Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-08-20 / 34. szám

I

VIT - pillanatok

Fenti képünkön Ágiiéra Mejling, aki Nicaraguából érkezett a szovjet fővárosba. Lent: a csehszlovák küldöttség indulásra készen áll a Kom- szomolszkij proszpekten. Képes beszámolónk folytatása lapunk harmadik oldalán.

Mindennapok párhuzama

Szeretem a focit', és erről jutott eszembe, hogy miért várjuk el tulajdonképpen, hogy a pályán jobban focizzanak, mint ahogyan mi dolgozunk? Tehetnék szemrehányást a labdarúgóknak Is, de ugyanúgy magamnak Is. Párhuzam,' a mindennapok párhuzama. Ha őszinték akarunk lenni önmagunkhoz, belátjuk: a pályán éppen úgy, mint az életben, az elhatározás kevés. A mindennapok perceit, óráit kell úgy töltenünk, hogy azokból értelmes és eredményes napok, idények, évek álljanak össze. Ehhez mindenekelőtt fegyelem kell a sportban, a munkában, a tanulásban, az életmódban, a gazdálkodásban, vagyis mindenben.

Manapság sok szó esik egy fontos tényezőről, a munkafegyelemről. Nem ok nélkül. Közéleti fórumokon, baráti beszélgetések alkalmával, Így vagy úgy, de terítékre kerül. A köz érdeke és véleménye megegyezik abban, hogy országunk gazdasági nehézségeinek megoldása részben fegyelmezettebb munkánktól várható. S ha ennek mindannyian tudatában vagyunk, miért nem kezdjük el már holnaptól önmagunkon, köz^ vetlen környezetünkön a változtatást? Hiszen csak ezután formálhatunk jogot építő szándékú bírálatra. Ezzel a legszükségesebb lépést megtettük, csakhogy a képlet ném

ennyire egyszerű. Számtalanszor előfordulhat ugyanis, rajtunk kívül álló okok miatt, hogy nincs mit, mivel és hogyan dolgoznunk. Anyaghiány, szerszámhiány, hibás utasítás, rossz szervezésr mind-mind ismert okok. Ilyenkor megesik, hogy munkahelyi fegyelmet, rendet elvárni önmagunktól és másoktól is elég nehéz. Javító szándékunk terét ts ki kell tágítanunk, fel kell lépnünk azokkal szemben, aki a szükséges munka- feltételek hiányát okozzák. Nem maradhatunk közömbösek, elnézőek velük szemben, mindahányunk érdekeit sértenénk ezzel. Az önmagunkkal szemben támasztott elvárás — kisugárzik! A mindennapok feladatai minden szinten megkövetelik a fegyelmezett munkát, s túl ezen azt is, hogy mindenki képességeinek a maximumát adja. Így valószínűleg nem elégszünk majd meg az értelmetlen látszattevékenységgel, hanem csak a konkrét eredményeket hozó munkával. S hogy végül visszakanyarodjak az elején említett sporthasonlathoz, egyszerre lesz érezhető és látható, hogy nemcsak rohangál a „csapat“, hanem óraműpontossággal érkeznek a labdák. Mindenki érzi helvét. tudja dolgát nemcsak a pályán, a lelátón.- Is..

fK. Z.)