Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-16 / 29. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA Az üstökösök vizsgálata, tanulmányozása és kutatása nagyban segítheti a Naprendszer keletkezésének megértését. Az tirfizi- kusok mai elképzelései szerint az üstökösök a Naprendszer kialakulásával egyidő- ben keletkezett por-gáz keverékek. A Naphoz közeledve felületük fokozatosan felmelegszik, a jég párologni kezd, miközben magával ragadja a porszemcséket. Ily módon hatalmas por- és gázfelhő alakul ki az üstökös körül, amelyet az emberiség több ezer éven át rettegéssel figyelt. Az emberiség történetének egyik leglátványosabb és legjobban rettegett üstököse kétségtelenül a Halley-üstökös. Elsőrendű szerepet játszik az üstökösfizikában, mert A Halley-üstökös vizsgálatára az Európai Űrkutatási Szervezet (ESA) a Giottó nevű űrszondát jelölte ki, amelyet a tervek szerint ebben a hónapban indítanak majd útjára. Szintén a közeljövőben, 1985 augusztusában startol az első japán Planet-A' szonda. A Halley-üstököst vizsgáló és kutató szonda építésében való részvétel nem csupán újabb fontos asztrofizikai adatok, hanem mindazon tapasztalatok megszerzését is eredményezi, amelyeket a fejlesztés és az építés mennyiségeivel küzdve megszerezhetők. A tapasztalatok pedig sokszor más területen kamatoznak, mint ahol hozzájuk jutottunk. Például a repülőgép orrában, a pilótakabinban rendkívül felelősségteljes munka folyik. Ezernyi műszer jelzi a gép állapotát, helyét a légtérben, mindazt, amire a pilótáknak szükségük van. A sok műszer egyidejű figyelése közepette a kézi adatgyűjtés pontatlan, és növeli a hibalehetőséget. Az adatgyűjtés és -rögzítés feladatát jő lenne gépekre bízni. Űrkutatási mérnökök az adatok gyűjtését és rögzítés előtti átalakítását mikroprocesszoros vezérléssel, míg tárolásukat, rögzítésüket korszerű félvezető memóriával oldották meg. Igen fontos, hogy a fedélzeten megjelenő új berendezés messzemenően megbízható legyen. Az adatok rögzítése a korábbi, kézi lejegyzés helyett az új berendezés beépítése után egy gombnyomással történik a műszerfalon elhelyezett vezérlőpulton. A berendezés központi egysége könnyen hozzáférhető, így a kazettacsere pillanatok műve. A kazettában tárolt adatok a földi számítógépen gyorsan értékelhetők. Az űrkutatási műszerek fejlesztésekor nem volt előrelátható azok népgazdasági haszna. Nézzük, használják-e a műszereket idelent a Földön. Az 1982-ben megvalósított igen sikeres hegymászó-expedíció során többen elérték a Pamir hegység 7560 méteres csúcsát. Magukkal vittek egy készüléket, amely nagy szolgálatot tett a hegymászók kipiŰRSZONDÁK hosszú évszázadok: óta megfigyelték és róla van viszonylag a legtöbb adatunk. Az üstökös 1985/86. évi visszatérésének megfigyelésére az eredményes és összehangolt kutatás érdekében nemzetközi Halley-meg- figyelési kampány alakult. Négyéves nemzetközi tervező, fejlesztő és építő munka eredményeként a Szovjetunió 1984. december 15-én és 21-én indította útnak a Vega űrszondákat, hogy a Vénusz bolygót és a Halley-üstököst vizsgálják. E két azonos felépítésű űrszonda műszereinek elkészítésébe több szocialista, valamint néhány nyugati ország is bekapcsolódott. A szondák 1985 nyarán a Vénusz mellett elhaladva egy-egy műszertartályt dobnak le a bolygó forró szén-dioxid légkörébe. Halley-üstökössel csak a start után kb. 440 nappal, 1986 márciusában randevúznak a szondák. A mintegy 10 000 kilométer távolságúra tervezett megközelítés során az égi vándor és a szondák egymáshoz viszonyított sebessége több mint 80 km/mp. Érezhető, hogy ilyen rövid intervallumban kell számos mérést elvégezni a szondák segítségével, mert az üstökös rohamosan fog távolodni. A szondán egy automatikusan mozgó követőállvány biztosítja, hogy a televíziós rendszer és más irányított műszerek a hatalmas relatív sebesség ellenére az üstökös magja felé nézzenek a randevú során. Magyarországon készült az összes műszer adatait kikérdező központi adatgyűjtő. A legnagyobb fejlesztési feladat az üstökösről képeket készítő speciális televíziós kamera elektronikai rendszerének kidolgozása volt. ,A kamera okos elektronikai rendszerének kell a fedélzeti számítógépet tájékoztatnia az üstökösmag hollétéről, hogy az említett követőállvány mozgását a számítógép helyesen vezérelje — az üstökös a képmező közepén maradjon. Az automatikusan mozgó követőállványnak a kamera jeleivel vezérelt üstököst követő mozgása egyfajta okos robotrendszer kiépítését jelenti. hentségének objektív megítélésekor. Csak kifogástalan, jó kondícióban vágtak neki a következő szakasznak. Egyre bővül a műszer földi alkalmazásának köre. Mindenekelőtt a különösen nehéz körülmények között dolgozók és a sportolók pszichés állapotának meghatározásában veszik hasznát. A műszert a klinikai orvostudományban is alkalmazzák. Egyes szívkórházakban az infarktuson átesett betegek gyógyulását, munkaképességük visszaállásának folyamatát kísérik figyelemmel — egyelőre kísérletként — az űrhajós jelöltek kiválogatására használt módszerrel és műszerrel. A tudomány és \echnil5a elképesztően gyors fejlődését a Szovjetunió és a szocialista országok közös Interkozmosz programja rendkívül értékes eredményei bizonyítják. Az Interkozmosz-programban kipróbálták az új Szojuz-T típusú szovjet űrhajót, és megkezdődött a nyílt világűrben való szerelési munkák sorozata. A szerelési munkák legfontosabb része az volt, hogy az űrállomás külső részére kiegészítő napelemeket szereltek, amelyek növelték az állomás áramtartalékait, s így egyszerre több nagy energiaigényű berendezést is működtethettek. A bonyolult eljárás fő célja az, hogy további módszereket és eszközöket dolgozzanak ki a nyílt kozmoszban végzendő szerelőmunkához, amelyekre nagy szükség lehet majd az orbitális rendszerek Föld körüli pályán történő összeállításához. A kozmonauták eredményes és rendkívül merész munkája bizonyítja, hogy az űrkutatás fejlődésének egyik útja a nagyméretű szerekezetek részenkénti fellövése és összeszerelése a világűrben. Az űrkutatás a minőségi munka, amelynek befolyása a szakemberek igényességére, szemléletmódjukra felbecsülhetetlen. Remélhető, hogy a kíváncsiság örök emberi tulajdonság marad, s az ember tudását békés célokra fogja felhasználni valameny- nyiunk érdekében. TARICS PÉTER kék magukhoz vonzzák a szénrészecskéket, s a levegőt megtisztítják a portól. Az új berendezés a hagyományosnál 50—70 százalékkal hatékonyabb. ^mw FALRA MÁSZÓ ROBOT LÉZERES TÉVÉMOZI Amióta a televízió népszerűvé vélt, egyre újabb eljárásokat dolgoznak ki arra, hogy a tévéképet a mozivászon méretére nagyítsák fel. Most szovjet feltalálók dolgoztak ki e célra egy új műszaki megoldást. Az 6 — lézerklnesz- kópnak vagy kvantoszkópnak elnevezett — berendezésükben nem modulált elektronsugár, hanem modulált lézer- nyalább rajzolja ki a képernyőre a tévéképet. Így a kicsiny, mindössze 5 négyzetcentiméteres képernyőn olyan.kép keletkezik, amelynek fényereje százezer, szer nagyobb, mint a rendes tévéképé. Ez már elegendő fényerő ahhoz, hogy a képet egy 4 m széles mozivászonra kivetíthessék. Ha pedig a lézerteljesít. ményt tovább fokozzák, a vászon még nagyobb is lehet. A nagy mozik vetítőgépénél nem nagyobb berendezésben (lásd képünket) három lézer és három képernyő van: minden alapszín számára egy-egy. Így színes tévéadás is vetíthető vele. A feltalálók szerint készülékük — képmagnóval kiegészítve — felválthatja a mozik hagyományos vetítőgépét. így nem kell majd a nehézkes filmtekercsekkel bajlódni, nem kell a tekercsek váltását összehangolni, egyetlen könyv nagyságú képmagnókazettáról lejátszható a- kár egy háromórás film is. A filmeknek manapság annyi gondot okozó szállítása helyett a műsort városon belül kábelen, városok között műholdas csatornán továbbíthatják a központbból a moziba. Ott azt képmagnón rögzítik, s tetszés szerinti időben tűzhetik műsorra. A képünkön látható, két irányban kúszó, mászó,. RH 3 jelű robot, amelyet dunker- que-i kutatók fejlesztették ki, állványozás nélkül óránként 300 négyzetméternyi függőleges falat tisztít meg. Főképp hajótestek víz, alatti tisztítására készítették. A moszatoktól, kagylóktól megtisztított testű hajók élete meghosszabbodik, s a menet közben való súrlódási ellenállás csökkenése révén kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. A tengeri robot tisztítószerve egy karra erősített forgó körkefe. A függőleges falon három elektromágneses, illetőleg pneumatikus elemekkel ellátott talppal tapad meg. A robot a hajó falának víz alatti részén és a hajófenéken is működik. Mozgását és tapadását elektronika vezérli. Közte és a vezérlőberendezés között a kapcsolatot fényvezető kábel teremti meg. A robot dolgozhat a kezelő személy közvetlen irányításával, de előzetesen betáplált program szerint is. A tengeri robotnak egyelőre csak a prototípusa készült el. Ma ez üzemszerű körülmények között is beváltja a hozzá fűzött, reményeket, s elkezdik sorozatgyártását, nem kell majd többé a hajókat száraz- vagy úszodokkokban időszakosan „lecsutakolni“. Tervezői szerint valahányszor egy-egy hajó legalább néhány órára — rakodás végett — kiköt, máris kifizetődik majd, hogy a robotot működésbe helyezzék. I mmár aligha fér kétség ahhoz, hogy az Antarktisz örök jegében 1979-ben talált meteorit a Marsról Származik. E kő a szakemberek szerint oxidáló légkörben keletkezhetett, tehát nem származhatott sem a Holdról, sem valamely kisbolygóról, de — szerintük — a Földről sem. Alighanem mintegy 1,3 milliárd évvel ezelőtt képződött, tehát olyan égitestről kell származnia, amely még 3 milliárd évvel Naprendszerünk keletMeteorit a Marsról kezése után is eléggé forró belsejű volt ahhoz, hogy benne izzó kőzetolvadék, magma keletkezzen. A Marson akkor még erőteljes volt a vulkáni tevékenység. A pontos vegyi elemzések azt mutatták’ hogy a Marskőbe bezárt nemesgázok összetétele azonos azokéval a nemesgázokéval, amelyeket a Marson leszálló Vikingszondák e bolygó légkörében mértek. Két fontos nátriumizotópnak az aránya is arra mutat, hogy e meteorit csakugyan a Marsról származik. Ez a kő bizonyára — sok egyéb anyaggal együtt — akkor dobódott ki a Mars testéből, amikor abba egy óriási meteor becsapódott. Legalább 5 km/s-os sebesség kellett hozzá, hogy a bolygó vonzásköréből kikerüljön. Majd az évmilliók során hurokpályákon lassan Föld körüli pályára sodródott, a légkör ott lefékezte, mígnem az Antarktiszra hullott. Egy kormeghatározás szerint ez az EETA 79001 jelű objektum mintegy 180 millió évvel ezelőtt hagyta el a Marsot. Azt még nem tudják, hogy mikor került a Földre. Portalanítás Szovjet kutatók olyan berendezést fejlesztettek ki, amely a szénbányák szálló porát kitűnő hatásfokkal megköti. Eljárásukban a fejtés területén — mint a hasonló célú eljárásokban — vizet permeteznek széjjel, csakhogy ezt a vizet a porlasztőfúvőka elé helyezett berendezéssel negatív töltésű lévén, a vízcseppecsúj ifjúság 9 .-A
