Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-04 / 23. szám
új ifjúság 2 KOMMENTÁRUNK A jogtudat fontossága A jog és a törvények tiszteletének ápolása, az állampolgárok szocialista Jogtudatának szilárdítása a társadalmi szervezetek, az iskola, a családok, a szocialista állam elsőrendű kötelességet közé tartozik. Ezt a CSKP XVI. kongresszusa is hangsúlyozta. Nagy Jelentőséget tulajdonit e kérdésnek a CSKP KB Elnökségének a pártszervezetekhez és szervekhez intézett Levele a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelvé1 megsértése elleni harc- elmélyítésével kapcsolatban. E kérdésekről tárgyalt a napokban a Jogi neveléssel és propagandával foglalkozó szakemberek kétnapos szlovákiai szemináriuma. A szeminárium végén felszólalt Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Jog és a szocialista jogrend tiszteletére való nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni a családban, majd az iskolában, a munkahelyen, a szülők, a pedagógusok, a vezető dolgozók és tisztségviselők példamutatásával. Igen fontos szerepet tölt be a SZISZ és Pionlrszervezete ts. Ezekben a szervezetekben a fiatalok megismerhetik a közösségi élet demokratikus szabályait. A közösségben minden tag egyforma, azonos Jogokkal rendelkezik, egyformán beleszólhat dolgaikba, részt vehet az elhatározásokban, azok kimunkálásában és a kollektív tevékenységben. A szervezeti demokratizmus feltétele, hogy legyenek olyan fórumok, ahol a közös megbeszélések, véleménycserék zajlanak és közös elhatározások születnek. A közösségi élet feltétele a közös gondolkodás, döntés, végrehajtás és értékelés. A demokrawzmus és a Joggyakorlat első nagy Iskolájává válhat épp az aktív szervezeti élet. A Jogi nevelés és az állampolgárok Jogtudatának elmélyítése az államapparátus és a társadalmi szervezetek vezető tisztségviselőitől és dolgozóitól is céltudatos munkát igényel. Nem csupán a Jogi ismeretek bővítéséről van szó, hanem az állampolgárok szocialista Jogi gondolkodásénak és érzésének formálásáról, a Joghoz való viszonyulásról, az igazságosságról való belső meggyőződéséről, a szocialista Jogrend szükségességéről és védelméről is. Röviden fogalmazva a jogi propaganda célja olyan légkör kialakítása, amely nem engedi meg a szocialista együttélési Jogok és szabályok bárminemű megszegését. Persze nem követelhető meg, hogy minden ember megbízhatóan Ismerje az egész jogrendszert. Sokkal reálisabb lehetőség az alapvető jogszabályok megismertetése az állampolgárokkal; főleg az fontos, hogy tudják, miként kell eljárniuk jogi problémáik megoldása során, mely állami szervek útján, milyen módon és milyen határidőben kell intézni ügyeiket, érvényesíteni Jogatkat, jogos érdekeiket, ki nyújt számukra megfelelő segítséget stb. Jogi propagandánk arra törekszik, hogy az állampolgárok szélesebb körben bekapcsolódjanak a közügyek igazgatásába, a gazdaságirányításba és ellenőrzésébe. Az említett szemináriumon Peter Colotka rámutatott a jogt tudat formálásának bonyolultságára, különösen a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. Életünkben elég sok negatív jelenséggel találkozhatunk, napirenden van a felelősségtudat hiánya, a fecsérlés, a munkakerülés, és mindezekkel a negativ tulajdonságokkal határozottan szembe kell szállni, Csak így lehet megteremteni a feltételeket a szocialista törvényesség teljes érvényesüléséhez. STRASSER GYÖRGY Kőművesverseny A Komáromi (Komárno) Járási Építővállalat SZISZ-szervezetének kezdeményezésére Hetényben (Chotin) megrendezték az ifjú kőművesek Járási versenyét. A versenyen, amely elméleti és gyakorlati részből állt, nyolc háromtagú csapat Indult. A fiúk a nagykapacitású gyümölcs- és zöldségraktár építkezésén mérték össze tudásukat és szakmai ügyességüket. A versenyt a Piroska Károly, Vörös József, Szf] Ferenc összetételű csapat nyerte az említett vállalatból. S. I. AUTÓBUSZ A VIT-NEK A XII. VIT tiszteletére vállalt kötelezettségeket a fiatalok igyekeznek fokozatosan megvalósítani. A SZISZ-tagok kezdeményezésének egyik szép példájával találkoztam minap Losoncon (Lu- őenec). Talán olvasóink Is emlékeznek rá, hogy a losonci fiatalok, a Csehszlovák Autójavító Vállalat képviselői tavaly felajánlották egy autóbusz generáljavításának a bevételét a szolidaritási alapra. Kötelezettségüknek eleget tenni nem volt problémamentes. Február végén láttak hozzá a már kiselejtezésre szánt autóbuszok szétégetéséhez, az alkatrészek gyűjtéséhez, a motor kijavításához. Közben más részlegen is eláttak olyan feladatokat, amelyeket csak a SZISZ-ta- gokra nem lehetett bízni. A kijavításra szánt autóbusz csak április végén, tehát a tervezettnél később gurult be a 01-es üzem udvarára, s hogy teljesítsék felajánlásukat, alaposan munkához kellett látniuk. Időt és fáradságot nem sajnálva a májusi munkaszüneti napokon is dolgoztak, és nem egész húsz nap alatt elkészültek. A Peter Obuch vezette a- lapszörvezet fiataljai mintegy 1200 őrét dolgoztak, s munkájuk értéke meghaladja a kétszázezer koronát. Az ünnepélyes átadásra a gyár udvarán került sor a SZISZ SZKB-t Dusán Longauer alelnök, a SZISZ kerületi bizottságát pedig annak titkára, Viera Debnárová képviselte, és ott volt a SZISZ Jb küldöttsége is, amelyet Augustin Císár, a jb elnöke vezetett. Az átadáson részt vett még Gustáv Hajko mérnök vállalati igazgató és természetesen az anyaüzem vezetősége és dolgozóinak népes tábora is. Jozef Hlavat? mérnök, a SZISZ üzemi bizottságának elnöke beszédében megköszönte azt az áldozatkész segítséget, sokoldalú támogatást, amellyel az üzem vezetősége az igazgatóval, Sülé László mérnökkel az élen hozzájárult a vállalás sikeres teljesítéséhez, majd az SD—11 típusú autóbusz kulcsait átnyújtotta Dusán Longauernak. A felújítási munkálatokban részt vállaló fiatalok közül ötöt „A munkában elért sikerekért“ SZISZ-jelvénnyel tüntették ki. Polgári Láitló NEM HIÁNYZIK A TENNIAKARÄS ^ __ Egy mondatban tiffaWL A így jellemezhetők az apátújfalul (Opatovská Nová Vés) ifjúsági szervezet tagjai. Legalábbis ez csendült ki Petényi Líviával, a huszonhat tagú szervezet elnökével folytatott rövid beszélgetésemből. — A mi szervezetünkben is volt hullámvölgy, amelyből sikerült rövid idő alatt kilábalnunk, s az utóbbi két-három évben megélénkült a fiatalok aktivitása, vágynak és akarnak közösségben és közösen dolgozni. Szívesen eljönnek az eszmei nevelésüket szolgáló politikai előadásokra is. Ha társadalmi munkáról van szó, ö- römmel vállalják,. Tavalyelőtt és tavaly is tisztítottuk a falunkat átszelő patakot, kivettük részünket a művelődési ház előtti park építéséből, a futballpálya körülkerítéséből — mondja szinte egy szusszanásra Petényi Lívia, akt népművelőként dolgozik falujában. — A kulturális tevékenységből Is kiveszik részüket az apátűjfa- lui fiatalok? — Az utóbbi időben több példa volt rá, hogy az ifjúsági szervezet tagjai maguktól jöttek ötletekkel, javaslatokkal, hogy rendezzük ezt vagy azt. Egyébként van egy nyolctagú tánccsoportunk, amely a helyi ünnepélyek műsorában minden alkalommal szerepel. Fiataljaink nagy érdeklődést tanúsítanak az esztrádmű- sorok Iránt. Bodzsár Gyula SZORGALMAS DIÁKOK A Safártkovói Ruhaipari Középfokú Száktanlntézet tanári kara az 1984— 85-ös iskolaév első felének eredményeit értékelve a szocialista versenyt is mérlegelte. A legjobb tanulóknak és a két legjobb munkaközösségnek az üzem vezetősége pénzjutalmat javasolt. Az első félév legeredményesebb tanulója Cselényt Agnes I. A osztályos tanuló lett. A legjobb konfekciós termék elkészítéséért járó elismerés Pádár Ágnes, Boros Irén és Mária Sí- manová tanulókat illeti. Az osztály- közösségek közül az I. A bizonyult a legjobbnak. Torpis József A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában folytatott együttműködés fejlesztéséről, a közös munka erősítéséről — a tagországok tavalyi legfelsőbb szintű értekezletén elfogadott határozatokkal összhangban — tanácskoztak Moszkvában a KGST-tagorszá- gok kommunista és munkáspártjainak gazdasági kérdéseivel foglalkozó központi bizottsági titkárok. Ebből az alkalomból alább érdekes írást közlünk a KGST-tagországok világgazdasági helyzetéről. A z utóbbi években alapos megrázkódtatás érte a nemzetközi pénzügyi rendszert. Több ország eladósodása és nyomasztó fizetésképtelensége majdnem áthidalhatatlan válságot Idézett elő a nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatokban. Bár most már valamelyest mérséklődött a válság, a helyzet továbbra sem rózsás, és a régi szép időknek egyelőre vége. 1983-ban a nemzetközi bankok még gyors ütemben növelték a kölcsöneiket, az elmúlt év első felében azonban már csak feleannyi hitelt folyósítottak. Gyanakvás, bizalmatlanság uralkodott el főleg bizonyos országokkal szemben. Ezek a tanulságok szűrhetők le a Nemzetközt Fizetések Bankjának (BIS) múlt évi jelentéséből. A KGST-ORSZÄGOK SIKEREI Számunkra, a szocialista közösség számára van egy örvendetes vonatkozása a jelentésnek. A KGST-tagországok hitelezéséről közölt adatok fényében például úgy tűnik, a megfontolt hitelfelvételek, de legfőképpen a szocialista országok külkereskedelmi gyakorlata kezdi meghozni gyümölcsét. Az euröpai szocialista országok 1983-hoz hasonlóan tavaly is mérsékelték a nyugati bankokkal szembeni adósságaikat. Egyes nyugati szakértők már úgy vélekednek, hogy a kölcsönökért folyamodók ( a szocialista országok közül) szinte válogathatnak az ajánlatok között. A külkereskedelmi eredményeknek köszönhető ez a változás. Hat kelet-európai szocialista ország összesen 8—7 milliárd dolláros többletre tett szert a fizetési mérlegben, legfőképpen a határok közt tartott importok jóvoltából — jegyzi meg ezzel kapcsolatban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága. Nyugati bankkörök adataira alapozva köz- 11 az ENSZ-intézmény: a KGST tagországaiKGST — VILÁGGAZDASÁG VAN HITELÜNK A VILÁGBAN nak adósságállománya 1983-ban mintegy 8 milliárd dollárral zsugorodott, és ez a tendencia folytatódott az elmúlt évben is annak ellenére, hogy néhány szocialista ország egyidejűleg új hitelekhez is jutott. Általános megállapítás, hogy megnövekedett a világban a szocialista országok hitele, ami a válsághulláfnokkal sújtott világban nem ts lebecsülendő tény. A FEJLŐDŐK GONDJAI A megváltozott világgazdasági helyzethez a legkevésbé azok — elsősorban a latln- amertkai kontinens országai — tudtak alkalmazkodni, amelyeket amúgy is a legerőteljesebben rázkődtatott meg a nyolcvanas évek elejének válsága. Mexikó még mindig 70, Brazília 64,5 milliárd dollárral tartozik, a kontinens egészének pedig 380 milliárd dollárt kellene a fejlett országoknak visz- szafizetnie. Számos eladósodott fejlődő ország, köztük néhányan a legnagyobb adósok közül 1980 óta tavaly javított első ízben valamelyest pénzügyi helyzetén, a többség helyzete azonban tovább rosszabbodott. Az elmúlt évtized vége felé még úgy sikerült a harmadik világ országainak megszerezni a kivitelen keresztül a törlesztéshez szükséges pénzösszegeket, hogy nyersanyagaik, mezőgazdasági terményeik magasabb árával kalkuláltak. Ekkor évente 31 százalékkal bővült adósságállományuk, de 36 százalékkal több ex- portjövedeiemre tettek szert. 1980-től gyakorlatilag napjainkig az emelkedő kamatterhek mellett katasztrofális helyzetbe hozta őket a nyersanyagok árának esése. Az áresést ugyanis képtelenek a kivitel meny- nyiségének további felfutásával ellensúlyozni. Nem enyhül a velük szembeni gyanakvás, az óvatosság, jóllehet az egyre feszültebb helyzetért tulajdonképpen ők vonhatók a legkevésbé felelősségre. Már az elviselhe- tőség küszöbéig korlátozták behozatalukat, a minimumra fogták vissza a tőkebehozatalt, csökkentették a hazai fejlesztéseket. Így a továbblépést a külső környezet változásától remélik. Átfogó pénzpolitikai fordulatot, új gazdasági világrendet követelnek, tegyük hozzá, teljesen jogosan.
