Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-06 / 32. szám
Berecz Zsanett: „Következő munkahelyein egy morvaországi konzervgyár.“ mii Wék0*" 0 jf . ..<• P erzselő napsütésben a dúsai (Dúzava) határ 20 hektáros' burgonyatábláját tapossus Hegedűs Kálmán növénytermesztővel. — A kitartó esőzés miatt három hetet késett a korai burgonya kiszedése. Sajnos vagy öt hektár — mutat kezével a száraz kopár táblaszélre — a kiadós esőzés miatt víz alatt feküdt, s innen csak nagyon kevés termés került a zsákokba, ezért a tavalyi hektárhozamot nem érjük el. Másutt viszont gyönyörű a burgonyánk, így a beadási tervet túl is szárnyaljuk, legalábbis úgy ígérkezik. Éppen mellettünk halad el a tárcsás kiásóekékkel felszerelt traktor, melynek nyomán szinte félméteres sávban megterül a föld gumókkal. Első pillantásra is szembetűnő, milyen szép és egészséges a burgonya, némelyik talán negyed kilót is nyomhat. A teli zsákok katonás rendben sorakoznak egy-egy szántás mentén, hatvan gimnazista munkája eredményeképpen. s— Hogy megy a munka ebben a rekkenő hőségben? — érdeklődöm két hozzám közel dolgozó lánytól, Túrós Mártától és Honé- czy Gabriellától. <— Ma már jól, mert harmadik napja csináljuk, de kezdetben szokatlan volt a tűző napon guggolva tölteni öt órát. Most már trikóban is kibírjuk, a teljesítményünk pedig napról napra nő. — Számon tartjuk ám a napi zsákmennyiséget! — teszi hozzá Gabriella. — Ügy néz ki, ma már a száznyolcvanat is túlszárnyaljuk. Az agronómus is az elismerés hangján szól a rimaszombati (RiHárom diáklány a konzervgyáibói: Csörgő Judit, Barát Márta és Mária Haiáso- vé Jana Wirtková: ,,Iskolánk nem tette kötelezővé a nyári épftdtáhorozást, ennek ellenéra nagy kedvvel jöttünk.“ mavská 800013)’ gimnazistákról. Évek óta elégettek a munkájukkal. Közben megérkezik a tízórait hozó Avia kocsi is. A harmadikos lányok és fiúk jóízűen látnak hozzá a pástétomos kenyérhez, majd ásványvízzel enyhítik szomjukat. Bató Csilla két harapás között azt is elárulja, hogy innen rendszerint a strandra mennek, és nagyon jólesik a burgonyatáblán végzett munka után a lubickolás. *—o— A rimajánost (Rimavské Janov- cel kertészet fölött magasan jár a nap. A paprikatöveken még csak rfellyel-közzel találni termést, o- débb a káposztatáblára esik az éltető víz a szórófejekből, a paradicsom viszont sehol sem piroslik még, de a zöldbab végeláthatatlan tábláján diáklányok szedik a hüvelyeket. — Diáklányaink első ízben és teljesen önkéntesen jelentkeztek építőtáborba — mondja Helena Rtceková, a Zilinai Középfokú Szaktanintézet itt dolgozó csoportjának vezetője. — Mi elárusítónőket nevelünk, akiknek a pult mögött amúgy is kijut a kemény munkából, és csak egy hónap a szabadságuk. Az első, második és harmadik évfolyamból válogattuk ezt a 39 fős csoportot, amely most itt van, és kétnapos késéssel hozzáláthatott a zöldbab begyűjtéséhez. A babszedés ügyeletesével, Pe- karcsík Jolánnal, aki egy évvel ezelőtt még maga is diák volt Szőlőskén (Vinicky), indulunk a sorokon a jövendő elárusítónőkhöz. jókedvűen, nevetgélve, viccelődve fogadnak. Egyesek bikiniben, mások a hőséggel dacolva A meteorológiai nyár már jó ideje tart, de a mezőgazdasági növények vegetációja országszerte két-három hetet késik, sok mezőgazdasági kultúra betakarítása a szokásos időpontnál csak később kezdődhetett. Diákok ezret számára már egy hónapja tart az építőtáborozás. Segítenek a határban, a termést betakarítani, vagy a konzervgyárakban, feldolgozó :üzemben szorgoskodnak. Igaz, az előfordul, hogy nem mindenhol azt a munkát végzik, amelyre a SZISZ- -szervezetük szerződött, de hát később termett idén a zöldbab, később érik be a paradicsom, a paprika, az uborka. Riportereink számos építőtáborban Jártak. T apasztalataikról az alábbiakban számolnak be. új ifjúság 3 blúzban és nadrágban dolgoznak. — Ma vannak itt első nap — súgja Joli —, így gondolom, sokat még nem igen mondhatnak erről a munkáról. Ivana Dolinayová mintha csak meghallotta volna, hangot is ad gondolatainak: — Mi tagadás, nem vagyunk ehhez a munkához hozzászgkva, sokat kell hajlonga- ni és eléggé szaporátlan is. Mindenki külön ládába szedi a babot. Én úgy tervezem, olyan hatvan kilót le szedek a mai nap folyamán. Jana Wirtková még hozzáteszi: Biztos, hogy az itt keresett pénzből nem gazdagodnánk meg, hiszen egy tízet kapunk kilójáért, de nem is ezért jöttünk. Nem kötelező itt lennünk, mégis vállal- , tűk, és jó érzéssel tölt el, hogy több száz, sőt ezer diáktársunkkal egyetemben mi is segíthetünk népgazdaságunknak. Nagyon jó a szállásunk, a koszt kifogástalan, szórakozási és sportolási lehetőségekről is gondoskodott a szövetkezet vezetősége. Mindannyian úgy véljük, a hasznos Időtöltés mellett felejthetetlen két hét vár ránk. í í—o—Ahová á sok leszedett, begyűjtött termés vándorol nemcsak a rimaszombati, hanem a környező járásokból is, az a konzervgyár. Itt a fehér köpeny, fejkendő és a gumicsizma örök „divat“. Közép- iskolások, főiskolások, egyetemisták két-három hetet töltenek itt szorgos munkával. A befőzési részlegen, mint ahogy azt annak vezetőjétől, Hegedűs László inéról nőktől megtudom, a szamóca feldolgozása folyik. A Nitrai Élelmi- szeripari Szakközépiskola harmadikosai mossák, válogatják, osztályozzák, majd pár méterrel o- dább pléhdobozokba rakják a vérpiros szamócát, mely a konzérv- gépekhez érkezve végleg eltűnik a szemünk elől. Egy szimpatikus leánytól kérdezem, hogy ízlik a szamóca. Meglepetésemre magyarul válaszol: —< Nagyon finom! •• • Mint kiderül, a válaszadó,! Be- recz Zsanett dunaszerdahelyi (Du- ' najská Streda), s innen még két hétre egy morvaországi építőtáborba megy, a sok munka után pedig a rokonokhoz készül Magyarországra. ■— Már az uborkát és a zöldbabot kéne feldolgoznunk, de csak a jövő héten érkeznek meg az első szállítmányok — mondja kísérőm —, így egyesek csak alkalmi munkát végeznek'. Közben kiérünk az udvarra, a- hol a Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészeti Karának másodikos hallgatói foglalatoskodnak. Hogy mivel? Jobb híján a raktáron lévő szilvabefőtteket osztályozzák. >— Azért nem búsulunk, mert tudjuk, ezt is el kell végezni valakinek, és ha itt „beindul“ a nagyüzem, akkor aztán nincs megállás — mondja a Barát Márti. A háromtagú csoport másik tagja,- Csörgő Judit is hozzászól: — Ismerjük már a konzervgyárakat, hiszen már második éve dolgozunk ebben a szakmában. Mária Halásovától pedig azt tudom meg, hogy a szálláshelyük mellett van a városi strandfürdő, a kézi- labdapálya és egy olyan szabadtéri színpad, amilyennel szülővárosa, Hlohovec sem büszkélkedhet. Főleg strandolnak, moziba járnak, sportolnak vagy a városi ifjúsági klubban diszkóznak,*szóval nem unatkoznak. Beszélgetésünk folyamán arra is fény derült, hogy mindhármunknak valamennyi vizsgája sikerült, így nyugodtan várják a szeptembert, az új tanévet. Hazánk egyik legnagyobb építőtábora idén Bratislavában van, A fiatalok a Szlovákia fővárosának petrzalkai lakónegyedében levő nemzetközi ifjúsági építőtáborban azon fáradoznak, hogy zöldövezetek létrehozásával hangulatosabbá tegyék a Duna jobb partját. Ebben a táborban, csaknem kétszázötvenen dolgoznak, bolgár, lmigyel, magyar, szlovák és szov- j«T fiatalok. A Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karának 14, a Középfokú Építőipari Szaktanintézetnek 14, a Komensky Egyetem Matematika-Fizikai Karának 34 diákja vesz részt az építkezésben. Bulgáriából a Szófiai Állami E- gyetemről és a Várnai Közgazda- sági Egyetemről érkezett ötven diák. A Varsói Állami Egyetemről tíz diák dolgozik az építőtáborban, a magyar fiatalok száma szintén tíz, ők a Budapesti Közgazda- sági Egyetemről jöttek. Török Sándor, a magyar csoport vezetője megemlítette, hogy a külföldi nemzetközi építőtáborban való részvétel előfeltétele egy hazai építőtáborozás. Hangsúlyozta, jó lehetőség van a táborban a különböző nemzetiségű fiataloknak a megismerkedésére, barátkozásra, kirándulásokra. Az építőtáborban legnagyobb' létszámban a szovjet fiatalok képviseltetik magukat. A Kijevi Műszaki Egyetem 20, a Kijevi Képzőművészeti Főiskola 22, a Jereváni Állami Egyetem 15, a Lenin- grádi Közgazdasági Egyetem 10 diákja, valamint 15 bakui és 10 novoszibirszki fiatal építi PetrZal- kát. Szarkisz Grigorjevics Szantrosz• fan, a szovjet csoport vezetője elmondta, hogy a szovjet fiatalokat tanulmányi előmenetelük és a Komszomolban kifejtett tevékenységül alapján választották ki. Ezek a komszomolisták a munkájukért kapott jutalom egy részét a szolidaritási alapra ajánlották fel. A Jereváni Állami Egyetem fiataljai elsők lettek az építőtáborok munkaversenyében. Bratislava u- tán Brnóban és Prágában vesznek részt hasonló építőtáborozáson. POLGÁRI LÁSZLÓ TARICS PÉTER Fotó: POLGÁRI 'LÁSZLÓ Honéczy Gabriella és Tűrés Márta: „Ma több mint száznyolcvan zsák krumplit szedtünk össze.“
