Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-08-06 / 32. szám

új ifjúság 6 Segíteni a versenyzőket A szovjet Borisz Sahlin a háború utáni torna­versenyek talán legnagyobb egyénisége. Hét olim­piai aranyérem, hat világbajnoki és hat Európa- -bajnoki cím: ez fémjelezte az ötvenes és hatva­nas években Borisz Sahlin világelsőségét. Különö­sen emlékezetes volt az a küzdelem, amelyet a ja­pán Onőval vívott az 1960-as római olimpián, a- mikor Sahlin elkeseredett küzdelemben 5 század ponttal tudta megelőzni az összetett egyéni ver­senyben legendás hírű japán ellenfelét. Borisz Sahlin ma a kijevi Testnevelési Főisko­lán mint docens oktatja tornára a fiatal szovjet tornásznemzedéket. Emellett az Ukrán Tornaszö­vetség elnöke és a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) pontozóbírója. Ebben a minőségben sport­ágának legjobbjai között tartják számon, és min­den fontosabb nemzetközi versenyen közreműkö­dik. Erről a tevékenységéről Sahlin legutóbb így nyilatkozott: — Ez a feladat ma éppúgy lelkesít, mint annak idején a nagy ellenfelek ellen vívott küzdelem, a- hol nemegyszer csak századpontok döntötték el az elsőség kérdését. Az a becsvágyam, hogy becsüle­tes és igazságos pontozóbíró legyek Én aztán iga­zán jól tudom, mit jelent egy tornász számára, ha úgy érzi, hogy igazságtalanul lepontozták. Bírói működésem mindig arra irányul, hogy a szabályok adta lehetőségeket felhasználva segítségére le­gyek a versenyzőknek. A bíró igazi feladatát, sőt hivatását abban látom, hogy értékelésével további teljesítményekre ösztönözze a sportolót és soha ne vegye el kedvét a versenyzéstől. Csökken a különbség Dörzsölhetik a kezüket a női egyenjogúság har­cosai: a francia Reveu de l’AEFA atlétikai szak­lapban Jean-Pierre Mondenard, sportorvosi kuta­tásokkal foglalkozó orvos azt állítja, hogy a nők sporteredményei gyorsabban fejlődnek a férfiakéi­nál. Az ismert szakember hosszas kutatásának ered­ményeit hozta nyilvánosságra, amelynek során az elmúlt esztendők férfi és női atlétikai eredményeit hasonlította össze, fejlődési dinamikájukat vizsgál­ta. Mondenard többek között á Í00 méteres síkfu­tást elemzi. Kimutatja, hogy Evelyn Ashford 10.7« mp-es és a Calcin Smith 9,93 mp-es világcsúcsa között a teljesítménybeli különbség csupán 8,53 százalék. De más számokban és sportágakban is hasonló a helyzet: a teljesítmények közeledése nyilvánvaló. — Beérhetik-e belátható időn belül a nők' a fér­fiakat? — teszi fel a kérdést tanulmánya végén Mondenard doktor. — Természetesen nem — vá­laszolja —, hiszen az alkati különbözőségek miatt megmarad a két nem közötti teljesítménykülönb­ség, de arra számítani lehet, hogy a nők mind job­ban megközelítik majd a férfiakat, ami sporttelje­sítményeiket illeti. No, persze, nem súlyemelésben vagy ökölvívásban... A „Barca“ még sohasem hiányzott A genfi labdarűgókupa-sorsolás két „rangidős“ együttese, a két patinás spanyol klub, a Real Mad­rid és az FC Barcelona volt. Mindketten harmin­cadszor várhatták Fortuna kegyének alakulását. Szereplésük között azonban van egy kis különb­ség. Míg a Real egyszer, 1977-ben hiányzott az indulók listájáról, a barcelonai piros-kékek szerep­lésének folyamatossága töretlen. Hogyan lehetséges ez, ha eddig mindketten 29- szer rajtoltak? Nos, a három nagy európai kupasorozat nem egy­formán indult. A BEK és az UEFA Kupa jogelődje, a VVK is 1955 ben kezdődött, de BEK-győztest elő­ször 1956 ban avattak, a VVK fináléjára meg csak két évvel később került sor. Sőt a második VVK- -szérta is 1958—60 között, csaknem három éven ke­resztül zajlott. S míg a Real az első 15 BEK-soro- zaton indult egyfolytában (az első ötöt meg is nyerte), addig a Barcelona először a VVK-ban pró­Í bált szerencsét. Igaz, a második kiírás ideje alatt spanyol bajnokként a BEK-hen is indult, egyszerre két vetélkedésben szerepelt tehát, ami sajátos re­kord. A „Barca“ tehát egyetlen fellépést sem mulasztott el 1955-től 85-ig. A Reáliái szemben e tekintetben Í előnyben van, de a „rajtok hatékonyságában“ a madridiaké a pálma: 29-ből 7-szer nyertek (6 BEK, 1 UEFA Kupa) a Barcelona mérlege: „mindössze“ 5 győzelem (2 KEK, 3 VVK). A felzárkózást a baj­nokok mezőnyében kísérli most meg a britek ve- zérelte (Terry Venables a fő-, Ron Harris, a másod­edző, Steve Archibald a gólgyáros) barcelonai sztáregyüttes. í _______-___________ VfVÓSPQRTUM RAGYOGÓ SIKERE Ragyogó csehszlovák sikerrel zárult a barcelo­nai vívó-világbajnokság. A párbajtőrözők küzdelmé­ben Lokááné Rácz Katalin egykori sikere után Ja- roslav Jurka is ezüstérmet szerzett. Nem minden­napi eredménye ismét vívósportunkra irányította a világ figyelmét. Ebből az alkalomból közöljük munkatársunk, Kollár Gábor helyzetjelentését, aki korábban maga is kiváló vívó volt. A sportág történetében bekövetkezett újabb saj­nálatos baleset után Rolland Boitelle, a Nemzet­közi Vívószövetség elnöke sajtóértekezletén érde­kes bejelentést tett: „A Nemzetközi Vívószövetség (F1E) kongresz- szusánajk döntése értelmében 1987. január 1-től lett volna kötelező az új, kemény, kevlar nevű, golyó­álló anyagból készülő ruha, amely négyzetcentimé­terenként 80 kilós nyomást kibír és jóval biztonsá­gosabb a jelenleginél. A bevezetés határidejét egy esztendővel előbbre hoztuk. Ugyancsak 1986. ja­nuár 1-i határidővel a Világ Kupa-versenyeken és a világbajnokságokon is csak Maragini pengével lehet vívni. Ez ma a legjobb fegyver, pengéje gya­korlatilag törhetetlen.“ JAROSLAV JURKA 1949. július 8-án született Olomoucban A Dukla Olomouc tagja, sportoktató, nős, két gyermek apja 1 vj J ­----------------—i J — Helyzetkép a csehszlovák vívósportról Ü] szelek íűjdogálnak a csehszlovák vivósportban. Legalábbis erre lehet kö­vetkeztetni a ílatal párbajtőrözők leg­frissebb eredményeiből. Evek őta hiába várt a sportág hazai szurkolótábora e- gyetlen kiemelkedőbb eredményre Is a nemzetközi pástokon. S végre az Idén feltűnt egy nagy tehetség, a prágai Ro­man Jeőmínek. A moszkvai Ifjúsági Ba­rátságversenyen egyéniben ezüstérmet, csapatban pedig négy társával együtt bronzérmet szerzett, .az arnheml Junior világbajnokságon sem hiányzott sok ah. hoz, hogy a dobogón végezzen — az e- rős mezőnyben ötödik lett. A Csehszlovák Vívószövetség szakve­zetése és a sportág hazai szerelmesei Is már évek óta hangoztatják, hogy a fiatalokra kell építeni. Az elmúlt két évtized során három kiemelkedő, a nem­zetközi porondon is sok szép sikert el­ért egyénisége volt a csehszlovák vívó- sportnak. A férfiaknál tőrben FrantlSek Koukal, nőknél tőrben Lokááné Rácz Ka- talín, párbajtőrben pedig Jaroslav [urka verekedte be magát a világ élmezőnyé­be. A legnagyobb siker LokSáné Rácz Katalin nevéhez fűződik, aki az 1978-as hamburgi világbajnokságon a szovjet Szldorova mögött ezüstérmet nyert, leg­utóbb pedig Jaroslav Jurka Spanyolor­szágban megismételte Loksáné sikerét. Miután Koukal és Loksáné befejezte ak­tív pályafutását, keveset hallattak ma­gukról a csehszlovák vívók. Egyedül Jurka, aki már régen betöltötte a 30. életévét, szerepel még ma Is sikeresen a legjobbak vetélkedésein. A fiataloktól viszont hosszú éveken keresztül hiába vártuk az óhajtott eredményeket, pedig több tehetség Is bontogatta a szárnyalt, de az átütő nemzetközi siker, az állan­dósított magas színvonal elmaradt. Nem szabad azonban megfeledkeznünk a prágai Oldflch Kubistáról, aki 1980- ban Velencében ifjúsági világbajnok lett párbajtőrben. Akkor mindenki nagy jö­vőt jósolt neki, de ő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sem a moszk­vai olimpián, sem a következő világbaj­nokságokon Kubista nem volt képes még csak meg sem közelíteni a velen­cei teljesítményét. Sajnos, mindez nem csak annak tulaj, donfthatő, hogy kevés lenne a tehetsé­ges fiatal. Nálunk egyáltalán kevés vi­vő van. A tehetségkutatás nehézségei te­hát elsősorban a hiányzó versenyzöbázls- ból erednek. Valóban színvonalasan, cél­szerűen csak Prágában, Bratislavában, Karlovy Varyban és Somorfán (Samo. rín) foglalkoznak a fiatalok nevelésével. Igaz, ez azzal Is összefügg, hogy csak ebben a négy városban rendelkeznek a vívószakosztályok megfelelő számú, jól képzett szakemberekkel, vivő mesterek­kel. Női tőrben a prágai Veronika Stédrá bár tavaly döntős volt a bratislaval If­júsági Barátságversenyen, a Junior vi­lágbajnokságokon, illetve a felnőttek nemzetközi versenyein eddig nagyon halványan szerepelt, Így hiába várták tőle, hogy átveszi a váltóbotot Loksáné Rácz Katalintól. A bratislaval Slávia UK vfvóközpontban nevelkedő Farkas Lívia és Kalász Andrea Lenka Bllükovskával együtt (a brnől vlvónŐ Bratislavában folytatja egyetemi tanulmányait) a cseh­szlovák élvonalba tartoznak, azonban a nemzetközi színvonalat még nem érték el. Somorján elsősorban a tőrőzők ne­velésére összpontosítanak már évek óta. Forgács Oszkár mesteredző vezetésével színvonalas munka folyik ebben a kis­városban, az utóbbi években többen Is a válogatott tagjai voltak: Érsek, Botló, Debreceni, Kovács László. Sajnos, mivel Somorján nincs továbbtanulási lehető­ségük a fiataloknak, mindannyian Bra­tislavában folytatták, Illetve folytatják sportpályafutásukat. Még jó, hogy a so- morjal forrás kiapadhatatlan — jelenleg Kovács, Szilár, Nagy, Molnár, Javorcslk és Plrk alkotják a Slávia Samorin na­gyon erős tőrcsapatát. Említettük Ko­vács László nevét, ö már egy éve a Slávia UK Bratislava színeiben vív, s nem Is sikertelenül, de sajnos csak a hazai versenyeken, mert a nemzetközi pástokon még nem felel meg a várako­zásnak. Hasonlóan Stédrához, Kovács­nak sem sikerült a junior-világbajnok. Ságokon (háromszor volt alkalma) be­törnie a legjobbak közé. Karlovy Varyban szinte kizárólag pár. bajtőrözők nevelésével foglalkoznak. Többéves szünet után Ismét néhány te­hetséggel gazdagították a csehszlovák mezőnyt. Elsősorban Rubeá az a ver­senyzőtípus, aki elszántságával, szorgal. mával, küzdenltudásával céltudatosan ha­lad a siker felé. Jecmlnekkel együtt már a felnőttválogatott tagja. De volt klub­társai (mivel ő most az olomoucl Dukla katonacsapat tagja), Rezanka, Hoyer, Ztlák Is még sok kellemes meglepetést okozhatnak. A szövetség vezetősége természetesen az új „csillagoktól“, az alig -17 eszten­dős Roman Jeőmínektől vár nemzetközi sikereket. A szakvezetés reméli, hogy Jeőmtnek a Világ Kupa-versenyeken és világbajnokságokon Is oly sok sikert el. ért Jurka nyomdokaiba lép. A fiatal prágai vívónak megvannak a kellő a- dottságai ehhez, már ma technikailag nagyon képzett, a páston taktikailag é- retten mozog. Az edzéseken szorgalmas, minden remény megvan ahhoz, hogy to- vábbfejlődése töretlen lesz. Kollár Gábor LUZSNYIKI ... . i A luzsnyiki Lenin stadion volt a XII. Világifiúságt és "Diáktalál­kozó sztnpompás megnyitó ünnepségének színhelye. A televíziós közvetítés jóvoltából az egész világ láthatta a nagyszabású rendez­vényt. Ezúttal röviden bemufatjuk a színhelyet, a világ egyik leg­nagyobb sportkomplexumát. Ä luzsnyiki tenin stadion a vi­lág egyik legnagyobb sportlétesít­ménye. Fennállásának 29 éve alatt sok rangos sportesemény zajlott itt. Így például'az 1980-as nyári olimpiai játékok, az Universiade >—■ 73, sok világbajnokság és a Szovjetunió népeinek mind a nyolc nyári szpartakiádjának döntői. A luzsnyiki stadion komplex versenyek lebonyolítására épült, 144 sportlétesítményből áll, talál­ható itt 6 sportcsarnok, 13 labda­rúgópálya, 17 röplabda-, 6 kosár­labda- és 52 teniszpálya, valamint gyermekpálya, uszoda. A stadion­ban 32 sportágban rendezhetnek versenyeket. De Luzsnyikiban nemcsak a nagy versenyek nézője lehet az ember, hanem maga is részt vehet a tö­megsportrendezvényeken. A sta­dion kapui egész évben nyitva áll­nak. A különböző sportágakban működő és az általános testedző csoportokban 30 ezer ember spor­tol. Különleges figyelmet fordítanak' a gyermekek sportolására. Éven­te több mint 60 különböző ver­senyt rendeznek 10 sportágban' gyerekek számára. A gyermek- sportvárosban zajlanak le ezek a népszerű versenyek, így A jövő reménységei, a Bőrlabda (labda­rúgás), A jég ifjú csillagai (kor­csolya) nevű vetélkedők. — Az a fő feladatunk, hogy mi­nél több ember sportoljon, mozog­jon nálunk >— mondja Vlagyimir Alesin, a stadion főigazgatója. TÚRIT HRDMOV A 3900 férőhelyes Druzsba sportcsarnokban 12 sportág versenyeit, rendezhetik meg. ^----------.. — -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents