Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-24 / 39. szám

Ri ifjúság 21 Kommentárunk Állni a versenyt Akiket ’érdekelnek a gépipari termé­kek — s ezek között a fiatalok van­nak többségben —, ősz elején várja őket Brno. Idén huszonhetedszer nyitot­ta meg kapuit a Nemzetközi Gépipari Vásár. E rendezvény jelentőségéről mi sem tanúskodik jobban, mint az, hogy a megnyitón jelen volt Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke, Lubomír Strougal miniszterel­nök és az ország több más vezető sze­mélyisége. Idén harmincegy ország csaknem 2500 kiállítója hozta el legkiválóbb ter­mékeit Brnóba, Közép-Európa egyik leg­rangosabb gépipari bemutatójára. Cseh­szlovákiát 233 kiállító képviselte, a többi szocialista országból 752 kiállító mutatta be gyártmányait, a tőkés or­szágokból pedig több mint 1400 cég ér­kezett. A szocialista országok közül a legnagyobb kiállító, az NDK, majd a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlá­via következik sorrendben. A nyugati országok közül az NSZK, Ausztria, Svájc, Olaszország és Nagy-Britannia képvi­seltette magát nagy területen. Az idei Nemzetközi Gépipari Vásár főleg a mezőgazdasági gépiparra, en­nek termékeire koncentrált. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy egyéb gépeket és berendezéseket nem láthat­tunk a kiállításon. A kiállítás megnyitása után Gustáv Husák válaszolt a hazai újságírók kér­déseire. Többek között kiemelte, hogy a tudományos-műszaki haladás, a gaz­daságos termelés, a jó minőségű mun­ka az, ami legjobban propagálja hazánk termékeit; csak ezek által szerezhetünk tekintélyt külföldi partnereink előtt, e- gyedül ezek tehetik az embereket elé­gedettekké. Továbbá megállapította azt is, hogy látható bizonyos haladás a gépipar egyes ágazataiban, de még min­dig csak kis előrelépésről beszélhetünk. „Nem lehetünk elégedettek azzal az ü- temmel, amellyel előrehaladunk. Szá­mos területén utol kell érni a világot, amely nem topog egy helyben. A tudo­mány és a technika gyorsan fejlődik. Mint kis országnak, amelynek elenged­hetetlenül szüksége van a behozatalra és kivitelre, a 'fejlett és a legfejlettebb országokhoz kell hasonlítani magunkat. Ezért a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának feladata tartós jel­legű“ — mondotta Gustáv Husák. Ezen a kiállításon is bebizonyosodott, hogy a gépipar és az elektrotechnika játszik a legnagyobb szerepet a gazda­ságfejlesztés ütemének növelésében, a kivitel fokozásában, valamint a népgaz­daság .korszerű és nagy teljesítményű technikával való ellátásában. A hazai piac is egyre igényesebb a gépipari ter­mékekkel, főleg a tartós fogyasztásra szánt cikkekkel szemben. Az elektro­technikai ipar fontos feladata a nép­gazdaság elektronizálási folyamatának meggyorsítása és az energiaigényesség csökkentése. STRASSER GYÖRGY TESLA-adó Pécsnek A TESLA hírádástechnikai konszernválla­lat termékeinek jó híre van nemcsak ná­lunk, hanem határainkon túl is. Legutóbb a Magyar Posta Rádió- és Televíziómflszaki Igazgatósága rendelt egy középhullámú rá­dióállomást, amelyet a Pécshez közeli Ko- zármisleny, térségében szerelnek fel. A maga nemében a legkorszerűbbek kö­zé tartozó, személyzet nélkül, távvezérlés­sel működő adóállomásról van sző. A Mi- sina-tetöröl mikrohullámokkal irányítják majd. Kétszer tízkilowattos teljesítményű berendezése jó minőségű adást biztosít Ba­ranya. Somogy és Tolna megyében. Magyar- országon eddig Győrött működik ez a TES- LA-berendezés, és a megrendelőknek rend­kívül jók a tapasztalatai. Az ötvenmillió forint költséggel épülő adó tornya 115 méter magas lesz. Kettős áramellátása és az adó tartalékegysége biz­tonságos műrosszórást nyújt minden kö­rülmények között. Az adó jövőre, június el­sején kezdi meg a prőbasugárzást. (zl) H armincegy évvel ezelőtt az ENSZ köz­gyűlése elhatározta, hogy szeptem­ber 20-a minden évben a gyermekek világnapja lesz. Egyben javasolta a kormá­nyoknak, hogy szenteljenek egy napot a gyermeki örömök és gondok, szükségletek és jogok számbavételének. A gyermeknapot országonként máskor és másként ünnepük, mi például június else­jén, de ilyenkor, szeptemberben rendszerint az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja kiad­vánnyal figyelmeztet a gyermekek helyze­tére. S bár időközben, 1959. november 20-án a világszervezet közgyűlése egyhangúlag elfogadta a gyermekek jogairól szóló nyi­latkozatot is, az UNICEF felmérése elég elszomorító képet nyújt a gyermekek hely­zetéről a világ egyes részeiben. Pedig 1979 a gyermekek nemzetközi éve volt, 1985 pedig az ifjúság világéve. Mégis 1979-től napjainkig 90 millió gyermek halt meg ötödik életévének betöltése előtt és ugyanannyinak károsodott meg súlyosan a szervezete a rosszul tápláltság vagy a rossz egészségügyi gondoskodás miatt. E veszte­ség 97 százaléka a fejlődő országokat ér­te. A harmadik világban naponta negyven­ezer gyerek nem ébred fel álmából. Tizen­ötmillió gyermqkhalott évente. Annyi, mint az Amerikai Egyesült Államok teljes öt éven aluli lakossága. Vagy európai pél­dát használva: mintha egy esztendő lefor­gása alatt meghalt volna Nagy-Britanniá- ban, Franciaországban, Olaszországban, Spa­nyolországban és az NSZK-ban minden öt­évesnél fiatalabb gyerek, még minden ha­lott mellett maradt vola egy betegségben megvakult, megsüketült, testileg vagy szel­lemileg nyomorék. Nem egzotikus betegségek áldozata ez a naponta elpusztuló negyvenezer gyerek, ha­nem közönséges — Európában még rég le­küzdött — gyermekbetegségeké. A kiszá­radással járó hasmenés, a bélfertőzések, a tetanusz, a diftéria, a gyermekbénulás, a tuberkulózis tizedeli őket — kellő ismeret és kellő egyszerű kezelés tjiánya miatt. Holott egy vakcina mindössze 50 centbe kerül. A szállítással együtt legfeljebb a tízszeresére, 5 dollárra emelkedik. Vagyis 50 millió dollár — tíz mai, korszerű va­dászgép ára — ellenében védetté lehetne tenni minden gyereket. Az UNICEF legújabb jelentése a követj kező szavakkal zárul: ,,..,s ma több gye­rek fekszik le éhesen, képességei kibontá­sában megg'átolva, mint azon a napon, a- mikor ezeket a szavakat kiejtették.“ A statisztika száraz fényeinél is elgon- dolkoztatóbb, hogy ott a legnagyobb a nyo­morúság, ahol a legtöbb gyerek születik, s ott születik a legtöbb gyerek, ahol az alap­vető élelmezési, egészségügyi, felvilágosí­tásbeli lehetőségeknek is szűkében vannak, a szülők, az intézmények, a gazdaság, a társadalom. Iszonyúan tizedel az éhség ma is a föld egyes részein, máshol pedig a túlságos jó­lét pazaroltatja el a javakat. Ám kellő is­meretek hiányában még azzal sem tudnak élni a szegénység sújtotta országokban a szülők, a közösségek, sőt a szakemberek egy része sem, ami megadatott számukra.- Ha arra várunk, míg a fejlődő világ eléri a gazdasági fejlettségben az iparosodott országokat, még tovább sötétedik ez a ko­mor statisztika. De téved, aki úgy véli, hogy a tömeges gyermekpusztulás oka egyedül az élelmi­szerhiány. Az alapvető tisztaság, az anya­tej hiánya, a fertőzések pusztítják el a’lerom-1 lőtt gyerekszervezetéket. Ördögi ez a kör, mert egyik hiány fokozza a másik pusztító hatását. Ezért joggal nevezi forradalom­nak az UNICEF a négy pontból álló egész­ségügyi ellátás és felvilágosítás eszközeit: a hasmenés okozta kiszáradás egyszerű megelőzését, ha ismerik a szájon át történő rehidratálás módját az anyák, a gyerekek növekedésénél figyelemmel kísérését és a szaktanácsadást, az anyatej fontosságát és betegségmegelőző erejét, végül a védőoltá­sokat. Ehhez a forradalomhoz aránylag kevés pénz kell, de annál nagyobb figyelem és felvilágosítás. Tudás és tanítás. Ügy, fthógy a szocialista országokban csinálják, ahol az alkotmány is kimondja, hogy legfőbb érték a gyermek. E felfogásból indul ki a társadalom egész szociális politikája, amely valóban örömteli, boldog életet biztosít gyermekeinknek. P. I. A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Értékes felajánlással köszöntik a CSKP XVII. kongresszusát a topolcanyi ruhagyár SZISZ-szervezetének tagjai. Elhatározták, hogy az év hátralevő szabad szombatjain dolgozni fognak, és a munkáért járó pénzt felajánlják a szolidaritási alapra. Az üzemi bizottság tagjai és az alapszervezetek elnö­kei már öt szombatot ledolgoztak, és 6350 koronát juttattak a szolidaritási alapra. A Bánovce nad Bebravou i Buéina üzem SZISZ-tagjai hazánk felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére 31 ezer korona ér­tékű munkát végeztek terven felül a ter­melésben, összegyűjtöttek 115 kiló papírt és négy önkéntes véradót szereztek a fia­talok köréből. A pártkongresszus tisztele­tére vállalták, hogy rendbeteszik a gyár környékét, és folytatják a nyersanyaggyűj­tést. A bányászok és energetikusok napja al­kalmából a Prievidzai Szén- és Lignitbá­nyák fiatal bányászai találkozót tartottak a nagkürtösl (VefkY Krtiä) Dolina Bánya koprovnlcai üdülőközpontjában. A műsza­ki-gazdasági értekezleten Ján Trend, á prie­vidzai bányavállalat káder- és személyzeti ügyekkel foglalkozó igazgatója elemezte az ■elmúlt bányászév eredményeit. Hangsúlyoz­ta, hogy bár egyre nehezebb feltételek kö­zepette folyik a szénfejtés, sikeresen meg­birkóztak az állami tervfeladatokkal; 100,6 százalékra teljesítették a szén- és lignitter­melés tervét. Nagyra értékelte a SZISZ-ta- gok és az ifjúsági kollektívák munkáját, mért a fiataloknak nem kis érdemük van az elért eredményekben. Pavel 'Nemec, a Prievidzai SZLB SZISZ- bizottságának elnöke ismertette az ifjúsági szervezetek, illetve munkaközösségek kö­zött meghirdetett szocialista verseny ered­ményeit. Az 1984-85-ös bányászévben tizen­egy ifjúsági szervezet, azaz 3300 tag (a ta­valyinál -205-tel többen) kapcsolódott be a versenybe; Az ifjúsági szervezetben végzett tevékenységért és a jő munkáért 20 kollek­tívát és egyént tüntettek ki. A SZISZ SZKB és a SZISZ kerületi bizottságának kitünte­téseit Juraj Janosovsky, a SZISZ SZKB tit­kára adta át. Az ifjúsági munkakollektívák között folyt szocialista verseny legjobbjai, a hodoníni Dél-morvaországi Bányák fiatal­jai pedig átvehették a vezérigazgatóság és a SZISZ SZKB vándorzászlaját. A találkozó alkalmából a részvevők fel­ajánlást tettek a haladó munkaformák ki­használására és arra, hogy a CSKP XVIL kongresszusa tiszteletére határidő előtt tel­jesítik a 7. ötéves tervidőszak feladatait. ' BODZSÁR GYULA BÁNYÁSZHATTOK TALÁLKOZÓJA A CSKP III. KONGRESSZUSÁNAK 60. ÉVFORDULÓJÁRA A B0LSEVIZÁLÁS KEZDETE A húszas évek közepén Európa-szerte beállt a kapitalizmus átmeneti és részleges stabili­zálása. A tőkésországokban leküzdötték a há­ború utáni gazdasági válságot, Ismét fellen­dülőben volt a termelés, átmenetileg enyhül­tek a kapitalizmus fő ellentmondásai és ennek következtében szinte minden országban nö­vekedett a munkásmozgalomban a reformizmus hatása. Különösen érvényesült ez Csehszlová­kiában, amely Ausztria — Magyarország ipari­lag legfejlettebb utódállama volt, viszonylag elviselhető életszínvonallal és a burzsoá de­mokrácia bizonyos vívmányaival. Csehszlovákia proletariátusa, amely a CSKP megalapítása után szervezettebben lépett fel, számos bonyolult feladattal és erős ellenféllel találta magát szemben. Kedvező körülmény­nek tekinthető a munkásság aránylag nagy lét­száma, de az sem elhanyagolható, hogy a munkásság zöme még mindig követte a refor­mista pártokat, amelyek kezükben tartották a szakszervezetek és más tömegszervezetek ve­zetését. Csehszlovákia Kommunista Pártja tagjainak többsége különféle szociáldemokrata és anar­chista, nemzetiségi hovatartozás szerint meg- oszló szervezetekből került a pártba, s a moz­galomba magával hozta a szociáldemokratiz- mus és a burzsoá Ideológia befolyásának ma­radványait. Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy az osztályharc gyakorlatában lebe­csülték a forradalmi elmélet jelentőségét, vagyis a pártaktíva és a párttagság eszme! ne­velésének jelentőségét. A párt a szociáldemok­rácia építésének hagyományos, a helyi szer­vezeten nyugvó módozatára támaszkodott, ami megnehezítette az üzemi munkások mozgósítá­sát. A tömegek harcának Irányításában lebe­csülték a párt vezető szerepét, elhanyagolták a parasztság körében és a hadseregben kifej­tett munkát, s gyengült a párton belüli fegye­lem. Részben tisztázatlan volt a párt kapcso­lata a különféle tömegszervezetekkel. A CSKP a szocialista forradalom előkészíté­sével kapcsolatban álló számos kérdésben ne­hezen jutott el a forradalmi álláspontig. Vál­lalta ugyan a kapitalizmus megdöntéséért és a proletárdiktatúra hatalomra juttatásáért foly­tatott harcot, de még . nem dolgozta ki ennek a harcnak a csehszlovákiai feltételeknek meg­felelő egységes Irányvonalát. A pártmunka leggyengébb pontja a szakszervezetekkel való kapcsolat volt. Azzal számoltak, hogy ezt a feladatot elláthatják a Vörös Szakszervezetek, és elhanyagolták a kommunisták. tevékenysé­gét a reformista szakszervezetekben, minek következtében megnövekedett bennük a bur­zsoázia befolyása. Nem tisztázták a gazdasági harc taktikájának alapvető kérdéseit, s nem léptek kapcsolatba az üzemi munkásság zömé­vel. A CSKP foglalkozott ugyan a parasztkér­déssel, de még képtelen volt gyakorlati szer­vező munkát kifejteni a parasztság körében. Csökkentette a párt akcióképességét az is, hogy a pártvezetés egy része — Bubnlk, majd a Bolen—Jílek csoport — opportunista politi­kát folytatott és frakcióharcot Indított. Ez­zel egyidőben azonban mind élesebben szem­bekerültek velük azok az erők, amelyek a szociáldemokrata opportunizmus hagyományai­val szakítva a pártot forradalmi, bolsevik úton akarták vezetni. A megosztottság válságba tor­kollott. Az első párton belüli válság 1924-ben robbant ki, amelyet még sikerült leküzdeni. Ebben a helyzetben nagy segítséget jelen­tett a Kommunista Internacionálé V. kongresz- szusa, amely rámutatott a kapitalizmus stabi­lizálódásának átmeneti és részleges jellegére, és a kommunista pártokat a megváltozott vi­szonyoknak megfelelően nem a hatalomért ví­vott közvetlen harcra Irányította, hanem a tömegek megnyerésére és a forradalmi harc előkészítésére. A KI feladatként tűzte a pár­tok politikai, Ideológiai és szervezeti színvo­nalának emelését. Ezt a feladatot összegezte a bolseVizálás jelszavában, amelyben nem egy­szeri akciót látott, hanem hosszú távú folya­matot. Bár a CSKP II. kongresszusa 1924-ben teljes egyetértését fejezte ki a KI V. kongresszusá­nak határozataival, a pártban erős opportunis­ta csoport alakult ki, főleg Bubnlk, a prágai kerületi pártbizottság elnöke körül, s miután kizárták a pártból, Jflek és Bolen körül. Az újabb válság megoldásánál a csehszlovák kom­munistáknak ismét a KI végrehajtó bizottsága nyújtott döntő segítséget. 1925 tavaszán kibő­vített plenáris ülésén különbizottság vitatta meg a CsRp helyzetét és Intézkedéseket java­solt a válság leküzdésére. A KI végrehajtó bi­zottsága megállapította, hogy az adott hely­zetben a párton belüli fő veszély a jobbolda­li veszély, és javasolta, hogy az ellene vívott harcban hozzák létre a baloldal tömbjét ta­pasztalt pártfunkcionáriusokkal (Smeral, Krdi- bich, Zápotockf). Ilyen körülmények között tartották meg 60 évvel ezelőtt, 1925. szeptember 26—28-én a párt III. kongresszusát, amely háttérbe szorí­totta az opportunista erőket, elfogadta a KI határozatát a párt bolsevlzálására. A párt fej­lődése ettől kezdve felfelé ívelt. Az ősszel megtartott parlamenti választásokon 934 ezer szavazatot kapott, és Csehszlovákia második legnagyobb politikai pártja lett. A javuló párt. munkában nagy érdemeket szerzett Klement Gottwald, akit éppen a III. kongresszuson vá­lasztottak be először a Központi Bizottságba. Neki köszönhető, hogy a párt egészséges mag­va sikeresen vívta meg harcát a szervezeten belül az opportunizmus maradék erőivel, és 1929-ben, a CSKP V. kongresszusán végérvé­nyesen győzött a bolsevista Irányzat. B. M. GYERMEKEK VILÁGNAPJÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents