Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-11 / 24. szám
ATISLAVAI LÍRA -1985 a befogadóképessége kb. 6000 személy. A hazai dalverseny Is az idősebb és a fiatalabb nemzedék ütközőpontja volt, bár az utóbbi az előző évfolyamokhoz viszonyítva az idén valamivel nagyobb számban kapott lehetőséget. A győztes Olympic a Líra legkitartóbb szereplői közé tartozik, szinte minden esztendőben indult a dalversenyen. Annak idején szenvedő alanyai voltak a zsűri egy emlékezetes melléfogásának: az azóta már örökzölddé vált Slzy tvji mámy, című dalukat az akkori bíráló bizottság még a döntőbe jutásra sem tartotta érdemesnek. Mostani daluknak csak inkább a szövege dicséretes, és úgy tűnik, a fődíj odaítélésénél az eddigi igyekezetüket is figyelembe vették. Václav Patejdl sem újonc a Lírán, de a múltban mindig az Elán együttes tagjaként volt látható. A Chlap- őensk^ úsmev című dalában a melódia, a szöveg és a hangszerelés sikeresen ellenpontozták az előadó halványabb énekesi adottságait. A harmadik díjas Mirka Brezovská és a Mona Lisa együttes erénye az a vitaliTeljesen megfiatalodva, új műsorral mutatkozott be a V. V. Systém, és felejthetetlen élménnyel szolgált Marika Gombitová, aki pohárköszöntővel üdvözölte a jubiláló Lírát. Ugyancsak a fesztivál 20. évfordulója, valamint hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére csendült fel az a dalegyveleg, amelyet élvonalbeli énekeseink adtak elő. Az idei Lírát stílszerűen az első rendezvény győztese, Karel Gott nemzeti művész műsora zárta. A külföldi vendégek között három hölgy mutatkozott be: a lengyel Krys- tyna Pronková, a bolgár Margarita Hranová, valamint Katona Klári. Mind. hárman más-más stílust képviselnek, de mindhárman egészen magas színvonalon szerepeltek. Az Al Bano-Romina Power énekkettőssel nemcsak a tipikusan olaszos dalok „látogattak el“ a bratislavai színpadra, mint például nagy slágerük, a Felicita, hanem egy kitűnő kísérőzenekar is. Hasonlóan jó színben mutatkozott be a szovjet Veszjolíje Rebjata. Korszerű zenei felfogásuk megmutatkozott á zenélési módban, John Mayall ... sxa/i.iaagBflai Al Bano — Romina Power Színhely a Szakszervezetek Házának nagyterme. Csak néhány óra választ el a jubileumi, huszadik Líra kezdetétől, ám a színpadkép még 1- gencsak kusza. Nagyban folynak a próbák a rendező, Jozef Kaiser vezényletével, aki „úerhás“ távbeszélőjén keresztül osztogatja utasításait a szereplőknek, a kisérő zenekarnak, technikusoknak. Furcsa látvány a színpadon: a legújabb divatkreációkat felvonultató, neki-nekirugaszkodó énekesek, sportosan öltözött, mikrofonokkal, kábelekkel futkároző technikus legények, munkaruhás, a színpad neondíszeit Igazgató szerelők, az akció színterét virágdíszbe öltöztető kékköpenyes hölgyek. Aztán lassan minden a helyére kerül, s felharsanhat a Bratislavai Líra szignálja... 1966. június 23. A dátum ma már történelmi jelentőségű a könnyűzenei rendezvény szempontjából. Ekkor került sor először a Bratislavai Lírára, amelyről az abban az időben kezdő Karel Gott vitte el a pálmát. A rendezők figyelmességének köszönhetően kezemben tarthatom azt a listát, amelyet az eddigi évfolyamok külföldi szereplőinek névsorából állítottak össze. Nem röstellem összeszámolni: 164 név olvasható benne, mindazoké a külföldi előadóké és e- gyütteseké, akik és amelyek az eddigi rendezvényeket színesebbé, színvonalasabbá tették. Azt hiszem, van mivel dicsekedni, hiszen olyan világhírű előadók és együttesek fordultak meg a Líra pódiumán mint a Shadows, Cliff Richard, Amanda Lear, Álla Pugacseva, a Smokie, Rita Pa- vone, a The Beach Boys, Jose Feliciano, Billy Preston és mások. Azok- közé tartozom,- akik a Líra születésekor még gyerekcipőben jártak, mégis a kezdettől fogva szinte a szemem előtt játszódnak le az események. a nemzetközi fesztivál mindig is az érdeklődés homlokterében állt. Az évek során többször változott a helyszín, változott a regula, de a Líra nem szűnt meg a hazai és a külföldi popzene színe-javának seregszemléjének lenni. Ma már ott tartunk, hogy a Líra igencsak jól csengő név a fesztiválok világában, s nagy a vonzereje az előadók körében. Maria Christian A' BRATISLAVAI LIRA ’85 GYŐZTESEI HAZAI DALVERSENY: Arany Líra — Co je vűbec u nás (Peter Janda, Pavel Vrba) Előadta: Olympic Ezüst Líra — Chlapcenskjl úsmev (Václav Patejdl — Eybos Zeman) Előadta: Václav Patejdl Bronz Líra >— Od piesne k" piesnl (Ali Brezovsk? — Daniel Milletic) Előadta: Mt Brezovská és a Mona Lisa NEMZETKÖZI DALVERSENY: Arany Líra *-* Edyta Geppert *— Lengyelország Ezüst Líra — Maria Christian, Írország Bronz Líra — Mirabella Dauer, Románia A FIDOF díja: Michelle, Hollandia Bratislava Nemzeti Bizottságának díja: Nathalie, Belgium A SZISZ KB díja: Res’piro, Csehszlovákia, Argelia Fargos, Kuba A Slovart díja: Miroslav Zbirka, Csehszlovákia' A Supraphon díja: Veszjolije Rebjata, Szovjetunió A Populär könnyűzenei folyóirat díja: Ingrid Kal- manová, Csehszlovákia. Már több éven keresztül otthona a fesztiválnak a Szakszervezetek Háza, amely mint kiderült, ideális környezet. Szintén 1981-ben rendezték meg először a Fiatalok Líráját, amely a fiatalabb nemzedék kedvébe Igyekszik járni. Az idén új környezetben, a Búdková utcai amfiteátrumban rendezték meg, amelynek Mireille Mathieu Helena Vondráöková tás, fiatalos hév, amellyel előadták versenyszámukat. A nemzetközi dalverseny színvonala semmiben sem maradt el a hazaitól, így a közönség érdekes vetélke- , désnek volt tanúja. Mindig örvendetes dolog, ha a közönség és a zsűri véleménye találkozik. így volt ez a lengyel Edyte Geppert esetében, aki a fődíjon kívül kö- zönségdíjat is kapott. Bár a hazai színeket képviselő Karel Zichnek és Miroslav Zbirkának nem sikerült a fődíjak közül egyet sem elcsípnie, szereplésükkel jó benyomást keltettek. A műsoros estek második fele idén is a hazai és a külföldi művészek koncertjei számára volt fenntartva, Kellemes meglepetés volt Helena Vond- rácková fellépése, aki a Václav Nec- kártól kölcsönvett Bacily zenekarral szerepelt. Hogy együttműködésük nem véletlenszerű, bizonyítja az a nagylemez, amely a közeljövőben jelent meg. a repertoár kiválasztásában, valamint öltözékükben is. John Mayal személyében ismét egy rock-legenda látogatott el hazánkba. John Mayalt ugyanis szerte a világban a fehér blues koronázatlan királyának tartják, s bratislavai fellépései is bizonyítják, nem ok nélkül. Előadása azért is érdekes számunkra, mert az a stílus .amelyet játszik, kívül áll minden divatirányzaton, örökké aktuális és az is marad. Mireille Mathieu szereplése mellé, azt hiszem, nem kívánkozik kommentár. Már tavaly hírek keringtek látogatásáról, egy év késéssel ugyan, de megérkezett, és felejthetetlen élményben részesítette közönségét. Az elmúlt két évtizedet egy kis túlzással akár történelemnek is nevezhetjük. Ennyi telt el az első dalfesztivál megrendezése óta, s mi csak gratulálhatunk a sok sikeres produkcióhoz. Reméljük, a következő évfolyamok sem lesznek élményekben sze. gényebbek. Somorjai S. Sándor