést siettették a magyarországi események, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása. A fiatalok csoportosan álltak be a magyar Vörös Hadseregbe. Lelkesen üdvözölték a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltását is. A Magyar és Szlovák Tanácsköztársaság megszűnése után a fiatal vöröskatonák visz- Szatértek lakhelyükre. Gondolkodásuk a- zonban már teljes mértékben forradalmi volt, és nagy szerepet játszottak az ifjúsági szövetség egyértelmű balratolódásában. Felmerül a kérdés: Miért éppen az ifjúsági mozgalomban került sor először nyílt szakadásra? Miért éppen a fiatal -szlovákiai szociáldemokraták voltak az elsők, akik úgy határoztak, hogy csatlakoznak a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz? Ennek több oka volt. Mindenekelőtt az ifjúság nem állt annyira a szociáldemokrata párt opportunista irányzatának és gyakorlatának, terhes hagyományainak a befolyása alatt, mint az idősebbek. Az ifjúság nem akart részt vállalni a reakciós pártpolitikában. Végül nagy szerepet játszott az ifjúság forradalmiságának fokozódásában* Szlovák és a Magyar Tanácsköztársaság példája. Ilyen körülmények között hívták össze 1920. október 5-ére, a bratislavai régi munkásotthon (még ma is áll Föréven a Béke úton) nagytermébe a 'Szlovákiai Szocialista Ifjúmunkások Szövetségének küldötteit egész Szlovákiából és Kárpátukrajnából. A kongresszuson megjelentek a cseh országrészek dolgozó ifjúságának, valamint a Kommunista Ifjúsági Internacionálénak a küldöttei is. A kongresszus lefolyása, a tanácskozás hangneme a forradalmiság és a proletár internacionalizmus megnyilatkozásának ragyogó példája volt. A határozat többek között leszögezte: „1. A Szlovákiai Szocialista Ifjúmunkások Szövetsége nevét a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetségére változtatja; 2. A Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége együttműködik a cseh országrészek munkásifjúságával, és a saját kommunista szövetség megalakulása után tagja lesz a Csehszlovák Köztársaság valamennyi népét tömörítő egységes kommunista ifjúsági szövetségnek; 3. A Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége csatlakozik a Kommunista Ifjúsági Internacionáléhoz, és felhívja a párt tagjait, távolítsák el azokat a vezetőket, a- kik kompromittálták magukat a burzsoáziával való opportunista együttműködésükkel, vessék el a szociáldemokrácia megszégyenített elnevezést és alakítsák meg a forradalmi Csehszlovák Kommunista Pártot.“ Derék, bátor kiállás volt ez a maga idejében. A Kommunista Ifjúsági Internacio- nálé képviselője például a következőképpen jellemezte a kongresszust: „Olyan időszakban jött össze, amikor a proletariátus döntő harcra készül a tőkével szemben, a- mikor a proletár forradalom hullámai kelettől kezdve az összes országokat elborítják, az ifjúságnak mint jelentős forradalmi erőnek készenlétben kell állnia. A szociál- forradalom közeledik. Gyors ütemben terjed a világ proletárjai között. A proletár ifjúságnak egységesnek kell lennie, példát kell mutatnia az idősebb elvtársaknak Marx Károly szavainak megvalósításában: „Vi- lág proletárjai, egyesüljetek!“ A kongresszuson az ifjúság felszólította a szociáldemokraták balszárnyát, valamint az egész szlovákiai munkásosztályt, hogy szabaduljon meg a párt opportunista vezetőitől és alakítson olyan pártot, amely elfogadja a Kommunista Internacionálé 21 a- lapfeltételét és csatlakozzék hozzá. Példát mutattak ezzel az idősebb elvtársaknak. A kommunista ifjúmunkások kongresszusának felhívásában olvashatjuk: „Eivtársakl Ma az elvek tisztaságára, világos és tiszta jelszavakra van szükségünk! Vesszenek a munkásosztály árulói, a szociáldemokraták! Csinálják csak tovább egyedül munkásáruló politikájukat! A forradalmi tömegek elszakadnak, és megalakítják saját forradalmi tömegpártjukat: Csehszlovákia Kommunista Pártját! Aki nincs velünk, ellenünk van. Ismerjük meg barátainkat és ellenségeinket! Tömöröljünk a kommunista zászló alatt! Ezt üzeni a csehszlovák munkásosztálynak a Szlovákiai Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége! Éljen a III. Internacio- náié, a világ proletárforradalmának proletár hadserege!“ Hamarosan Szlovákia 22 városában és helységében megalakult az SZKISZ alapszervezete, Dél-Szlovákiában többek között Nitrán, Vágsellyén (Sal'a), Érsekújvárod (Nővé Zámky) és Léván (Levice). A szervezet olyan pártharcosokat nevelt, mint Schönherz Zoltán, Szabó István, Steiner Gábor, Katz Edit, Bethlen Oszkár és mások. A kongresszusnak óriási jelentősége volt. Elsősorban azért, mert — nemzetiségre való tekintet nélkül — egy szervezetben e- gyesítette Szlovákia valamennyi osztályöntudatos ifjúmunkását, és hogy végleg szakított a szociáldemokrata párttal. Másodsoron pedig azért, mert Szlovákia haladó ifjúsága példát mutatott a cseh ifjúságnak és a munkásosztály idősebb tagjainak is. B. M. ■V.
