Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-25 / 26. szám
új ifjúság 3 KIVI ÉS HOMOKI TÖVIS w n i fP|| Halda Magdolna ok, amiért mostanában több újságíró is felkereste a Szőgyé- ni (Svodin) szövetkezetei, a titokzatos kivi, amelyet elsőként itt telepítettek az országban. A kivi a világ slágergyümölcse. Üj-Zélan- don nemesítették ki és nemzeti madarukról, a kiviről kapta a nevét. A szövetkezet közgazdásza, Halda Magdolna már nem csodálkozik, hogy bennünket is a kivi éraekei, és nemcsak szívesen, hanem lelkesedéssel tájékoztat: — Külkereskedelmi vállalatunk közvetítésével kétszázötven tövet vásároltunk Hollandiában. Ez nem sok, de tekintve, hogy sem a tövek, sem pedig a termesztőberendezés nem olcsó, induláshoz talán ez a mennyiség is elég. Egy tő hatvankét korona, a hozzá szükséges fóliaváz fólia, kazán szintén nem olcsó, így a gyümölcs sem lesz olcsó. De hát a kivi, amely a lexikonokban kínai egresként szerepel, tényleg nagyon finom csemege. Formájára nézve olyan, mint a citrom, színe, mint a burgonyáé, a belseje pedig pisztáciazöld, C-vitamintar- talma pedig nyolcszorosa a citroménak. Ennek alapján tehát tényleg rászolgál arra, hogy a világ slágergyümölcse legyen, a különleges ünnepi asztalok rendkívüli csemegéje. Készítenek belőle kompótot, bort és pezsgőt is. Emellett nagyon sokáig tárolható. Ügy hírlik, hogy egy évig is eláll. Mi öt különböző fajtát vásároltunk. Ezek között van kisebb-nagyobb gyümölcsű, anya és apanövény stb. A növények különben annyiban hasonlítanak a szőlőre is, hogy futónövényként ültetik és termesztik. Nálunk természetesen különleges gondozást kíván, mivelhogy nem túlságosan bírja az olyan kemény teléket, mint amilyen az idei is volt. Mínusz tizenhat fok alá nem süly- lyedhet a hőmérő higanyszála. Ezért aztán minden fóliaházba kazánt is vásároltunk. amellyel tarthatjuk a szükséges meleget. A növény később elfásodik, de rendkívül magasan vannak a gyökerei, ezért nem igényel különösebb talajművelést sem. Méri• Magdolna A tájékoztatóból lassan beszélgetés lesz. Megtudom, hogy a szövetkezet a kivi mellett homoki tövist is telepített. Ennek a termését •a gyógyszergyáraknak szállítják majd. Továbbá meglehetősen nagy területen termesztenek kukoricát, e téren együttműködnek a magyar- országi nádudvari szövetkezettel. jelenleg természetesen a kivi meghonosításával vannak elfoglalva. Nem annyira közismert, de fennakadás nélkül jól működik a szövetkezet babtermesztési rendszere is. Ez magába foglalja a ’ szaktanácsadást, a vetőmagfajták előállítását, a géprendszerellátást és a talajvizsgálatot. Mindezt megkapják azok a gazdaságok, amelyek szerződést kötnek a szövetkezettel. — Nem könnyű dolog — mondja a babtermesztési rendszerükről Halda Magdolna —, földjeinknek csak néhány százalékát tudjuk rendszeresen öntözni. Ezért aztán szárazságtűrő növényre kellett alapozni növénytermesztésünket. A bab többek között pótolja a talaj nitrogénszükségletét, gyökérzónájában olyan baktériumok élnek, amelyek nitrogént termelnek. És hogy ez így van, már az idén tapasztaltuk. Laboratóriumunk elemzései kimutatták, hogy elegendő nitrogén van a talajban. Meg kell hagyni,, nem könnyű egy ilyen rendszert kiépíteni. Éveken keresztül kísérleteztünk a kombájnok beállításával, de ez is megoldódott, mert az idén vásároltunk egy Lillisztron márkájú vontatás nélküli kombájnt, amelynek a többivel szemben az az előnye, hogy nem zúzza össze a babszemeket, nem sérti meg a mag csíraképző részeit. Én gazdasági szakember vagyok, közgazdász, a pénzzel dolgozom, ide azért számomra is élmény volt látni, hogy ezek a korszerű gépek dolgoznak. A monitorral, számítógéppel felszerelt vetőgépek például milliméternyi pontossággal vetik a szemet, mutatják, melyik csoroszlya hogyan dolgozik, hol melyik rész hibásodon meg stb. A kikelt vetés olyan volt, mint egy finom kefe, minden hajtás egyforma távolságban egymástól. A szövetkezet laboratóriuma a gazdasági telep bejáratánál áll, az egykor oly fontos feladatot ellátó mázsaházban. Hirtelenében nem is tudom, hogy annak idején a mázsaház sikerült- e nagyobbra, vagy utólag alakították ét. Három alkalmazottja közül most Méri Magdolnát találom a helyiségben. Az asztalon szárított zöld búzakalászok, levelek, gyökerek és földminták. Magdolna korábban a szövetkezet irodájában dolgozott. A gyermekgondozási szabadsága után amikor megkérdezték tőle, nem vállalná-e a laborban a munkát, igent mondott. Anyagilag nem járt jobban, a munkaköre, beosztása is összetettebb lett. Néha este, máskor meg korán reggel kellett és kell helytállnia, viszont érdekesebb, izgalmasabb lett a munkája, hiszen őt is olykor szinte hatalmába keríti az izgalom, amikor egy-egy laboratóriumi vizsgálat váratlan eredményt mutat ki. — Ilyenkor az ember a- nélkül, hogy gondolna a többletmunkára, fogja a mintát, és újra elvégzi a laboratóriumi elemzést, számol,, kivon, összead, hogy biztos legyen a dolgában. A növényvizsgálatok mellett talajelemzéseket is végeznek a szomszédos szövetkezeteknek. Az olyan rendkívüli időjárási viszonyok közepette, mint amilyen az idei' is, amikor az eső lemosta a partokról a termőrétegeket és a herbi- cideket, megsokasodik a munkájuk, hiszen néha újra és nagyon sürgősen meg kell csinálni azt a műveletet, amelyet esetleg csak tegnap vagy tegnapelőtt fejeztek be. Munkájuk keverésből, forralásból, vegy- elemzésből, számításból stb. áll. Mindezt aztán az olyan szakemberek, mint Simonka István hasznosítják. Azért említem Simonka István csoportvezetőt, a szövetkezet egyik szőlészét, mert a vezetőség őt bízta meg a kivi meghonosításával. A nyolcvannyolc hektár szőlő és negyvennégy hektár oltvány mellé őrá bízták a kétszáz tő kivit. Az, hogy ráesett a szövetkezet vezetőségének a választása, abban határozott egyénisége, megalapozott szaktudása Játszotta a főszerepet. Ahogy a szavait hallgatom, úgy tűnik, nem választottak rosszul. — Különösebb kártevői nincsenek ennek a növénynek — mondja —, a többi pedig már a mi gondunk, de tény, hogy bármelyik nálunk honos egyéb kultúrnövényekre veszélyes gomba vagy rovar megtámadhatja. Itt van a kolorádó- bogár, amely burgonya híján más növényt is megtámad. De ez ma már nem gond, hiszen vagv háromszáznyolcvan különböző gomba- és rovarölő szer használatos nálunk is. Az öt kivifajta nevét fejből sorolja, de megjegyzi, nem ez a szokása, ö a könyvek és szakfolyóiratok alapján szokott tájékozódSimonka István ni. Véleménye szerint nem az a szakember feladata, hogy mindent a fejében tartson, hanem hogy tudjon tájékozódni. Van olyan szőlőfajtája, amelynek nincs neve, csak száma, mint a háznak vagy a telefonnak. Hogyan tarthatná mindezeket az ember a fejében? Mielőtt a kivit is megvásárolták volna, beszereztek egy szakkönyvet, elolvasták, gondolkoztak és döntöttek. — Nagyon vitális, jól termő, gazdagon fizető növény — mondja —, amellyel mostanában már nagyon sokan próbálkoznak. Elvetik a magot, kikel, nevelik, de nem terem, mert vagy csak vad fajtát kaptak, vagy nincs meg hozzá a kellő porzó, termékenyítő alanyuk ... Igazán csak a harmadik évben terem, mint a szőlő. De hát akadhat olyan tőke is, amely talán már az első évben is megmutatja a fajtáját. Az első termés, mint a szőlészek mondják, a szőlészé. A második év termését már oda lehet ajándékozni, a harmadikot pedig már piacra dobhatjuk. Egyelőre nagyon odafigyelünk mindenre. Gondosan elvégezzük az előírt munkákat, vigyázunk, nehogy túl nagy legyen a tandíj, nehogy kárba vesszen a sok pénz — mondja, s akárcsak ö, én is izgalommal és nagy várakozással tekintek az elkövetkező évek elé, hiszen nem mindegy, hogy sikerül-e a kivi meghonosítása hazánkban. Nemcsak új gyümölcs kerülhet asztalunkra, hanem sok-sok, vitarhinért kiadott devizakeronát is megtakaríthatnánk általa. NÉMETH ISTVÄN A szerző felv. Tlzenharmadszor rendezték meg a középiskolás fiatalok találkozóját. A házigazda ezúttal Szlovákia egyik legnagyobb szaktanintézete, a Po- vaiská Bystrica-i Vágmenti Gépgyár iskolája volt. A SZISZ SZKB és egyéb társrendezők által szervezett négynapos seregszemlére közel hatszáz fiatal gyűlt össze Szlovákia valamennyi járásából. Pontosabban azok a középiskolások jutottak el PovaZ- ská Bystrícába, akik sikeresen szerepeltek a járási, illetve kerületi versenyeken. A találkozó első napján a fiatalok a várossal ismerkedtek. Kora délután került sor a találkozók történetében újdonságnak számító fesztiválbörzére. A börze érdekessége az volt, hogy a fiúk, lányok saját készítmé- nyű hímzéseket, rajzokat, ruhadíszeket árusítottak szimbolikus összegért a találkozó résztvevőinek. A börze nagy látogatottságnak és népszerűségnek örvendett és a kétezer koronányi bevételt a szolidaritási alap számlájára küldték el. Gazdag kínálattal jöttek a börzére a trenőíni ruhaipari szakközépiskolások. Hulladékanyagból varrt táskákat, hímzett térítőkét, apró pénztárcákat, csecsebecséket kínáltak öt koronáért. Az ízlésesen, szépen elkészített munkák hamar elkeltek. A találkozó második napján került sor a ZENIT ügyességi versenyekre. Voltak, akik a fémmegmunkáló gépek — esztergapad, gyalupad, marógép — mellett mérték össze tudásukat, mások pedig például a ruhatervezésben versenyeztek. Azokra, akik rajzaikat, grafikáikat, festményeiket hozták el, szintén izgalmas pillanatok vártak, hiszen a zsűri elnöke a neves szobrászművész Tibor Bártfay volt, aki meglehetősen kritikus szemmel értékelte az alkotásokat. A munkák láttán megjegyezte: nagyon sok a tehetséges fiatal a középiskolákban, nem lesz gond az utánpótlással. Ez idő alatt azok, akik az említett versenyekbe nem kapcsolódtak be, különféle előadásokon vettek részt, ahol többek között szó esett a szakközépiskolások szakköri tevékenységéről is. De nem hiányzott az aznapi programból a helybeli üzemek meglátogatása sem. A kora délutáni órákban sportversenyekre került sor. A helybeli iskolák sportpályáin a vendégek és a vendéglátók a céllövészetben, kötélhúzásban, gránátdobásban mérték össze erejüket, ügyességüket. Kora este a város vezetői fogadták az egyes kerületi küldöttségek képviselőit, este pedig a művelődési otthonban nagyszabású kulturális műsor szórakoztatta a fiatalokat. A találkozó részét képezte az a kiállítás is, amelyen az egyes iskolák fiataljai által készített mini megmunkáló gépek, különféle oktatási segédeszközök, alkatrészek voltak láthatók. A kiállított segédeszközök a fejlődő országok iskoláiba kerülnek. A találkozó harmadik napján a középiskolások társadalmi munkát végeztek, amelyen kiültettek közel- 25 ezer fát a városban és a környéken. Továbbá értékelték a pincérek, szakácsok fémmegmunkálók, divattervezők szakmai vetélkedését, és megjutalmazták a legjobb diáklapokat is. Vasárnap azután nem véletlenül búcsúztak a legtöbben az ilyen találkozóról jól ismert köszöntéssel: — Szevasztok, és jövőre újra el- jövünkl Kép és szöveg: ZOLCZER JÄNIOS Voltak, akik a fémmegmunkáló gépek mellett mérték össze tudásukat. A trenőíni lányok saját készít ményű áruikat kínálják —> öl koronáért,
