Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-10 / 37. szám

új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK Korkövetelmény A szociológusoknak bizonyára igazuk van, amikor azt állítják, hogy az ember társadat, mi értéke attól függ, mennyire járul hozzá tevékenységével az egész társadalom haladásá­hoz. Mivel az ember társadalmi lény, szemé­lyes boldogsága szintén ettől a tevékenységtől függ. Minél többet ad az ember a többieknek, annál gazdagabbá válik a személyisége. Ez a megállapítás igen fontos; mivel kijelöli az ál­talános világszemléleti beállítottságot. Ennek a ténynek megértéséhez természete­sen öntudatosságra van szükség, amelynek ki­alakításához önmagunk társadalmi ráhatások segítségével jutunk el. Tulajdonképpen a szo­cialista társadalomban sokoldalúan fejlett em­ber formálásának tudatos, átgondolt folyama­táról van szó, amely a szocialista elvek szel­lemében kifejleszti az egyén tulajdonságait, szükségleteit és érdeklődését, pozitív jellem­vonásait, magatartásbeli és cselekvésbeli szo­kásait. Fontos, hogy a nevelés biztosítsa a sokol­dalú szeméiyiségformálás egész komplexumát, faleg a tudományos világnézet, az eszmeiség, a munkához való öntudatos viszony, a szakmai képzettség és műveltség, a szocialista erkölcs elsajátítását, mert ezek a tényezők összessé­gükben alkotják a sokoldalúan és harmoniku­san fejlett ember tudatát és szellemi világát. Jan Fojtík elvtárs, a CSKP KB titkára nem­rég a Rovnost napilap megjelenésének 100. év. fordulója alkalmából rendezett ünnepségen mondotta, hogy a propagandamunka normái még szigorúbbak, a minőségi követelmények még igényesebbek lesznek azzal párhuzamo­san, ahogy nő állampolgáraink politikai és kulturális fejlettsége, műveltsége és ahogy to­vábbfejlődik társadalmunk. Mind ezzel össze­függésben új, bonyolultabb feladatokat kell megoldanunk. A propagandának nem az a kötelessége, hogy mások feladatát magára vállalja — mon­dotta a KB titkára —, és bizonyos problémák megoldását Ígérgesse, hanem az, hogy tárgyi­lagosan értékelje az emberek élet- és munka- feltételeit, segítsen a munkaszeretet kialakítá­sában, olyan légkör megteremtésében, amely­ben érvényesülnek a szocialista kollektiviz­mus és elvtársiasság alapelvei és konkrét pél­dák alapján szilárdítja az emberek meggyő­ződését a szocialista rendszer erejéről és le­hetőségéről. Hangsúlyoznunk kell a tárgyilagosság, a reális gondolkodásmód és a megfontolt csele­kedetek szükségességét. Az említett beszédben Fojtík elvtárs felteszi a kérdést: Miben rejlik a propaganda tekinté­lye, min alapszik a hatása? És ezt a választ adja: a valóság igaz feltárásán, azon, hogy rá tud mutatni szocialista társadalmunk mozga­tóerőire, meggyőző példákat sorakoztat fel a kollektívák és az egyének hősiességéről, alko­tóképességéről és kezdeményezéséről. A szocialista módon gondolkodó és cselek­vő ember átfogóan értelmezett nevelését az i- deológiai munka egymagában nem biztosíthat­ja. Nagy szerep hárul ezen a téren a párt és a szocialista állam szerveire, a társadalmi szervezetekre, a családra, az iskolára, a mun­kaközösségekre, a kultúrára és a művészetre is. Vagyis: a szocialista ember neveléséhez hozzá kell járulnia az egész környezetnek, a- melyben az ember él és dolgozik. Ezért lép előtérbe a komplex megközelítés igénye a ne­veléssel, az ideológiai és a politikai nevelő­munkával kapcsolatban. STRASSER GYÖRGY A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Az ifjúság aktivitása a Kelet-szlovákiai kerületben a XII. Világifjúsági és Diáktalál­kozó után sem hagyott alább. Amióta nyil­vánosságra hozták Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának hatá­rozatát a párt XVII. kongresszusának ösz- szehívásáról, egymás után születnek a fel­ajánlások a gazdasági feladatok túlteljesí­tésére, a minőség és hatékonyság fokozá­sára és a takarékoskodásra. A Spisská Nová Ves-i Novy domov bú­torgyár ifjúsági szervezete például véd­nökséget vállalt az exporífeladatok teljesí­tése fölött. A fiatalok megígérték, hogy csakis kiváló minőségben gyártják a szov­jet és lengyel megrendelésre készülő Go- dela szekrénysort, illetve a Franciaország­ba és Angliába szállított Katrin bútort. A Prakovcei Nehézgépipari tizem Miroslav Nalevanka vezetése alatt dolgozó ifjúsági brigádja 194 ezer korona értékű felaján­lást tett. Ennek értelmében az év végéig 56 főtengelyt készítenek el terven felül a szovjet Belaz tehergépkocsikhoz. A Spisská Nová Ves-i Radiológiai és Magfizikai Inté­zet két ifjúsági brigádja külön műszakot vállalt a pártkongresszus tiszteletére. A krompachyi Kovohuty gyár fiatal dol­gozóinak törekvése elsősorban a tudomá­nyos és műszaki fejlesztésre irányul. Fran tisek Spielman mérnök komplex racionali- záciős ifjúsági brigádja határidő előtt a következő év elején üzembe helyezi a pléh- gyártásban az M 40 es ipari manipulátort, amely több ember fáradságos kétkezi mun­káját könnyíti meg. A többi fiatallal együtt védnökséget vállaltak a pléhgyártó-szalag üzemeltetése fölött, jelentős munka- és e- nergiamegtakarítást ígérve. Pém Zsuzsa A CSKP XVII KONGRESSZUSA VERONIKA, A JÓ BARÁT Amikor Anna Vidová igazgatónőtől és Narcis Kosoviéovától, a szlovák nemzeti felkelésről elnevezett trnavai alapiskola pionircsapata vezetőjétől a legügyesebb raj­vezetők iránt érdeklődtem, egyértelműen egy füleki (Fil'akovo) lányra, a magyar nemzetiségű Illés Veronikára (a képen) esett a választásuk. — A pedagógiai fakultás hallgatóinak az első évben kötelezően kell rajvezetést vál­lalniuk. Hozzánk is évről évre eljön néhány főiskolai hallgató. Sajnos, az a tapasztala, tunk, hogy a következő évben már nem jönnek, tanulásra, elfoglaltságra hivatkoz­va. Veronika viszont nemcsak, hogy már az első hetekben nagyszerű kapcsolatot te­remtett a gyerekekkel, hanem visszajött a következő évben is kis barátaihoz, és hogy mennyire szeretik őt a gyerekek, mennyi­re ragaszkodnak hozzá, azt látni kell! — mondta az igazgatónő. A pionírvezető véleménye is hasonlóan hangzott: — Örömmel fogadtam Veronikát, és már az első beszélgetésünk után kitűnt, jó ba. rátnők leszünk. Értelmes, mindenről véle­ményt nyilvánító egyéniség. A hetedikese, két bíztam gondjaira. Mindent részletesen, töviről hegyire megbeszéltünk, együtt állí­tottuk össze a rajfoglalkozások munkater­vét, menetét, ..időpontját. Rengeteg ötlete, elképzelése volt és már sok-sok tapaszta­lata, hiszen pionírkora után középiskolás­ként is együtt dolgozott a pionírokkal. Két. ségkívül a legügyesebb rajvezetőnk, sokat nyert vele az egész pionírcsapat. Veronika gyógypedagógiát tanul. Termé­szetes vonzódása a gyerekekhez már régen megnyilvánult. — Minden összejövetelre előre készülök. Átlapozom az egységes nevelési rendszer idősebb pionírokra vonatkozó részét, mert ez a legfontosabb útmutató munkánkban. Rendszeresen figyelem a pionírlapok mód­szertani anyagait, amelyek hasznos tanácsai mindig jól jönnek. És persze, a pionírveze_ tővel mindezt megbeszélve megyek a gye­rekek közé. Nem vagyok számukra kis ta­nító néni, inkább jó barát, mint ahogy ők is jő barátaim. Elmondjuk egymásnak kí­vánságainkat, és ugyanígy azt is, ami nem tetszik. Bár mondhatom, annak ellenére, hogy nyugtalan kamaszok a nyolcadikosok, apró, diákos csínytevéseken kívül semmi gondom velük. Ez is bizonyltja, hogy jól kijövünk egymással. Nagyon szép króni­kát vezetnek pionírjaim. Minden esemény, minden rendezvény helyet kap benne. \Az- tán a faliújságot is együtt szerkesztgetjük, ott is igyekszünk a raj életének legfonto­sabb eseményeit bemutatni. Sokat kirándu. lünk, ha csak lehet, kint tartózkodunk, hí. szén úgy is olyan bezártak ezek a gyere­kek. Reggeltől délutánig tanítás, és otthon, ra is bőven kapnak tanulríivalőt. Tudom, kevés szülőnek van ideje arra, hogy es­ténként legalább egy rövid sétát tegyen gyerekével a ház körül, hát legalább az ilyen foglalkozások alatt hadd lehessenek a szabadban! Mi viszont nagy sétákat te­szünk a városban, a történelmi városrész, ben például a legtöbbjük akkor volt elő­ször, amikor én elvittem őket. Kedvencem a történelem, érdekel a régmúlt, a letűnt idők, és az, hogy mit hagyott ránk a múlt. Ezekről mesélek nekik séta közben. Ret­tenetesen élvezik, figyelnek, majd kérdez nek és kérdeznek vég nélkül. Magyar gíml náziumban érettségiztem, sokat meséltem a gyerekeknek a pioníréveimről, jól megért­jük egymást, és egymástól tanulva, gazda, godva válunk el minden alkalommal. Aztán egykori pionirvezetőjéről, Teleki Béláról beszélt, aki széppé, tartalmassá, változatossá tette pioníréveit, egykori a- lapiskolájáről, a Füleki (Fil'akovo) Alap­iskoláról, ahová rajvezetöként középisko­lás korában visszajárt, a pionirtáborokről, ahol a legszebb nyarakat töltötte. Abron- csos-pusztán, Magyarországon, a Magas. -Tátrában, Zólyomban (Zvolen) vett részt a pionírtáborok szervezésében, amely vé­leménye szerint nem könnyű, de szép fel­adati. Ott még jobban megismerhetők a gyerekek, hiszen egész napjukat együtt töl. tik. Igazi életiskolá egy-egy ilyen tábor a jövendő gyógypedagógusnak! Majd innét a trnavai pionírcsapatra tereli a szót. — Pionírcsapatunk tizenöt raja a szlo­vák nemzett felkelés hősei nevét viseli, többen éppen Trnavából elhurcolt partizá. nők nevét. Hagyomány már, hogy az elne­vezések megmaradjanak, a nyolcadikosok a másodikosoknak, a frissen felavatott pio­níroknak adják át a nevüket. Az ünnepi összejövetelre június közepén került sor, erre a szép aktusra a pionírcsapat vezető, ságe, a hősök élő családtagjai, az Antifa­siszták Szövetsége járási és helyi bizottság gának képviselői jelenlétében. A nyolca’! dikosok ismertették a másodikosokkal név. adójuk életútját, elvitték őket az iskola egyik helyiségében berendezett szlovák nemzeti felkelés emlékszobájába, ahol bő., ven találnak anyagot a trnavai hősökről. S bár kis barátaim szétszéledtek júniusban, én azért szeptemberben, az új pionírév kéz. detén újra vállalom valamelyik raj mun. kájának irányítását. Hiszen ez természetes a pedagógiában, az iskolában, hogy jönnek és mennek a gyerekek, és akik velük fog. lalkoznak, azon fáradoznak, hogy az élet­re sokoldalúan felkészült emberekké nevel, jék őket. i Benyák Mária A Pravda chudoby 65. évfordulójára ______________________ SZEGÉNYEK IGAZA A nagy októbert szocialista forradalom hatására a cseh és a szlovák munkásmoz. galomban teljes erővel megindult az erje­dési folyamat. Hatvanöt évvel ezelőtt a szociáldemokrata párton belül egyre több szervezet szakított az opportunista veze­téssel és ellenzékbe ment át. A forradalmi folyamat érlelődését nagymértékben előse. gítette a Pravda chudoby című újság, a- melynek első száma 65 évvel ezelőtt, szep­tember 15-én jelent meg. A Pravda chudoby az 1919-ben megjelenő Proletár és az 1920 tavaszán néhány szám­mal jelentkező Zorniíka Pravdy követőjé­nek és a szociáldemokrata párt balszár­nyának hetilapjaként tüntette fel magát. Senkiben sem hagyott kétséget afelől, hogy a dolgozó nép szószólójaként Indul harcba; Alcímében világosan hirdette, hogy a fo­lyóirat küldetése: a dolgozó nép osztály­szellemben való nevelése. Különösen Időszerű volt ennek a harcos sajtóorgánumnak a megjelenése abban az Időben, amikor a párt jobboldali, 0PPortu nista vezetősége és baloldali többsége kö­zött Immár nyílt kenyértörés' készült. A jobboldali vezetés ugyanis a párt XIII. kongresszusának elhalasztását szorgalmaz, ta, mert tudatában volt, hogy az előkészí. tés alatt álló kongresszuson vereséget szén. vedne, mivel a küldöttek többsége a bal­oldalt, valamint a Kommunista Internacio. náléhoz való csatlakozás 21 feltételének elfogadását pártolta. A balolodalba tömörült forradalmi erők azonban keresztülhúzták számításaikat. Az opportunista erők minden igyekezete eile, nére a kongresszust az eredeti időpontban tartották meg,'és ezt megelőzően sor ke­rült 1920. szeptember 19-én a párt szlová. kiai kongresszusára. A Pravda chudoby el­ső száma bejelentette a martini kongresz szus megtartásának tényét és mozgósítot­ta a tagságot a forradalmi irányvonal ke­resztülvitelére. A küldöttek túlnyomó több­sége valóban a marxista baloldal mellett állt ki, és sürgette a III. Internacionáléba való belépés feltételeinek elfogadását. A kongresszus a Pravda chudobyt egyúttal a marxista baloldal hivatalos lapjává nyilvá­nította. Kezdetben a legnagyobb nehézségek árán, nyolcezres példányszámban jelent meg, a társadalom legszegényebb rétegeinek fiilé. rés adományaiból. Működése összeforrott munkásmozgalmunk és pártunk olyan sze­mélyiségeinek a nevével, mint Jozef Schif- fel, Laco Novomesky vagy Eduard Urx, a. kik rövidebb-hosszabb ideig a szerkesztő­ség tagjaként dolgoztak. Nagy lendületet adott a lap forradalmi szellemének Element Gottwald ténykedése, aki 1923 és 19251 között dolgozott a szer. kesztőségben. Cikkei és szerkesztői mun­kája ma is a harcos kommunista újság­írás magasiskolájának tekinthetők. Ebben az időben a lap különösen nagy segítsé­get jelentett a pártnak a szervező és ideo­lógiai munkában főleg azután, hogy a CSKP sorain belül ismét egy opportunista irányzat ütötte fel a fejét. A szerkesztőség anyagi és egyéb okok. bői többször változtatta székhelyét. Először Vrútkyban, majd Ostravában jelent meg a lap, de mindvégig hű maradt eredeti for­radalmi álláspontjához. Nagy érdeme volt abban, hogy a szociáldemokrata párt XIII. kongresszusa a marxista baloldal győzelmét hozta, átvette a párt vezetését és Csehszlo­vák Szociáldemokrata Munkáspárt (balol­dal) elnevezéssel önálló párttá alakult. Az elfogadott akcióprogram hangsúlyozta a proletárdiktatúráért folytatott harc szüksé­gességét. Az akcióprogram zárórésze le. szögezte: „Kijelentjük, hogy egyetértünk a III. Internacionálé elveivel. A párt végre­hajtó bizottságának ezért feladatul meg­hagyjuk, hogy haladéktalanul lépjen kap­csolatba a III. Internacionálé moszkvai bl. zottságával annak érdekében, hogy csatla. kozásunk megvalósuljon. Még nehéz utat kellett megtenni a csat. lakozás megvalósításáig és egy igazi for­radalmi, kommunista párt megvalósításáig, de a történelmi folyamatot nem lehetett megállítani. 1921 januárjában először a párt szlovákiai, lubochnai kongresszusa csatlakozott a kommunista internacionálé feltételeihez, majd májusban megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja. A Prav­da chudoby ettől kezdve a párt hivatalos szlovákiai sajtószerve lett, s a Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának lapja büszkén vallhatja magát örökösének. V. J. A népi Korea nemzeti ünnepére_____________________________________ _ VIRÁGZIK A HAJNALI NYUGALOM ORSZÁGA Nemrég múlt negyven éve, hogy a szovjet hadsereg felszabadította Korea jelentős részét, ahol szeptember 9-én ünnepelték a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 37. évfordulóját. A népi Korea azóta a szocialista közösség szilárd és egyenletesen fejlődő, vi­rágzó része. Ha valaki most végigtekint az ország fővá­rosán, a Jól ismert épületek, a Népi Kultúra Palotája, az egyetem felhőkarcolója, a sport- csarnok, a korszerű szállodák, a múzeum- és színházegyüttesek, az új lakótelepek és a szé­les sugárutak láttán szinte hihetetlennek tart­ja, hogy három évtizeddel ezelőtt mindössze három épület maradt meg sértetlenül a Te- don partján. A phenjani fejlődés az egész or­szágot jelképezheti: a népi Korea történelmé­nek legeredményesebb korszakát jegyezheti fel. Pedig ezt a fejlődést közben a három évig tartő amerikai agresszió Is késleltette. A KNDK fejlődésének első jelentős dátumát 1945 augusztusában jegyezhették fel, amikor a második világháború befejező mozzanataként a szovjet hadsereg és a koreai hazafiak elűzték a jhpán megszálló erőket. A Szovjetunió a szö­vetségesekkel kötött korábbi megállapodás ér­telmében megállt a 38. szélességi foknál, hogy ettől délre az amerikai csapatok vezérkara fo­gadja a japán kapitulációt, Jóllehet, az ameri­kai csapatok csak majd egy hónappal később, jóval a kapituláció után, szeptember 8-án szálltak partra Koreában. Önmagában Is rendkívül nagy feladatot je­lentett, hogy felszámolják azt a terhes örök­séget, amelyet a japán gyarmati elnyomás, az elmaradottság hagyott maga mögött, és békés erőfeszítéseket tegyenek a „hajnali nyugalom országának“ — ahogy koreai nyelven nevezik az országot — felvirágoztatására. Ezt zavarta meg az amerikai agresszió, amely 1950. június 25-én kezdődött. A három évig tartó háború során 429 ezer bomba hullott a népi Koreára, 8700 üzem és 605 ezer lakóház semmisült meg teljesen. A KNDK azonban megvédte szabadságát és függetlenségét, a Szovjetunió szorgalmazására 1953 júliusában létrejött a fegyverszünet, igaz, hogy a tényleges béke mindmáig várat magá­ra. A koreai félszigeten az állapotok még min­dig rendezetlenek. Dél-Koreában — hivatalos amerikai bejelentés szerint — az Egyesült Ál­lamok 41 ezer katonája állomásozik. A KNDK javaslatait az ország egyesítésére sorra vissza­utasítják, és a koreai térség földünk válság­gócai közé tartozik. Mindez bonyolulttá teszi, de nem akadályoz­hatja meg a KNDK sikeres építő munkáját, a VI. pártkongresszus céljainak valóra váltását. Szembetűnőek azok a feszített tempójú fejlő­désre utaló mennyiségi mutatók, amelyek o- lyan feladatokat tartalmaznak, mint a nyolci vanas évtized végére a 100 milliárd kilowatt- órás villamosenergiatermelés, a 120 millió ton­nás széntermelés, a 15 millió tonnás nyers- vastermelés, a 20 millió tonnás cementterme­lés, a 7 millió tonnás műtrágyagyártás, az 5 millió tonnás tengerihalfogás, a 15 millió ton­nás gabonatermelés. De már a teljesített mennyiségmutatők Is magukért beszélnek. A villamosenergiaterme- lés máris elérte a 40 milliárd kilowattórát, a széntermelés a 60 millió tonnát, a halászat a 4 millió tonnát, a gabonatermés (rizs és ku­korica) pedig a 12 millió tonnát. Figyelemre méltó adat: az ország ipara ma egyetlen mű­szak alatt termel annyit, mint 1946-ban egy év alatt. A megalakulása óta eltelt 37 év alatt az ■elmaradott, a japán gyarmatosítók által leigá- zott és az amerikaiak által kifosztott Koreá­nak ez a szocialista része Ázsia egyik legfej­lettebb országává vált. Mindamellett Jelentős eszközöket kell fordítani az ország védelmi erejének fokozására a dél-koreai és amerikai fenyegetéssel szemben. Világszerte elismerést vált ki a KNDK-nak az a harca, amelyet az ország felemelkedésé­ért és a két országrész újraegyesítéséért vív. Az eredmény egy közös nyilatkozat elfogadása lett, amelyben leszögezték, hogy külső erő és Idegen beavatkozás nélkül el kell érni a nagy, nemzeti egységet és a békés egyesítést. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents