Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-23 / 30. szám
Júj ifjúság 4 „...ahogy éltem, úgy halok meg.44 Ä budapesti Margit körúti fogház udvarán felállították a bitófát. A fogházőr utolsó útjára kíséri zárkájából Schönherz Zoltánt. A tántoríthatatlan forradalmár emelt fővel megy a vesztőhely felé. Keze bilincsben, de hangját nem tudják elnémítani. Erősebb a zengő kürtszónál. Ajkáról tisztán csendülnek az utolsó szavak, a kommunista párt és a Szovjetunió éltetése. Schönherz Zoltán nyolcvan 'évvel ezelőtt, 1905. július 25-én született Kassán (Kosice). Szülei haladó szellemű értelmiségiek voltak. A fiatal Schön- herz már gimnazista korában tevékenyen bekapcsolódott a kommunista Ifjúmunkás- és a baloldali diákmozgalomba. Szellemi és politikai gondolkodását igen befolyásolta nagybátyja, Kassai Géza, aki 1920-ban tért vissza gazdag forradalmi tapasztalatokkal az orosz fogságból, és később a Kassai Munkás főszerkesztője lett. Az érettségi után beiratkozott a brnói műszaki egyetemre, > majd Prágában folytatta a tanulmányait. Elektromérnöknek készült. Kitartóan tanult, fáradhatatlanul dolgozott, nevelt, agitált főiskolás társai körében. , Tevékenyen részt vett a KOSTUFRA (főiskolai hallgatók kommunista frakciója), valamint a Komszomol-szervezet munkájában. Csakhamar a brnói és a prágai ifjak népszerű, közkedvelt vezetője lett. 1930-ban több hónapi fogságra ítélték Schönherz Zoltánt a bevonuló újoncok között végzett forradalmi tevékenysége miatt. Egy évvel később a párt megbízásából sikeresen irányította a Teplice—Senov-i üvegipari ifjúmunkások bérmozgalmát. Elektromérnöki képesítésének megszerzése után csak rövid ideig dolgozott szakmájában, azonban annál lelkesebben kivette részét Csehszlovákia Kommunista Pártjának munkájából. Fő hivatása a pártmunka lett, és a Komszomol vonalon tevékenykedett. 1934-ben egyik vezetője volt annak a hatalmas politikai tüntetésnek, amelyet a bratislavai munkásifjúság szerve^ zett a Redoute nagytermében Major elvtárs börtönből való szabadulása alkalmával. A Komszomol ténykedésének több évi betiltása után ez volt Bratislava ifjú dolgozóinak első legális politikai megmozdulása. A további években mint a CSKP-nak megbízottja, a Szlovák Ifjúsági Szervezetet s annak magyar alosztályát, a Magyar Fiatalok Szövetségét vezette és irányította. Schönherz ezt a felelősségteljes szervező-irányító munkát pártunk népfrontpolitikájának szellemében' nagy lelkesedéssel végezte, sok új, öntudatos fiatalt nevelt pártunknak. Néhány hónappal Kosice megszállása' után megszervezte a kommunista párt illegális területi vezetőségét, amelynek hatásköre Rozsnyótól (Roznava) Uzs- gorodig terjedt. A területi pártvezetőség számos röplapot és egy illegális újságot adott ki Dolgozók Lapja címen, amelynek Schönherz Zoltán volt a szerkesztője. Az illegális sajtóterméket Magyarország számos iparvidékén, sőt Budapesten is terjesztették. Április elején Budapesten egy ifjú munkásnál illegális röplapokat találtak, ahonnan a szálak Kassára vezettek. És Kassán már április közepe táján megtörténtek az első letartóztatások, amelyek folyamán hatvan kommunistagyanús személyt vettek őrizetbe. A letartóztatottakat a kassai hadtestparancs- nokság épületében a kémelhárító osztály szervei a szokásos barbár, középkori módszereket alkalmazva vallatták. E tekintetben még a nőkkel sem tettek kivételt. Hasonló rendőrségi és katonai akciókra került sor Ungváron, Muka- csevóban és Beregovóban, ahol a letartóztatottakat a hírhedt Kohnert-kastély pincéjében összpontosították. További letartóztatások voltak még Érsekújvá- rott (Nővé Zámky), Komáromban (Ko- márno), Léván (Levice) és más dél- -szlovákiai városokban. A letartóztatottak száma Dél-Szlovákiában meghaladta a kétszázat. Ezenkívül sorozatos letartóztatások voltak Budapesten, valamint Magyarország más városaiban is. 1939 októberében Schönherz Zoltán a párt megbízásából a Szovjetunióba utazott. Moszkvában a Kommunista Inter- nacionálé illetékeseivel, Klement Gott- walddal és Rákosi Mátyással tárgyalt, a magyarországi kommunista párt helyzetéről. A Szovjetunióból három pártmunkás, Szekeres Sándor, a lévai származású Skolnyik és Schönherz Zoltán határozott feladatokkal tértek visz- sza Budapestre. Ez a három elvtárs képezte a kommunisták magyarországi szervezetének illegális vezetőségét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a párt nevelő munkájának dicsőségére .válik, hogy testvérpártunknak ily módon segítségére siettünk, melynek a húszéves illegalitás alatt nem volt módja kellő utánpótlás nevelésére. A háromtagú vezetőséget később további két elvtárssal kiegészítve, megalakították Budapesten a Központi Bizottságot. Az új Központi Bizottság az üldöztetés következtében legyengült pártszervezeteket megerősítette és akcióképessé tette. Bizonyítja ezt az 1942. március 15-én Budapesten a Petőfi-szobor előtt lezajlott hatalmas háborúellenes tömeg- tüntetés, amelyen több ezer ember vett részt. A kommunistáknak ez az aktív tevékenysége felhívta a hírhedt budapesti politikai rendőrség figyelmét, s 1942 júniusában ismét nagyarányú kommunista-letartóztatásokra került sor. Ekkor vették őrizetbe Schönherz Zoltán elvtársat is, akit aztán kötél általi halálra ítéltek. Az ítéletet a Margit körúti fogház udvarán 1942. október 3-án hajtották végre. Schönherz Zoltán mártírhalálát egy héttel előzte meg, ugyancsak Budapesten, a kárpátaljai nép hős fiának, Borkanyuk elvtársnak kivégzése, aki mint ejtőernyős tért vissza, hogy harcos ellenállásra mozgósítsa népét a fasiszták elleni küzdelemben. Schönherzet, a rendíthetetlen, hős kommunistát és embert legjobban családjához írt utolsó levele jellemzi: „Drága feleségem, kedves kisfiam! Mikor e sorokat kézhez kapjátok, nem leszek már az élők sorában. A természet örök törvénye, minden, ami keletkezik, elmúlik... Anyukád majd elmeséli, ki volt édesapád, és milyen nagy háború volt... Kedveseim! Visszagondolok a szép, közös emlékekre. Prága, Brno, Kassa... Abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiábavaló, ha újból születnék, sem tudnék másképp cselekedni..., ahogy éltem, úgy halok meg...* R. fi. M eghitt, barati légkörben ültük körül a SZISZ Rozsnyói (Roínava) ]b elnökének asztalát. Xóbisz Kati üdvözölte a rendhagyó értekezlet résztvevőit, a járás fesztivál küldöttségét. A halaszthatatlan munkahelyi kötelezettségei miatt távol levő Dobos Dénes mérnökön kívül mind az öt küldött jegyzetelt, figyelte az elnök szavait, aki a járás fiataljainak mozgalmi életével, VIT előtti munkaaktivitásával foglalkozott, kiemelve a legeredményesebben dolgozó fiatalokat, kollektívákat és alapszervezeteket. — A teljesség igénye nélkül beszélek védetek ezekről az eredményekről, hogy Moszkvában másokat is tudjatok majd tájékoztatni a járásunkban zajló mozgalmi életről. Ennek a kis csapatnak az összetétele nem véletlen, hiszen itt vannak a járás jelentős ipari és mezőgazdasági üzemeinek képviselői, azok, akik a fesztivál! kezdeményezésben kiemelkedő eredményeket értek el. Mindannyiunk példaképe és egy kicsit a büszkesége is a Jozef Sgorica vezette tizenöt tagú ifjúsági bányászkollektíva a lubeníki magnezitüzemből. Űk már tavaly augusztus végén teljesítették a hetedik ötéves tervben rájuk szabott feladatokat. A munkatermelékenység növelésével, az üzemzavarok gyors eltávolításával és a fúrőberendezések gyorsított költöztetésével azt akarják elérni, hogy az év végéig 67 ezer folyóméterrel szárnyalják túl az ötéves terv feladatait. Ebből a kollektívából jött I>ipták Tibor. / vec) elmegyógyintézetben tölti be a SZISZ- -alapszervezet elnöki posztját. Az intézet fiatal dolgozói főleg a ZENIT-versenyek- ben tűntek ki, de megnyerték a munkás- osztály forradalmi hagyományaiból rendezett vetélkedő kerületi fordulóját is. Talán a csapat legfiatalabbjának nevezhetném Dobos Dénes mérnököt, akit, gondolom, nem kell különösebben bemutatni, hiszen jószerével minden SZISZ-összejöve- telen elhangzik a neve. Az Agrostav rozs- nyói vállalatának fiatal mérnöke az újító és ésszerűsítő mozgalomban szerzett érdemeket, számos SZISZ- és vállalati kitüntetés viselője. A félhivatalos beszámoló után kezdődött a kötetlen társalgás, ismerkedés. Mivel a csapat tagjai először találkoztak, mindenkinek volt mondani-, kérdeznivalója. Közben megszemléltük azokat az ajándéktárgyakat, melyeket magukkal visznek: a sla- voáovcei papírgyár szalvétacsomagjait, á Együtt a VIT-csapat: (balról) Stefan, Gabika, Ivett, Zuzka és Tibor, valamint Tóbisz Kati a SZISZ jb elnöke. Űtravaló a VIT-csapatnak A revúcai szőnyeggyárban tavaly négy ifjúsági munkacsoport is a tervezettnél e- lőbb teljesítette évi feladatait, és 3,5 millió koronával szárnyalták túl az előirányzottakat. A kollektívák egyik legjobbját Gabika Krempaská vezeti, így az sem véletlen, hogy ő is tagja járásunk VIT-csa- patának és a csehszlovák küldöttség tagjaként az egész fesztivál alatt Moszkvában tartózkodik majd. Ugyancsak ebből a városból való második küldöttünk, Iveta Skureková is, a középfokú textilipari szaktanintézet másodikos diákja. A SZISZ Gemerská Polona-i alapszervezetét Moszkvában Zuzka Simsíková képviseli. E falu fiatalsága már többször is felhívta magára a figyelmet. Önerőből ifjúsági klubot építettek, most pedig az épülő tornaterem fölött vállaltak védnökséget. Érdekes és tartalmas rendezvényeik vannak; ilyen például a gitáregyüttesek versenye, amely a „Polomai Gitár“ elnevezést viseli, s a járás határain túl is népszerű. Az a- lapszervezet már több alkalommal is barátsági estet rendezett a hazánkba látogató szovjet "delegációk számára. Dr. Stefan Sliva személyében egy orvos is van a körünkben, aki a pelsőci (Pleälrozsnyói Tatrasvit kötöttárugyár VIT-jelvé- nyes trikóit és a - revúcai szőnyeggyár díszes lábtörlőit. A hivatalos küldöttség két tagját elvárásaikról kérdeztem: Gabika: „Nagyon jó érzés arra gondolni, hogy pár nap múlva a világ haladó ifjúságával találkozhatok, és bizonyára kellemes és felejthetetlen hetet tölthetünk e- gyütt. Most még izgulok, nemcsak a hosz- szú út, hanem a nyelvi korlátok miatt is, Ettől függetlenül örülök és boldog vagyok, hogy első szovjetunióbell utazásom éppen a VIT-tel kapcsolatos.“ Ivett: „Nagy megtiszteltetésnek érzem a csehszlovák VIT-küldöttség tagjának lenni. Utazási lázam van, és testileg-lel- kileg igyekszem felkészülni e nagy találkozóra, amelyhez foghatót még a VIT-tör- ténelemben sem jegyeztek fel. Én mint fiatal középiskolás, azt várom a VIT-től, megerősítsen abban a hitemben, hogy a jövőben is békés, boldog évek várnak ránk, hogy felhőtlen lesz az életünk, mi fiatalok nyugodtan tanulhatunk, dolgozhatunk, építhetjük és gyaraplthatjuk szocialista hazánkat. Polgári László (a szerző felvétele) JÁRVÁNY A nyár érkeztével — akárcsak az előző években ■<— megint valami különös járvány tört ki kereskedelmünkben. Tüneteit akkor fedeztem jel, amikor be akartam térni kedvenc éttermembe, de az ajtón egy cédula fogadott, hogy a személyzet szabadsága miatt zárva. Ismerősömnek könyvet akartam venni névnapjára. A könyvesbolt ajtaján cédula: szabadság miatt ettől eddig zárva. Sebaj, gondoltam, alkalmasint megteszi egy doboz desszert is. Csakhogy a cukrászda ajtaján ugyanaz a szöveg. Az élelmiszerbolt tatarozás, a persszó betegség miatt, a virágkereskedés zárva. Mintha csak összebeszéltek volna itt is, ott. is, hogy most veszik ki rendes évi szabadságukat. Akármerre megy az ember, mindenütt ilyen vagy olyan ürügy címén lehúzták a redőnyt. A közönséges halandó térdig lejárhatja a lábát, míg ilyenkor nyitva tartó üzletre talál. Mert nálunk furcsa módon, nyáron, a legnagyobb idegenforgalmi t- dényben tatarozzák az éttermeket, kávéházakat, üzleteket, személyzetük csakazértis egyszerre veszi ki a rendes évi szabadságát vagy az egész kollektívát ilyenkor dönti ágyba valamilyen rejtélyes kór, hadd egye a vevőt a méreg. Töprengtem, hogy mi lehet ez á titokzatos járvány, amely ennyi bosszúságot okoz nekünk, és sehol az égvilágon nem üti fel a fejét. A lelet: rossz munkaszervezés. Palágyi Lajos
