Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-06 / 32. szám
Negyven évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án az U. S. Army légikötelékei meglepetésszerűen megtámadták az addig kevésbé ismert japán várost, Hirosimát. A B 29-es bombázó ledobta az első atombombát, amely a város nagyobb részét a szó szoros értelmében szinte lesöpörte a föld színéről. A munkahelyükre siető, mit sem sejtő embereket váratlanul érte a világ- történelem egyik legnagyobb katasztrófája. A szemtanúk leírása és a túlélők hiteles beszámolói szerint, három napig lángtenger borította a várost, egy hétig por és füstfelhő lebegett fölötte. A kórházak megteltek égési sebekben szenvedő és a gamma-sugárzástól károsodott betegekkel. Az első hiteles adatok 78 150 halottról adnak jelentést. Azok személy- azonosságét az érvényben lévő élelmiszer fejadagokból állapítot- tág meg. Ök ugyanis a robbanást követő napokban nem jelentkeztek a napi betevő falatért. Nem kevesebb, mint 14 000 személyt eltűntnek nyilvánították, 38 000 volt a sebesültek száma. Ebben a szomorú statisztikában nem szerepel az ingázók száma, akik a környékbeli falvakból járműveikkel, tömegközlekedési eszközökkel utaztak be naponta Hirosimába, továbbá a 70 000-es létszámot meghaladó helyőrség pusztulása sem. Ösz- szesen több mint 240 000 ember pusztult el. Pillantsunk most be a múzeumba, ahol hiteles bizonyítékok igazolják a fenti adatokat. Egyemeletes sötétszürke épületsor. A Hirosima Béke Emlékmúzeum a park bejáratánál épült. Széles lépcsősor vezet felfelé. A bejáratnál — a falon — 4 tonnás atombomba fekete modellje látható. Távolabb a város kicsinyített makettja, az öt ágra szakadó Óta folyóval. A bomba ledobásának helyét, a 150 méter eredeti magasságból, az Iparvállalatok Csarnoka közelében, piros zsinóron függő „labda“ jelzi. Ott lebeg, ahol az explózió bekövetkezett. A vitrinben, deformált állapotban, egy kisebb kazettában vattába csomagolt karóra összezsugorodott példánya látható, amely 8 óra 15 percet mutat. E történelmi percek egy történelmi korszak, az atomkorszak kezdetét jelentik. Az üvegszekrényben félig összeégett ruhadarabok, tanulókról, diákokról lehúzott mellények tanúskodnak a borzalom óráiról. Távolabb a vas és kő olvadásakor keletkezett alaktalan, durva tömeg, amely „kő-acél“ néven kerül be majd a jövendő szótárakba. A pénzintézet előtt .várakozó négy ügyfelet a tűz és a légnyomás ruhástól, testestől ráégette a falra. Az épületben egy kisebb trezor — lyukas, összetöpörödött ócskavasra emlékeztet. A fényképek a fejveszetten menekülőket, a bőrig égett fejűeket és az 5—6 centivel megnagyobbodott körmök szerencsétlenjeit ábrázolják iszonyú fájdalmukban, akik a folyó felé rohantak, hogy égő testüket a vízben hűtsék le. Hirosima bombázása a japán népben mély ellenszenvet, megvetést váltott ki. A háború borzalmaira egyetlen épület, az „atombomba-ház“ emlékeztet. Akár egy rongyos ruhába öltöztetett ember, a fején összetépett, molyrágta kalappal, úgy áll a vastraverzekből összehajlítgatott kupola. Némán, szótlanul „mesél“ az utókornak. A japán hivatalok műemléknek nyilvánították. rozoga, megroggyant épület, az Iparvállalatok Csarnoka áll. A gyalogút mentén kupolás állványzat, a falusi települések harang- lábjára emlékeztet. Itt helyezték el a Békeharangot, amelyet emberi kar vastagságú rúd segítségével kongatnak meg. A harangnak u- gyanis nincs nyelve. A kúp alakú fém öntvényen — a harangon — a földgömb országainak a határát látjuk. Nem a Föld térképének a másolatát. A népeket elválasztó határvonal elmosódik. A tűzben nincs az élők és a halottak között „határ“, nincs szikla, tégla és acélkonstrukció, az atombomba hőjében minden elég, az országok polgáraikkal együtt megsemmisülnek. Pár méterrel tovább zöld pázsittal fedett domb emelkedik. Itt pihen 17 000 halott tömegsírban, jeltelenül, akiknek koporsó sem juA várost Termuto Móri feudális földbirtokos a várral egy időben alapította. Mint császári főhadiszállásnak nagy szerepe volt az 1894—95-ös kínai-japán háborúban. A javarészt földig rombolt várost az 1945-ös bombázás után teljesen újjáépítették. A városnak 850 000 lakosa van. A múzeummal szemben a Béke Park látható az emlékművel, melyet koszorúk, virágok díszítenek. Alakja fordított „U“ betűre emlékeztet, persze nem szimmetrikusan. Az izzó, 3000 °C fokos hőség játszi könnyedséggel összegörbítette, deformálta a vasat. A zöld övezetet hosszan húzódó vízmeder teszi változatossá. A vízen átívelő híd két feljárata behajlított tenyérhez hasonlít. Ismét egy szimbólum. Könyörgés, hívás, kérés. A távolba tekintve félelmetes kép, tott végtisztességként. A közelben tízméter magas fordított bomba szilárd anyagból épített tömbje áll. Az elhalálozott ártatlan gyermekek emlékének állít örök emléket. Az elmondottakat maga a természet is igazolja, hiszen a Shuk- keinen parkban támadás után a 40 000 m2 területű zöld övezetből egyetlen tizenöt méter magas fa maradt, az is kopaszon. Hirosima városa 40 év után teljesen újjáépült. Az élniakarás, az életért vívott küzdelem győzedelmeskedett az elpusztított épületek, templomok, kulturális intézmények helyreállításában. Győzött az élet a halál felett. Az emberiségnek azon kell munkálkodnia, hogy ay négy évtizede megtörtént borzalmas hirosimai események már soha többé ne ismétlődjenek. RÉSÖ ZOLTÁN KOMSZOMOL * VÉDNÖKSÉGGEL A Komszomolszkaja Pravda minden év elején első oldalán közli a Szovjetunió térképét. Ezen feltüntetik a nagy építkezéseket, amelyek fölött hagyomány szerint a Komszomol vél. Iáit védnökséget. Az idén 62 országos Komszomol- -építkezés folyik — mondta Joszif Ordzsonikidze, a Komszomol KB titkára. Mintegy 50 ezer fiatal önkéntes érkezik ezekre az építkezésekre. — Most kevesebb beruházás fölött vállalt a Komszomol védnökséget? — A Komszomol-építkezésekre utazó szakemberek és fiatal munkások száma nem csökken, csak kevesebb helyre mennek dolgozni. Azok áz i- pari beruházások változnak, amelyeket a Komszomol patronál. Ma a Komszomol védnöksége alatt álló é- pítkezések között egész területi, termelési komplexumok vannak, többek között olyanok, mint a Szibéria közepe táján lévő kanszk-acstnszkl tüzelőanyag-energetikai komplexum. Erre a méretei tekintetében egyedül, álló szénmedencére 10 nagy körzeti erőmű épül. A Komszomol védnöksége alatt álló Bajkál-Amur vasúton is változik a munka. Most már nemcsak a vasútvonal építéséről van szó, hanem a BAM övezetében húzódó Nyugat-Európa nagyságnyl terület meghódításáról Is. Az itt rendelkezésre álló hasznosásvány-készletekre új ipari üzemek települnek. Meg kell teremteni a szociális infrastruktúrát, új városokat kell építeni. Ezeknek az új létesítményeknek nem csupán építő kezekre, hanem kiváló képzettségű szakemberekre van szükségük. A legkorszerűbb építési módszereket kell elsajátítani és alkalmazni, a legújabb technikát és technológiát felhasználni. — Ez azt jelenti, hogy nem minden jelentkező utazhat?... / — Éppen így áll a helyzet: nem mindenki. Sokkal többen jelentkeznek mint amennyi munkaerőre szükség van. Amikor például a Komszomolszkaja Pravdában rövid, valóban néhány soros közlemény jelent meg arról, hogy a Távol-Keleten megkezdődik a Burejai Vízierőmű építése, csak a habarovszki tudósítói irodába 5137 írásbeli jelentkezés érkezeit. A táviratokról és a telefonhívásokról már nem is beszélek... És a Burejai Vizierőmű nem kivétel. Gyakorlatilag ez a helyzet valamennyi Komszo- mol-építkezéssel. — A fiatalok mivel indokolják ma. napság azt a döntésüket, hogy egy Komszomol-építkezésre akarnak menni? — A szovjet fiatalok számára az ügy társadalmi fontossága és szükségessége áll előtérben. Emellett persze az anyagi tényezőt sem lehet figyelmen kívül hagyni — főként a szibériai, északi és távol-keleti körzetekben, a kereset az országos átlagnál nagyobb. Az itt dolgozók számos kedvezményt is kapnak. — Nemrég határozatot hoztak a- zért, hogy a fiatalokat lekössék ezeken a vidékeken. Ez arra vall, hogy az ifjúság elvándorol ezekről az é- pítkezésekről? — Én így mondanám: az elköltözés problémája egyelőre még létezik. Mert nem csupán a kedvezményeken múlik a dolog. Ma már egyre kevesebb „alkalmi“ ember érkezik az ifjúsági építkezésekre. Ezt segíti elő többek között az, hogy a Komszomol- -szervezetek szigorúbban válogatják ki az itt dolgozókat. Azok a fiatalemberek és lányok, akik alapos körültekintés után érkeznek ide, többségükben itt is maradnak. Az új városokban több sportlétesítmény, klub, könyvtár, iskola, ó- voda és bölcsőde épül, s ez is vonzó lehet a fiatalok számára. Az új építkezések demográfiai problémáját mégsem nevezhetjük megoldottnak. Többek között, egyelőre kénytelenek vagyunk korlátozni az olyan fiatalok utazását a Komszomol-építkezésekre, akiknek gyermekeik vannak. Kísérleti jelleggel ebben az esztendőben olyan csapatot szerveztünk (ez a szibériai Bogucsani Vízierőmű építkezésére utazik), amely teljes e- gészében fiatal házasokból áll. Családi munkásotthonokat, klubokat, ó- vodákat, bölcsődéket építettek számukra. A Komszomol védnöksége természetesen nem korlátozódik a szibériai és távol-keleti körzetekre. Oroszország nem feketeföld-övezetében is dolgozunk. És számos más, nagy é- pítkezésen. Az olyanon, mint például a Káma menti Jelabugában (Tatár ASZSZK) épülő óriási traktorgyár beruházásán, a Leningrád árvízvédelmet szolgáltató partvédő berendezésén, a kaukázusi hágón átvezető vasúton, amely 800 kilométerrel megrövidíti Grúzia fővárosának, Tbiliszinek Moszkvától való távolságát. A 62 országos jellegű objektumon kívül 257 köztársasági, területi ifjúsági objektum is van, szerte az országban. (APN — LV) új ifjúságT| A TASZSZ hírügynökség a múlt héíen közölte Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nyilaikozatát: A folytatódó atomfegyverkezési hajsza mérhete lenül veszélyes az egész világ civilizációjának jövőjére, fokozódik a feszültség a nem. zeiközi porondon, erősödik a háború veszélye és óriási szellemi és anyagi forrásokat vonnak el az alkotó céloktól. A Szovjetunió az atomkorszak kezdetétől fogva következetesen és erélyesen harcol azért, hogy ne növekedjenek az atomfegyvertá- rak, hogy csökkenjen a katonai vetélkedés és hogy megszilárduljon a bizalom és a békés együttműködés az államok között. Ennek van alárendelve a Szovjetunió mérhetetlenül kiterjedt tevékenysége az ENSZ keretében, valamint a fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folyó sokoldalú és kétoldalú tárgyalásukon is. A Szovjetunió nem törekszik katonai fölényre, hanem arra, hogy a katonai erők egyensúlya a lehető legalacsonyabb szinten maradjon. A stratégiai stabilitás és a világbéke megszilárdításához, nézetünk szerint, fontos hozzájárulást jelentene az összes atomfegyverkísérlet beszüntetése. Hiszen nem titok, hogy e kísérletek folyamatában próbálják ki és tökéletesítik az új, még veszélyesebb tömegpusztító fegyverfajtákat és -típusokat. A Szovjetunió az atom- fegyverkísérletek teljes és ál.alános betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötése kedvező előfeltételeinek megteremtése érdekében nemegyszer javasolta az atomfegyverrel rendelkező államoknak, hogy kössenek megállapodást valamennyi atomrobbanlás moratóriumáról, ami kölcsönös megállapodás alapján bizonyos időponttól lépne érvénybe. Ezt a fontos lépést azonban, sajnos, eddig nem sikerült megvalósítani. Az atomfegyvertárak növelésében folyó veszélyes versengés megállításának elősegí.ésére törekedve, és ugyanakkor jó példát szolgáltatva a Szovjetunió elhatározta, hogy ez év augusztus 6-tól egyoldalúan beszünteti az összes alomrobbantást. Felhívjuk az E- gyesült Államok kormányát, hogy ugyanettől az időponttól — amikor is világszerte Hirosima tragédiájának nap. járói emlékeznek meg — szüntesse be aiomrobbantá- sait. Ezt a moratóriumot 1986. január 1-ig hirdeijük meg, de továbbra is érvényben marad, ha az Egyesült Államok lemond az atom. robbantások megvalósításáról. A Szovjetunió és az USA kölcsönös moratóriuma valamennyi aiomrobbantásra kétségtelenül jó példa volna a többi atomfegyverrel rendelkező állam számára is. ^ A Szovjetunió elvárja, hogy az Egyesült Államok pozitívan válaszol e kezdeményezésre, és beszünteti a tomrobbantásait. Ez megfelelne valameny- nyi nemzet vágyainak és reményeinek. V X
