Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-28 / 22. szám

KOMMENTÁRUNK Folyamatosság és előrehaladás A Szovjetunióban folynak az SZKP XXVII. kongresszusának előkészületei. Szinte nap szerint öt évvel a XXVI. kongresszus után kezdődik majd 1986. február 25-én a párt legfontosabb ta­nácskozása. Az előkészületekhez tar­tozik az a látogatás is, amelyet az SZKP főtitkára Mihail Gorbacsov Leningrád- ban tett. A tévé képernyőjén láthattuk nemcsak a gyárlátogatásokat, hanem azokat a spontán beszélgetéseket is, a- melyeket munkásokkal, mérnökökkel, fiatálokkal, idősebbekkel a gyárakban és Leningrád utcáin folytatott. Ezek a beszélgetések érzékletesen tükrözik, hogy a szovjet társadalom és benne a gazdaság felelősségteljes szakaszba ju­tottak, olyanba, amely lényeges válto­zásokat érlelhet. Nincs szó arról, hogy az előző kongresszus és a mostani idő­szak között valamiféle választóvonal húzódnék. Ellenkezőleg, érvényesül a folyamatosság. Gorbacsov elvtárs több­ször rámutatott arra is, hogy az előző kongresszus feladatainak teljesítése szüntelen előrehaladást jelent, ennek jegyében kell fölvetni és megoldani az új problémákat, megszüntetni mindazt, ami a fejlődést gátolja. Mind a hosz- szú, mind pedig a rövid távú felada­tok meghatározásakor ez a dinamikus értelmezés érvényesül. A központi kérdés ma az, miként gyorsítható meg a gazdasági fejlődés, hogyan és milyen áron képes erre az ország. Leningrádban munkások, mér­nökök, műszaki szakemberek beszélge­tés közben elmondták, hogy munkájuk­kal igyekeznek jobban hozzájárulni az ország gazdasági és társadalmi fejlesz­tésének meggyorsításához, az irányítás és a tervezés korszerűsítéséhez, a szer­vezettség javításához, a rend megszilár­dításához, a munkastílus gyökeres meg­javításához. Hangsúlyozták, hogy a tu­dományos műszaki haladás szempont­jából szükséges a gazdasági mechaniz­mus további korszerűsítése. Nyugtázva az eredményeket, Gorba­csov elvtárs kifejtette, hogy az elmúlt időszakban a gazdasági életben számos nehézség is jelentkezett. A kritikus szemlélet jegyében nemcsak természeti és külső tényezőkre hárította a fele­lősséget mindezért, hanem a fő ok az, hogy nem vették észre idejekorán a fejlődés objektív feltételeiben beállott változásokat, azt az # elengedhetetlen szükségszerűséget, hogy változtatni kell a gazdálkodás módján, át kell tér­ni az intenzív fejlesztésre. A főtitkár szót ejtett az irányítási és szervezési rendszer átformálásáról, és jobban oda kell figyelni a piaci igé­nyekre. Nagy igényű és hosszú korsza­kot átfogó program ez, amely a közép­pontba helyezi a gazdaságfejlesztést, bátran feltárja a negatív jelenségeket is. Meglehet, ellentmondásnak tűnhet némelyeknek — mondotta Gorbacsov elvtárs —, de e tekintetben is keve­sebb szóra és több tettre van szükség, s helytelen, ha az emberek mást ta­pasztalnak az életben, mint amit halla­nak. Az igényeiben nagy változásokat sürgető program végrehajtása bizonnyal hosszú távú feladat lehet. Az elkövet­kező hónapokban egyfelől az idő­szerű tennivalókra, mindenekelőtt a terv teljesítésére összpontosítanak, és fölerősödhet az a folyamat, amely a gazdasági korszerűsítés programjának feltétele rendszerét iparkodik kialakí­tani. Ezt bizonyítja Gorbacsov elvtárs­nak a látogatása az Intenzifikálás—90 című kiállításon, amely a műszaki e- redmények, a rugalmas termelésrend­szerek, a számítástechnika széles körű alkalmazását, illetve a gazdasági fej­lődés és a munkatermelékenység jelen­tős mértékű növekedését tűzte ki cé­lul. Feltételezhető tehát, hogy a XXVII. kongresszus érdeklődésének közép­pontjában is a korszerűsítési igények állnak majd. Ezek megvalósításához pe­dig egyik legfontosabb feltétel az em­berekről való gondoskodás, a dolgo­zók felkészítése a feladatok teljesíté- sére( STRASSER GYÖRGY FIATALOK A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT ^ A környezet védelme és . yLszépítése, valamint a termé­"/szett források ésszerű ki­használása egész társadal- CSSR/ műnk érdeke. Ezen a téren a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség tagjaira, az ifjúsági kollektívákra is számos feladat vár. A fiatal nemzedék a nagykürtösi (Velky Krtís) járásban is részt vállal a környezet védelméből. Ezt bizo­nyítja az is, hogy tavaly 82 ifjúsági szerve­zet kapcsolódott be az Életfa versenybe. A munkahelyi környezet rendbentartásá- ban főleg a Kékkői (Modry Kamen) Er­dészeti Gazdaság SZISZ-tagjai értek el szép sikert. A ZENIT '84 országos kiállításon egyik újítási javaslatukat bronzéremmel tüntették ki. A TESLA nagykilrtösi üzemé­nek munkahelyeiben dolgozó fiatalok két újítási javaslattal rukkoltak ki, amelyek ér­téke 40 ezer korona. A Dolina-bánya fiatal bányászai tavaly 32 újítási javaslatot nyúj­tottak be. A legtöbb fiatal a nagyobb munkaaktivi- tásban és a. környezetszépítésben tűnt ki. A Nagykürtösi Várost Műszaki Szolgáltatá­sok üzeméne SZISZ-tagjai jeleskedtek leg­inkább, akik 1723 óra társadalmi munkát végeztek a környezetszépííésben. Beváltak a védnökség! formák. A LIAZ üzem fiataljai például a Fiatalok erdője, a nagykürtösi gimnazisták pedig az Oj Élet park fölött vállaltak védnökséget. A természet védelmére meghirdetett ver­senybe bekapcsolódott ifjúsági közösségek a patakok, vízforrások tisztítására irányí­tották figyelmüket, és gondoskodnak a mű­emlékekről. A Víz az ** - víz a szép­ségért versenyben a légjtroo eredményeket a kiscsalomijai (Malá Calomija) fiatalok érték el, de dicséret jár a Nagykürtösi Já­rási Nemzeti Bizottságon dolgozó SZISZ-ta- goknak is, akik főleg a műemlékek védel­mére kötelezték magukat. Tavaly harminchárom ifjúsági szervezet kapcsolódott be a másodlagos nyersanya­gok gyűjtésébe, összesen összegyjtöttek 37 tonna papírt, 408 tonna ócskavasat, 2 ton­na rongyot, 14,7 tonna színesfémet és 0,25 tonna üveget. Legaktívabbak a CSAD nagy­kürtöst üzemének, az AGROSTAV vállalat­nak a SZISZ-esei, valamint az alsóstrego- vai (Dolná Strehova) fiatalok voltak. BODZSÁR GYULA A fesztiválért Hazánk felszabadí­tásának 40. évfordu­lója és a XII. világ­ifjúsági és diáktalál­kozó széles körű kez­deményezést váltott ki a rimaszombati [Rimavská Sobo- ta) járás Ifjúsága körében is. A SZISZ- -alapszervezetekben lezajlott évzáró taggyűléseken tett szocialista felaján­lások is ezt Igazolják. Például a Rimaszombati Dohány­gyár, a kórház, a Haladás Efsz, a Ri- maszécsi (Rim. Seö) Efsz, a Járási Távközlési Igazgatóság, a gép és trak­torállomás, a Rimavan ipari termelő­szövetkezet, a Járási Építőipari Válla­lat, a Járási Népművelési Központ, a Járási Űtigazgatóság, a közbiztonsági testület járási parancsnoksága, a kon­zervgyár, az Agrozet, a hafiavai Szlo­vák Magnezitművek, a Jednota fo­gyasztási szövetkezet, a Veiké Teria- kovce-i Efsz, a Gemeri Efsz és a Hnúgfai Erdőgazdasági Üzem fiatal dolgozói ebben az évben 9945 korona összeget utalnak át a VIT folyószám­lájára. Torpis József Felszabadulásunk tiszteletére Ifjúságunk hazánk felszabadu­lása 40. évfordulójának, a Moszk­vában megrendezendő XII. világif­júsági találkozónak és a nemzet­közi ifjúsági évnek a jegyében él. A SZISZ Nagykürtösi (Veik? Krtís) Járási Bizottságán Kniesner Gyula jb-titkárt arról kérdeztem, milyen ott a SZISZ-tagok aktivi­tása. — Járásunk fiataljai sokoldalú társadalmi tevékenységgel akar­ják köszönteni a jelentős esemé­nyeket. Ezek tiszteletére rende­zik meg a falusi és mezőgazdasá­gi fiatalok napját Zsélyben (2e- lovce), a járási székhelyen pedig a munkásfiatalok napjait, továb­bá lesz Klubfórum, ZENIT-ver- seny, nyári középiskolai tábor, zajlik az Emlékidéző második szakasza stb. — Örömmel számolhatok be ar­ról, hogy a járás vállalataiban és üzemeiben dolgozó ifjúsági mun­kacsoportok egy része már túl van a munkakezdeményezés első lépé­sein. Például a Dolina bányában Otto Hanus előkészítő közössége éppen nemrégiben állított fel a- laprekordot a vágathajtásban, Ján Kyzek kollektívájának bányászai pedig most kezdték el rekordkí­sérletüket. Köböl Róbert bányász­csoportja 5000 koronát ajánlott fel a szolidaritási alapra. Ennek az összegnek a felét már átutal­ták. Egyébként a járás fiataljai összesen 70 ezer koronát aján­lottak fel a fesztiválalapra. B. Gy. A fekete földrész napján A második világháború után földünk máso­dik legterjedelmesebb kontinensén, Afrikában mindössze három független állam létezett: Etiópia, az Amerikából visszatelepült feketék Libériája és a fajüldöző Dél-afrikai Unió, ha ugyan ebben az esetben lehetett független ál­lamról beszélni. Mindenesetre“ á földrész“ 'túl- nyomó része gyarmati sorban sínylődött. Azóta Afrikában korunk egyik legjellegze­tesebb folyamata ment végbe. Felbomlott az Imperializmus gyarmatbirodalma. Napjainkban Namíbián kívül, amelyet éppen a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság tart jogtalanul fenn­hatósága alatt, gyakorlatilag minden afrikai ország függetlenné vált, bár a politikai füg­getlenség kivívása még nem jelenti azt, hogy megszűntek a fiatal államok fejlődése előtt állő akadályok. Májús 25-én múlt huszonkét éve, hogy ,a független afrikai államok megalakították az Afrikai Egységszervezetet, a térség államai­nak, regionális törekvéseinek politikai fóru­mát, gazdasági-politikai együttműködési szer­vét. Azőta Afrika napjaként ünnepük május 25-ét szerte a világon. Az AESZ ma félszáz ta­got számlál, s csak az utolsó gyarmat, Na­míbia és a Dél-afrikai Köztársaság nem tagja a szervezetnek a kontinens országai közül. A Mozambik, Angola, Bissau Guinea, Sao Tó­mé és Príncipe és a Zöld-foki-szigetek alkotta portugál gyarmatbirodalom 1975-ös széthullá­sa és Rhodesia Zimbabwévé alakulása voltak a történelem utolsó előtti csapásai a klasszi­kus gyarmaturalomra. Jóllehet a legutolsó ütés még várat magára, biztos, hogy Afrika népei végérvényesen a saját kezükbe veszik sorsuk irányítását.----------‘ "* “ Majd tucatnyi ország választotta a fejlődés nem kapitalista útját, és vállalt hol szorosabb, hol lazább politikai és gazdasági szövetséget a haladó államokkal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval és a KGST többi tagállamával. Egy­re több helyen lép fel viszonylag haladó, an- tiimperialista követelésekkel a nemzeti burzsoá­zia liberális szárnya, az értelmiség és a had­sereg. Afrika hangját ma már nem lehet nem meg­hallani. Visszhangzik tőle az ENSZ New York-i székháza csakúgy, mint az Unesco párizsi főha-. diszállása. Csakhogy a nehéz gyarmati örök­ség, a mesterségesen meghúzott határvonalak keltette feszültségek, az „Oszd meg és ural­kodj!“ gyakorlatának káros következményei, a - neokolonlallsta befolyási övezetek végtelenül megnehezítik a földrész államainak összefogá­sát és fejlődését. A volt gyarmattartók — Anglia, Franciaor­szág, - Belgium — szoros kapcsolatokat tarta­nak fenn a kolóniák helyén keletkezett álla­mokkal, és minden eszközzel Igyekeznek ér­vényesíteni befolyásukat — beleértve a kato­nai eszközöket is. Több helyen állomásoznak például francia csapatok, amelyek készek bár­mikor — emlékezzünk csak Csádra — beavat­kozni. A régi „anyaországok“ mellett belépett az afrikai színtérre — gyakran versenytársként is — az újgyarmatosítás legnagyobb haszonél­vezője, az Egyesült Államok. Amerikai támasz­pontok hálózzák be a térséget. Dél-Afrika az amerikai segítségnek köszönhetően tartja sakk­ban -szomszédait':- -A módjával csepegtetett gaz­dasági segítséget szigorú politikai feltételek­hez, például az országok szuverenitását csor­bító katonai bázisok létrehozásához kötik. A segély gyakran nem más, mint fegyverszállí­tás, amikor élelmiszerre, mezőgazdasági gépek­re lenne szükség. Húsz év alatt tízszeresére nőtt az Afrikában fegyverkezésre fordított ösz- szeg. Afrika vitathatatlanul a világ legszegényebb kontinense. Több mint 450 millió polgárának kétharmada nem lakhat jől, negyede életve­szélyes, krónikus rosszultépláltságban szen­ved: Minden harmadik gyermek éhenhal, mielőtt felnőne. Ma még Ausztria és Belgium 17 mil­lió lakosa annyi értéket állít elő, mint a csaknem félmilüárd afrikall Sokat emlegetik manapság a Szahel-övezet és más vidékek e- lőnytelen éghajlatát. Felmérések szerint a világ 31 legszegényebb országából 20 afrikai. De az igazi, gazdasági és politikai függetlenségért már folyik a harc. Az e téren elért minden kis győzelem nagy előrelépés Afrika fejlődésének útján. P. J. Hatvanéves a Komszomolszkaja Pravda Május 24-én múlt hatvan éve, hogy meg­jelent az Össz-szövetségi Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetség lapjának, a Kom­szomolszkaja Pravdának az első száma. Az­óta is a szovjet fiatalok kedvenc lapja és 9 milliós napi példányszámával a világ leg­nagyobb napilapjai közé' tartozik. A Komszomolszkaja Pravda kezdettől fog­va mindig ott volt az élet sűrűjében, az események középpontjában. Vállalta a nép és az Ifjúság előtt álló legfontosabb felada­tokat, tevékenyen küzdött és küzd a kom­munizmus felépítéséért, . a Szovjetunióban — vagy ahogy Vlagyimir Majakovszkij, a lap egyik legelső szerkesztője írta egyik versében: „Kényes, nehéz, vagy épp vidám kérdésre / fényt betűje önt hétköznap, ün­nep: / bölcs vitán a Komszomolszkaja Prav­da dönt.“ A lapot az Oroszországi Kommunista Párt (bolsevik) XIII. kongresszusának határoza­ta alapján hozták létre, s az év végére pél­dányszáma már 110 ezerre gyarapodott. Fon­tos szerepet Játszott az első ifjúsági élmun- káscsapatok megszervezésében. A húszas években nagy figyelmet szentelt a paraszt- kérdésnek és a kollektivizálásának. Az el­ső szovjet ötéves tervek éveiben a felada­tok teljesítésére mozgósította az ifjúságot. Nem véletlen, hogy 1930-ban elsőként a Komszomolszkaja Pravdának nyújtották át az újonnan alapított Lenin-rendet, amely­TESTVÉRLAPUNKAT lyel a szocialista verseny szervezésében és fejlesztésében játszott kezdeményező sze­repéért tüntették ki, mégpedig az olvasók kívánságára. Mihail Kalinyin, az összorosz Központi Végrehajtó Bizottság akkori elnö­ke a Lenin-rend átnyüjtásakor hangsúlyoz­ta, hogy a Komszomolkának — ahogy ked­velt lapjukat az olvasók becézik — nagy érdemei vannak az ifjúság nevelésében. Felejthetetlen érdemeket szerzett a Kom- szomolka a Nagy Honvédő Háború idején. Negyven szerkesztője haditudósítóként dol­gozott a frontokon, mások harcoltak vagy politikai beosztásban segítették hazájukat a végső győzelemhez, sokan vissza sem tér­tek a szerkesztőségi asztalhoz. Valójában a szerkesztőség is a frontvonalba került, erről tanúskodik a lap munkatársának, B. Burkovnak a beszámolőja 1941. augusztus 3-áról: „Augusztus 3. A Pravda körül több­száz gyújtőbombát dobtak le. A Komszo­molszkaja Pravda székhelyén tűz ütött ki. A tetőn fülsiketítőén kerepel egy légelhá- ritő géppuska. Az erkélyről követjük nyo­mon a világító lövedékeket.“ A Komszomol lapja azonban Ilyen körül­mények között ts helytállt. Fáradhatatla­nul tudósított a harcterekről, a szovjet ka­tonák és a hátország hősiességéről, az if­jú hősökről. A fasizmus fölött aratott győ­zelem után fontos szerepet játszott az új­jáépítés, a szűzföldek meghódítására in­duló Ifjúsági csoportok megszervezésében, Ma is elsődleges feladatának tekinti a gaz­dasági szervező munkát, a fiatalok világ­nézeti nevelését. KÖSZÖNTJÜK A Komszomolszkaja Pravda szerkesztősé­gében ma több mint száz újságíró dolgozik. Külön rovat foglalkozik a munkás- és falu­si fiatalsággal, az egyetemistákkal, a ta­nulókkal, a fiatál tudósokkal, van irodal­mi és művészeti, sport- és külpolitikai ro­vata. Munkatársai megtalálhatók a Szov­jetunió minden egyes köztársaságában és fontosabb körzetében. A világ legkülönbö­zőbb részeiből 15 újságíró tudósítja a la­pot. Legnagyobb rovata azonban a levelezési rovat. Kis híján ötven munkatárssal dolgo­zik. A rovat évente körülbelül 350 ezer le­velet kap. A napi ezer levél is bizonyítja, hogy a Komszomolkát szoros kapcsolat fű­zi az olvasókhoz. Ezekben a levelekben mindenről szó esik. Az olvasók a legkülön­bözőbb dolgokról tájékoztatják a szerkesz­tőséget: az ifjúság termelőmunkájáról, köz­életi szerepléséről, hétköznapjairól, társa­dalmi törekvéseiről, legbensőbb ügyeikről. Az olvasók megszokták már, hogy mindent őszintén megírhatnak a lapnak, a legkénye­sebb kérdéseket is felteszik. A szerkesztő­ségnek a levelezési rovat kimeríthetetlen témaforrást jelent. A levelekből ítélik meg a cikkek, riportok hatását, erkölcsi befo­lyását, a szerkesztőség belőlük tudja meg, ml az, amit napirendre kell tűzni. B. M. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents