Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-11 / 24. szám
új ifjúság 81 POPRÁDI MOZAIK Poprádot turistaparadicsomunk, a Magas-Tátra kapujaként szokták emlegetni. Ám nemcsak a bércek és festői völgyek szerelmesei ismerik, hanem bensőséges kapcsolatban vannak a várossal mindazok, akiknek Szlovákiában valami közük van a kisszínpadi formákhoz. Nem csoda, hiszen idén már tizenhatodszor rendezték meg Poprádon a kisszínpadok és művészeti agitációs csoportok szlovákiai fesztiválját. E háromnapos rendezvényen megjelenik a „kistormások“ színe-java, valamint az év legsikeresebb csoportjai, és ekkor igazi, már saját hagyományokkal rendelkező feszti- váli légkör bontakozik ki. Nem volt ez másképp idén sem. íme néhány töredék az esemény mozaikképéből: Az ünnepi megnyitót a rendező szerv nevében Igor Liőka, a SZISZ SZKB dolgozója mondta el, majd egy vers és Peter Pavlik, a politikai dalfesztivál nagydíjasának fellépése tette ünnepélyessé a kezdetet. Az első produkció kettős meglepetést hozott. Nyitányként a hazai, poprádi OKO kiszínpadi csoportot láthattuk, amely idén ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját, tehát a „legkorosabbak“ közé tartozik. Szereplőinek átlagos kora azonban alig haladta meg a csoporténak a felét. A szereplők kisiskolások voltak ugyanis. Andrej Kuchár Kapslík című darabjában negyven évvel nyúlt vissza a múltba. A háború gyermekként megélt élményeit vitte színpadra. Az ötletesen tervezett, jelképes díszletek között gyerekek játszottak, negyven év előtti gyerekek. Ugyan mii játszottak az akkori gyerekek? Háborúsdit. Hiszen ezt látták maguk körül. A felszabadultan játszó szereplők szinte ellenpontként hatottak az akkori háborús borzalmakhoz, a gyermekek nem is tudatosítják, mi az, amire játszanak. Csak a végén tört meg a látszólagos varázs. Kapslík, a gyermekcsoport vezetője és kedvence a gránátnak használt alma helyett igazi gránátot talált, s az felrobbant a kezében. A háború, még játékként is tragédiával végződött. Hogy mi volt a két meglepetés? Először is az, hogy a tíz-tizenkét éves gyerekek kiválóan meg tudták teremteni annak a kornak az atmoszféráját, amelyet ők — szerencsére — csak hallásból ismernek. A másik meglepetés: az e- gyüttes a szereplési lehetőséget csak annak a körülménynek köszönheti, hogy a vendéglátó várost képviselte, s versenyen kívül lépett fel, mivel a kerületi verseny zsűrije nem tartotta érdemesültnek az országos fesztiválra. Hát néha ilyen is előfordul, bár nem szabadna! Ennek ellenére Michal Dugas, Kapslík megszemélyesítője elnyerte a legjobb gyermekszínésznek járó díjat, Andrej Kuchár pedig a szövegkönyvért megkapta a Szlovák Irodalmi Alap jutalomdíját. A Liptovsk^ Mikuláé-i Miroslav Kasprzyk ú] színt vitt nemcsak az idei találkozóra, hanem a fesztiválok hosszú sorozatában Is e- gedülállő jelenség. „Egyszemélyes“ színháza a pantomim, a szövegmondás, rajz és kellékek kihasználásának szintetikus egysége. A „mindenből egy kicsit“ műfajának minden részlegében otthonosan, magabiztosan mozog, az egyes részleteket szervesen kötni tudja egymáshoz egy közös gondolat kifejezése céljából. Aprólékosan kidolgozott minden részletet, produkciója sziporkázott, ötletei újszerűek és poentírozot- tak voltak. így a néző nem is vette észre, hogy több kifejezési eszközt használt, hanem egységes, szintetikus műfajként könyvelte el. Az előadás éles antiimperia- lista magja csak emelte az értékét, és a jól szórakozó közönség nagy tapssal nyugtázta fellépé- -tTát. A SZISZ SZKB fődíját, tehát az első helyezést a zsűri a Nitrai Pedagógiai Kar SZlSZ-szervezete mellett működő FAUX PAS csoportnak ítélte oda. A fiatal színészek Vlagyimir Majakovszkij közismert Poloska című színművét mutatták be, MichalSpiSák átdoH gozásában és rendezésében, amelyek pedig a több mint öt évtized után is aktuálissá, maivá tették a kiváló eredeti szöveget. A jilt- rai főiskolások sorában a rendező olyan odaadó, tehetséges és in- venciőzus színészekre talált, a- kikkel maradéktalanul meg tudta valósítani elképzeléseit. A tiszta, élvezetes előadás — csak igazán néhány apró fogyatékosságot tudnánk felhozni — a mai fiatalok véleményét tolmácsolta a körülöttünk levő és életünket megkeserítő hibákról, bosszantó dolgokról. Ez annál inkább is dicséretes, mivel gondolataikat a nagy forradalmi költő szavaival tudták elmondani. A közönség ezért elhitte azt, amit mondtak, és produkciójukat nagy tapssal jutalmazta. Ebben az esetben a zsűri küldetése magaslatán állt. A nyolc versenyző csoport közül még kettő nyert díjat. A Szlovák Szakszervezeti Tanács díját a Spisská Nová Ves-i Stúdió 77 kapta meg, a Népművelési Intézet díját pedig a Nitrai Eugen Guderna Gimnázium GEG nevű együttesének ítélték oda. A fesztivál persze nemcsak előadásokból állt, hanem szakmai értékelésből, szemináriumokból és a nagy közkedveltségnek örvendő éjjeli klubból. Itt a megszokott diszkón kívül jelenetek, táncbetétek és szólisták fellépései tarkították a szórakozást. összegezve megállapíthatjuk, hogy a poprádi fesztivál az idén előrelépést jelentett a kisszínpadi műfaj területén. És itt nemcsak az interpretálás minőségi javulására gondolunk, hanem a bemutatott darabok eszmei értékére, időszerűségére és nem utolsósorban a humornak és a szatírának a kritika szolgálataiba való állítására. S tették mindezt mértéktartóan és ízlésesen, de főleg fiatalom san. HORVÁTH REZSŐ Zolczer János felvételei KorkoS: Svätopluk EZERÉVNYI MÚLT ÉS A MA Érdekes kiállításra vállalkozott a Szlovák Tudományos Akadémia Archeológiái Intézete, a Matica slovenská, a Képzőművészeti Szövetség és a Képzőművészeti Főiskola a nyitrai (Nitra) Agrokomp- lex egyik nagy pavilonjában. „A szlovák történelem kezdetei és a Nagymorva Birodalom hagyományai képzőművészeti és irodalmi alkotásokban“ címmel ezerévnyi történelemből merítve mutatta be a fenn említett hagyomány megszületését és továbbélését a szlovák kultúrában. Az első rész anyagát az ősi írásbeliségből, legendákból, töredékekből, szórványokból és az ásatások során napfényre került csont-, kő- és fémtárgyak, használati eszközök gyűjteményéből állították össze. A többit pedig már az ismert történelmi események, uralkodók, papok, egyházfők, urak és a pór nép ránk maradt történetéből, az anyagi és szellemi kultúra tárgyaiból, írók, költők, történészek, festők és szobrászok munkáiból válogatták össze. Amikor egy mai szobrász, festő, író vagy költő áttekinti az ezerévnyi múltat anélkül, hogy tudatosítaná, formai szempontból nemcsak a szlovák nép és a szlávság történelméből, hanem az előtte lévő korból, egészen a hellén és bizánci korból Is merít, és az akkori formákkal érzékelteti, jeleníti meg a történelmi eseményeket. Ján Kulich, Ludmila Cvengrosová, Tibor Bártfay, Pataki Klára vagy az ifjabb nemzedék tagjai ideális, arányos, klasszikus formákban beszélnek a múltról, de a jelenről is. Mindez természetes és csak hangsúlyozza: a népek, kultúrák rokonítják egymást, s bár mindenki külön-külön is létezik, általában egy ideális; tiszta világ felé törekszik, olyan világot képzel el maga számára, ahol öröm az élet, szép, egészséges emberek élnek, és sok-sok remény bujkál a szemükben. * Németh István Rendezvények fiatalok szereplésével Ma, amikor a televízió Jóvoltából szépen berendezett otthonunkban élvezhetjük híres színházak előadásait, igen nehéz a műkedvelő színjátszók helyzete. Képtelenek kon- kurrálnl a televízióval. S miközben ezt nyugtázzuk meggyőződéssel, eszünkbe sem jut, hogy talán vitatható ez a megállapításunk. Ezt bizonyították a nagykürtösi (Velky Krtíé) járás amatőr színjátszói is, akik az elmúlt hetekben, hónapokban rendre jelentkeztek színdarabok bemutatásával. Külön öröm, hogy a szereplők többsége huszonéves fiatal. Ipolynyéken (Vínlca) a CSEMADOK helyi szervezetének színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatta be Heltai Jenő: A néma levente című színművét. Az egyik főszereplő, Bálik Judit kiváló színészi képességek kel rendelkezik, de nemcsak tehetséges színjátszó, hanem a falusi Ifjúsági szervezet tevékeny tagja is. Az előadás sikeré- Levelezőinktől -----------------ben további SZISZ-tagoknak, Oroszlán Te- réznek, Lukács Teréznek és Jámbor Máriának is része van. Csábon (Cebovce) Zatyko Ferencné pedagógus vállalta magára a színjátszó csoport megalakítását. Érdeklődésből ugyan nem volt hiány, de megfelelő helyiség híján annál nehezebben ment az egyfelvoná- sos darabok betanítása a tizen- és huszonéves fiatalokból álló csoporttal. A tagok lelkesedése az akadályokat legyőzte. A három egyfelvonásos darabot és az egy vidám jelenetet helyben kétszer mutatták be, s mindkétszer telt ház előtt, sőt maguk mögött tudnak már egy vendégszereplést is. Lukanényében (Nenince) a helyi művelődési központ színjátszó csoportjával Ocsko Pál, a CSEMADOK helyi szervezetének szín- körvezetője vitte színpadra a Jegygyűrű a mellényzsebben című színmüvet. Ugyancsak jóleső érzéssel kell megállapítani, hogy a szereplők mind fiatalok, akik az előző é- vekben is szívesen vállalkoztak színjátszásra. Zsélyben (Zelovce), ahol immár hatvanéves múltra tekinthet vissza a műkedvelő színjátszás, idén szintén bemutatóra készülnek. Böhm József szokásához híven most is sok fiatalt válogatott be a csoportba. Ám nemcsak a színjátszásért lehet dicsérni a fiatalokat. A CSEMADOK KB „40 év szabad hazában“ címmel meghirdetett országos irodalmi-történelmi vetélkedőjének járási fordulójában négy háromtagú fiatalokból álló csapat vett részt. Nagyon eredményesen szerepelt az ipolybalogl (Balog nad Ipfom), az ipolynyéki csapat, de dicséretet érdemelnek a kőkeszi (Kamen- né Kosihy) és a lukanényei versenyzők is. . A Nagykürtösi Járási Népművelési Központ a lukanényei helyi népművelési központtal közösen megrendezték a járási disz- kótáncverseny második évfolyamát. Bodzsár Gyula Aktív iskolai népi együttes A Rimaszombati (Rím. Sobota) Gimnázium égisze alatt működő Háj folklóregyüttes járásunk legaktívabb műkedvelő csoportjainak egyike, mégpedig nemcsak fellépéseik számát, hanem műsoruk minőségét tekintve is. Tavaly a járás számos városában és községében szerepeltek, de távolabb is tizenötször bemutatták műsorukat. Gazdag, eredményes évet zárt a Háj folklóregyüttes. A vezetőknek, a Pavelek házaspárnak a csoport tagjaival együtt nem egy gondot, nehézséget sikerült leküzdeniük. Ha kellett, zenét váltottak, kikérték a koreográfus véleményét, de találtak időt arra is, hogy kisegítsék a Klenoveci Efsz-et. A munkájukért kapott pénz jól jött, mivel az érettségi után az együttestől megváló tagokat újakkal kellett helyettesíteni, akikkel sűrített próbákon taníthatták be a táncszámokat. Ebben az évadban is sok munka vár a Pavelek házaspár vezette Háj együttesére de ismerve kezdeményezésüket, szorgalmukat, biztosak vagyunk abban, hogy minden feladattal megbirkóznak és az új tagok méltók lesznek hírnevükhöz és igyekezni fognak magasabb kategóriába jutni. Idei fellépéseiket hazánk felszabadítása 40. évfordulójának és a moszkvai VIT tiszteletére ajánlják. Torpis József i A poprádt OKO együttes Miroslav Kasprzyk
