Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-16 / 29. szám
VOLT EGY JÓ KONCERT Ä kézilabdapálya azon a szombaton késő délután és éjszaka nem a sportkedvelők szurkolásától volt hangos, hanem a két és tél kilowatt erővel „szárnyaló“ akkordoktól, daltól, rockzenétől. Akik eljöttek, a közel ezer fiatal a várkonyi (Vra- kúft) kézilabdapályára, azokat nemcsak egyszerűen a jó zene vonzotta, hanem még valami: a békevágy. Ugyanis a Vár- konyban megrendezett koncert több, másabb volt a szokásos rendezvényeknél. Lényegét a címe is elárulta: Rockkal a békéért! I Sokszor leírtuk már lapunkban Is a SZI&Z-alapszervezetek vezetőinek panaszát: nehéz bevonni a íiatalokat egy-egy rendezvénybe, hiányzik részükről az ötlet, a kezdeményezés. Kevés a tagoktól jövő, programot gazdagító javaslat. Most, a várko- nyíak esetében azonban merőben más a helyzet. A falu fiataljainak egy része, Nagy Mátyás állatorvossal az é- len, kiötlöttek valami újat, okosat, hasznosat: rendezzenek békekoncertet. Mondva, az Ilyesmivel tömegeket lehet megmozgatni, Igény is van rá a fiatalok körében, arról már nem is beszélve, hogy a „téma“ fölöttébb időszerű, hiszen a fegyverkezés napjainkban soha nem látott méreteket ölt a világban, s a haladó, békeszerető erők kerek e földgolyón a maguk módján kifejezésre juttatják a háború gyűlöletét, békevágyukat. Nem a háború, a fegyverkezés, hanem az élet megőrzése mellett tesznek hitet. S miért maradnának ki ebből a du- naszerdahely (D. Streda) járásban a várkonyi fiatalok?! Az ötlettel felkeresték a falu Ifjúsági szervezetének elnökét, Kovács Évát. — Szervezetünk tizenöt tagot szám. Iái. Közülük mindössze három-négy az olyan, akik ha valamit szervezünk, számítani lehet rájuk. Ebből kiindulva mi nem tudtuk volna jól, színvonalasan megszervezni ezt az akciót, így inkább hozzá sem fogtunk — mondta Éva. így a helyi sportszervezet vezetősége vállalta a szervezést, s amit vállaltak, azt becsülettel állták is. Bebiztosították mindent ahhoz, hogy az akciót méltó keretek között, színvonalasan megrendezhessék. Akik pedig lebonyolították, fiatalok, többségükben SZISZ-tagok. Egyébként a dunaszerdahelyi járásban, amint azt a SZISZ járási bizottságán megtudtam, az elmúlt hetekben már nyolcszor került sor hasonló műsorral egybekötött béketalálkozóra, s e rendezvények sora még nem ért véget. Hadd említsük itt meg azt ts, hogy ezeken a rendezvényeken a kulturális csoportok a szereplésükért kapott bevétellel, a szolidaritási alapot gyarapították, eddig már 14 300 koronávaL — Ml abból indultunk ki — mondta Nagy Matyi —, hogy a békéről, a háborús veszélyről beszélni kell. Nekünk, zenekedvelő fiataloknak a zene, a fiatalok nyelvén. Hiszen ha sokan összejövünk, ha sokan ugyanazt mondjuk, óhajtjuk, akkor erősebb a hangunk. Nagyon jó érzés látni, átélni azt, amikor egy cél érdekében ennyien összejövünk, amikor ez a különféle rétegekből álló fiatal tömeg két dologban biztosan egyforma: szereti a jó zenét, és békét akar. A beszélgetésbe belekapcsolódik a jelenlevő Cetli Ferenc is, a galántai Európa zenekar énekese, aki nagyon népszerű a környék fiataljai körében, akire felnéznek és hallgatnak a fiatalok: — A zene Is eszköz, amellyel a fiatalságot nevelni lehet, nevelni kell — a jóra. A tömegek kommunikációjának egyik nagyon fontos eszköze. Mi hisszük, bízunk abban, hogy koncertjein, a mi zenénk is ilyen irányban befolyásolja a fiatalokat. Ugy'n. is a mi koncertjeink mindig balhék nélkül zajlanak. Lépten-nyomon arra kérjük, figyelmeztetjük a jelenlevőket, hogy balhék nélkül szórakozzanak, hogy ne fogyasszanak alkoholt, tiszta fejjel élvezzék a jó zenét — mondja Feri. Ekkor hozzánk lép egy Európa- -rajongő. Borral kínálja Ferit. Ö elhárítja az italt, s azonnal megjegyzi: — Kösz’, nem kérek, és remélem, te is józan leszel még reggel is! A Rajongó fogadkozik: hajnalban- -reggel józanul megmutatja magát. Ilyen és hasonló „közjátékok“ még nagyon gyakran megtörténtek az este során. — Egy-egy koncertre mindenféle fiatal összejön — folytatja Feri. — A jó zenével meg lehet teremteni köztük az összhangot, az egyetértést. Tágabb értelemben így van ez az életben is, márpedig, ha megtaláljuk az egymáshoz vezető ut|t, a közös nevezőt, akkor egyetértésre le. hét vezetni az embereket. Mi ezt a zene nyelvén akarjuk elérni. A mi koncertjeinken, most kiváltképpen elhangzanak olyan számok, olyan jelmondatok, amelyek a békeóhajról szólnak. Nem lehet, nem szabad frázisnak tekinteni ezt a két szót: Békét akarunkl A koncert kezdő együttesek fellépésével kezdődött: egy-egy félóra e- rejéíg bemutatkozhatott a RAF—2, a TOTAL CHAOS, az IROKÉZ, az ETIKETT és a DOGMA zenekar, majd este tízkor került sor az EUROPA együttes reggelig tartó műsorára. Az Európa így kezdte műsorát: — A világon többé ne szóljanak a fegyverek, és ököl helyett inkább kezet nyújtsanak az emberekl Majd felcsendültek a régi Omega együttes Ballada a fegyverkovács fiáról című dalának jól ismert akkordjai. Egyébként az Európa zenekar minden dicséretet megérdemel. Egyrészt azért, mert kölcsönözte a felszerelését a többi zenekarnak is, másrészt azért, mert lemondták egy más fellépésüket csak azért, hogy Várkonyban — ingyen! — fellépjenek a Rockkal a békéért című rendezvényen. Akárcsak azért is, hogy úgy zenéltek, úgy Hangolták az éjszaka során a közönséget, hogy békésen, jő hangulatban szórakozott mindenki. Zolczer János Á szerző felvételei Moszkvában képviselnek Kellemes estét tölthettek a Bratislava! Szakszervezetek Házában azok, akik eljöttek megtekinteni a Prágai Kamarabalett legújabb bemutatóját. Pavel Smok együttese nem először szerepel Szlovákia fővárosában, a táncosok képességeit, a művészeti vezető törekvéseit jól ismeri a város közönsége, s ezúttal is a tőlük megszokott teljesítménynek tapsolhattuk. A mindössze tizenhat táncosból álló együttes szinte minden tagja színpadon van egész műsor alatt. Fiatalos lendületük, iramuk azonban kitart az utolsó mozdulatig. Mostani, négy részből összeállított műsoruk is mindvégig a tőlük megszökött frisseséget, az örökös újat akarást tükrözte. Különösen érdekesek, újszerű- ek voltak a komikus részek, amelyek már-már eltértek a tiszta koreográfiától, és színpadi elemekkel keveredtek, mégis különleges, nem mindennapi hatást keltettek. • CHÉ, ez volt műsoruk első számának a címe; koreográfiáját a chilei származású Hilda Riveros készítette, s hazánkon kívül először Kubában mutatták be a csehszlovák napokon. A nagy élményt nyújtó, mély gondolatokat tolmácsoló balett méltán nyerte el a közönség tetszését. Smetana zenéjére készült a következő szám, amelynek főbb szerepeit Katarina Fronková, Libor Vaculík és Lu^ dek Vidlák táncolták, s jellegzetes cseh népi-nemzeti elemeket tartalmazott. A következő Symfonietta címet viselő balett koreográfiáját a csoport művészeti vezetője, Pavel Smok készítette, s mint minden táncjelenetről, amelyet ő alkotott, erről is elmondható, hogy napjaink emberének érzelmi és értelmi gondjait e- levenítette meg. A legújszerűbb darab Svoboda zenéjére készült, s koreográfiáját vendégként Boleslav Po- lívka, a brnói Na provázku Színház rendezője készítette. Bámulatosan fergeteges táncot járt a hat főszereplő a csupa-csupa tornász- és sportjelenetet bemutató darabban, méltón annak címéhez: Légy fitt! A kis létszámú balettkar ezúttal is a közönség vastapsa közepette hagyta el a színpadot, Pavel Smok, a, külföldön és hazánkban egyaránt elismert koreográfus, művészeti vezető büszke lehet csoportjára. A sikeres művészeti munka meghozta eredményét: a Prágai Kamarabalett része lesz hazánk kulturális küldöttségének a közelgő XII. VIT-en Moszkvában. így a világ minden tájáról érkező küldöttek is megismerkedhetnek művészetükkel. Benyák Mária A „SEVILLAI BORBÉLY“ „,.. Figaro itt, Figaro ott, Figaro künn, Figaro benn, Figaro lenn, Figaro lenn, bemászok ablakon, kimá- szok kulcslyukon, előttem tágul az akadály..." — hadarja szélsebesen népszerű belépőjében önmaga dicséretét Sevilla fondorlatos borbély, Rossini operájának fürge címszereplője, akinek ügyeskedései egyengetik Almáéivá gróf és a bájos Rosina szerelmét a házasság boldog révébe. Giaocchino Rossini f 1792—18681, akinek neve szinte egyet jelent az olasz vígopera műfajával, Pesaróban látta meg a napvilágot nem egészen három hónappal Mozart halála után. Szülei egyszerű emberek voltak. Apja városi és színházi fürtös, anyja alkalmi színtársulatok énekesnője. A mindkét oldalról jövő zenei hatás meghozza gyümölcsöző eredményét, mert fiúk zenei fogékonysága rövidesen megmutatkozik. Több hangszeren is megtanul játszani, szépen énekel és kompozíciói is hamarosan napvilágot Iáinak. Mégis milyen furcsa ellentmondása a sorsnak, hogy az olasz opera nagy egyénisége sohasem fejezte be zenei tanulmányait. A bolognai zenei líceumot azonban alighogy elkezdi, rövidesen abba ts hagyja, mert szabadon csapongó fantáziája a teória és az ellenpont megkötöttségeivel nem tud közös nevezőt találni. Hogy azonban tökéletesítse magát a zeneszerzés tudományában, az ősi jól bevált recepthez folyamodik: egyre-másra tanulmányozza és másolja a nagy elődök, Bach, Haydn és Mozart partitúráit, miközben maga is szorgalmasan, könnyeden komponál. A . velencei patinás La Fenice színház több művét is színre viszi, de az igazi kirobbanó sikerét, amely nagy hatással lesz életére, 24 évesen aratja a „Sevillai borbély“ című vígoperájával. Ez a müve több mint másfél száz éve a világ operaházainak nélkülözhetetlen és mindenkor sikert hozó darabja. Rossini zeneszerzői pályafutásának másik — máig is szinte megmagyarázhatatlan — ellentmondása, hogy míg életének első 37 éve alatt gyors egymásutánban komponálta az operák tucatját, hirtelen elhatározással, s a további 39 év alatt már csak elvétve alkot darabokat. A Sevillai borbély tehát az a mes- termü, amely összeforrott szerzőjével, jóllehet a bemutató 1816. április 20- án a római Torre di Argentina szín'A Szlovák Nemzeti Színház opera- társulata az évad utolsó hetében állította új köntösben többévi szünet után ismét színpadra Rossini mesterművét, mely az „opera buffa", azaz a uígopera történetének valóságos tetőpontja, s mint ilyen roppant érzékeny. Nehéz megtalálni a jellemből fakadó nemes komédia és az olcsó helyzetkomikum között húzódó házban csúfosan megbukott, pontosabban fogalmazva botrányba fulladt. A baj ugyanis ott kezdődött, hogy ugyanezt a témát — Beaumarchais vígjátéka alapján — Rossini előtt mintegy fél évszázaddal korának neves mestere, Giovanni Paisiello már szintén feldolgozta (ez a darab pár évvel ezelőtt Operánk műsorán is szerepeltj Paisiello hívei pedig nem tudták megbocsátani Rossininek, a tiszteletlen ifjú utódnak, hogy nagy elődje művét nem becsülve szintén ehhez a témához nyúlt. A bemutatóra hát összevásárolták a jegyeket, s füttykoncertet rendezve lépten-nyomon céltudatosan zavarták az előadást. A második előadáson azonban már pártatlan közönség előtt egyértelmű volt a mű sikere, ami természetes is, ha figyelembe vesszük Rossini zseniális zenéjét. A nyitánytól kezdve, csupa vidám ragyogó zeneszóm, az operaszínpad kimondott slágerei követik egymást. egyensúlyvonalat. Az első bemutatón látottak és hallottak alapján ítélve, sajnálattal kell megállapítanunk, hogy ez nem sikerült, s hogy a mostani bemutató egyetlen összetevője sem éri el az évad többi műsorának igényességét, jó színvonalát, ezzel bizonyítva azt, hogy a „könnyű" Ros- sinit milyen nehéz megszólaltatni. El- vitathatlan természetesen, hogy a produkciónak vannak szép pillanatai, s bár a közönség egyes jelenetekben önfeledten kacagott, a végén lelke- sen tapsolt, hiányzott belőle az érettség. A színpadon ugyanis egy bizonyos élénk és harsány színekben vil- lódzó rendezési koncepció van beállítva, de a kiérlelés stádiuma még várat magara, mint ahogy a zenei megszólaltatás áttetsző, mediterráni könnyedséggel dúsított sziporkázása, lendülete és rossinis eleganciája. VARGA JÖZSEF
