Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-16 / 29. szám

ÁGI LACIRÓL

Már csak tizenhat nap a XII. VlT kapunyitásáig. Az elmúlt hónapokban, hetekben, de még a napokban is hazánkban odaadással dolgoztak a fiatalok a fesztiválért.

A Safárikovói Ág SZlSZ-szervezeté- nek vezetőségi tagjával, Bunda Ágnessel a gazdaság fiataljainak fesztivált tevékenységéről beszélgettem:

■— Szervezetetek, a SZISZ SZKB-től a ,VIT támogatásáért ezüstpia kettet kapott. Mivel érdemeltétek ezt ki?

— A plakett társadalmi munkánk, a gazdaság sürgős idénymunkáiban nyújtott segítségünk, valamint a másodlagos nyersanyagok gyűjtésében elért e- redményeink elismerése. Az ebből befolyó anyagi javak egy részét, pontosabban ötezer koronát utaltunk át a fesztiválalapra.

A SZISZ járási bizottságán azt is megtudtam, hogy az aratási versenyben évek óta jól szerepeltek, különösen tavaly voltatok sikeresek, sőt egy építkezés fölött is védnökséget vállaltatok.

Igen. Tavaly Müllér József fiatal kombáfnosunk az E 512-es aratögépek kategóriájában az első helyen végzett. Egymaga 90,7 hektárt aratott le. A fiatal gépjavítók versenyében pedig Csík Béla vitte el a pálmát, aki kerületi szinten máásodik lett. Az ifjúsági építkezés még egy aránylag friss dolog, hiszen nemrég kezdtünk hozzá. Vállaltuk, hogy egy régi tehénistállót átalakítunk műhelyekké és garázsokká. Az építkezésen eddig 140 órát dolgoztunk le társadalmi munkában, és úgy tervezzük, jövő év közepére elkészülünk vele.

De' visszakanyarodva a VIT-hez, szőkébb közösségeteket Parti Laci képviseli Moszkvában. Ez természetesen azzal is jár, hogy most a VlT előtt, a találkozó alatt és utána is bizonyos kötelességek várnak rá, illetve rátok. Gondolom, a feladatok megoldásában segítetek Lacinak.

— Lacit most a készülődés alatt mindenben támogatjuk. Különböző tanfolyamokon vesz részt, és készítjük számára az ajándéktárgyakat, amelyeket magával visz majd Moszkvába. A VIT-en szerzett tapasztalatairól, élményeiről beszámol majd néhány ipari és mező- gazdasági üzemben, amiben szintén á segítségére leszünk. Ha mindannyian nem jutunk is el Moszkvába, büszkék vagyunk arra, hogy egyikünk ott lesz, és erre a bizalomra a yiT után is rá a- karunk szolgálni.

Polgári László

A szerző felv.

FŐ SZEMPONT: A MINŐSÉG

Ä marcelházl (Marcelová) szövetkezetben már nagyon várják, hop megkezdődjék az aratás. A nem éppen nyárias- nak mondható időjárás miatt a gabona megdől és nem elég érett. Ez az oka annak, hogy még nem kezdődött el az aratás. Ott jártam kor zöldessárgán ringtak még a gabonatáblák A gépek azonban már készen állnak, bár — amint azt az efsz elnöke, Bakiilár László elmondta — a gépekhez szükséges alkatrészek beszerzése elég nagy gond.

Az aratást 14 kombájnnal végzik majd. Ebből 9 a szövetkezeté, 5 pedig vendég kombájn. Az elnök szerint az idén gazdag termést ígér a határ. Ez részint a permetezésnek is köszönhető. A tervek szerint 260 hektár árpát és 650 hektár búzát kell learatniuk.

'A szövetkezetben szocialista munkaversenyt hirdettek, amelynek célja a minőségi

munka. A legjobb helyezést elérő dolgozók pénzjutalomban részesülnek.

Marcinké Erzsébet, a szövetkezet SZISZ- szervezetének titkára elmondta, hogy a fiatal kombájnosokból és traktorosokból 10 tagú szocialista munkabrigád alakult, amelynek fő célja az, hogy az aratást minél hamarabb és jól elvégezzék. A brigád vezetője Bakulár Sándor traktoros, aki 1974-től vesz részt az aratásban. Munkáját elhivatottsággal végzi, szeret a földeken dolgozni. Mint mondta, bízik a szép termésben, sőt aggályai vannak, lesz-e elég hely a gabona raktározására.

Az együttműködés jő példáját is tapasztaltam a marcelházl szövetkezetben. Az ifjúsági szervezet titkára tájékoztatott arról, hogy miután végeznek az aratással, és másutt szükség lesz a gépeikre, kom- bájnosaikra, szívesen segítenek. Az elmúlt évekhez hasonlóan Csehországba készülnek.

Widerman Péter agrármérnök, a szövetkezet ifjúsági szervezetének elnöke elmondta, hogy a már említett aratóbrigádon kívül még két ifjúsági brigádja van a szövetkezetnek. Az egyik a kertészetben a másik a gépjavító műhelyben dolgozik. Pétertől tudtam meg azt Is, hogy a 10 tagú ifjúsági aratóbrigádon kívül, amelynek tagjai közvetlenül részt vesznek a gabona betakarításában, a szövetkezet és a falu fiataljai is segítenek, ha erre szükség lesz.

Az idei kedvezőtlen időjárás minden szövetkezetben és mezőgazdasági üzemben késlelteti az aratást. Lapunk megjelenésekor a marcelháziakat már csak napok választják el attól, hogy az első gabona szállítmány bekerüljön a szövetkezet magtárába. Lehet, hogy éppen Baknlár Sándor viszi majd ezt a szállítmányt. Neki, de a szövetkezetnek is kívánjuk, hogy fenti aggályai beigazolódjanak. Tarics Péter

I

tt a nyár, s vele sokezer kis- és nagydiák szünideje. Ilyenkor fontos szerephez jutnak a pionírházak, mert nem minden gyerek utazik táborba vagy a nagymamához, a rokonokhoz. Az otthonmaradottak számára pedig napközben legbiztosabb hely a pionírház. A Szepsi (Mol- dava nad Bodvou) Ifjúsági- és Pionírház egész évben kedvelt találkozóhelye a város pionírjainak, ifjúságának, s az ott dolgozó ptonírvezetők a nyári hónapokban Is szívesen váriák őket.

Ezt az időszakot ugyanolyan fontosnak tekintjük, mint a tanévet. Nyáron, a vakáció alatt is színes érdekes programmal várjuk a gyerekeket, örülünk, hogy jönnek, Jól érzik magukat kirándulásainkon, túráinkon. Tudjuk, hogy ez a két hónap nem könnvö a szülőknek, meri nagyon sok családban gond a gyerek elhelyezése, egész napos programjának megszervezése, hogy

>n

Tessék választani

nfrház dolgozói az említett kiránduláson kívül egynapos utazásokat is szerveznek. Főleg azokat a gyerekeket részesítik előnyben a részvételben, akik ezen a nyáron sehová sem utaznak, ők bizonyára értékelik majd ezeket a rövid egynapos utakat is. A pionírrok ellátogatnak a közeli Jászóra (Jasov), ahol megtekintik a történelmi és kulturális emlékeket, máskor meg a jászói barlang lesz az úticél. Többször ellátogatnak majd Kassára (Kosice). Kirándulást szerveznek például azoknak, akiket érdekel a régmúlt, a történelmi nevezetességek, máskor meg a Kassai Kormányprogram Házával ismerkednek. A műszaki szakkörök tagjai számára érdekesnek ígérkezik Kassán a Műszaki Múzeum megtekintése. A tornai (Túrna nad Bodvou) várhoz, az áji (Háj) völgybe, Miglincre és a vadászházhoz tervezett túrák, a turistajelzések megismerésével, tábortűzzel, gülyásfő- zéssel, szalonnasütéssel, számháborúval, bújőcskával, fogócskával tarkítva élményszámba mennek majd. Közben gyógynövényeket gyűjtenek, herbáriumukat gyarapítják, s ismerkednek a környezettel és a természetvédelemmel.

Ä sportról sem feledkeznek el; rendeznek kerékpáros-, röplabda-, asztaliteniszversenyt. Az ifjú technikusokkal a nyáron is Bodnár Tibor foglalkozik. Fényképversenyt szervez, amelyen a nyári felvételek legszebbjeit bírálják el. Nagyon várják már a távirányítású kisautók versenyét. És sok gyereket várnak arra a találkozóra is, amelyet a szlovák nemzeti felkelés 41. évfordulója alkalmából szerveznek a történelmi esemény néhány résztvevőjével.

— S nemcsak ezek a rendezvények, hanem játéktermünk is várja a pionírokat, ahol a nyári hónapokban naponta filmet is vetítünk — mondta az igazgatónő.

Benyák Mária

a szerző felvétele

Kostensky Mária és Bodnár Tibor

nyugodtan végezhessék munkájukat, ne járjon folyton az eszükben, mit is csinál a gyerek. Nálunk és velünk jó helyen van. Már jóval a vakáció előtt munkatársaimmal összeállítottuk a nyári programot. Van benne kirándulás, játék, filmvetítés, verseny, válogathatnak bőven a gyerekek — mondta Kostensky Mária, a pionírház igazgatója.

És a szülők Is válogathatnak. Hiszen valójában úgy lenne kívánatos, hogy szülő, gyerek együtt válassza ki, hová megy, miben vesz részt a pionír. Érdekesnek ígérkezik a szepsiek háromnapos kirándulása a Dukla — Svidník — Uzsgorod útvonalon. Az utazás során főleg a felszabadulási harcok emlékműveit tekintik meg, és ellátogatnak a Szovjetunióba is, Uzsgo- rodba, Ismerkednek a város nevezetességeivel, látnivalóival. Márkus Olga, Goldír Katalin, Barnák Ilona és Bodnár Tibor, a pioKávésztori...

Rab vagyok — a kávé rabja. Egy jé napot el sem tudok képzelnt méregerős kávé nélkül. Kiváltképpen idegenben, ahol sosem_ tudhatom, miféle megpróbáltatások, kellemes és kellemetlen élmények várnak rám. így aztán előzetes csillapítónak nagyon jól jön a kávé. A kávé, de nem akármilyen kávé: erős, pici, formás csészében felszolgált presszókávé.

így volt ez Rozsnyón (Rotiíava) is. Beültünk kollégámmal a Kras Szálloda kávéházába, és kávét rendeltünk, hangsúlyozva: legyen jó erős. Hozta is a pincér a kávét, amelyre még jóindulattal sem lehetett ráfogni, hogy jó és erős. Átlátszó, fekete víz volt csak, amolyan kávénak csúfolt lötty. Megkértem hát újra a nem túl udvarias pincért, ha mód van rá, hozzon egy presz- szókávét. A pincér erösködött, hogy ez igazi presszókávé, ennél jobbat itt nem lehet főzni. Hosszas rábeszéléssel' mégiscsak hagyta magát meggyőzni. Ám néhány perc múlva visszajött, és határozottan kijelentette, újabb kávét nem hajlandók jőzni. Vagy megiszom az előbbit, vagy alászolgál- ja!

Szó ami szó, felingerelt a személyzet „kedvessége.“ Utóvégre azért tértem be a kávéházba, hogy jó kávét igyák, hogy jó közérzettel, kellemesen kezdjem a napot, ehelyett bosszúságban van részem. Bementem a konyhára, megérdeklödtem, ki főzi a kávét. Összecsődült a konyhai személyzet, élén a műszak vezetőnőjével. Mindany- nyian igyekeztek meggyőzni! itt és most képtelenség jobb kávét főzni. Hogy ezt bizonyítsák, a presszógép mellett álló idős néni be is mutatta a folyamatot. A gép kávétartójába egy jó adag már egyszer kilúgozott zaccra tett egy kevés friss kávét, és azt főzte ki. Persze, hogy lötty lett belőle. Olyannyira lötty, hogy erre már maga a müszakvezető is azt mondta: valóban ihatatlan kávé.

— Engem így tanítottak a kávé főzésére — mondta az idős néni.

Erre befutott a szálloda presszójából a pincérnö is. Vállalkozott arra, hogy majd ö főz egy jó kávét. Es főzött. De az sem volt jobb, mint az előző. Nem maradt más hátra, mint hogy odaálltam a géphez, hogy megmutathassam, hogyan kell jó kávét főzni. Előbb kitisztítottgm a kávétartót, majd teleraktam kávéval, s egy kevés vizet engedve rá, kilúgoztam. És csodák csodájára, ami néhány perccel még többek bizony- gatása szerint elképzelhetetlen, lehetetlen volt, egyszerre lehetségessé vált. Erős, finom, zamatos kávét főzött a gépfl), amelyet korábban rossznak mondtak.

Az egész ügy valójában szót sem érdemelne, mert mindenki másképp csinálja, és mindenki másképp szereti. De itt mégsem egyszerűen a kávéról, hanem a munkáról van szó. A jól vagy rosszul elvégzett, a becsületesen vagy tisztességtelenül elvégzett munkáról. Olyan jelenségről, amellyel az ember a kávéházak, presszók legtöbbjében találkozhat. Az igénytelenségről. Arról, hogy a presszós rosszul dolgozik. Takarékoskodik a vendégen, nyerészkedik rajtuk, félvállról veszi a saját munkáját. Kávénak nevezi a lötty öt. és ez vonatkozik az ételek elkészítésére, tálalására, felszolgálására, a vendéggel szembeni viselkedésre is. Mert hosszú évek tapasztalata alapján mondom, néhány vendégipari üzemben a vendég mindig kevesebbet kap, mint ami járna neki, mint amiért' fizet. Elmarad a köszönés, a szép szó, a tisztességes kiszolgálás. És mindez mögött ugyanaz áll, mint a rossz kávé mögött: az igénytelenség! Nem elkényeztetni a vendéget, épp csak odalökni neki valamit, érje be azzal, amit kap. S ha a vendég mégis szól, hogy más az elvárása, ha követeli a jussát, amiért fizet, ami pénzéért jogosan megilleti, akkor megkapja a választ: eszi, nem eszi, nem kap mást. És ezt mi szolgáltatásnak nevezzük! Szolgáltatásnak — a pénzünkértI

Bosszant és bosszantani fog mindig az effajta viselkedés. Bosszant a tisztességtelenül elvégzett munka, az igénytelenség, a mellébeszélés, a hazudozás. Bosszant, hogy a vendégnek kell megtanítani a kávéfőző- nőt munkájára. Rozsnyón működött a presszógép, volt víz és kávé — csak épp a hozzáértés, a becsületes hozzáállás, a tisztességesen elvégzett munka hiányzott. A legfontosabb, ami nélkül sem kávét, sem egyebet nem lehet csinálni.

ZOLCZER JANOS